Nem ide, hanem egyáltalán. Minek szórakoznak a gyártók ezzel, mikor te kikompenzálod szoftverből. Nem kellene szabadalmaztatnod?

De komolyan. A offset függ például az opamp bemenő feszültségétől, a hőmérséklettől, az idővel is változik és ki tudja még mitől. Egy adott helyzetben ki tudod kompenzálni, de amint változik valami változik az is. Hogy ez ne történjen meg, azért csinálnak chopper stabilizált opamp-ot, ami minden helyzetben garantálja neked, hogy az offset nem lesz x-nél nagyobb.

Kézzel kompenzálni úgy tudnád, ha a bemeneteket test-re kötnéd, és megmérnéd úgy mennyi. Mindezt menet közben időnként végrehajtva (ezzel az offseted változását tudod kiejteni. Oké hőmérséklet drift-et.).

De a készüléked jelenlegi pontatlansága ezt nyilván nem indokolja. Nincs rá igényed, tehát neked nem kell.

Amit te csinálsz az egy kalibráció. Amiben benne van a kalibráció idején jelen lévő offset kikompenzálása is, de nyilván a teljes rendszerre nézve kalibrálsz.

Dehát magad is leírtad, a D rész annyira nem is érdekes ) Ha elhagyod, kicsit romlik a dinamikus viselkedése a szabályozásnak.... Ráadásul te még zajzárosan is mahinálsz vele, ami jó ötlet lehet, csak akkor nem tudom hogy jön ide a fok tört része )

Ez most komoly? ))
Nem, ez egy fixnek tekinthető hibajel, amit vagy hardveresen kikompenzálsz trimerrel, vagy szoftveresen, ha van rá módod! Nem mászkál az sehová sem )
A hőmérsékleti drift pedig csekély ilyen kis erősítéseknél, még a mezei OPA-nál is....

Ez nem igény kérdése, értsd már meg! Van egy pontossági határ, amire az egész épül. Ahhoz ez elég jól illeszkedik. Akkor minek tegyek ide méregdrága 0 offsetes OPA-t?!(tudom, most jön a nem is olyan drága)

Pontosan! Végülis az a mérvadó, nem?! Hogy a teljes rendszer teljesítse az elvárt pontosságot...

Komoly:

Mi ezzel a gond?
Van egy bemeneti közösmódú tartomány, ami megengedett az OPA-nál. Ha azt túl léped, akkor alapban nem fog működni, vagy jól nem az OPA. Ezeknél az látszik, hogy egy minimális függése van nekik, ahogyan a közösmódusú elnyomásuk is véges! Ezek csak kommersz IC-k, és már ők is milyen komoly paraméterekkel rendelkeznek....
És még meg sem kérdeztem, hol változik a közösmódusú feszültség egy ilyen alkalmazásban?

Urak!
Kérjük a személyeskedést befejezni! Ez a fórum nem erről szól.

Valamikor régen építettem egy forrasztóállomást Atilla oldláról. És most ismét igény merült fel egy másikra is és ismét megépítettem de most nem találtam megfelelő trafót hozzá ezért Skori rezonáns tápegységét építettem össze vele.
Van lehetőségem összehasonlítani a két állomást. Lényegesen gyorsabb lett a rezonáns táppal.
Módosítanom kellett a forrasztóállomást minimálisan, páka feszültségét tirisztor kpcsolgatja egy optotriak segítségével.
Csak a tirisztor nem tudja kapcsolgatni a nagyfrekit. Készült egy "öcsi panel" Az opto trikot optotranzisztora cseréltem és egy FET kapcsolgat.

Sziasztok!

Épített valaki vezérlést csipeszpákához?

Bővebben: Link

Egész jó áron van. De az állomással már drága. Nagy. Sok rá a posta, meg a vám...

Csinálnék egyet. Csak nem tudom, milyen vezérlő lenne jó hozzá.

