Nincs az a pár alkatrész, amit írtam?

Szia!

Itt van egy fórumtárs hirdetése: 12/5 V-os tápegység.
Bedobozolod, és ezzel tudod használni a meghajtót.
Ha alkatrészeket rendelsz, az sem lesz olcsóbb.

Én pl. nem tudok énekelni, de még ha tanulnám is, akkor sem lenne belőlem soha énekes, mert nincs énekhangom, nincs tehetségem hozzá. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni!

Az a kis trafó biztosan kevés lesz! Egyszer én próbáltam egy táppal, 7812 és 7805 stab kocka volt a stabilizátor és kevés volt! Induláskor megrogyott a táp és nem a bemenetükön, hanem a stabok nem bírták. Többszöri ki-be kapcsolással mindig elindult, de elsőre sosem. Ilyenkor már nem álló helyzetből indult a lemez, gondolom könnyebben felpörgött

Ez nem a legjobb példa, mert az énekhez hang is kell, azt meg nem lehet megtanulni.
Ha valaki énekeli akar, az maximum a kottaolvasást tudja megtanulni, de ha az perfekt megy neki,
attól még nem fog tudni énekelni (legfeljebb otthon a kádban) amire mások is szívesen vevők lennének,
ha alapból nincs hozzá megfelelő hangja sem...

A villanyt azt lehet tanulni, mert ahhoz csak az alkatrészek megfelelő ismerete és logika szükséges.
Persze mondhatnánk, ha valakinek nincs hozzá a megfelelő logikája, akkor azt se fogja megérteni...
Na de mindenkinek van valamennyi logikája, tehát ha például egy kapcsolót megért,
hogy ha bekapcsolja van áram, ha kikapcsolja akkor meg nincs, akkor már tanult valamit.
Szóval minél több alkatrész működését érti meg valaki, annál könnyebben igazodik el egy kapcsolási rajzon is, vagy tud magának olyat tervezni, amit szeretne.

Na persze a több oldalas bonyolult áramkörökben még a profik is simán el tudnak veszni.
Azt igazán úgyis csak az érti, aki tervezte.

Talán ha megfejelted volna párhuzamos áteresztő tranzisztorokkal a nagyobb áramterhelhetőség érdekében, lehet ment volna... De manapság vannak már 3-5A terhelhetőségű stabok is.

Ha mindenképp építgetni akarsz, próbálkozz egy ilyennel.

Vagy ezen a képen valami hasonló van...

Ha meg még egyszerűbbet akarsz, akkor használd az LM338 stabilizátort, az 5A csúcs terhelést bír.
Van hozzá kalkulátor is.

De a trafónak akkor is megfelelő terhelhetőségűnek kell lennie...

Sziasztok. Redőny vezérléssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott egy pár darab sima motoros redőny a házunkon. A motorok 230V-ról mennek, megmértem 600mA-nél nem vesznek fel több áramot, relén keresztül egy PLC kapcsolgatja a fel-illetve le irányt nekik.
Wago 857-152 a relé típusa. Sajnos nagyobb relé nem fér el sehogyan sem. A problémám az lenne, hogy ha félúton szeretném megállítani a redőnyt akkor elég sokszor "beég" a relé érintkezője, és innetől relé csere... Bővebben: Link ilyen "ív kiloltó" van beépítve mindegyik motornak a fel-le ágába is a fázis és a nulla közé, de nem oldotta meg a problémát. Valakinek lenne esetleg valami ötlete?
Előre is köszönöm a segítséget.

Bővebben: Link Ez, vagy hasonló nem lenne jó neked?

Ezt nem értem a kapcsolás ismerete nélkül, de ugye ezek az ívoltók a relé érintkezőjével párhuzamosan vannak kötve? Mert úgy kellene, és nyilván nem a fázis és a nulla közé...

Sajnos nem úgy van kötve. Mindenképpen kipróbálom úgy ahogy javasoltad, köszönöm a segítséget.

Sziasztok!

Kezd fogyni a forrasztó ónom.

Felnéztem a HESTORE-ra, és kicsit elveszve érzem magam. Túl nagy a választék...
Eddig 0,5mm-es sn99,3 Cu0,7-es ónnal dolgoztam.
Hagyományos pákával forrasztáshoz használnám furat szerelt alkatrészek és mikrovezérlők forrasztásához.

Fogalmam sincs milyen anyagot kell tartalmaznia egy jó ónnak, melyiket ajánlanátok?
Viszont mivel semmilyen elszívásom nincs ezért ólmosat kerülném.

Láttam hogy vannak ezüst tartalmúak. Annak van értelme?

Délután lefotózhatom neked, hogy én milyet használok...

Szerintem a legkényelmesebben az ólom tartalmú forrasztó ónnal lehet dolgozni.
Ez például, vagy ez.
A lényeg az összetétel: Sn-60% Pb-40%
Aztán ez sokféle átmérővel, és kiszerelésben kapható.

Én ezt a fajtát használom, már közel 50 éve. Elszívás nélkül.
Az ólommentes szerintem túl rideg, magasabb hőfok kell hozzá, én nem szeretem.

Érdekes ez a márkanév. SSW = Super Solder Wire. Csak ajánlani tudom, nagyon jó.

