Bővebben: Link
guglival lefordítva egy kis infó az alkatrészekről

guglival lefordítva:
"Az új brit őshonos Talema láz gyűrűs tehén"

Mindig tudtuk, nehéz nyelv a magyar.
Nan más is, elektrolit (kondi) helyett elektrolízis. Majdnem jó.

Most elektrolízis, vagy analízis?

Mondhatni, nehéz a magyarral szót érteni...

Szia! Valószínűleg elketyeg kommersz alkatrészekkel így ebben a formában. A DC szempontjából a poti csúszkájára hagyatkozó neminvertáló bemenet és a stabilizátoros táp beárazza a kapcsolás színvonalát.
A bemeneti aluláteresztő szükséges rossz, a jelkábel által begyűjtött RF zaj miatt meghagynám. Az, hogy a vágási frekvencia függ a potenciométer állásától szintén elmegy ezen a szinten.
A műveleti erősítő kimenete kényes a kapacitív terhelésre, legyen az csupán a tranzisztorok Miller-kapacitása, ezért indokolt a soros 47 Ω.
Próbaverzió építésénél a BD tranzisztorok (főleg a 139-es) bétájának ellenőrzésére hívnám fel a figyelmed. Egyes példányok az 50-et sem érik le, ide pedig legalább 100-as kéne.
Mint átfogó visszacsatolás nélküli erősítőnek megvan a varázsa, össze kell egyet "drótozni" és meglátod mennyire jön be a hangja. Az aktív és a passzív alkatrészek kvalitásába nem fektetnék komoly összeget. A kész NYÁK jól jöhet.

Nekem fura, hogy nincs a végerősítőről visszacsatolás. Ezt az emitterkövető kapcsolást valami profi műszerbe tervezték vagy 40-50 évvel ezelőtt. Szóval biztos, hogy kicsi a torzítása, de hi-fi célra is elég kicsi?
Jó, jó olvastam, hogy drágán adják az eredetit, de nem mindig fedi az ár az értéket.
Bocs, nem okoskodni akarok, csak megfogalmazódott bennem a kérdés.

Közben én is összeraktam a Tinában. Érdekes, hogy a kimenetről visszacsatolva eléggé romlik az átvitel, viszont a kis tranyók bázisáról közvetlenül visszacsatolva javul. A bemenetet pedig még lehet hová finomítani. Előző hozzászólásomban a canampos tapasztalataimból indultam ki. Az is egy minimalista kapcsolás, sokak szerint ilyen-meg olyan rossz, de jó nyákkal és jó alkatrészekkel iszonyat módon ki lehet finomítani.

Sziasztok!
Jó, hogy előkerült ez a téma. Néhány éve én is érdeklődtem, de akkor nem volt folytatás.

https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1950941.html#1950941

Érdekes ez a visszacsatolás kérdés. Globálisan visszacsatolva, a végfok többlet fázistolása miatt romlik a tranziens viselkedés, vagy lassítani kell az műveleti erősítőt, ami pedig a fürgeség rovására megy. Régebben próbálkoztam (nem fejhallgató erősítővel) a visszacsatolást úgy alkalmazni, hogy alacsony frekvencián globális legyen, felette pedig a kimeneti emitterkövetőt kihagyva a VAS fokozatról történjen. Nem tudom mennyit javítana vagy rontana ezen a fejhallgató erősítőn.

Sziasztok!
Próbálta már valaki ezt? OPA1622 Azt írják fejhallgató meghajtásra ajánlatos. Esetleg AD8397? I/V konverter utolsó műveletijét váltanám ki a kettő közül valamelyikkel. 64Ω fülesre kicsit karcsú ami most van benne.

Jó estét ! megcsináltam ezt az általad közzétett kapcsolást. Valahogy nem sikerült ,6N2P csövet használnék benne merthogy ilyet kaptam használtan.fel is izzik 5,4 voltot mérek a 4. 5 , lábakon .A panaszom az lenne hogy eszeveszettül búg olyan 80 Hz körüli lehet ez a búgás . az elemeket lecseréltem a lapot átnéztem . Ja és gyengécske kis hangja van. próbáltam másik táppal is másik fettel is . mindkét csatorna ugyanazt produkálja . Mit hagyhatok figyelmen kívül ?a Tápom 27 voltos

Ket kulonbozo csorol van szo.
Bővebben: 6N23P
Bővebben: 6N2P
A futes tipikusan 6.3V.

Köszönöm

Jabra fejhallgatóban van ez a panelka. A hangszórók 156Ω-osak, lehetséges hogy a panel egy erősítő? Mert a 156Ω direktben fejhallgató kimenetről nagyon halk.

Sziasztok a mellékelt crossfed áramkört szerintetek hova lehetne beiktatni?

