Szia!

Használom néhány éve, nekem még semmi gondom nem volt vele. Nálam egy régi noti töltő lett átalakítva, 23 V kimenőfeszültségűre, az a tápja.
Ha ugyanezek a színek vannak rajta, akkor az 470 ohm értékű.
A csatlakozót jól forrasztottad be a panelre.

Szia ,kösz a hozzászólást,nekem is van egy másik is,szintén több éve megy hibátlanul.
Csatlakozóval is ment,kikapcsoltam,beraktam a dobozába,utána már nem is világít.
Próbáltam 12V 2A led táppal,meg 19V-os Parkside akksival is.
Polaritások jók,a panelba bemegy a feszkó.Lehet 5 perc használatra volt bekalibrálva
Ismered a belső menűjét?

Akkor valamit rosszul raktál össze ( a páka stekkere pl). Én 4-t épitettem magamnak meg a 2 barátomnak mindegyik tökéletesen müködik. Laptop tápokrol ill. Autoakkurol használom.

Milyen dobozba raktad ? Én kis müanyag dobozokba szerelem, ott nem lehet ilyen gond.

kis doboz ,3d nyomtatott , atáp hoz 5.5 dugó megy

Szétszedtem a jót ,az ellenállás azon nem forró és ugyanúgy 103 ohm

Igen, megvan a menü leírása, ha hazaérek megkeresem.
Nekem fém dobozban van, a táppal együtt, de szerintem ennek nincs jelentősége.

Beépítettem a véglegesnek szánt LED-eket. Ezek fényereje adatlap szerint igen nagy, közel százszorosa az általam rendszeresen használt transzparens LED-eknek.
A működés látványos. A felfűtés most is annyira gyors, hogy mire a foglalatból kivett pákát a panel fölé viszem, addigra el is éri a beállított hőfokot, csak most ezt már egyértelműen jelzi is a piros LED zöldre váltása.
Készítettem fotókat, amiken próbáltam érzékeltetni milyen fényerőről is van szó valójában (a képek nevei magyarázzák a látványt).

Az adott fórumtémától idegen, de nem találok neki jobb helyet.
Teljesen öncélúan, próbáltam elhelyezni magamban mit is jelent a nagy fényerő (5800 mcd) és a hozzá kapcsolódó viszonylag kicsi szög (30°).
Ehhez választottam egy zöld színű transzparens LED-et (40 mcd) és egy másik áttetsző LED-et, (4000 mcd).
Kipróbáltam az ajánlott 20 mA-es árammal őket, és kipróbáltam 10 mA árammal is. Természetesen az áramok LED-enként értendők. A 10 mA-el a nagyobb fényerejű LED-ek fényereje egy kicsivel gyengébbnek látszik, de a transzparens LED-nél szinte észrevehetetlen a különbség.
Nem tudom mérni a fényerőt, tehát minden megállapításom szubjektív, de az egymás melletti LED-ek fényereje elég jól összehasonlítható.
A fotókon csak a 20 mA-es árammal történő teszteket igyekszem bemutatni.
Az még nagyon szinaptikus számomra, hogy a kétszínű LED-nél a piros fényereje 3000 mcd a zölddé pedig 5800 mcd. Ez elsőre durva eltérésnek tűnik, de a valóságban szinte pontosan azonos lett így a két szín fényereje.

Sziasztok!
Van egy Attila86 által tervezett forrasztóállomás II. fottasztóállomásom. Jól teszi a dolgát, de felmerült bennem, hogy mi lenne, ha építenék hozzá egy digitális forrasztóállomást. Tudom, hogy vannak ennél sokkal komolyabb és modernebb forrasztó pákák és állomások (pl. a Skori féle) és ez "ágyúval verébre" szituáció. Meg lehet olcsón kapni az alin ilyeneket, de ugye a kihívás meg a hobbi része nem elhanyagolható körülmény.
Szerintetek, hogyan kellene egy ilyen állomásnak felépülnie? Van itthon Arduino Nanom egy pár, meg pl. hx1230, Nokia 5110 LCD-m is, rotary encoder, triac, trafó is akad. Szóval hw ügyileg elég jól el vagyok látva. A szoftver megírása nem okozna gondot. Találtam a neten nagyon sok féle megoldást, amik alapján el lehetne indulni. pl. Micro Soldering Station
Szóval közös ötletelgetésre dobom fel a labdát.

