Fórum témák
» Több friss téma |
A védőföldelés a Te és embertársaid életét védi! Gondold meg mit teszel!
A valódi lehetséges problémát már leírtam és többen is. A lógó, bekötetlen fő védővezető a lakáselosztóban és a fürdőszoba EPH bekötés hiánya.
A nálad járt villanyszerelők ezt a hiányt nem pótolták, így a probléma addig fenn is fog állni, amíg ezt egy hozzáértő villanyszerelő meg nem oldja a helyszínen.
Idézet: „ha egyáltalán valaha megoldódik.” Ezt meg kell oldani, így nem maradhat.
Kettő és fél hét, valamint ötven hozzászólás után sem vagy közelebb a probléma megoldásához. Nem fogunk ennél előbbre jutni ilyen módon. De a megoldásra szerintem mindenki kiváncsi.
A villanyszerelőkön csodálkozom, a sógoromnál is volt hogy rázott a tus, ott a gázcsövet a földelésre kötöttem, ami egyébként is kötelező, azóta nem panaszkodik. ( mellékesen árammentes gázbojlerük van)
Amúgy meg ne sértődj meg, nem trollnak nevezett, hanem "troll csapjá"-nak , mi trollkodunk itt össze vissza... Te mint ahogyan javasoltuk, kihívtál egy szerelőt, arról nem tehet senki, hogy még csak nézelődött. Majd visszajön és megoldja. A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2021
Jelen esetben, ha csak ez, mit a képen ki lenne alakítva, szerintem nem lenne probléma.
A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2021
Kikötöttem a bojlert (földelést, nullát, fázist) és így nem ráz semmi, mérni sem mérem az ingadozó 2-től 5 Voltig terjedő feszültséget a zuhanyrózsa és a lefolyó között, se a mosdó csaptelepe és a lefolyó között. Ezen a földelés és nulla között 5 V AC van, csakúgy mint a földelés és fázis között, a nulla és fázis között meg 0,3 V. Mindezt persze lekapcsolt bojler fi-relé mellett méricskéltem.
Lekapcsoltam a mosógép konnektorához tartozó fi-relét is, és ilyenkor 9 V AC van a föld és nulla és a föld és fázis között, a fázis és nulla között meg 2 V. A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2021
Akkor végülis meg lett a "bűnös", a bojler áramköre okozza a problémát. A hibás Nulla és Föld összekeverése esetleg a fűtőszál hibája okozza e a szivárgást azt egy hosszabbítón keresztül a bojlerhez vitt táplálással lehetne még szűkíteni. Olyan dugajzatból kellene odavinni és bekötni ideiglenesen a betáplálást ahol legalább 10A-s a kisautomata terhelhetősége és az oda csatlakoztatott földelt készülék hibátlanul működik. Ez alatt azt értem, hogy a Nulla és a Földelés az jól van bekötve az FI relénél. Ezt is említettem már, hogy egy mezei próbalámpával ki lehet próbálni a helyes működését az FI-nek, hogy az említett két pólust összelámpázod amire az FI-nek le kell oldani, mert ha nem akkor az sem jól van bekötve. A teszt gomb az most ne legyen releváns. Ennyit még megtehetsz az ügy érdekében, hogy ezt kipróbálod, hogy a főáramköri FI-ről leágaztatott valamelyik dugajról táplálva a bojlert fennáll e még a potenciálkülönbség.
A bojler áramköre annyiban játszik szerepet, hogy ennek a föld vezetéke az egyetlen, ami kapcsolatban van a vízvezetékkel és az anyafölddel. Ennek az az oka, hogy a főelosztó táblában nincs bekötve a védővezető és lóg a levegőben. Nézd meg figyelmesen a fotót. Ha ezt is kiköti, nincs ami elvezesse azt a kis feszültséget, potenciál különbséget.
De ez a hiba már harmadszorra lett leírva. Tehát a lakásnak nincs egyetlen konnektora sem, aminek a védővezetője a főelosztón keresztül kapcsolódna a földelő szondával. A hozzászólás módosítva: Márc 14, 2021
Teljes mértékben igazad van. Én csak arra akartam ezzel a kikötéssel kilyukadni, hogy nem a csatornából jön be a delej hanem helyileg van probléma a földeléssel, annak hiányával, esetleg rossz értékével. Az a furcsa, hogy azt a zöld-sárga tízes vezetéket még mindig nem kötötte be senki de a másik végének a hovatartozása sem tisztázott. Felmerül a kérdés, hogy a földelési ellenállást hol mérte aki most utólag mérte? Csak a kötődoboznál? Hogyan mérhető most is különbség Nulla és Földelés között ha (feltételezés szerint) nincs a szonda csatlakoztatva?
