Nem a lakk színéből látom hanem a trafó életkorából, meg a sorszigetelés állapotából. Ilyen trafókat valamikor a 70-es években gyártottak. Ha megnézed a 6. és a 7. képen a sorszigetelést azon gyönyörűen látszik, hogy durván el van öregedve, meg is van barnulva a papír. Ez ebben a formában már nem trafó, legalábbis én szigetelésvizsgálat nélkül vagy azzal együtt sem használnám így. Átütni mondjuk nem fog a cséve a csévében kialakítás miatt, de a menetzárlat borítékolva van. Bontottam szét pontosan ugyanilyet, a sarkoknál centis darabokban pattogott le a huzalról a lakk, úgy ki volt már száradva.

Tehát neked volt egy trafód ami hasonló életkorú és annál pattogott le a lakk, akkor minden ilyen trafónál pattog lefele?
Az ajánlott Velence de Lux rádiót 1970-ig gyártották, annak a trafója akkor nem ugyanilyen állapotú lehet?

6. és 7. kép a szekunder, amit a kérdező nem szeretne felhasználni, csak a primert.

Az EXCEL számoló, azonos alapadatokból és azonos képletek esetén, éppen azt az eredményt adja mint amit papíron számolsz ki. Csak nem neked kell számolgatni, hanem megteszi helyetted.
Nem tesz hozzá, és nem vesz el semmit, viszont gyorsabb mint a manuális számolás. De ezért egyszer meg kell neki mondani melyik cellával mit csináljon.

A transzformátor méretező program helyett jobban jársz, ha megszámolod a szekunder menetszámot és elosztod 24-gyel, ebből megvan a voltonkénti menetszám. Ezt beszorzod annyival, amekkora feszültséget szeretnél, és meglesz a szekunder menetszám.

Megméred a régi szekunder huzalt, kiszámolod a keresztmetszetét, a 100VA/24V alapján kb 4,16A terhelhetősége volt. Ezt elosztod a régi szekundered keresztmetszetével, megkapod, hogy mekkora áramsűrűséget használtak. (A programodban ezt nem tudod megadni csak 3 lépcsőben) Ebből kiszámolhatod mekkora átmérőjű huzalra lesz szükséged.
A két szekundered max. összeterhelhetősége 100VA, ezt az igényeid szerint ketté osztod. Legyen például 70VA a 230V terhelhetősége. Ebből a szekunder tekercs árama 70VA/230V= 0,3A
Ezt elosztod a régi szekunder tekercsből kiszámolt áramsűrűséggel és megkapod a kívánt huzal keresztmetszetet, amiből ki tudod számolni az átmérőt.

A régi szekundered 220V-ra van méretezve, vagy tekersz rá a szekunderből kiszámolt voltonkénti menetszámmal számolva 10V-nyit, hogy az is 230V-os legyen, vagy ezt is figyelembe veszed a számításoknál.

"Nem tesz hozzá és nem vesz el semmit", pont erről beszélek. Aki sorozatban gyárt egyforma trafókat (mármint egyforma méretezéssel) az kap valamit, ami hellyel-közzel az aminek készült, a többi pedig scc/kb. kategória. Vasanyag, hely, igénybevétel; olyan egyedi dolgok, amit nem lehet az excelbe berakni. Vagy lehet, de ezalatt 10× kiszámolom.

Én pedig vasanyag, hely, igénybevétel szerint, 0.8-1.8-ig. (az általános hálózati trafóknál)

Nem csak annál, hanem sok hasonló korúnál (volt egy nagy ládányi hasonló korú trafóm de ez lényegtelen). A velence trafója is lehet akár ugyanolyan rossz, de azzal nem kell csinálni semmit, hozzá sem kell nyúlni, szóval az akár még el is mehet jó pár évet. Konkrétan van egy ugyanolyan erősítőm összetákolva amit a kérdező szeretne, ugyanezzel a Velence trafóval, de igazából ez is lényegtelen...

És a szekunder 20 évvel később került volna rá mint a primer?

Pontosan úgy van ahogy írod. Egy találomra a fiókból kivett vagy akárhonnan származó trafóra nem lehet ráhúzni egy számolókát. Illetve rá lehet, de sokkal többet ér megmérni mielőtt az ember bármit csinál belőle. Csak mert az egyik lemez 1T-tól is már 45 fokos lesz, a másik meg 1,25-től is hideg marad. Akkor hogy lehet azt számolókkal méretezni? Pont ahogy írtad, sacc/kb.

Na jó, aki odafigyelt, villamosgépek és fizika előadáson, valamint gyakorlatot szerzett a saját bőrén, annak ez evidens.

