Hegesztettem és egyszercsak megállt a gép!Most jutottam oda hogy foglalkozzak vele,és ezért kérdeztem hogy ha valaki találkozott már ilyen hibával akkor célirányosan lehet hibát keresni!
A trafó bemeneti oldalán már nincs meg a 230V,12-15V között mutat a műszer.Gondolom ez kevés.

Úgy nézem hiába vagy villszerelő,az elekrtonikához kuka vagy.Kezd úgy ,be a 230 grecután van kb 300volt?Lágyindító ellenálás nem szakadt?Ha ok segédtápon megvannak a feszek?Ha ok akkor fezs mentesen mérni az igbt ket nem zárlatos valamelyik?A kimeneti diódákat szintén mérni zárlatra.Szóval az elejétől kell kezdeni a hibakeresést.

A trafó bemeneti oldalán nem AC230V -nak kell lenni szóval azt ne is keresd. Sokkal inkább 325V körüli nagyfrekvenciás négyszögimpulzusnak, de azt egy egyszerű DVM -el nem tudod megmérni.
(Félve kérdem meg, egyébként tisztában vagy egy inverteres hegesztő működésével amúgy?)

A DVM -el a trafó primer oldalán max a frekvenciát és a kitöltési tényezőt tudod megmérni,
FELTÉVE HA az alkalmazott multiméter bírja legalább a 400V DC -t az említett mérési módokban...
És itt a hangsúly "az említett mérési módok" -on van!

Tehát a hibakeresés menetét úgy kellene kezdeni, ahogy már dara leírta...

Ha ez segít van itt egy szerviz manuál egyébként...
Bár kapcsolási rajz ugyan nincs benne, csak huzalozási, de az is több a semminél...

neviem ci mozem poslat, ale na Youtube killeroz opravar zvaraciek opravoval transpoket 1400 a prikladam video.

Bővebben: Link

Szia !

Végül neki álltam a végső feszültség lépcsős teszteknek: volt DC 35V-al, 65V-al és végül terheletlenül 100W-os soros izzóval 230V-os próba.
A DC 65V-nál 3 db 12V-os autó fényszóró párhuzamosan 3.9V -on 9A-t fogyasztott. Itt próbáltam az áramkorlát potit is, teljes letekerése az egész fogyasztását 1.3A-ről 0.7A-ra esett
le, a kimeneten a 9A 7A alá esett viszza.
Az AC 320V-s 100-as izzóval az izzó állandósult állapotban csak izzott, 0.19A-t fogyasztott(tettem még korábban a 230V kondik áramkörébe egy kisütő ellenállást, az is benne van ebben fogyasztásban), a trafó kimenetén 64V AC , viszont a fojtó után DC100V-ot mértem multiméterrel, valószínűleg a tranziensek miatt és talán a terhelésre majd eltűnnek a nagy tranziensek.

Üdv: Boa Péter

Egy apró javaslat, tedd a kuka mellé. Ahányat próbáltunk javítani, annyiba fecceltünk egy csomó pénzt, és annyi robbant fel újra az első hegesztésnél.
A szerelés is szokott némi gondot okozni, olyan forrasztások ( nagy felületű fólia ) vannak bennük amik egyszerű pákával már nem nagyon oldhatóak. Folytatódik azzal, olyan félvezetők vannak benne, amik relatíve nem közönségesek, ezért nem olcsók, hozzáértés nélkül helyettesíteni nem egyszerű. Miután ezzel megvagy, jön az, miért ment tönkre. Méricskészni nem egyszerű benne . Kapsz 20-30e ft-ért másikat, ezzel dolgozol néhány hetet, ráköltesz 8-10e ft-ot, és a végén lesz nagy valószínűséggel egy ugyan olyan rossz készüléked. ( bár lehet hogy ez után ezzel akarsz foglalkozni, akkor tanulásként megérheti....)
Első mérés, a nagyméretű félvezetők között van zárlatos, akkor mély fájdalom de hozzá nem fognék. Ha foglalkozni akarsz vele, legalább két garnitúra félvezetőt rendelj.