Skori JBC245-ös pákaállomásából most már nálam is működik egy példány.
A magam bumfordi módján részben "dobozoltam", de a felépítés eltér a szerző ajánlásától. Még csak 1 pákával tudtam kipróbálni, és eddig minden szempontból kifogástalanul működik.
A JBC pákahegy sajátosságai és a forrasztóállomás együtt, minden szempontból jobb forrasztási körülményeket teremt, mint amivel eddig találkoztam. A "sima hőelemes" pákához képest (pl. Solomon) annyival jobb, amit már nem is érdemes összehasonlítgatni. Ez egy másik szint, és nem a következő, hanem legalább 3-al feljebb van. Gondolkoztam melyik paraméter miatt lehet ennyivel jobb, hiszen nem ígér mást mint egy beállított hőmérsékleten tartott pákahegyet. De ezt szinte azonnal eléri, és szinte minden körülmények között meg is tartja.
(Ez nem jelenti, hogy a hagyományos pákával ne lehetne forrasztani, de a JBC-vel jobb és kényelmesebb.)
Egyetlen hátulütője van a dolognak, mégpedig az egységek ára. Szerencsére vannak néha kedvezőbb beszerzési lehetőségek, és a vezérlés akár házilag is elkészíthető.

Talán abban, hogy míg az általános megoldások esetében a fűtőbetét és a hegy két különálló egységet képez addig itt integrálva van, azaz az egymáshoz képesti távolságuk, és a köztük lévő közeg (levegő) is kisebb, kevesebb, így hatékonyabb a hőközlés és a szabályozás is. Valamint, a hegyen lévő bevonat minősége az, ami ezek mellett ugyanolyan fontossággal bír, és ebben is jó, ha nem is a legjobb.
Nekem csak egy ilyen vacak analóg szabályozóm van hozzá, ráadásul a képen az akkus verzió van amiből még a poti is hiányzik mert fix hőmérséklet értékre van állítva, de ezzel is nagyon jól működik, amíg nincs brutális hőelvonás (egy alkatrészláb nem az) addig ez is +/- 1 fokon belül tudja tartani a hegy hőmérsékletét, megmértem.
A gyári nyélről viszont már nem lehet ennyi jót elmondani a típushibái miatt. Nem csak az ára irreálisan magas, hanem kell rá a szivacs amit a gyártó ad hozzá, mert anélkül használhatatlan, olyan meleg a nyél vége a műanyagnál ahol fognánk hogy az ujjak nem állják (a házi készítésű nyelemnél ilyen melegedés nincs). A másik hibája, ami csak hosszabb idő, vagy ipari felhasználás során jön elő az a kábel törése. A külső szilikon borítás ugyan nagyon jó és rugalmas, de a benne levő 3 ér iszonyú merev, majdnem olyanok mintha acélsodrat lenne a réz helyett, és ezek a sok mozgatástól szép lassan elkezdenek eltöredezni, és a páka kábele elkezd a törésgátlónál eléggé melegedni. Na ilyen, termelésből kivont 2db melegedő nyelet kaptam ingyen (köszönet érte) amiket aztán magam megjavítottam. Erre a gyártó is rájöhetett, vagy valaki megsúgta neki, azóta gyártja a T245-A helyett a T245-GA-t, azaz a megerősített kábelű nyelet.
Ami mellett én még nem mennék el szó nélkül az a fűtés. Elvileg a gyári állomás 23,5V-ról hajtja a pákát. Az addig nagyon szép hogy pillanatok alatt felfűt (de minek), viszont hosszú távon az a 10-11A áram azért nem tesz jót a betétnek. Mutatom a képet, ami ugyan nem teljesen releváns mert a két betétben nem ugyanannyi üzemidő van, ettől függetlenül látszik, hogy a kíméletesebb fűtés (én ki tudom várni a 15-20 másodperces felfűtést is) mennyivel másképpen bánik a heggyel, amitől az talán még inkább "long life" lesz.
A fűtés nálam 12V AC ->16-17V DC-ről megy, de egy szándékosan gyengébb (50VA körüli) trafóról és kevesebb pufferről, így a felfűtés során a trafó nagyobb belső ellenállása és a kevesebb puffer miatt csak kb. 13,5V DC-t kap a fűtőbetét, és csak a felfűtés után emelkedik fel a feszültség arra a 16-17V-ra.
Az ergonómia, kényelem, és az árak mellett nálam még mindig az Ersa Pico van az első helyen, de semmivel nem rosszabb a JBC sem. Sőt, ha az ember nem akar pl. már beforrasztott 1206-os alkatrész kiforrasztásával vesződni, akkor bizony kénytelen megvenni egy C245-018-as hegyet amivel ez egyetlen mozdulat, mert sajnos ezek a hegyek nem kaphatók sem használtan sem újan hirdetési oldalakon.

