Lesem itt a fűtémát, környékemben is vannak néhányan akik öntöző műtrágyázó rendszerrel csinálják. Nem igazán értettem miért jó, nálam semmi csak nyírom, és talán szebb is - de legalább olyan- a füvem, mint az öntözőrendszereknél. Ismerősöm műtrágya adagolója többször elromlott, túladagolás miatt kipusztítva a füvet. Lehet más fajta fűnél semmi gondozás nem kellene.

Azért sok függ attól, hogy milyen a talaj is. Homokos, agyagos, stb. De a füvet is rá lehet szoktatni egyszerű öntözési módszerrel, hogy lejjebbi rétegekig engedje a gyökereit.
Lehet, hogy aki folyamatosan öntözi, nála nagyon gyorsan leszivárog a víz, nálad meg nem.
Illetve attól is függ, mennyire monokultúrát használ. Én például annak ellenére, hogy 1600m2 öntözött gyep van, mégis szárazságtűrő keveréket használok, mert az többféle faj keveréke:
Nádképű csenkesz: 40%
Angol perje: 40%
Vörös csenkesz: 20%
Mindegyik kicsit más előnyöket hordoz, és jobb mint a monokultúra.
Szerk: az sem mindegy, hagyod-e felszárasodni például, mert ha igen akkor bizony a levágott hosszú csöves szár szúrja a talpad, hiába rövid a fű.

Én is lesem itt a "fű témát".
Kertvárosi részen lakok, Pesten egyre ritkább mellesleg.
Sokan költöznek is ki ide, a "zöldbe".
Legutóbbi fejlesztés megint egy több tömbből álló társasház lett, családi ház telkére.
Új épités, modern, egész telek felszórva temetői murvával, mert ott állnak az autók. Füvet nem kell nyirni, mert ahol nem a házak vannak, vagy térkő, ott murva van. Lehet vesznek majd egy akkumulátoros robotfűnyirót, mert trendi és pont akciós igy nyár elején...
Vagy van levágjuk a füvet, a nyesedéket gondosan felporszivózzuk és bezsákoljuk, és szelektivben elviszik péntekenként (pénzért lehet plusz zsákokat venni, az évi egy alanyi jogon járó egy csomag mellé). Majd persze kell venni műtrágyát, fűmagot, stb.
Aztán persze a folyamatos panaszkodás, hogy nem tudok aludni, mert az a hülye kakas a szomszédban már megint kukorékolt...

Jó, hát annak ellenére, hogy a murvás téma nekem sem tetszik, érthető valahol. Egy rendesen öntözött, és gondozott gyep elképesztő mennyiségű levágott füvet jelent. Rajtahagyni ugye nem célszerű, gyűjteni és komposztálni jó, viszont gyorsabban keletkezik az új adag zöld fű, mint amilyen gyorsan komposztálódik.
Van itt nálunk is zöldhulladék gyűjtés, de most akkor rakjon ki az ember 15 zsák füvet, és kerülgesse, mert 2-3 nap pontossággal gyűjtik be. Az sem célszerű, és nem is esztétikus.

Kicsi terület lehetősége:
Hallottam olyan emeletes, társasházról, hogy volt valakinek ötlete és egy szőlőtövet tett a ház falához. Az szépen elindult és egy csomó szomszéd ablaka előtt is elterjeszkedett. Szerintem jó társaság lakhat ott, mert szépen gondozta mindenki az elérhető szakaszt és fogyasztotta az előtte termő részét.
Nálunk anno rajtaütésszerűen elhalt a gyönyörű rózsalugas, így a feleségem engedélyével azóta szőlő van, most már 2. éves az előtte levő is, sőt az is felment már az emeletre. Minimálisan 100 kg a várható termés idén, ha nem veri el a jég, vagy a peronosz... Favorit fajta a zöme a másik kettőt nem tudom, finom az is. Ajánlom az ilyesmit is a fű mellett, finom és nő, mint a gyom.
Most az éjszakai vihar miatt kell még ténykednem, kócos lett a szentem.
Igen, locsolás a zöld kannával.

