Kicsit még játszottam vele, és át lehet váltani, hogy a megjelenített trace helyett az egész memóriából számolja az FFT-t. A kis frekvencia miatt le kellett vennem a memória méretét 12k-ra, mert egyébként nem lehetett lemenni 1kHz/osztásra, és így kaptam az alábbi eredményt. Itt csak az elvárt páratlan felharmonikusok látszanak mindenféle beállításban.

Neked cimzem, de köszönet mindenkinek aki forditott rá időt.
Közben sikerült dűlőre jutnom, képet nem teszek fel, mert minek:
- Tehát a bemenő jel a gyári hitelesitő 1KHz.
Minimális beállitható paraméterek FFT esetében:
- Center: 25KHz
- Span: 12.5MHz
Megjegyzések:
Igy én sem tudnék értelmes képet rajzolni.
Érdemes nem dB-ben, hanem nem VMRs-ben nézni, akkor nem annyira "szőrös", és jobban mutatja a "matekot" (már ugye ha fizikailag be lehet állitani a tartományt).
Lehet van egy apróbetűs rész a szkóp használati utasitásában, hogy "csak olyan jelet nézzen, ami szép" és jól látszik.
Mostmár értem azt a neten olvasott szösszenetet is, hogy "trükkös a beállitása"...

Én oda jutottam, hogy fejből jobban megmondom a spektrumot. Más is.

8 bitből azért csodát nem szabad várni! Ha az így kapott eredményt lineáris skálán jeleníted meg, még csak csak..., de logaritmus ábrázolással gyorsan eléred a határait....

Volt egy kisebb balesetem egy usb-s oszciloszkoppal. Ezért jutott eszembe ez a kérdés.:
Nem kéne legalább az usb-s oszcilloszkóp gyártokat kötelezni rá, hogy optikai leválasztot épitsenek az oszcilloszkopba ? Nagy tételbe szerintem ez nem túl jelentős költség, és úgy lenne tiszteséges, hogy egy ilyen alapvető védelem benne legyen mindegyikben.

Egy hibás, vagy furcsán tekercselt transzformátorban kontaktus volt a primer és a szekunder között. és az erről táplált áramkör usb-n keresztül zárlatot okozott. Az volt szerencse, hogy egy másik mérés miatt benne maradt az áramkörben egy 200 ohmos ellenállás, és ez szénné égve megakadályozta durvább zárlatot. Igy szerencsésen meguszta a számítógép és az oszcilloszkop is.

És akkor mi vinné a szaftot a szkopba, postagalamb?

Pl. egy TEN3-0511.

Hát igen, ha van táp a külsö szkopon.

Egy ilyen világrengetö megoldással sikerült már egy nagy központot leégetni. Egy laptop vezérelte a bonyolult monitor rendszert vagy 120 ponton mért sok mindent. Gyönyörüen ment, amig le nem merült az akku a laptopban. Erre hozta a helyi szaki a töltöt és bedugta. Ez lett a nagy puff, és majdnem 100 ezer dollár kár.

Valami hasonló állitólag felénk is volt.
Az egész probléma akkor kezdődött, amikor karbantartás során beleesett egy csavarhúzó a szünetmentes tápegységbe...

USB-re is létezik leválasztó. Csak annyi kell, hogy az illető személy tudja is használni.

Hogyan akarod leválasztani az USB-röl a külsö egységet, ha annak energiára van szüksége? Az csak akkor müködik, ahogy elöbb is tárgyaltuk egy szigetelt DC-DC átalakito van a külsö vacakban vagy elem, de még mindig ott lehet a gond a földeléssel ( referencia).

Galvanikusan le lehet választani a tápegységet és az USB kapcsolatot is (pl.
ADuM3160), maga az oszcilloszkóp kerül egy potenciálra a mérendő szerkezettel. Így kb. teljesen mindegy, hogy a laptop/asztali gép hova van/nincs még csatlakoztatva.

Biztos le lehet, csak nem biztos, hogy ezt meg is csinálják azokon a pár euros/dollaros vackokon. Ezért vettem én is inkább egy akkus nagyobb szkopot, minthogy ilyen balhékkal tönkre tegyek bármit..

Ok, csak az eredeti felvetés az volt, miszerint akkor történt a baleset, amikor a laptopba dugták a töltőjét. Előbb-utóbb minden akku lemerül. Erre megoldás galvanikusan leválasztani a dolgokat, köztük az USB kapcsolatot is.

Csak probálj keresni egy olyan töltöt, amiröl a boltban meg tudod állapitani, hogy le van választva a szekunder a hálozati PE-röl vagy nincs. Amikor az emlitett baleset történt az egyik legnagyobb világmárkának 3 fajta töltöje volt, de csak egy volt teljesen szigetelve. ( nekem kettö volt, az egyik fixen a munkában a másik kisebb, a táskámba. A kisebb teljesen szigelt volt a másik nem. Abban üzemben sem igen törödtek addig ezzel, és ott lett a baj. Azota minden töltöt mielött bedugták a laptopba elöször lemértem.
(Itt nem az USB okozta a gondot, hanem a LAN csatlakozo.)