Én a jelforrás és a fejhallható erősítő bemenete közé tenném.

Az áramkört külön egységként láttam a neten RCA aljzatokkal ellátva. Számomra csak az a kérdés, hogy mennyire terheli le a jelforrást a 2K2 és a 47nF-os kör. Kell -e elé buffer vagy emitterkövető?

Átfutottam a cikket, és nekem az jött le, hogy megpróbálta 20W-os, 75W-os és 150W-os erősítő kimenetére kötni a Sennheiser HD600-as fejhallgatóját ezen az áramkörön keresztül. Sűrűn emlegetette a basszus hiányt a mono-ra kapcsolás esetében, valamint Linkwitz nevét, de esküszöm, nem értetettem, hogy ezzel az egésszel mit akart elérni? Miért akarja összekuszálni a hangképet? Azt sem értem, Te mit szeretnél vele?

A kérdésedre a válasz:
Egy végerősítő kimentére kell csatlakoztatni és egy 600Ohm-os fejhallgatót kell a kimenetére kötni.

Köszönöm a választ. Én már rég leszoktam arról, hogy az erősítőkimenetről leosztott jellel hajtsam meg a fejhallgatót. (fejhallgató kimenet) Külön fejhallgató erősítőt használok. Arra közben rájötten, az általam említett alkalmazásban az egyik lehetőség az emitterkövetős meghajtás (vagy neminvertáló op-amp 100%-ban negatív viszzacsatolással) A kimenetre pedig mehet a fejhallgató végfok.
Mindenesetre, ha valaki nincs rácuppanva a külön fejhallgató meghajtókra egy próbát úgy is megér ahogy leírtad. (Érdemes ez esetben kettős váltókapcsolóva a ki - be iktathatóságot lehetővé tenni.)
A kapcsolás célja: próbálja utánozni a természetes zenehallgatást, amikor hangdobozokat használunk. Mindkét fülünk hallja a jobb és bal hangsugárzókat, csak más fázisban. Úgy értelmezem ez a kapcsolás próbálja a másik csatornába juttatni eltolt fázisú jelet. Állítólag így kevésbé fárasztó a zenehallgatás.

Szia!
Véleményem szerint a kimenetre direktben még a 600 Ohmos fejhallgató is nagyon alacsony terhelő impedancia. Érdemes jóval 10 kOhm feletti impedanciával terhelni. A bemenetet pedig 1kOhm alatti, de inkább 10-100 Ohm nagyságrendű forrásról hajtani.
Ha jól emlékszem, Király Tibor is betervezte az egyik fejhallgató erősítőbe, aztán likvidálta. De ki kell próbálni.
Én is kipróbáltam, valóban természetesebbnek tűnt a mély tartomány, de néhány alkalom után már érdektelené vált tőle a zene.

Sziasztok! Találtam valahol a neten egy újabb, fejhallgató erősítőre köthető cross-fed megoldást. Az a gondiom, hogy nem világos számomra a másik csatornával való összekötés. Ehhez kérem a segítségeteket.

Szia! Lerajzoltam hogyan értelmezem.

Köszönöm! Én is csináltam 2 órája egy elképzelést, ami szerintem megegyezik a Tiéddel.

Szia!
Ez a kapcsolás valami olyat csinál, hogy a magas tartományban megcseréli a két csatornát, mintha kiszednéd a hangsugárzók magas hangszóróit, és egymással kicserélnéd, vagy a vezetékelést kötnéd keresztbe.
Régebben mikor sok gyenge minőségű felvétellel kellett intenzív tárhatást, vagy jobb dinamikát elérni, akkoriban barkácsoltam mindenféle "hangzás javító" áramkört. Ez a fejhallgató korrekció is ilyen dolog, viszont sajnos kiderült, hogy a térélmény nem csupán a két oldal amplitúdója közötti eltérésből adódik. Amikor hangszereket panorámázunk ki a két oldalra, akkor is a keverőn csak amplitúdót állítunk. Ez nagy vonalakban megoldja, hogy sztereó képet alkossunk. Viszont ha úgy hallgatjuk, vagy felvételről visszahallgatjuk ezeket a szétpanorámázott zenéket, hiányérzetet érzünk. Szól a gitár balról, dörög a dob középről, meg itt-ott megszólal valami hangszer, de nem érezzük a teret. A tér érzékelése ugyanis összetettebb. Ha balról szól egy hangforrás, akkor az a jobb oldali fülbe nem csak halkabban, de időben késve, valamint más arányú utózengéssel érkezik. Ezeket nem könnyű manipulálni.
Az emberi szem működése mint hasonlat talán egyszerűbben érthető. Ami közelebb van, arra a szem ráfókuszál, valamint a két szemtengely is ott keresztezi egymást, ahol a megfigyelt tárgy van. Tulajdonképpen szinkronban van a bandzsító, és a szemlencse izom. Ez így természetes. Ha viszont azokat a "cross eyed 3d" (amiket egyébként szeretek, sőt magam is fotóztam néhányat próbaképpen) nézzük, akkor bár megjelenik a térhatás, de néhány perc után fárasztó lesz. Ugyanígy fárasztó, ha belenyúlunk a hangképbe. Úgy tapasztaltam, hogy ha nem jó a sztereó tér egy felvételen, akkor azon nem egyszerű javítani, ha pedig jó, akkor azon mindenféle áthallás és fázistologatás csak ront. Ha csak 10-20 perc zenehallgatás a cél, akkor meg lehet tuningolni ilyen kapcsolásokkal a zenei jelet, de hosszú távon idegesítő lesz. Gyakran úgy érzem, hogy hó, micsoda jól szól ez a lemez, aztán lekapcsolom a felénél, vagy a második számnál ledobom a fejemről a fejhallgatót.