Bármilyen dugaljba dugom a bojlert, ráz. Konkrétan amelyik dugaljon keresztül kapcsolgatta a fi-relét a mérőműszerével a második villanyszerelő, abban is kipróbáltam. A lógó 10-es z/s be lett kötve a megfelelő helyre, ráz. Ha a kikötött bojler esetén (amikor nem ráz) csak a földelést érintem a vízcsőhöz, akkor ismét ráz.
Az egész lakáselosztó rosszul van bekötve ha bárhonnan táplálva a bojlert ráz a csap DE az FI nem old le.
Akkor legyen negyedszer : Tehát a lakásnak nincs egyetlen konnektora sem, aminek a védővezetője a főelosztón keresztül kapcsolódna a földelő szondával.
Húzzatok bele, már a 20 nap megvan, a 10 oldal hozászóláshoz is alig hiányzik éppen csak néhány.
Értjük a poénokat, meg moderálni is szeretünk, főleg a sok OFF törlését, de jutalmazni is szeretünk, pl. hópihécskével. Sanyi szereti a hópihécskét, Te is olyan vagy mint Sanyi?
Sziasztok!
Alumínium profilokat 1.5mm2 keresztmetszetű tömör rézvezetékkel a védőföldre szeretnék kapcsolni. Biztonságos a lemezen átmenő M3 vagy M4-es csavarral, a másik oldalon széles alátétek közé tenni a csavar íve köré meghajtott vezetőt és egy önzáró anyával leszorítani? Megfelelő erre a célra a nem rozsdamentes acél? Tudtok esetleg kimondottan erre a célra gyártott csavart és/vagy alátéteket ajánlani, amely biztosabban fogja a vezetőt, esetleg megfelelő anyagból (rézből) van? A másik megoldás a lemezsaru lenne, amelyhez fogó is kell közel 10 ezer forintért, ezért próbálnám a fenti módon megoldani.
Három anyag van. Nem közvetlen az alumínium-réz kapcsolat. Közvetetten a nem rozsdanentes acél anyagú csavar és alátét kötné össze a két anyagot. Van értelme kettősfém összekötőt használni? Az alumínium-acél kapcsolatánál jelentős galvanikus korrózióval kell számolni, úgy értve idővel romlik a kontaktus? Létezik alumínium csavar is, de nem szeretném feleslegesen túlbonyolítani.
Szia!
Létezik forrasztható ónozott saru, szerintem inkább azt használd, de a préselhető saru műanyagját is ha leszeded, azt is lehet forrasztani. Ha azt a technikát akarod, amit leírtál, akkor lesz szabályos, ha a cupal lemezből készült alátétet használsz a réz vezető és az alumínium profil között. Alumíniumhoz én mindig rozsdamenetes csavart használok.
Köszönöm a válaszod. Az alumíniumba menetet fúrok az M3-as csavar süllyesztett fejű, átmenő csavarnak. A csavar a besüllyesztésnél és a meneten keresztül viszonylag nagy felületen érintkezik a nyers alumíniummal. Ez a megoldás a csavaron és az anyag másik oldalán található záróanyán és acél alátéten keresztül megfelelő kontaktust biztosítana vagy az acél-alumínium között lejátszódó lassú galvanikus korrózió miatt ne alapozzak erre?
Alternatív megoldásként az alumíniumról lecsiszolom az eloxált réteget, a saru közvetlenül azzal érintkezne. Ónozott saru az alumíniumra közvetlenül rátehető?
1.5mm2 keresztmetszetű tömör rézvezetékhez nem tennék M3-as csavart. Különösen nem földelési célra. Inkább M5-öst vagy M6-ost.
Nem fér el az M3-asnál nagyobb. Elég kell legyen az M3-as csavar, ha a csavaros szerelvényekben alkalmazott, ívelt lemezalátétet használnék, amely nem engedi kicsúszni a vezetékvéget. Nem tudjátok esetleg honnan lehetne beszerezni?
Inkább 0.75mm2-es keresztmetszetű vezetéket használnék, mert az 1.5mm2-es túl nagy oda. Kevés lenne egy lámpatesten belül?
Eleinte biztosan jó a kontaktus, de a korrózió rontani fog ezen. Ezért írtam a rozsdamentes csavart, nem túl drága, és viszonylag időtálló.
