1. Arról nem én tehetek
2. Szerintem aki ide jár olvasni nem a csöves érdekli. (De szóljon rám valaki/bárki ha tévedek.)
3. Akárhová megyek mindenhol megtalálsz. Kurvára unom.

Gratulálok az első helyezéshez, nem is lehetett másként
Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar - ha valaki nem ismerné.
Fantasztikusak és van két CD lemezük is. Ez az egyik kedvenc tesztlemezem. Minden nap meghallgatom (egy (két?) hete sikerült "megszereznem".)

Hátha Te mondod... De én nem akarom a csöveseket leszólni! Csak egy kérdést tettem fel. Igaz speciális dolog. De többet nem inzultállak holmi kérdésekkel, mert az egészség mindenek felett áll.

Tisztelettel, melyik is lenne az? No meg hol hozzáférhető e lemezke?

Szia!

Erről a CD-ről van szó: Jubileumi CD.
Azóta megjelent egy másik is, de sajnos az már elfogyott. Viszonylag kis példányszámú, saját kiadású lemezek, emiatt is keltek el hamar.
Ha megyek hozzád Karesz, majd elviszem a másikat is, szerintem annak jobb a hangzása, mivel az máshol készült, annak a helyszínnek sokkal jobbak az akusztikai tulajdonságai.


Visszatérve a két erősítőhöz, amelyeknek betettem a mérési adatait: a visszacsatolt EL84PP több hangdobozzal sem tudta "kifutni magát", csak erőlködött, míg a GU50SE nvcs nélkül ugyanazokkal a hangdobozokkal is könnyedén megbirkózott, amin az előbbi elbukott. Pedig mindkét erősítő 8W szinuszos teljesítményű....

Köszönöm, akkor a mérések is és amit írsz is azt támasztják alá amit gondoltam. Ismét hiába a sokkal jobb mért adat...

Köszi az infót! A youtubon ami fenn van borzalmasan dobozhangú. Persze azt is feltette valaki...
Régebben vettem fel "lavorról" Abbey Road stúdió sorozatból az akkori vendégekkel... Jelenleg, ami ebből elérhető a youtubon az siralmasan szól a felvett anyagomhoz képest. Gondolom az általad jelzett CD az nem ilyen hangú. Az előzőekben írtaknál, még az eredetiről készített másolatnak is kellemesebb lehet a hangja. Szép dolog egy jó erősítő, de hát jó anyag nélkül csak félkarú óriás lehet.

Látod ez az, ami önmagában nonszensz. Vagy nem 8W, vagy nagyon magas a kimenő ellenállása (damping faktor), vagy az volt a gond, hogy unalmas, ha nincs széttorzítva az eredeti forrás, akkor rossz a füled, vagy rossz a zene, utóbbi elég gyakori.

Hát ezzel a virtuális földdel elmolyoltam néhány órát. Ugye, ennek a kimeneti buffernek elvileg nincs szüksége földpontra, mivel "csak" feszültséget követ. Beadok 10V-ot, kijön belőle 10V.
Az a gond, hogy mihez képest 10V ha nincs földpontja.

Ennek a virtuális földnek az hatalmas előnye, hogy nem folyik áram a földpontba, mivel nincs neki. A másik, hogy nincs szüksége hangszóró védelemre, mert a pufferkondik egyben csatoló kondik is. A harmadik, hogy mivel csatolókondija van, nem folyik ki DC áram a terhelésre.

A hatalmas hátránya viszont, hogy valamiből ki kell találnia hol van a középtápfesz és lehetőleg ott kellene maradnia stabilan. Ráadásul ennek a kapcsolásnak aszimmetrikus a nyugalmi áramfelvétele. Ehhez kellett két integrátor. Az egyik a féltápfeszt figyeli, a másik azt, hogy a kimeneti feszültség is pontosan féltápfeszen álljon.