Amit írtál a 245A pákáról, az vajon a 470-es pákára is igaz?
A nyél melegedését nem tapasztaltam, esetleg csak több órányi forrasztás esetén jön elő?
A tartóba helyezéskor visszahűl a pákád? Ez is élettartamot befolyásoló tényező, és valószínűleg a nyél melegedése szempontjából is számíthat valamennyit.
Azért vettem 470-es pákanyelet, mert méretben szinte ugyanaz mint a 245-ös (és használtan ugyanannyiba is került mint a 245-ös), de ez névlegesen 250W-os, míg a 245-ös 50W-os. A 245-ös pákahegyek pedig minden további nélkül használhatók a 470-es pákában.

Szerintem kevesen ismerik azt a csipeszt amit belinkeltél. Weller csipeszhez van aki épített, de hogy szándékában áll-e közzétenni azt nem tudom (de ha tippelnem kellene: nem). A JBC csipesz meg elég drága. De amúgy semmilyen nagy titok nincs a dologban, gyakorlatilag két forrasztóállomást kell hozzá készíteni, vagy 1db kétpákás állomást.

Nem tudom, 470-es sosem volt a kezemben, és az ismeretségi körömben sincs senkinek (nagy dolgokra, ujjnyi vastag kábelhez van arra való pákám). A gyári nyél melegedése már 15-20 perc használat után érezhető, gondolom nem véletlenül adja hozzá a gyártó azt a szivacsszerű huzatot.
Nekem nem szempont, sőt egyenesen nem akarom hogy a tartóba téve visszahűljön készenléti hőmérsékletre a páka. Ez üzemi körülmények közt lényeges, ahol egész nap megy. Nálam ilyen nincs. Összeszedem a forrasztani valót, bekapcsolom a pákát és forrasztok, a tartóban nem nagyon áll 1-2 percnél többet egyhuzamban, majd ha végeztem kikapcsolom, nincs olyan üzemmód hogy hosszú percekig vagy órákig a tartóban kell állnia készenlétben. Ha mégis lenne, akkor lecsavarnám a potit és ennyi.

Egyetlen részlethez tudok érdemben hozzászólni, mert tegnap szembeszültem vele. Nekem is gyári pákatestem van (470-es). Ennek eredeti dugóját levettem és cseréltem a készülékemhez illeszkedőre, ezért a vezetékeket csupaszítani kellett. A vezeték belsejében megszámlálhatatlan számú hajszálvékony erekből sodort vezeték van. Szinte lehetetlen úgy megblankolni, hogy ne bolyhosodjon fel. Azt nem vizsgáltam milyen anyagminőségből lehet, de fémtiszta szürke színű, és jól futja az ón. A teljes bekötő kábel vékony, könnyű és szuperflexibilis.
Én kb. 1 órát melegen tartottam a pákát és forrasztottam vele, de a nyél egyáltalán nem melegedett fel ez alatt, vagy ha melegedett is, azt nem vettem észre, tehát a mértéke nem zavaró.

Nekem se volt hideg a páka csutora, mikor dolgoztam vele, (míg másfél évig volt ilyenem vennem is kellett másik befogó csutorát-nyelet újat) de mint írtam neked másfél év után eltakarítottam a háztól az egész JBC-t állomást. Kollégámnak JBC-je van de neki is szar a nyél, neki is forró, tehát az övé is csere előtt áll, hacsak neki nem esik és megjavítja, ha akarja. Meséltem neki már az általad említett nyél hibáról, csak lesett ki a fejéből.