1, Összeszeded, hogy milyen hardver összetevőket akarsz használni, pl. arduino nano, kijelző, nyomógombok vagy enkóder, opamp (páka hőérzékelő illesztése az arduinohoz), tápegység...
2, Megrajzolod a kapcsolási rajzot: ha a kijelző SPI buszos akkor a kivezetéseit az MCU SPI busz lábaira kötöd, a hőmérséklet mérést kezelő opampnak választasz egy analóg A/D bemenetet, kiválasztod, mivel kakarod a pákát vezérelni - ezt is rárajzolod a kapcsolási rajra, megtervezed a tápellátást, és felrajzolod, stb... A végeredmény egy kapcsolási rajz.
3, A rajzot beteheted ide a fórumba, hátha maradt benne valami baki, amit kiszúrhatunk, és ezzel megkímélünk némi szívástól.
4, Ha a rajz alapján vélhetően jól működő áramkör készülhet, akkor NYÁKtervezés, gyártás.
5 Azt írtad a szoftver nem lesz gond, a kész hardverre rátöltöd és lehet tesztelni...
Szóval kb. ezekre a lépésekre lesz szükség (kivéve ha kihagytam valamit). Persze kereshetsz a neten kész projekteket is, ami jó a pákádhoz. Ez utóbbi kevesebb munka, viszont az előbbiből többet tanulhatsz.

Ajánlom, hogy olvasd el Skori weboldalán a forrasztópákás részt, majd ezután fogsz tudni magad is tervezni talán olyat, amivel már tudsz kezdeni valamit. Bár az is igaz, hogy ő nem 2000ftos solom pákához készített állomást. Bár ha elgoadsz egy jótanácsot: hogyha építenék valamit, akkor az ő állomását építeném meg, mert rengetek szívástól megkímélheted magadat. JBC hegyeket 3-4 ezer forintért lehet venni, faragni hozzá valamit, ami megtartja max pár órás történet, és a hulladék 2-3 ezer forintos solom pákát, meg a JBC-t összehasonlítani sem érdemes. De persze, mindenki maga tudja.

Elgondolkoztam az írásodon. Az Attila86 forrasztóállomás ahhoz a pákához teljesen jó, nem biztos, hogy előrébb lennél egy másikkal. Tehát szerintem azt tartsd meg úgy egyben, végülis írtad, hogy jól működik, bármikor "hadra fogható".
Ha pedig építeni szeretnél, akár csak a kihívás miatt, akkor válassz olyan pákát, amelynél a hegybe integrált a fűtés és a hőérzékelő is. Mivel ezek alapból jobbak, már van értelme hozzá egy jobb, mikroprocesszor vezérlésű forrasztóállomást építeni hozzá. Lényegében mindegy, hogy JBC, WELLER vagy éppen HAKKO, esetleg valami egész más pákához készül, a feladat hasonló lesz.
Nekem már volt JBC pákám, "tothtechnika2 fejlesztésű" vezérlővel, amikor elkezdtem saját forrasztóállomást tervezni, ezért adta magát, hogy ehhez a pákához tervezzek, de már a saját elképzelésem szerint.

Megosztok az oldal olvasóival egy számomra érdekes tapasztalatot. Még tavaly nyáron készítettem 3db-ot az általam tervezett forrasztóállomásból, amelyeket 6db (használt T470-es) pákával együtt tavaly szeptember elején bevittem az iskolába, ahol összesen közel 200 diák használta, állomásonként két pákával, ebben a tanévben. Ez véleményem szerint megközelítheti az ipari szintű terhelést.

Az állomások, a pákák, a pákahegyek, és az állomásokban levő (kicsit hekkelt) kínai lápmodulok is, eddig meghibásodás nélkül bírták a napi szintű, kétpákás használatot!