Sziasztok

Kb fél éávet bírt a 60N60-as IGBT páros a masterweld hegesztőbe, ahogy elnéztem, elég rendesen volt benne fémpor a flexeléstől.
Néztem a 60N60.okat és van jópár féle ezen belül.
Szerintetek melyiket érdemes venni?
Köszi

Kicsit más de ez is inverteres hegesztő. Talán unatkozom vagy csak az uborka szezon, nem is tudom de most gondolkodom, hogy valahogyan össze kellene fésülni a kezem ügyében lévő alkatrészekből egy inverteres gépet. Talán tudtok benne segíteni vagy legalábbis ötletelni, agysejteket átmozgatni jó. A célkitűzésem egy 10 kW-os hegesztő táp ami 1000 Hz-en működne. A primer oldal 48 V DC ( akkupack), a szekunder oldal 5-6,4 V AC azaz már ívhegesztő ( hivatalosan "leolvasztó hegesztő") de kinézetre erősen hajadzik a ponthegesztő gépre és az üzemidő is mivel kb. 2-2,5 sec a hegesztési idő azaz a BI 10% körüli. Persze azt sem tudom ezen esetben milyen jelgörbével kell dolgoznia a hegesztő gépnek. A kiindulásnak visszafelé gondolkodva én egy Eupec FF600R12KE3 igbt modult szántam felhasználni az inverterhez mivel ez van itthon. Első kérdésem: ennek az igbt-nek a meghajtásához jók lennének-e az utolsó fényképen látható MAX4420-as ic-k?

Szia Lali!
Látom nem tudsz aludni...
Lehet hogy az én hibám, de nem igazán értem a kérdést. Ha ívhegesztőt akarsz építeni, akkor az ív kialakulásához szükséges paramétereket kell figyelembe venni a tervezéshez, ami semmiképpen sem 5-6V, sokkal inkább 50-60V. Az 5-6 V inkább ponthegesztő(ellenállás hegesztő) feszültségszintjét közelíti de felülről, mert ahhoz pedig sok, ott 1,5-4V a jellemző érték. Ha csaphegesztő megoldásra gondolsz, az pedig végképp más- bár ott is van ív- igaz, de csak egy pillanatig, ott több száz Amper folyik néhány ms-ig,a kezdő feszültség pedig 100-300V. Ha esetleg valamit a Youtube -on láttál, akkor tedd ide a linkjét hogy tudjuk miről van szó.

Szia Pisti. Jól írtam a feszültséget , a gyári gépeken is ez van meghatározva. Este teszek majd be linket a gépről. Ez a hegesztési forma ugyan ellenállás hegesztő de megemelt feszültséggel így tulajdonképpen nem csak a áram hőhatása érvényesül hanem az érintkező felületek között ív is kialakul aminek hatására az anyag egy részét "kifújja" és ezzel biztosítja az oxidmentes varrat belsőt. Ugyan létezik olyan verzió is amikor alacsonyabb feszültséget használnak de az nem olyan tökéletes mivel a felhevült felületet nyomják össze. Van egy25 kW-os inverteres ponthegesztő tápom melynek ugyan ugyan 6 V a szekunder feszültsége gyárilag de sajnos egyenáramú és így csak tényleg ponthegesztéshez jó mert ott nincs ív így a hőhatás 50-50% a két anyag között. Ha viszont ív alakul ki akkor egyenáramnál már eltolódik a 30-70% elosztás felé a két polaritás között amit nem megfelelő. Konkrétan szalagfűrészlap hegesztőről van szó. Dolgoztam ilyen gépen és bele is néztem. A transzformátora nagyon hasonlított egy ponthegesztő gépére. Működési ideje meghaladja az 1 sec.-t. Természetesen több időzóna van benne. Van egy első kontakt felvételi áram ( előmelegítés) majd egy hegesztési ciklus ( ez a "főidő" ahol az anyag egy részétől megszabadul ill. mindig marad egy olvadt felület 1-2 sec) és a harmadik ciklus mikor megszűnik az ív és az olvadt felületet még egy kevés áram mellet mechanikusan tolja össze pneumatika pontosabban hidropneumatika. Amelyen dolgoztam az egy Temelsan gyártmányú hagyományos 50 Hz-es 400 V-os transzformátorral működött fázishasításos szabályozással. A primer oldalon ugyan voltak megcsapolások 4,8-6,3 V-ig de ez a gépen belül volt így soha nem nyúltunk hozzá azaz nem kellett állítani. Én most a nyugdíjas éveimre tervezek már, hogy ne unatkozzak. Most rakok össze egy akkupakkot amire majd napelemek is kerülnek és szigetüzem a terv. Ha meg már bohóckodom akkor jó lenne másra is kihasználni. Jelenleg 20 darab 90 Ah aksi kerül behelyezésre (lásd a fényképet)azaz 5x4 darab így 48 V-os a rendszer . A teljesítménye szerintem már elbírna pár hegesztési ciklust naponta. A többit majd este.