Miért baj az, ha gyorsan fűtöd fel a pákahegyet? Ez nem dízel motor, amit nem illik hidegen túráztatni. Ha tíz órán át 400 °C-on van tartva a pákahegy és felfűtéskor nincs jelentős túllövés, ugyanúgy elszineződik, mindegy, milyen gyorsan van az elején felfűtve. Te is azt írtad, a két pákahegyben más-más üzemóra van. Nem jól gondolom?

Ezt majd az idő eldönti, én mindenesetre nem fogom 10A-rel küldeni mert semmi nem indokolja, a villámgyors felfűtést leszámítva, amire ugye nincs szükségem. De biztosan van szerepe a színváltozásnak az alkalmazott hőfokban is. De talán jól gondolom, hogy a kevésbé barnára sült az hosszabb életű lesz?

Ha a két hegy ugyanazokat a hőmérsékletutakat járja be, akkor valószínűleg egyezni fog az elszíneződés, hiába az egyiket lassabban fűtöd fel. Ne egy új és egy régi hegyet hasonlíts össze, a régit ólommentes, az újat meg ólmos forrasztáshoz használva. Semmi logika nincs abban, hogy a lassú felfűtés miatt kevésbé fog elszineződni.

Nagy hőelvonásnál egyébként is tolni kell a kakaót, különben nem ér semmit az állomás.

Az esetleg kiderült mi melegíti fel a nyelet nálatok? A hegy melege sugárzik át odáig (egy fórumozó itt készített hőfelvételelek, és annak színei nem igazán indokolják ezt)? Esetleg a hegy érintkezői, és nyélben lévő foglalat tökéletlensége miatti átmeneti ellenálláson eső feszültség és áram szorzata melegíti a csatlakozást?

Gyaníthatóan a hegy melege adódik tovább a nyélbe, a konkrét hegy felé közeledve melegebb a nyél, az érintkezők pedig jóval hátrébb vannak.

Így van, az a fém központosító gyűrű a nyél végén remekül át tudja adni a műanyagnak a meleget.

Ennek azért érdekelne a fizikai magyarázata. Mármint hogy tereled össze mondjuk 4 sáv autóit egyetlen sávra úgy, hogy ugyanannyi autó haladjon tovább?
Nem kakaó kell oda hanem hőátadó felület. Ha az nincs, tolhatod a kakaót, hő nem megy több (hiszen hogyan menjen), csak a hegyet meg a betétet kínozod vele. Próbálj meg egy A5-ös méretű horganyzott lemezre 0,6-os tűheggyel fület forrasztani, nem nagyon fog menni...

Ööööö... Szinte minden állomás így működik. Hűl a hegy, nagyobb feszültséget kap a fűtőbetét, nagyobb hőelvonás, még nagyobb feszültség. Ott sincs kíméletes utánfűtés.