Nekem kb.: 16x180 méter a fű terület, illetve ház és melléképületekkel kisebb. Ha éppen nagyobb, dúsabb a fű nyíráskor, akkor kb. 5-8 méterenként telik meg a fűgyűjtő tartály. Ennyiszer akkora területen elvinni egy vagy néhány helyre üríteni, lehetetlen. Nincs gyűjtve hanem szétszórva a fűre, ettől semmi gond. Így is kb.: 4 Km-t megyek, osztva 8 méterrel, ennyi ürítés lenne.
Igaz, ez tényleg indokolhatja a műtrágyás öntözést. Nálunk jó a talaj.
Nekem "Sport" fű van.

Ez de jól néz ki! Tetőt nem bántja? Az ilyen falra futós dolgoktól azért szoktam idegenkedni, hogy bekúszik a tetőbe, és nekiáll bontani..

A zajterhelés részéhez hozzászólva, amikor annó idöltöztünk, akkor nagyjából tudni lehetett, hogy elöl vasútállomás, hátul repülőtér. De bevállaltuk, és nem panaszkodom emiatt...
De ma 10:47-kor jött menetrendszerint a legnagyobb zajforrás, a póniló fiatal csajjal. De nem panaszkodom.

Ránézésre karban van tartva...

"Tetejezem" vagyis letördelem a kívánt hosszban a vesszőket, egyébként a kéményen is fürtök lennének. Minden nap van 5-10 percem átnézni és karbantartani, nem sok ez.
A hátul, kertben levő lugasoknál is van egy szint, ami fölé nem engedem. Van olyan eljárás is, hogy lefelé kényszerítik a vesszőket a talaj felé egy elért magasság után.
Ez több lombbal és valamivel fokozottabb jégverés elleni védekezést is jelent.
Ui: Egyik barátom szokta megjegyezni: A dió és a szőlő akkor ad árnyékot - lombot - amikor szükség van rá. Mire jön a kánikula, árnyékolja a házat, ősszel meg a lombot lehullatva hagyja a Naptól melegedni...

Minden csak fűnyíró méret kérdése

Nem semmi, szép projekt akkor nálad a fűnyírás, én nálam csak 19x110m.
USA-ba csinálják egyébként azt, hogy az otthagyott füvön átmennek mégegyszer fűnyíró trakival, hogy felaprítsák. Egyébként persze rajta hagyható, ha az ember sűrűn vágja, akkor rövid a hulladék is.

Vannak "mulcsozó" fűnyírók. Enyém is az, normál kézi tolós, az első kerekei hajtottak. Nyírással egyidőben aprítja is a füvet, nem kell külön művelet. Nem használom a mulcsozást, felesleges.

Nekem is mulcsozós fűnyíróm van, önjáró. A hagyományos, kézzel tologatóssal szemben óriási előnye, hogy nem kell "erőből" tolni. Remekül felaprítja a nyesedéket, és visszakerül a talaj körforgásába. A telek 15x55 m, a ház csak 75 m², szóval van mit nyírni nekem is. De a mulcsozó betét a fűnyíróban nekem is nagyon bevált.
(Nem is szólva arról, hogy a zöld hulladékot nem viszik el "csak úgy", hanem a megvásárolható (!) zöld zsákban, havonta egyszer (nyáron), illetve két havonta (ősszel és tavasszal). Már ha elviszik, mert a szomszédomé már fél éve (!) rothadozik az utcán, az előírt zöld zsákban, nem vitték el. A zsák már félig lebomlott, a szél viszi a levelet, fűnyesedéket, mindent...

Úgy látszik Te sem vagy méhlegelő barát.....

Sziasztok!

Van valakinek ötlete, hogyan lehetne ezt megjavítani?
Kertes ház, kinti félig fedett terasz.

Szerintem itt a gond alul lesz, a betonalappal.
A csempéket fel kell verni mind a megmozdult részről, utána esetleg egy részük majd visszatehető.