Ezt a ponthegesztőt akartam donornak használni de ez egyenáramú így hanyagoltam.

Ez egy Ideal gép.www.youtube.com/watch?v=7YiahXjLTFo

Ez egy tompahegesztő gép. Ilyen-ha nem is ennyire korszerű- szinte minden fűrész élezéssel és gyártással foglalkozó vállalkozásnál van. Az,amit te ívnek vélsz, valójába a nagy áram hatására szétfröccsenő fém. Azért hogy a tompahegesztés hibátlan legyen, a hegesztés közben a két pofa tolja egymás felé a két lemezcsíkot. A művelet végeztével pedig következik a "megeresztés"ami a hegesztéskor keletkezett dudor feszültségmentesítését szolgálja. Ezt követően pedig egy erre a célra gyártott csiszológépen a dudort a pontosan a lemezcsík vastagságára munkálják. Egyébként amit a videón látni lehet, az elég pocsék minőségű hegesztés. Egy szalagfűrész élezéssel és gyártással foglalkozó ismerősöm egy régi masinával ennél sokkalta szebb és egyenletesebb küllemű munkát csinál,leköszörülés után a köszörűnyom alig ér túl a varrat két oldalán.No de nem is ez a lényeg. Az az 1000Hz-es masina szerintem a mérete okán lett 1000Hz-es, mert 50Hz-el ugyanúgy lehet hegeszteni, csak hát a gép sokkal nehezebb lesz. Akkuról nem lesz egyszerű ezt a teljesítményt előállítani, szerintem jópár elkóval meg kell patkolni az akkut,hogy elégséges áram legyen a hegesztés kezdeti szakaszában.

De teljesen eltértünk a témától ugyanis a kérdésem az lett volna, hogy az említett modult meg lehet-e hajtani a MAX4420-as ic-vel mivel elég kevés infó van róla a neten de ami van ott 6A-et is emlegetnek.

Mi leolvasztó hegesztő gépnek hívtuk. Létezik sima tompahegesztő gép is de azoknál nem fújja ki az anyag egy részét - de mint írtam évekig dolgoztam vele így nagyjából ismerem is. Nem akarok olyan vitába belemenni melyik a jó hegesztés vagy hogyan néz ki de nem is folytatom. Az 1000 Hz pedig azért lett meghatározva, hogy könnyebben meg tudjam tekercselni a trafót. Az 50 Hz-es gép 300 kg felett volt és ... mindegy, nem érdekes. Engem a cél és eredmény érdekel. Akku meg van még ha kell de szerintem 20 darab 90 Ah-ás akksiról le tudok venni max. 10 kW-ot max 2 sec.-ig.

Akksi... ebből az akksiból 33 darab elvitt egy 160 kVA-es szünetmentes tápot amelyre egy gépsor volt kötve és nem 2 sec ideig. Gondolom akkor nálam sem lesz nagy probléma a teljesítményükkel.

A MAX 4420-ra vonatkozó kérdésre a válasz: nem elég az IC teljesítménye. 600A-es IGBT
meghajtásához eléggé komoly meghajtó kell. Itt van egy ajánlás 450A IGBT-hez:https://www.ti.com/lit/ug/tiduc70a/tiduc70a.pdf?ts=1656484147156&ref_url=https%253A%252F%252Fwww.google.com%252F A neten elég sok megoldás fellelhető.

Ha garanciás, akkor mindenképp próbáld meg kicserélni, megjavítatni. A hivatalos weboldalon 3 év a garancia van, de ha azonos a márka, akkor lehet tudnak neked segíteni. https://www.mastroweld.hu/

Köszönöm a választ. Ezen az úton indulok el akkor. Ugyan meg van az eredeti meghajtó elektronikája is az igbt modulnak de túl bonyolult így részemről használhatatlan.