Itt külön megköszönném Lillának, aki igen baráti áron segített pákahegyekhez, és Bélának aki jelentős árengedményt adott a pákákra!!

A suliban két diák, egymástól függetlenül használt 1-1 pákát, és így látott az állomás "kétpákás" használatot?

Pontosan. Minden pákához külön pákatartót készítettem, így azt minden diák a saját munkaterületén tudta elhelyezni, de kettesével közös forrasztóállomás hajtotta meg a pákákat. Tehát egyszerre 6 diák forrasztott, a 3 állomást használva.

Remek ötlet. Egy tápegység és egy állomás mégis két független munkatér.

Lassan, nagyon lassan elkészülget az új JBC /vagy más/ állomás. Tudom, alkatrésztemető De ez most egy hobbi projekt is, hogy sikerül e az alképzeléseinknek megfelelőt megvalósítani. Ez szinuszos feszültséggel hajtja a pákát, remélhetőleg így a nem fog a pwm-es meghajtáshoz hasonló zavarinpulzusokat sugározni a páka, de megamarad a nagyfelbontású szabályzás a pid-hez (mivel a szinusz feszültségét fogjuk állítani, nem perióduscsoport szabályzás lesz) Töltök fel pár képet.

Sziasztok!
A Skori-féle JBC állomást tervezi valaki mostanában megépíteni? Én most egy jó ideig biztos nem állok neki, de ha valaki vállalná hogy épít pluszban egyet kompletten nekem is akkor fizetnék érte.

Sziasztok!
Weller WSP80-as pákához nem készített valaki valami jó kis vezérlést?

Mit jelent a jó? Én ugyanazt az analóg szabályozót használtam hozzá amit az Ersa-hoz is meg a Solomon-hoz is használtam, itt a fórumon valami JLT02 vagy milyen néven emlegetik. Nekem ez is elég jó, fillérekből össze lehet rakni.

Szia!
Valami TFT 1,8" kijelzősre gondoltam.

Az Unisolder-t szerintem elég sokan elkészítették - de szerintem tök mindegy a kijelző fajtája...

Főleg akkor ha forrasztás közben nem azt nézegeted hanem a forrasztandó alkatrész lábát.

Weller wsp80 pákához nincs valakinek valami nem horror árú, jól működő lcd(hd44780 alapú)/led kijelzős kapcsolása? Jelenleg 50W solomon pákám van, de jó lenne néha a weller is...

Email-ben kaptam a kérdést, de itt is válaszolok, mert mást is érdekelhet, aki a JBC pákához készült forrasztóállomásomat építi éppen:
De! Lehet kapni:
A Farnellnél éppen van MCP6V76T-E/OT raktáron 2640db
Bővebben: Link
Az FDH.hu-n kereszül is meg lehet rendelni tőlük (így olcsóbb a szállítás).
Bővebben: Link

A Chipcad-nél van MCP6V86T-E/OT és MCP6V96T-E/OT ezek pl. jók helyette, csak kicsit drágábbak:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Sajnos a Chipcad-nél nincs paraméter szerinti kereső, mert lehet, hogy még más alkalmas tipus is lenne...

Itt tudsz Microchip-es IC-ket paraméter alapján keresni:
Microchip IC's

JBC DDE forrasztó állomás peripherials csatlakozó bekötést keresek, vagy egyszerű , economy megoldást a füstelszívás bekapcsolásra. Gyárilag az említett csatlakozón keresztül csatlakozik az FSE egységhez, ami a ventilátort kapcsolja. Magyarul, ha kiveszem a pákát a tartóból, induljon el az elszívás.

Július 4-e óta, most volt egy pici időm szoftvert írni az állomásba. Már teszi a dolgát. Sajnos egy-két dolog el lett rontva, de ezek könnyedén orvosolhatóak, így már szépen használható az állomás. Most már csak a "Júzerinterfészt" kell leprogramozni.