Ránézésre nincsen egyben az alap, szerintem újraburkolás után ugyanigy tönkre fog menni...
Valamint sok a törött/hibás lap is, nem tudom mennyi tartalék van egyáltalán.

Nem tudom mi lenne a mulcsozó betét. Enyémnél csak annyi ez az üzemmód, hogy bezárom az oldalt kidobót. Így tovább bent a fű a késtérben amíg a késnél leesik, ezalatt sokszor vágja ugyanazt. Semmi elszállítás nincs nálunk, nem is kell, visszakerül a talajba, ezzel semmi gond.
Mint az erdőkben a falevelek. Mi összeszedjük költséggel elszállítjuk (én nem), erdőben visszakerül a talajba, úgy jól van.

Igen, az alap valahogy megsüllyedhetett. Tartalék azt nem tudom mennyi van, egy jóbarátoméknál áll fenn ez a probléma. Csak az újra alapozás segíthet? Vagy amit szoktak házaknál is, hogy az alap alá fecskendeznek?

Ahol így megsüllyedt, ott semmi nem zárja ki hogy nem fog tovább süllyedni. Statikussal kellene beszélni, neki ez dolga, hogy tudja mi a teendő!
Ott a helyszínen kellene látni hogy hogy áll a helyzet. Ez már nem a játék kategória szerintem, lehet hogy más is mozdul nem csak a terasz! Statikust hívjatok!

Oda hiába fecskendeznek akármit, az nem fogja helyrenyomni a lapokat (kivéve a purhab, az még dombot is emel oda ). Ezeket nagyon régen úgy rakták le, hogy megdöngölték a földet amibe szórtak előtte tégladarabot meg kőzuzalékot, utána kapott egy kis cementes homokot és annyi. Amíg nem folyik alá víz, vagy a hangyák nem ásnak alá addig bírja.
Talajvíz szigetelés -> sóderágy -> beton -> flexibilis ragasztó -> járólap.

Persze tudom, csak talán megállítaná a további süllyedést Lényegében akkor a tuti biztoshoz fel kellene verni a betont, és a te általad leírt módszerrel azt a süllyedt szakaszt újra tenni.

Mindenképpen, bár a ház falain stb nincsen repedés.

Gondolom a teraszt utólag tették oda...

Így igaz, utólag került oda.

Nem méhlegelőt tartok, hanem elég sok gyümölcsfát, meg virágzó növényt.

Igen, pontosan ennyi a feladata. Tovább "kering" a nyesedék a késnél, ezáltal apróbbá válik, és nem válik filces réteggé a fű között. Tulajdonképpen annyi a szerepe, hogy hamarabb tudjon elbomlani, ezáltal visszakerülni a talajba.
A szállítással - személy szerint nekem - nincs dolgom, mert a diófa levelén kívül mindent beforgatok én is a talajba. Diólevélből viszont van bőséggel, pedig nincs is diófám... (A két szomszédban viszont van egy-egy, közel a kerítéshez, így a "levél-áldásból" jócskán részesülök. Dióból nem, mert azt az elmúlt években mindig elpusztította a dióburok-fúró légy.)

A diólevelet is lehet komposztálni, a lényeg, hogy külön kell kezelni a többi komposztálandó zöldhulladéktól. Minimum kilenc hónap kell hozzá, hogy a benne lévő csírásodás gátló anyag lebomoljon.

Nem csak nálatok adódhatnak ebből gondok. Van ahol az utólagosan épített házrész reped meg.
De az aprólékosan, talicskázott alap sem veszi fel a versenyt, az egyszerre terített alappal.
a másik gond lehet a víz. Hallottam már olyat, hogy egy rosszul épített kádlefolyó mit csinált a házalappal. De ha nem elég messzire elvezetett ereszlefolyó is alámoshatja a házat, ha az rendszeres csapadék éri. Szóval a víz is okozhat gondot.

Te igen, de az elszállítók.....