Több mint valószínű, hogy a csutora markolaton belűli foglalathozzávezetés, illetve a törésgátló alatt, ahol kijön a kábel, ott lehet a baj, mert mikor én új csutorát, nyelet vettem hozzá /nem vaterás, zsibvásáros használt vackok/ normális valódi forgalmazótól és kollégám is, azzal már semmi baj nem volt. viszont ha egész nap dolgozok, javítok, vagy valamit építek és rengeteget használtam, akkor borzasztó és elviselhetetlenűl meleg lett az egész csutora merevűl. Csatlakozó probléma nem volt soha belűl, inkább a Zsolti féle kábeltöredezés lehetett. Én kidobtam a régi nyelet, nem vagdostam szét. De mint írtam Zsoltinak is, meg fentebb, már eladtam egyéb hiányosságai miatt, mert nagyot csalódtam benne, pláne, hogy 125 ezrt költöttem rá, a "csudapákára." Azóta, kb. 10-12 éve Metcal pákát használok három féle tápegységgel és két féle mini hőlégállomást is, azóta nem vetek ügyet sem semmiféle másra. Megvan az abszurd tökéletes forrasztóállomás parkom, mindent megoldok amit addig mással nem, tökéletesen megcsinált beállított hőfokú hegyek sokasága van. Hallom sokaktól /nem itt , máshol, egyéb kétkedő kollégától/ hogy szétégetem a dolgokat, vagy gyenge a másik hegy, meg stb, stb. Nem igaz, hülyeség. Olyan laminált lemezeket forrasztok, amit még addig se Wellerrel, se mással pláne nem JBC-vel nem tudtam pont ugyan olyan heggyel megforrasztani, ráadásúl a JBC állomás ki is gyulladt nekem. Na ekkor telt be a pohár. Előtte volt minden féle pákám, még a közismert SL-10-es-hez is volt többféle saját állomásom, egyszerű, bonyolúlt digitális is. még meg is van valahol.
Olvasom a témát egy ideje, látom sokan küszködtök páka állomással, én már nem keresgetem, nem küszködök tovább. Én nem azért megyek be a műhelyembe reggel, hogy egész nap a pákára is útálattal nézzek rá és egy ideig agyalásszak, hogy egy érdekesebb jól forrasztott valamit-bármit le tudjak a helyéről rimánkodni. Hálistennek élmény a forrasztás egy jó ideje. Olmos forraszt se használok, hála a Metcal forgalmazónak, In diummal forrasztok ólom mentesen ugyan olyan hőfokon olvad mint az olmos és sokkal jobb. a forgalmazót zhívom, ha a hegy elkopik, mivel ha onnan veszem élettartam garanciát adnak rá, a rosszat küldöm- kűldik a másikat helyette. Újabban megnövelt élettartamú LL sorozatot is használok, amit ipari állandó üzemű munkákhoz forgalmaznak a gyárakba.
Most készűltem a csipesz SMD pákáját és kiforrasztó pisztolyát megvenni ezévben, de ez a COVID-os borzalom kettévágta az ezévi eltervezett dolgaim most baj van, már szeptember 1 óta nem dolgozok, zártam szervizem. Most nem jött össze rá a keret. Majd, ha lesz rá, megveszem mihamarabb.
Hát így jártam én a pákák kanosszajárásával.

Értelek, akkor nyugodtan álljak neki egy átlagos 3mm-es véső heggyel egy hegesztő munkakábelnek menni fog? Vagy ha mégsem, akkor a 17V helyett kapcsoljak 110V-ot a betétre? Olyan állomást én még életemben nem láttam amilyenről írsz. Amiket láttam, azoknál a fűtőfeszültség állandó, és a fűtés időtartama változik.
Szóval még mindig nem értem, hogy egy forrasztás során hogy sikerül átpumpálnod a többszöröse hőmennyiséget ugyanazon a felületen? Tanulni szeretnék, mert nekem ilyen még nem sikerült, azért használok az egyre nagyobb felületekhez egyre nagyobb méretű hegyet is.

Effektív érték, ez itt a lényeg, nem a csúcsfeszültség. Ha hűl a hegy, nem nagyobb effektív feszültséget kap mintha csak hőmérsékleten kell tartani? Ott nincs kíméletes utánfűtés, ha igen, nem jó az állomás.

A többi felvetésre nem tudok válaszolni, mert én ilyeneket nem írtam, nem is értem, honnan jönnek ezek.

Pár pákahegyet megettem már, de egyik sem attól ment tönkre, mert elszíneződött vagy túl gyorsan lett volna felfűtve, hanem a bevonat kopik le idővel az aktív munkavégről. Ez a kíméletes felfűtés szerintem placebó és/vagy az időnként felbukkanó szokásos túlféltés. Ha veszek egy szerszámot, legyen az bármilyen, nem azért veszem hogy a széltől is óvjam. Nyílván van egy ésszerű kezelési mód de ez már felesleges, az élettartamon nem javít, ellenben a készenlét és automata kikapcsolás funkció. Előbbinél kevesebb ideig magasabb hőmérsékletű a pákahegy, az ón és a hegy bevonata nem oxidálódik, utóbbinál a feledékenységet lehet kiküszöbölni. Gondolom nem csak én felejtem bekapcsolva a pákát időnként.