A működésről teszek fel videót ide:JBC soldering station

Sziasztok! Akit érdekel, leírom milyen tapasztalatok gyűltek össze az új állomással kapcsolatban.
Az elmélet működik, mi szerint pwm-el lehet a szinusz amplitúdóját állítani, így egy "viszonylag egyszerű" áramkörrel. Gyakorlatilag ez egy PWM végfok, ir halfbridge driver ic-vel, melyet a mikrokontroller vezérel.

Azért lett kitalálva ez, mert a sima pwm-es vezérlők nagyon meredek és nagy amplitúdójú négyszögejelet kapcsolgatnak a pákára, amik zavar formájában jelentkeznek. Ez jobb esetben nem jár semmilyen problémával, rosszabb esetben a vezetékeken eső feszültség érzékenyebb áramköröket tönkre tehet. És van egy számomra mégegy idegesítő dolog ezzel kapcsoltban: hallani, ahogy "kattog" a páka... A gyári állomás ugye ezt úgy oldja meg, hogy a hőelemen keresztül fűti a fűtőbetétet, perióduscsoport szabályzással, ennek viszont az a hátránya, hogy a szabályzási tartomány nagyon kicsi felbontású lehet.

Ezért jött az ötlet, hogy maradjon szinuszos vezérlés, csak mi ne perióduscsoport szabályzást készítsünk, hanem a szinusz amplitúdóját állítsuk. Annyi könnyítést tettem magamnak, hogy végül is ez nem szinusz, hanem egy abszolútértékképzett szinusz, de ez a gyakorlatban nyilván nem számít.

Ezzel a megoldással több legyet is ütünk egy csapásra. Mindig a lehető legkisebb áram folyik a vezetéken, fűtőbetéten, ez mindennek növeli az élettartamát és nyilvánvalóan a zavarkisugárzást így szinte nullára le lehet redukálni. Mivel mi állítjuk a szinusz feszültségét, ezért többféle páka típushoz is tudunk vezérlést csinálni ugyanazzal az állomással. (pl. 12V-oshoz is)

Közben jött egy ötlet, hogy sima egyenfeszről is működhessen az állomás, így a processzor állítja elő a vezérlőjelet, és kb. a szinusszal egyenértékű effektív értékű trapéz jelet generálok. Azért trapézt, mert ezt egyszerűbb leprogramozni és zavar meg egyebek szempontjából megegyezik a szinusszal.

A tesztek során az alábbi tapasztalatok gyűltek össze:
245-ös, 210-es pákáról teszteltem 24V-os beag trafóval. Zavarkisugárzása szinte 0 (nem tudtam detektálni), és mivel ez nem perióduscsoport szabályzásos, nagyon finoman tudjuk a feszt állítani a kimeneten, így rendkívül precíz szabályzás érhető el. A páka teljesen csendben van, nem kattog, még a fülem mellett sem hallom. A 210-es pákánál betettem egy fesz limitet, hogy 16V fölé ne tudjon menni a fűtőfeszültség, így is kb 0,4 másodperc alatt felfűt.

Sajnos egy nagyon nagy hardveres hibát sikerült elkövetni, mégpedig azt, hogy ha a proci nem ad pwm vezérlőjelet, vagy lebeg az a lába, akkor a végfok 100%-on megy, vagyis a maximális kimenőfeszültséget adja a kimenetre. Mondanom sem kell, 2 pákahegyem bánja ezt eddig, ráadásul 210-es... Most erre már kitaláltam megoldást, csak még le kell tesztelni. De a korrekt az lett volna, ha a végfoknál fázist fordítok a pwm jelen.

Közben minden szoftveres rész is elkészült a kijelzőhöz is, kijelzőről teszek fel egy félkész videót:
Kijelző videó

Gondolom ez a projekt nem sok hobbistát hoz lázba, hisz az egész egy brutális alkatrésztemető egy "sima" pákaállomáshoz képest, de szerintem nagyon érdekes technikai megoldásokat tartalmaz, és mindenképp el szerettem volna mesélni, hátha páratokat érdekel és valami érdekeset is olvashat ki belőle. Még az is lehet, hogy nemsokára a rajzát is publikálom...