Nem tudom pontosan, hogy a szabvány ez ügyben mit enged meg, illetve az ón-alumínium mennyire szereti egymást, de én rá szoktam tenni az ónozott sarut az alumíniumra, és úgy láttam, mások is megteszik ezt.
De ugye nem egy kettős szigetelésű lámpatestre teszed a védővezetőt, vagy esetleg egy 12 V-os törpefeszültségűre ?
Végig alumíniumról írtam... Az egyik rendszernél a LED-eken is kint van a fázis, ennél mindenképpen szükséges a védőföld használata.
A másik rendszer SELV rendszerű, a tápegység leválasztott, de fém házban van. Gyanítom, hogy emiatt ennél is szükséges mindent védőföldre kötni, mivel a LED-ek háza is fémes kontaktusban lenne a tápegységgel. 0.75mm2 keresztmetszetű tömör vezeték elegendő a lámpa és tápegység testek védőföldre kapcsolásához? A csillagpontból már 1.5mm2 keresztmetszetű vezeték menne a falba.
Vezeték keresztmetszetet nem módosítunk. Ha igen, akkor a leggyengébb szakasz a túláramvédelemnél az irányadó. Szóval akkor gondolom 4A-es kismegszakítóval fogod védeni a világítás áramkört. Tudod vannak előírások amit be kéne tartani, pl. azt, hogy erőátvitelre (ez pedig annak számít) 1.5mm2-nél vékonyabb vezetéket nem használunk.
Gyártói ajánlás szerint az ónozott saru mehet az alumíniumra (rákérdeztünk), csak kontakvédőtpasztát kell használni. Én mondjuk ha tehetem ipari ezüstözött csatlakozásokat használok ott ahol rezet kéne aluval kötni (elosztószekrényekben alumíniumsínre kell felkötni rézkábelt stb.). A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2021
Ez már inkább termékgyártás, mint villanyszerelés, feltételezetten más előírásokkal. Értem miért nem kellene visszavenni a keresztmetszetből, de M3-asnál nagyobb csavart az anyagvastagság és az alacsony belméretek miatt nem tudok használni, az ahhoz való alátétek nem túl szélesek a 1.5mm2 keresztmetszetű vezeték lefogásához. A legbiztosabban egy ívesen behajtott vagy U alakú lemezaltátét fogná a vezetéket, amely a csavaros szerelvényekben alapból elő szokott fordulni. Ilyesmit honnan tudnék beszerezni? A kontaktus az ajánlott CUPAL lemezből gyártott alátéten keresztül lesz (rézvezető, CUPAL lemez réz oldala, CUPAL lemez alumínium oldala, alumínium profil). Az eloxált alumíniumról szükség esetén eltávolítom az eloxálást az alátét alatt. Nem látom értelmét külön kismegszakítónak maximum 270W terhelés miatt (amelyből jó ha 200W ki lesz használva).
A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2021
Idézet: „A másik rendszer SELV rendszerű,” A SELV, az biztonsági törpefeszültséget jelent, mely földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség. 172-1 4.1.3.1. Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerben nem szabad védővezetőt alkalmazni. Megjegyzések: 1. A védővezető alkalmazása az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben nem csak felesleges, de az esetleg máshonnan történő potenciál-áthurcolással veszélyt is okozhat. Ezért kérdeztem rá.
1,5 mm2-es vezeték a beépíthető legkisebb keresztmetszet.
Még ha elegendő is lenne áramerősségre, akkor sem szabad.
A gyártó I-es érintésvédelmi osztályú kivitelezést ajánl. Mindkét típusú tápegységnél (leválasztott és nem leválasztott) gyártói előírás a védőföldet bekötni a tápegységbe. A tápegység burkolatán keresztül akaratlanul is fémes összeköttetésben van minden burkolat. A SELV rendszer esetén használjak hővezető, elektromosan szigetelő alátétet és műanyag csavarokat a tápegység burkolatának a rögzítéséhez, hogy ne legyen semmilyen fémes kontaktus?
A nem leválasztott rendszernél csak annyit írnak, hogy meg kell akadályozni a panelek megérinthetőségét, amely meg lesz oldva. Az 1.6mm vastag NYÁK másik oldalán vannak a vezetősávok (rajtuk a fázissal), amely nem érintkezik a burkolattal. Kell védőföldet használni, ha a tápegységtől elszigetelem ezt a részt? A védőföld bekötése miatt esetleg nem kívánt visszahatások is felléphetnek a védőföld hálózat felé. A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2021
|
Bejelentkezés
Hirdetés |