Miért kéne kötelezni? Állambácsi küldje a szkóprendőrséget?
A felhasználó legyen tiusztában azzal, hogy hogyan működik a készüléke és annak megfelelően kezelje az eszköválawsztást és a mérési összeállítást. Ráadásul szkópoknál a kivétel a leválasztás, szóval még csak azt sem lehet mondani, hogy nem megszokott a galvanikus kapcsolat.
Egyébként vannak galvanikusan leválasztott szkópok, mérőfejek, ha jól megfizeted. Persze sokszor csak utólag jön rá az ember, hogy meg kellett volna fizetni.
(Ha jól emlékszem a Teknek biztosan van olyan optikailag leválasztott feje, ahol a tápot is fény formájában viszik és valami több 10 kV-ra ad leválsztást.)

Na ez érdekes! Másik oldalt meg napelem van?? Elég rossz hatásfokú megoldás lehet...

Nem hinném hogy amatőr gyakorlatban kell pár kV-nál nagyobb feszültség tűrésű izoláció!
Ezt meg meglehet csinálni egy értelmesebb konverterrel!!

De, kéne. Meg a mikrósütők gyártóit is kötelezni kellene, hogy ismerje fel automatikusan a macskát és ne induljon el, mert már nem elég a használati útmutatóba beleírni, hogy nem szabad benne macskát szárítani, mert az elpusztul... Jézusom!

Már egy egyszerű ISFE is kb. háromszor annyiba kerül, mint a szóban forgó szkóp. Ráadásul csak 1MHz-ig megy, szóval nem gondolnám hogy valaki olyat fog venni a 15 ezer forintos szkópjához. Én az akkus szkópommal eddig bármit megmértem a hálózaton is, akár szabályos akár nem, nem kellett hozzá semmiféle extra kütyüt vennem csilliárdokért.

Van egy Siemens Oscillar M07102 oszcilloszkópom. Van hozzá doksim is, de az Siemens Oscillar M07107-ről szól. Sok mindenben azonosak, de sok az eltérés is.
Van e valakinek bármilyen ismeretanyaga, amit megosztana velem.
Most az a gondom, hogy kalibráljam a készüléket, illetve a szinkront hogyan tudom triggerelni?
Köszönöm.

Nem tudom, jó helyen keresem-e, de egy orosz(szovjet) C1-94 tipusú oszcilloszkóp használati utasítását/leírását keresem. Megköszönném, ha valaki tudna adni egyet elektronikus formátumban.

Emilke meglátogatott!
Üdv!

Szia!
Itt jártál?

Egy RTF ( Voltcraft) OE211-es régebbi osszcilloszkóp kezeléséről kérdeznék.
A készüléken található egy TV jelzésű gomb, illetve egy
EXT/INT feliratú gomb is. Ezeket a funkciókat mire és mikor célszerű hasznàlni?

Int/Ext választ a külső és belső szinkronjel között.
Külső szinkronnál addig nincs vizszintes eltérités, ameddig külső szinkronjelet nem kap a BNC csatlakozón.
A TV a FF videojelre szinkronizást segiti. Olyat nem tud, hogy az adott sorra szinkronozzon, például.

A TV gombot akkor érdemes bekapcsolni, ha hagyományos video jeleket akarsz vizsgálni, akkor a szinkronizáció a sorszinkron jelekre történik.
Az EXT/INT pedig azt jelenti, hogy a vízszintes eltérítés szinkronizációja a vizsgált jel alapján történik ( Internál ) vagy külső jelre ( External ) akarod szinkronizálni.

X bemeneti BNC-re vonatkozik?

Ezt a funkciót, mi dönti el, hogy mikor kell használnom?

Az INT-üzemmódot akkor célszerű választani, ha hangfrekvenciás, vagy valamilyen hasonló áramkörben kell mérni, ez a legáltalánosabb mérési mód. Ha az EXT-üzemmódban van a készülék, akkor a mérendő áramkörből kell a szinkronjelet beadni, azaz, a mérendő áramkörben kell legyen valamilyen csatlakoztatási mód a szinkronozás létrehozásához, vagyis, hogy állóképet kapjunk. A TV-szinkron is külső jelet igényelhet, vagy az oszcilloszkóp "gyorsabb mérési" módra vált.
-
Egy-pár dologra azért figyeljünk!
A legtöbb oszcilloszkóp földelt bemenetű készülék, azaz, a hálózati védőfölddel kapcsolatban van a hidegpontja a mérőkábelnek! Ezért nem minden esetben használható, főleg földfüggetlen mérésekhez, szimmetrikus hangfrekvenciás áramkörökben és sok egyéb esetben sem.
Célszerű az oszcilloszkópot elválasztó transzformátoron keresztül használni, a védőföld bekötése nélkül a primer oldalán az oszcilloszkópnak!
Előnyben a PC-szkópok, meg néhány olyan készülék, ami galvanikusan el van választva a hálózati védőföldeléstől!

Üdv!

Hello! Egyszerűen úgy is lehet fogalmazni, hogy periodikus jelek vizsgálatához általában megfelelő a belső szinkron használata. (Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szinkronizáláshoz , magát a vizsgált jelet használjuk.)
Aperiodikus jelsorozatnál (mint pld egy számítógép buszrendszere) már általában külső szinkront kell alkalmazni, hogy értelmezhető legyen amit látunk. Különben csak egy zagyvaság lesz látható..