Valószínűleg azért bonyolult, mert a meghajtó fokozaton kívül más is lehet azon a kártyán. Persze vannak egészen komoly meghajtók is, ha a kapcsolóeszköz üzeme ki van hegyezve akár áramra, akár frekvenciára.A te esetedben az 1000 Hz nem nagy kihívás a félvezetőnek, de a meghajtáshoz 15-20A-es vagy nagyobb meghajtó szükséges lesz. A legjobb lenne számodra egy gyári gépkönyv egy ilyen gépről.

EWM heggesztőket javítottam nap mint nap volt úgy hogy ötöt is, a legtöbb hibát a fémpor okozta, vagy a vízpumpa megszorulása. Ez annyit jelentett kiírt egy hibakódot és megnéztem mi a baj. Ha panelhibás volt nem foglalkoztunk vele, kuka, másik panel. Volt amit lehetett javítani, volt amire soha nem jöttünk rá mi a hiba. Másik, orosz invertes hegesztö.... na ez jó móka volt.... A trafó kivezetései éppen hogy meg voltak tisztítva (lakk) és elengedte a forrasztás..... Egyszer heggesztett egyszer meg nem. Nagyító és akkor láttam hoppá valami nem ok. Vannak egyszerű és komolyabb hibák. EWM-eknél forrasztási hibák voltak a gyakoriak. Találtam olyat hogy egy smd alkatrésznél csak egy forrasztás volt elpattanva.....

Szia !

Végül elkészültem a 320 V-os teszttel.
A kimenetet én 40-50 V-ig terveztem, de az üresjárati feszültségem 149 V, ami terhelésre lemegy 44 V-ra 5 db autós fényszóró izzóval 3.9 A fogyasztott. Tegyek rá terhelést fix árammal ?
Nem tudom mekkora üresjárati feszültségnek kellene lenni, de ez a feszültség ez biztos nagy ? Lehet hogy kicsi a fojtóm ? Csak 12 uH.


Üdv. Boa Péter

Szia az nem lehet, hogy becsap a műszered? Gondolom digitálissal mérted. Nem igazán kell arra terhelés főleg nem 3.9A-es.

Ha üresjárati feszültséget szeretnél mérni, mpisti segítségét kérd. Ezt nézd meg.

Kösz megnéztem, kipróbálom. Ez már leterheli 200-5200 ohmmal.

Nem akkorára gondoltam állandó terhelési áramra, hanem a mérőkapcsolásban is láttam ellenállásokat az egyik párhuzamos ágban.
A 3.9A az 5db teszt égők árama volt 44v-on.
Analóg műszerem most nincs, csak a szkópom, esetleg megnézem azzal is.

Azt a mérőkapcsolást építsd meg,amire kíváncsi4 hivatkozott. Az egy szabványosított mérőkapcsolás,amit minden gyártó egyetemlegesen elfogad hitelesként. Üresjárási feszültség méréséhez az a terhelés elég amit a kapcsolás párhuzamos körében folyó áram ad. Az ellenállásnak lehetőleg indukciószegénynek kell lenni, én 270 ohm 300W-os ellenállást használtam erre a célra, de kiválóan megfelel 1 kohmos 50W-os fémházas ellenállásból 4 db párhuzamosan,hűtőbordára csavarozva. A kondik MKP vagy FKP legyen és legalább 250,de inkább 400V-os. Még egy dolog: az üresjárási feszültség inverteres MMA gépnél a poti tekergetésének hatására nem változhat. Ha változik,akkor hiba van az árammérésben.

A mérőkapcsolásról kérdeznék:
A párhuzamos-köri ellenállás teljesítményét 200W körülinek írtad, a soros pot.méternek hány wattosat célszerű választani?

A soros potit én kihagytam, én úgy gondolom hogy erre abban az esetben lehet szükség, ha az inverter árammérő körének billenési pontját szeretné valaki megmérni. Ebben az esetben viszont a párhuzamos ellenállás értékének kisebbnek kellene lennie. Egyébként legalább akkora kell mint a vele soros ellenállás terhelhetősége, de a potin eső veszteség a P= Unégyzet/R képlettel számolható.

Szia !

Újra visszamentem a 60V-os tesztre.
A dupla szekunder tekercsen mértem AC 18V-ot(2 x 9V ), Ha diódák is felkerültek a kimeneten 28V DC mérek, terhelésre 7V-ra esik le. A képen diódák nélkül, van egy negatív túllövése, szerintem az IGBT-k nem jók, kicserélem őket.