Szuper! OPA333

40mV x 120 = 4,8 V ezt 5 V -os tápellátással is tudja vajon?
A bemenetére kell tennem egy 5K ellenállást? (overload 10mA max)

Ha az OPA bemenetére gondolsz, az FET-es, nagyimpedanciás, így max feszültségben érdemes védeni, áram ott nem folyik gyakorlatilag!
A kimenete is FET-es, és mivel kicsi a terhelése, így a 4,8V-ot még 5V-ról is tudni fogja...

A mellékelt ábrán az OP227 műveleti erősítő látható. Ezzel kapcsolatban lenének kérdéseim.

1.
A bemenetnél van egy Q6 három kollektoros tranzisztor. Jól gondolom, hogy ez valójában egy áramtükör lenne, ami a bázis+3. kollektor áramát tükrözi a másik két kollektorra? Ennek mi a szerepe az adott kapcsolásban, és hogyan is működik a dolog?

2.
Az első differenciál erősítő fokozat Q1 és Q2 tranzisztora két-két párhuzamos tranzisztorból van kialakítva. Ennek mi a célja? Zajcsökkentés?

3.
A kimeneti meghajtó Q19 és Q20 bázisai szinteltolás nélkül össze vannak kötve, ez nem okoz itt crossover torzítást? Az is érdekes, hogy a visszacsatolás ennek a fokozatnak a bemenetéről történik és nem a tényleges kimenetről.

Csak tippelek:
1, az áramtükör a bemeneti tranzisztorok bázisáramát kompenzálja
2, valószínűleg zajcsökkentés, vagy így adta ki a félvezetőlapka.
3, Q19 és Q20 a szinteltoló a végfok számára (áramgenerátoros fel/le húzó van hozzá)), így a végfok A osztályban mehet. Továbbá a rajz címe egyszerűsített kapcsolási rajz.

Egy IC pontos belső kapcsolási rajzát sem fogod megtudni a végfelhasználó számára készített kivonatos dokumentációból! A benne szerepelő kapcsolási rajzokból jobb nem kiindulni, mert az inkább az ellenség megtévesztésére alkalmas, semmint valós elemzésekre ad lehetőséget!

Köszi mindkettőtöknek a válasz.

Az egész onnan indult, hogy felfrissítettem a tudásom, hogy tankönyv szerint mi van egy műveleti erősítőben, majd kerestem néhány klasszikus példát az őskorból (uA702, uA741) és megnéztem, ott mi is van nagyjából a tokban. Az iskolapélda és a valóság elég messze áll egymástól. A sok sok furcsaságnak persze mindig megvan a logikus magyarázata, csak legfeljebb nem kötik az orromra.

Tudom, hogy ez csak egy egyszerűsített kapcsolás, nincs rajta a kimenet védelme, nincsenek kirajzolva a áram generátorok, ami azért persze segíti a megértést, és még ki tudja mi nincs rajta. És az is világos, hogy ez alapján nem lehet utánaépíteni, mert nem csak az fontos, hogy van x és y tranzisztor hogyan van bekötve, de ezen a szinten a tranzisztor (emitterének?) fizikai mérete is meghatározó, mert például ezzel lehet olyan áramtükröt csinálni, aminek az aránya nem 1:1, hanem bármekkora, és ezt ki is használják. Csinálnak 1db jobb áramgenerátort és gyakorlatilag áramtükrökkel abból állítanak elő bármekkora másik áramgenerátort csak a áramtükrökben lévő félvezetők fizikai méretével játszva.

Az 1-es csak furcsa volt, mert diszkrét alkatrészekben ilyet nem látni. Több emitteres tranzisztorok vannak a TTL kapuk bemenetében, de itt meg több kollektoros tranzisztor van ami magában elsőre semmire sem tűnik jónak, de mégis, ha tényleg áramtükör akkor arra jó lehet. A hőfokfüggése bizonyára kicsi.

A 3-assal kapcsolatban meg végül arra jutottam, hogy jó ez így hiszen nem ez a teljes kapcsolás, kívül teszünk még egy negatív visszacsatolást a kimenetről, és az majd kompenzálja a torzítást. Ugyanaz azt eset mint amikor egy sima push-pull tranzisztorpárt tesznek a műveleti erősítő kimenetére, majd a visszacsatolás annak a kimenetéről történik. Műveleti erősítőnél mindig cél a kis fogyasztás, ezért az A osztályú végfok pazarló lenne. Talán AB. Másik adatlap szerint az áramgenerátor 260uA/340uA (Valószínűleg a NPN és PNP tranzisztor különböző Hfe-je miatt.)