Sziasztok!
Egyelőre elméleti a kérdés, mert nem akarom szétszedni a gépet.
Adott egy Gyümölcsaszaló gép. Az időzítőn max 19 és fél órát lehet beállítani. Ez kevés, szeretnék többet.
Mivel a chipet tuti nem tudon átprogramozni, ezért arra gondoltam, hogy a NYÁK-ján megkeresem az órajel generátort (gondolom az egy kristály lesz, mi más lehet...) és azt kicserélem egy lassabb generátorra, így a beállított 19 óra igazából több lesz. (pl negyed olyan gyors , akkor az 4x19 óráig fog tartani).
Szerintetek az működhet?

Vagy igen vagy nem. Éppen működhet is, de sokmindenen bukhat is a projekt. Egyáltalán nem biztos, hogy kristályról megy, lehet belső órajel generátora. Szóval szétszedés nélkül még csak tippelni sem lehet.

Ja igen, belső óra is lehet. Valami más ötlet hogy mivel lehetne próbálkozni? Hogy az időzítőt megnyújtsam? (elméleti szinten persze)

Esetleg egy flip-flop beiktatva a motor vezérlőjel útjába, mindjárt duplája lenne a tartomány.

Ezt nem értem. Hogy lenne ez?
Nekem az kellene hogy ne 19 óráig menjen hanem mondjuk 36, vagy 48 óráig.
(a lényeg az hogy a kertbe rakom ki az aszalót és ne kelljen már naponta kimenni hozzá, hogy újra elindítsam).
Ilyen ötleteim vannak:
- Kristályt lassabbra cserélni
- a start-stop gombot kivezetni és egy wifis kapcsolóval ki majd bekapcsolni 18 óránként.
- Venni egy új aszalót, de azt utálom, hogy egy jó eszközt kell lecserélnem...

Mi vezérli azt az aszalót? Mit kapcsol a beállított időközönként? (nincs aszalóm, nem ismerem).

Végtelenítés nem megoldás? Arra gondoltam, hogy mikor lejár, akkor kikapcsol valami fűtés, ventillátor, valami. Erre a "kimenetre" lehetne kötni egy áramkört (optocsatolót, pár alkatrésszel), ami a leálláskor adna egy impulzust a start gombra. Ezzel soha nem állna le, de a visszacsatolás útjába egy kapcsolót téve, a végtelenítés kikapcsolható lenne. De ha az áramkör intelligensebb volna (pl. egy számláló, vagy mikrovezérlő), akkor az újraindításokat számolni is lehetne, és azt beállítani, hogy hányszor induljon újra.

Én ilyet használok, a közelünkben lévő villamossági üzletben szoktam venni.

Aha... ez eszembe se jutott. Valami LED van rajta ami világít amíg működik. Ha elalszik, akkor reagálhatna rá.
Érdekes ötlet, köszi szépen.

A már elindított készülék működési ideje menet közben módosítható? Ha megnyomod a + vagy - gombot, megváltozik az időzítés?

Ha ez a szárítód típusa, akkor valószínűleg a fűtőbetétről kellene indítani az újraindítást. A használati azt írja, hogy az időzítés letelte után először a fűtőbetét kapcsol ki, a ventillátor még 10 másodpercig működik, majd sípolgat és utána megy készenlétbe. Ki kellene próbálni, hogy ha lejárt az időzítő (00:00-t mutat), de még megy a ventillátor, a Start/Reset gomb nyomására újraindul-e a beállított értékekkel. Ha már készenlétbe ment, akkor azt írják, hogy a Start/Reset gomb nyomására elindul egy 10 órás 70°C-os szárítás.

Én is cca 50 éve használom az ólmosat. Ja és az elszívás nálam sem játszik.
Még nem hallottam olyan emberről aki ebbe halt volna bele.

Sziasztok!

Ebből hosszú távon lehet-e probléma?:

Adott egy áramkör, amit 12V-ról hajtok meg és egy Arduino UNO+Feszültség stabilizátor modulból áll. A 12V-ból előállítok 5V-ot az IC-vel, erről az 5V-ról táplálom meg az Arduinot is.
Ahogy a képen is látszódik az 5V egy kapcsolóval van szakítva, tehát az 5V-os táplálás nem mindig van jelen. Ellenben az Arduino Analóg 1-es lábán egy feszültségosztó áramkör van, és ezen keresztül mérem, hogy a 12V folyamatosan megvan-e.

Ha veszünk 1 óra üzemidőt, akkor 40 percig üzemel az 5V-os step down konverter, a maradék 20 percben pedig nem, de a feszültség mérő áramkör az továbbra is élő.

Okozhat gondot az, hogy bár az Arduino nincs megtáplálva, az egyik portjára folyamatosan feszültséget küldünk?

Azt lehet tudni, hogy az A1 lábon mi van fizikailag? Tranzisztor bázis, fet gate, esetleg IN/OUT vagyis kapcsolható? Mekkora az R1, és R2? Gondolom 10-100 kOhm nagyságrend.
Szerintem nem okozhat kárt benne.

A kontroller minden IO lába úgy kezdődik, hogy van két védő dióda. 1 a GND-től a IO fele és egy másik az IO-tól a táp láb fele. Ha nincs táp és egy IO lábon viszont feszültség van, akkor a felső védő diódán keresztül mégis tápot fog kapni. Nyilván az ellenállás értékétől függ, hogy az így kapott parazita táp mire is elég, de nem javasolt megoldás.