Mindezek ellenére, mivel ezek a passzív korrektorok nem bonyolultak, sőt nem is kerülnek csak pár forintba, érdemes szórakozni velük.

Egy jó leírás a térhatásról, ellenfázisú zengetésről meg egyebekről: Bővebben: Link

Ha valakit tényleg érdekel, a hangzás "feljavítása", érdemes kipróbálni egy DSP-t.
Az tényleg nem három ellenálás meg két kondenzátor ára, de a lehetőségek is az ár arányában nőnek. Valószínűleg van szoftveres verziója is. Persze nem kell elsőre megvenni, hanem valakitől kölcsön kell kérni, aki már kiszeretett beőle, esetleg bérelni valahonnét pár napra, és akkor könnyebb eldönteni, hogy tényleg ezt szerette volna-e a Kolléga?
Linket direkt nem teszek fel, mert megint "kimoderálják", mint egyéb esetekben is, amikor csak segíteni szerettem volna.

Egyértelműen több lehetőséget ad, de számítógépes zeneforrás esetén elég lehet egy szoftveres megoldás is. Viszont nagyon elszaladtunk, ezért visszakanyarodnék a témához.
Egy időben kerestem a direkt fejhallgatóhoz készített felvételeket, mert sajnos egy hangsugárzós felvétel nem egyenértékű a fejhallgatós felvételekkel. Viszont a valódi műfejes felvételek ritkák, sőt eléggé réteg műfajra specializált. De aki meghallgat egyszer egy ilyet, az minden későbbi fejhallgatós zenehallgatáskor hiányolni fogja a valódi teret.
Egyszer hallottam egy tűzoltó zenekart az utcán, de azt a tranzienst, dinamikát, térélményt soha semmilyen technika nem tudta visszaadni. Pedig lehetőségem volt ismeretségi körben tízmilliós nagyságrendű berendezést hallgatni, ami sokkal jobban szólt eddigi bármilyen technikámtól, de a hiányérzetem megmaradt.
Természetesen nem vonzódok a tűzoltó zenekarokhoz, egészen más műfaj érdekel, csak mint örök megoldatlan problémát említettem. Ráadásul a kedvenc zenéim nem is léteznek olyan kivitelben, ami kielégíti a minőségi zene fogalmát, ezért már jó ideje hallgatok szép hangú, vagy jó zenéket. A kettő nagyon ritkán ugyanaz.

A hallgatóval elérhető jobb hangzás is sokba kerül. Ebben a térhatás is bele tartozik. Épp mostanában tapasztaltam ilyesmit egy módosítás során. Mindössze módosítottam a FH6-300 KT féle, veled módosított kapcsolás tápjának a pufferjét 4x8800 mikróra. Osztott táp duál-monóban.
Mit nyertem? Jobb (nagyobb)teret, jobb aurákat. A részletek csodásak. De amikor jól hallani a felvitt csatornák sávhatárait, hamar élőzenét keres az ember, ahol nincsenek csatornahatárok.
Tapasztalataim szerint a jó mono műsor is térben van, csak középen. És ezt is befolyásolja az adott felvétel minősége.

Köszönöm Reloop ábra kiegészítését, Tóth Béla hasznos tájékoztatását, Mek-elek, Elektrorudi, Kistee hozzászólását és Kadarist linkjét.
Megkésve tudok csak reagálni sok más problémám miatt. Nagyon kevés az időm még 18 hónapig.
Annyi viszont a témában letisztult bennem, hogy egy kb. 15 szörösére növelt impedanciával a fejhallgató végfok elé fogok építeni egy modifikált Siegfrid Linkwitz kapcsolást.
https://headwizememorial.wordpress.com/2018/03/09/an-acoustic-simul...fiers/
Bővebben: Link