A 3.-al kapcsolatban még > Google: Diamond Buffer Circuit
A három RC tag az opamp belsejében nem negatív visszacsatolás, hanem nagyfrekvenciás kompenzáció.

Köszi a nevet. Így név alapján azért sokkal több infót meg lehet erről tudni. Próbáltam különböző neveken rákeresni,de úgy nem sok hasznosat találtam. Valószínű itt is a tranzisztorok aktív mérete különböző a Q19-Q20 illetve a Q45-Q46 között, ami a kapcsoláson nem látszik, de befolyásolja a működést.

Közben arra is találtam válasz, miért van Q1 és Q2 duplázva. A 4 tranzisztort négyzet alakban helyezik el átlóba a párhuzamosan lévőket. Így a lapka hőmérséklet átmenetének hatása kiegyenlítődik a tranzisztorokon. Ez például egy olyan dolog amit diszkrét alkatrészekből felépített differenciál erősítőnél nem csinál senki. Diszkrét tranzisztoroknál eleve a két tok miatt még közel sem biztos, hogy hasonló hőmérsékleten vannak, itt meg a alig méretű lapkán a közvetlen egymás mellett lévő tranzisztoroknál is ilyen trükkök vannak.
Ugyanezt lehet alkalmazni a sok áramtükörnél, ott is meg lehet duplázni a tranzisztorokat és keresztbe rakni a szilícium lapkán. Diszkrét alkatrészeknél ez szintén problémás.

És a nagy kedvencem - az LT1223 - amit teljesen érthetetlen okból már nem gyártanak.
De nekem még van egy fél marékkal belőle.

Oh, ez egy áram-visszacsatolásos darab, szép szimmetrikus belső kapcsolással. Itt már a bemenet is meg a kimenet is diamond. Ezt is nézegethetném, egy darabig hogy pontosan értsem mi miért is van, és lehet akkor sem menne. Valószínűleg azért nem gyártják már, mert a fő alkalmazási területe az analóg videójel átvitel szintén megszűnt létezni. Hasonló még az AD811, az még gyártásban van.

Sziasztok, lenne egy kérdésem , napok óta probálkozom egy müveleti erősítő építéssel de mind bogra futok vele, eddig nem nagyon használtam őket, nagy vonalakban felvázolom mit is szeretnék.
Szóval van egy kút az udvarunkon, ennek a színtjét szeretném monitorizálni valamilyen módon, találtam Aliexpressen erre a célra használatos nyomásérzékeny szenzort ami a víz oszlopnyomása következtébe 4-20 mA áramot vesz fel, ezt szeretném valahogy kivetíteni 0-5 v os tartományba egy pic számára, és itt jön a képbe a müveleti erősítő, eddig az van ha külön táppal probálkozom , úgy , hogy szimetrikus tápot kapjon az OPAMP minden ok, de szeretném ha nem kéne két küllön táp neki hanem egy 24 voltos tápból levenni +12 -12 voltot, ezt probáltam már feszültségosztó ellenállás módszerrel , 7812 + 7912 stabilizátor IC vel, de minden esetben az történik hogy az OPAMP kimete nem megy 1.5 V alá, mondjuk eddig csak proteus szimulációban propálgattam , de gondolom a valóságban is ugyanez történik, valkinek valami ötlete lenne , mit rontok el ?

Miért keversz bele műveleti erősítőt? A 4-20 mA-es kimenetre rákötsz egy 200 Ω-os ellenállást és méred az azon eső feszültséget (0.8 - 4 V).

3 ohmos ellenálással gondoltam , hogy ne zavarjon bele az áramfelvételbe, és azért akartam felerősiteni egy müveletivel..de igazad van amúgy, a pic programjába majd ezt az 0.8-4 V ablakot nézem , vizont úgy kisebb lessz a felbontásom ADC n ugye ?

Mihez képest lesz kisebb? Ha 4.096 V-os referenciát választasz, ki tudod használni a kontrollerben lévő ADC felbontását és még egy kevés tartalék is marad. Innentől kezdve a felbontást az ADC felbontása határozza meg.

Nem értem, hogyan zavar bele az áramfelvételbe a 200 Ω-os ellenállás. Az viszont könnyen lehet, hogy a 3 Ω-os ellenállást már zárlatnak érzékelné a szenzor és egyszerűen kikapcsolna vagy letiltaná a kimenetét. Mondom ezt úgy, hogy nem tudom, milyen szenzor jelét akarod figyelni. De ezt mindenféle kontroller nélkül is ki tudod próbálni, csak egy 200 Ohm-os ellenállás kell és egy feszültségmérő, amivel méred az ellenálláson eső feszültséget.