Nálam nincs extrém forrasztási feladat. Eddig "sárga" pákából volt kettő, egyik gyári, másik maszek szabályozással. Azokkal is elvoltam, megoldottam amit lehetett. Ezekhez képest sokkal jobb a JBC. Számítottam javulásra, de ekkora különbségre nem. Nem tudom mit hozhat még a jövő, de egyenlőre elképzelni sem tudom, hogy ettől többre/jobbra lenne igényem.
Idegen ettől a témától, de a forrasztóshoz nagyon is kapcsolódik. Az utitáskámban egy Ilyen eszköz van, ami hálózatról működik, és még egyik helyszínen sem hagyott cserben. Nyilvánvalóan vannak korlátai, de azokat igyekszem más módon áthidalni.

Nincs annak párja, amikor a fűtőbetét és a pákahegy egy egységet képez. Én sem gondoltam volna, amíg ki nem próbáltam.

Helyes!
Kollégám pedig elektromos cigaretta izé "Mod"-jával szerkesztett ilyesmi 2gyorsan előveszem, ha olyan helyen kell" pákát. elemes Parkside hegyét hozta össze a mod csatlakozójával. Nagyon faszentos, de rengeteg pákát építettünk-használtunk már a Globizos / a debreceni nagyker ahol a Handy, meg MNC cuccokat os forgalmazzák elsődlegesen/összes ott a nagykerben kapható Fárenheyt, vagy mire hallgató cuccokból is.
Komolyan mondom /írom/, hogy én ténylegesen végigpróbáltam az összes létező pákát ami csak érdemben szóba kerűlhetett, vagy bemutatók alkalmával, vagy valamelyik kollégámnál, de ami most van attól nem kell se roszabb, se jobb.
Skory nagyon jó kis állomást agyalt ki a JBC-hez, több mint tökéletes, de majd csak olyan az eredeti állomása is.
Nekem ez volt, bárcsak sose vettem volna meg.
https://www.tme.eu/hu/details/jbc-cd-2bqe/forrasztoallomasok/jbc-to...Lw_wcB
Az biztos, hogy az eddigidtől fényévekkel sokkal jobb lesz. De ha rám hallgatsz akkor soha ne nedvesítsd meg a szivacsát csapvízzel, CSAKIS IONCSERÉLT, VAGY DESZTILÁLT VÍZZEL! Mert rettenetesen hamar szétmegy, sőt elkopik a hegy bevonata. A caapvíztől vízköves lesz a hegye felé és szét fog rohadni időnap előtt a drága hegyeid illesztése és ripityomra hullik a hegy. Ha bekopik a hegy, utánaq rohamosan elmaródik a réz magja, dobhatod el. Én mindig réz drótszivacsot használok és nagyon sokszor gyorsan papirtörlővel, papirzsepivel tistítom a hegyet a Metcalnál is, de a JBC-nél is míg megvolt. A Metcal-ék adtak nekem egy kopott, égett hegyek feljavítására való regeneráló szürke kemény pasztát, amibe bele kell nyomkodni az égett nehezen tisztítható hegyet, két-három perces bíbelődés után egészen szépen helyreállítja a hegyet és megint tökéletes. Ez inkább nekem a szuper forró 450-420 fokos hegyeknél adódik. De mióta nem használom a vizet, vizes szivacsot, sokkal kevesebb méregdrága tizen ezres hegy nyamvad meg. A Metcalhoz nem veszek olcsón árúlt hegyet, mert Védelem van a digit tápjaimban a hamisítványok és pl. a Thermaltronic hitvány hegyei ellen. Egyszerűen be sem kapcsol velük.
A JBC semmi más, csak egy kis páka, aminél a fűtőszál a hegynél van gyártva, ezért is drága a hegyei.
Kollégám teljesen bele van a JBC-kbe habarodva, neki a linkeltnél is komolyabb van hőlégállomásostól.

Nyáron a klímából kifolyó kondenzvízből el szoktam tenni pár litert. Ez gyakorlatilag desztillált víz, ezt használom a szivacs nedvesítéséhez, eddig gond nélkül. Ugyanebből foltmentesen száradó ablakmosó folyadék is készíthető pl. autóhoz, egy kis mosogatószer és izopropil alkohol hozzáadásával.