A másik hátránya, hogy egy-egy beütést követően szépen be tud lengeni a tápfeszültség. Ezt már egyszer kipróbáltam - lekoppintva a Quad 707-ből az alapötletet. Az nagyon nem jött be.
Az integrátor meg amúgy is hajlamos a belengésre, hát még két integrátor. Úgy kellett "belőni" az időállandókat, hogy egymás lengéseit kioltsák. Utólag nem bonyolult, mert csak hét ellenállás, meg két kondi, meg egy TL072 (ami tökéletesen megfelel erre célra).
Most már biztos, hogy ki fogom próbálni ezt a kapcsolást ha meglesz "eleje" is. Legfeljebb nem jön be... volt már ilyen. De ne legyek pesszimista. Hogy ki a pesszimista? A tapasztalt optimista.

Sikerült kicsit elbonyolítani, pedig nem szoktam Már csak a meghajtó fokozat feszültség stabilizátora hiányzik, de az majd akkor fog következni, ha netán működne ez az "alapkapcsolás". Előbb még gyűjtök hozzá egy kis bátorságot, aztán kísérlet indul.

Szinte pöccre indult a kapcsolás. Még csak a buffert mertem kipróbálni mert ez volt a "veszélyesebb" - vagy ki tudja... (Így nyákon, nem is bonyolult a kapcsolás.) A nyugalmi áram stabilizással nem foglalkoztam különösebben - egymást melegítik a félvezetők - intézzék el egymás közt. Egész jó lett így is. A borda hőmérséklete stabilizálja a nyugalmi áramot. 750 mA-rel indul hidegen és beáll 500 mA-re stabilan. Egyelőre ez a borda volt a fiókban, ez ennyi hőt tud gond nélkül disszipálni (25W).
A szimulátor ismét jól vizsgázott szerintem, a többi meg most nem lényeges.

Hangolgattam ezt a buffer fokozatot. Most már nyitott és rövidre zárt bemenettel, terheletlenül és terhelve is halálosan stabil, brumm- és zajmentes. Tehát műszakilag megfelelő. Puding próbája az evés... meghallgattam. Keresni kellett hozzá valami meghajtó fokozatot. Ott van a polcon a "HTB 2.0" ami fejhallgató erősítőnek indult (és az is... hatszoros feszültség erősítéssel). Ez majdnem teljesen kivezérli és jó minőségű.

Nem tudom. Jól szól, de nem vagyok elragadtatva a hangjától (vagy már nagyon elszoktam ezeknek a SAL dobozoktól). Ha kihúzom az egyenletből a meghallgatás körülményeit és csak az erősítő hangjára próbálok koncentrálni, akkor sem igazán tetszik. A földelt kimenetű kísérleti példánya emlékezetem szerint sokkal jobban szerepelt. Pedig ez majd egy nagyságrenddel gyorsabb és kisebb torzítású. A mélye kenett és dunyhás, olyan mint egy csövesé. A közepe zörög. És éppen a halk részeknél a középhangoknál, ott ahol az "A" osztály miatt a legtisztábbnak kellene lennie. Csak egy gond lehet vele: a magas kimeneti impedancia. Hiába állandó közel 100 kHz-ig, sok az a 60 mOhm. Plusz még mély tartományban ott a pufferkondi reaktanciája is hozzá.
Ma reggel találtam a fiókban (mert tudtam, hogy ott van) 4 db 6800 µF/40 V-os ROE-t. Gondoltam még kísérletképpen beteszek belőlük kettőt párhuzamosan a 4700 mikrók mellé. Kb. 30-40 évesek ezek a ROE-k, de vadi újak. Rájuk mértem: 7.8, 8.2, 8.4, 9.1 mF. Kicsit formáltam őket. 10 perc múlva 40 V-on 1 mA volt a szivárgási áramuk. Ezekben még van anyag. Szóval bekötöttem őket. Feltámadt. Élet költözött bele. Feszes, ütős lett a mély, olyan amilyennek szeretem.

És még egy mérés és szimuláció a fázis késleltetésről.

Hogy te miket találsz a fiókban...

Ezt is tőled kaptam?

Igen. Annak reményében, hogy valami értelmes dolgot csinálsz belőle...