Bővebben: Link

Egy ilyen szenzor lenne, igazábol van belöle direkt 0-5 v kimenettel is, az 3 szálas , viszont picivel drágább, a másik meg szerintem csak simán rákötendő egy 24v tápra és a felvett áram változik a nyomás mértékében..

Itt találsz egy kapcsolási rajzot Arduino-ra. Utóbbit kicseréled a használni kívánt kontrollerrel és készen is vagy: Bővebben: Link.

250 Ω-os ellenállást is lehet használni, de ekkor 5 V-os a kimeneti feszültség maximuma, nincs a rendszerben tartalék és 5 V-os referencia feszültséget kell beállítani ami jellemzően a tápfeszültség, ez viszont többnyire nem olyan stabil, mint egy referencia feszültség (belső, ha van, illetve külső).

Ez szuper, köszönöm szépen a segétséged és a rám fordított időd.. , így már sokkal egyszerübb a helyzet

Szia!
A 4-20mA az nem a távadó áramfelvétele, hanem az a szabványos távadó áram jel, amit az ipari távadók nagyon nagy része használ. Azért áramjel, mert az viszonylag nagy távolságokra is elvezethető, és az átfolyó áramot nem befolyásolja a vezetékek ellenállása.
Vagyis a 4mA a mérendő jel alsó határa, a 20mA pedig a felső határa, és egy precíziós áramgenerátor szolgáltatja a távadó áramát. Ami azért nem nulláról indul, mert valamiből a távadó elektronikájának is élnie kell.

Ahogy Bakman írja, egy darab ellenállás a vevő oldalon elég a mérendő jel feszültségre alakításához.
Azt pedig, hogy a feldolgozó egység bemeneti tartományához illeszd, azt az ellenállás értékével lehet beállítani. A tápfeszültség meg lehet simán az ipari 24V.

Valamint, hogy detektálni lehessen a szakadást is...

Köszi , nem tudtam hogy ez szabványosított , fura volt ,hogy gyakran belefutok küllönbüző szenzoroknál ezekbe az értékekbe, mostmár erthető , hogy miért

Sziasztok!
Megépítettem régebben ezt a kapcsolást lm324 el ahol ezekkel az értékekkel hibátlanul működött is a mérés 1V/1A osztással. Most ugyanezt akartam elkövetni tl072 vel, viszont bármit csinálok alapból 10,2V van a kimeneten és megáll a tudomány. Lehetséges hogy a tl072 nem alkalmas erre a feladatra?

Az LM324 egyszeres tápú opamp, 0 V-ig lemegy a kimeneti feszültsége. A TL072 két Volt körül határolódik.

Jól látod. Cseréld ki LM358-ra.

A TL072-nek ehhez a feladathoz kellene negatív oldali táp is, anélkül nem fog menni vele. Az LM324 viszont szimpla táppal is tud működni ebben a kapcsolásban.

Azért javasoltam neki az LM358-at, mert az láb kompatibilis a TL072-vel, és azonos erősítők vannak benne 2db, mint az LM324-ben.

Köszönöm a tippet! Így már működik

Üdv kolegák!

Építettem egy kapcsolást és fura jelenséget tapasztalok. Protoboardon működik de a nyákon már nem. Felmelegszik a műveleti erősítő és nem akar komparátorként viselkedni. Lm358 és Tl072 vel is próbáltam. Protoboardon működött a nyákot már nagyon sokszor átnéztem és nem jövök rá mi a hiba. Ha mérek az IC lábainál szépen megvan a referencia fesz de hiába megyek alá mindenhogy tápfesz van a kimeneten. A rajz külalakjáért előre is elnézést kérek. Mit ronthatok el?

Ránézésre két hibát látok.
A komparálási szint beállítása a neminvertáló lábon történjen
A szintvágó diódának nincs zárt áramköre, és az invertáló lábra menjen, és nem ártana egy gyenge visszacsatolás sem a kimenetről az invertáló bemenetre.
Jobb lenne, komparálásra komparátort használni, gyorsabb is lenne, meg kevesebb vesződség. Az ilyen kiakadós probléma tokon belül kezelve van. Adatlapról nézd le a kapcsolást.
Ez van, ha szimulátorban tákolsz áramkört.

Nem szimulátorban csináltam. Próbapanelen raktam össze de ott működött. Bár az invertáló nem invertáló lábakat lehet felcseréltem de akkor maximum fordítva kéne működnie nem?

Az Lm358 az komparátor nem?