Tegnap este Karesz50 kedves barátomnál vendégeskedtem.
Vittem pár saját CD-t és a házigazda is megszólaltatott pár lemezt a gyűjteményéből.
A rendszer a hálózati szinuszjavítóból, a földelt kimenetű erősítőből és a szintén Karesz által tervezett előerősítőből és egy Denon CD játszóból állt, amik a brutális méretű és hangzású hangdobozokat hajtották meg a speciális kábeleken keresztül.
Azt kell mondanom, hogy volt olyan lemez, amellyel koncert élményt tudott hozni a rendszer.
Sokan összetehetnék a kezüket, ha megközelítőleg ilyen hangzást tudhatnának otthon a magukénak.
Élmény volt, köszönöm!

Mégis kezd megtetszeni ez az A osztályú. A pufferkondik a legnagyobb kompromisszum az egészben, hogy csatolókondik is egyben. De azok akkor is befolyásolják a hangképet ha csak pufferként alkalmazzuk. Jó kondi kell hozzá, oszt kész.
A másik dolog a magas kimeneti impedancia. Megmértem. Kis kimeneti jelszinten 0.1 W-nál 92 mOhm, 20 W-on 62 mOhm. Mint már írtam, ez nekem sok. De "finoman" vissza lehet csatolni a kimenetről. Elég 20 dB és a 6-10 mOhm már jónak mondható. Ehhez persze még hozzá kell adni a pufferek ESR-jét és reaktanciáját.

Közben elgondolkodtam azon, hogy kivétel nélkül minden végfok (is) jobban szól ha le van stabilizálva a meghajtó fokozat tápfeszültsége. Ez törvény. Elkezdtem molyolni a meghajtó fokozat tápelnyomásával. Fel nem fedeztem semmit, de érdekes dolgokat szimuláltam le az elmúlt néhány napban. Majd holnap kiteszem sorjában, mire jutottam.

Üdvözlet,

A segítségeteket szeretném kérni, hogy az RA6363S Videoton erősítőnek milyen alternatívája van a jelenlegi piacon, az-az mivel célszerű kiváltani minőségromlás nélkül.

köszönöm,

Szia!
Nem derül ki mit is szeretnél pontosan. Számos, sokak által megépített és kipróbált kapcsolás között válogathatsz akár innen a fórumról is.

Egyenirányítunk és szűrünk. Egyszerűnek tűnik.

Az 1. szimuláción Graetz > puffer > RC szűrőtag. A pufferkondin fűrészjel, az RC tag ezt jól láthatóan "elsimítja". Megnézhetjük a felharmonikus tartalmát is a szűrt bemeneti feszültségnek. Mivel kétutas az egyenirányítás, csak a 100 Hz-es alapjelből és ennek végtelen számú - rendre csökkenő - felharmonikusaiból áll a spektrumkép.
A "brumm feszültséget" szépen csökkenti az RC tag, 2 kHz környékén már több, mint 40 dB-lel kisebb a felharmonikus szintje - 10 uV - azt mondjuk, hogy ez így elég jó és hatásos. Ennyit szűr.

A 2. szimuláció csak azért érdekes mert azt mutatja, hogy mi történik ha még jobb szűrést szeretnénk. Kétszeresére növeljük a kondik értékét. A táp "belassul". Felüti fejét az 50 Hz-es hálózati frekvencia és ennek harmonikusai. Ez azért van mert megnőtt az időállandó, lassabban áll be az kimeneti feszültségszint. Jön egy dobütés, leszívódik a táp, beáll a táp. Ha van rá elég ideje. Tehát nem biztos, hogy mindig használunk azzal ha ész nélkül növeljük a kondik értékét. Van egy optimuma ennek is, mint mindennek. Jól át kell gondolni.

A 3. szimuláció még érdekesebb. Mi történik akkor ha a tápot aszimmetrikusan terheljük - például állandósult 1 kHz-es szinuszos jel helyett - zenei jellel. Szerintem egészen döbbenetes. Az RC szűrőtag jótékony hatása magasabb frekvenciákon teljesen eltűnt, a felharmonikus tartalom állandósult és feldúsult. A zavarjel néhány kHz-en az ezerszeresére nőtt.
Az erősítő fokozatok alapvető tulajdonsága, hogy magasabb frekvenciák felé közeledve csökken a tápelnyomásuk. Legrosszabb esetben néhány kHz-en már nem is az erősítő szól, hanem a tápegység. Ez elég sok látszólag megmagyarázhatatlan jelenségre magyarázatot ad. A sziszegésre, a mély hiányra, stb...

A feszültségstabilizátorok 2-3 nagyságrenddel csökkentik a zavarjelek szintjét, de nagyfrekvencián már alig. A legjobb megoldás, ha váltakozó-áramúlag nem terheljük a tápegységet. Ez nem fából vaskarika. Söntszabályzó. Ahol lehet. Akár egy ellenállás és egy Zener. Vagy az ellenállás helyett áramgenerátor. Mikor mennyire szeretnénk, vagy milyen szintig érdemes elbonyolítani a kapcsolást.

De a 2. szimuláció még söntszabályzó alkalmazása esetén is érvényben marad, mégpedig a hálózati feszültségingadozás miatt. Persze ez ellen is lehet védekezni. Le kell stabilizálni és szinuszosítani kell a hálózati feszültséget.

Összeraktam én is a szimulátorban egy modelt: középleágazásos szekuderű trafó, graetz, majd a te általad megadott kondi és ellenállás értékek. De én akárhogy növelem a kondenzátorokat, nem jelentkezik 50Hz-es harmonikus.

És egy tekercs? Elvileg "nagy" frekire jó lenne.

Szerintem a logika is ezt diktálja. Ha t=0 időpillanattól egyenletesen nő (vagy csökken) pufferkondi feszültsége, a rajta keletkező brummfeszültség amplitúdója - azaz a töltőáram-impulzusok - is eszerint csökkennek (vagy nőnek) az állandósult állapot eléréséig. Meg kell, hogy jelenjenek a Fourier-sorban a 10 ms egész számú többszörösei: 50 - 33.3 - 25... stb frekvenciák is. Csak én 50 Hz-re állítottam be az analízist.
Vagy valamit mellészimuláltam/elnéztem.

Ha nem nagy kérés, közkinccsé tennéd a középleágazásos transzformátoros + egyutas egyenirányítós (+ puffer + szűrőtag + szimmetrikus + asszimetrikus terhelés) kapcsolással ugyanezt a 3 mérésedet?
Gyakorta látható megoldás ez bizonyára nem ok nélkül.

Igen, ha 10 Hz-re állítom az alapharmonikust megjelennek az alacsonyabb frekvenciájú összetevők. Viszont ha 100 Hz-re akkor ismét más összetételű lesz a Fourier sor. Nem tudom, ez valahogy nem az igazi, csak matekol össze-vissza.
És nem is akartam ebbe nagyon belemerülni, csak próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy bizonyíthatóan beleszól a tápegység az erősítők hangjába. Erre vannak egészen más jellegű szimulációim is.

Nekem ez jön ki.

Most mcc-nél más eredmény jött ki, mint nálam. Nem biztos, hogy jó ez az analizációs módszer a tápegység hibáinak a kimutatására. Valami mást kell kitalálni. Valamint ez a felharmonikus termelődés csak egyetlen dolog, ezen felül még rengeteg zavarjel tud termelődni a vezetékekben, a GND hozzávezetésekben, stb... Ezek kivédésre is sok minden ki van találva, mint például a lebegőföld, a két Graetz-es egyenirányítás, a földelt kimenetű erősítő és még hosszan lehetne sorolni. Közös jellemzőjük, hogy az egyik hiba kiküszöbölése általában belevisz helyette egy, vagy két másik - de teljesen más jellegűt.

A kérdésedre is válaszolva, szerintem a kétszer egyutas egyenirányítás is hasonló Fourier sort eredményezne, ami a kár hamis is lehetne... mint esetleg most.

A kapcsolási rajzot is megmutatod? Mondjuk az sem mindegy melyik az az időpillanat ahonnan a szimulációt indítja a CM. Nem tudom ezt lehet-e állítgatni nálad?

LTSpice, de lehet állítani. Mindent (is) lehet állítani rajta A felbontás is csak a rászánt időd kérdése...

Hirtelen nem jutott eszembe a neve
Nálam 1000 µF-ok a kondik és R3 400R, R4 500R.
Megnéznéd így is?