Nem érted az EXCEL lényegét.
Ha megvan a háttér, akkor abba tetszés szerinti gerjesztést megadhatsz. Akkor, és csak akkor fog a táblázat hibázni, ha hibás adatokat kap, vagy hibás a képlet, vagy a számolási metodika elhanyagol fontos részlete(ke)t.

A primer lakkozása teljesen jónak néz ki, nem látszik rajta sérülés sötét lakkos. Gondoltam hogy túl nagy a projekthez, semmi csöves rádióban nem láttam ilyen nagy trafót.

Vannak még jobb állapotú kisebb E és I lemezek, meg sorkimenő trafó összeszedem és lemérem őket.
Ismerős körben nem lett olyan berendezés amiben lett volna megfelelő trafó ezért gondolkodtam el a saját tekerésen, kimenő trafót úgy is kellene hozzá tekerni, meg már a tekercselő készen van számlálóval.

Épp javasolni akartam, hogy tekerj hozzá trafó(ka)t. Az tuti. Hálózatinak 5-6 cm²-nyi elég.

Kiszámolását melyik Rádiótechnikában találom?

Ha eddig még nem méreteztél trafót, akkor vagy olyan vasat válassz, amin van tekercselés és a fent leírt módszerrel a meglévő szekunder tekercs feszültsége és a teljesítmény ismeretében kiszámolod. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor vesd össze a vasad például az alábbi hozzászólásban lévő táblázattal. Ha megtalálod benne, akkor minden adatot kiolvashatsz, ami a méretezéshez kell. (Illetve itt gyakorlatilag a neked szükséges feszültségekre ki is van számolva.)

És hogy a kérdésre is válaszoljak:

RT1977-05-234 Hálózati transzformátorok készítésének gyakorlata.
RT1987-05-229 Hálózati transzformátor egyszerűsített számítása.
RT1994-01-031 Hálózati transzformátorok méretezése.
RT1994-02-087 Hálózati transzformátorok méretezése 2.
RT1994-03-135 Hálózati transzformátorok méretezése 3.

A teljesség kedvéért a hiperszil és toroid-ot is ide teszem, ha már rákerestem:

RT1979-12-591 Szalagmagos transzformátorok méretezése.
RT1987-12-598 Hiperszilmagos transzformátorok.
RT1991-10-451 Hiperszilmagos transzformátorok (táblázatok)

RT1995-05-216 Toroid hálózati transzformátorok.
RT1995-06-273 Toroid hálózati transzformátorok 2.
RT1995-07-320 Toroid hálózati transzformátorok 3. - számítási példa.

Én Skori méretezőjét használom.
Egyedül a szekunder menetszám helyesbítése nincs benne, ezt Áts Illés: Kistranszformátorok c. könyvéből és tapasztalati úton helyesbítem. Egyébként a közkézen a neten elérhető táblázatokman E I és M vasakhoz ajánlott menetszámoknál is látható a szekunder menetszámok helyesbítése.

Egyszerű EI-lemezes,M-lemezes hálózati trafók méretezéséhez nem kell, semmiféle, számitógép, és pc.program.
speciel, 30-40évvel ezelőtt sem volt, még is ki tudtuk számolni,a vasmag keresztmetszetet,a látszólagos teljesítményt, és a leadottat, valamint,az N/V.menetszámot..

A toroidhoz sem kell, sőt semmiféle tekercshez méretezéséhez sem kell. Csak az emberek már nem szeretik használni a szürkeállományukat.

Azt biztosan tudok, hogy a teljesítmény és a vaskeresztmetszet között nincs szoros összefüggés. Csak annyi van, hogyha kisebb a vas, akkor több a menetszám. Csak ebből kiindulva, elhanyagolva minden egyebet, optimalizálni kell hol válik "gazdaságossá" a dolog mert a vas is drága, meg a réz is, illetve mikor optimális az arány a kész trafó súlya szempontjából, és végül a vasveszteség és a rézveszteség is egymás ellen próbálnak érvényesülni.
Ezek alapján, a gyártók ismerve a saját technológiájuk korlátait, elkezdtek arányokat felállítani, majd ezek -mivel beváltak- olyan mértékben elterjedtek, hogy még ma is sokan azt hiszik, hogy a teljesítmény a trafó vasmagjának a keresztmetszetétől függ.
Skori méretezője már szóba került, és valóban nagyon jól közelíti meg a kérdést, és nem utolsó sorban akár ferritekre és akár sokkal magasabb frekvenciákra is használható.

Igazad van, tapasztalati képletekenek és táblázatoknak egyrészt van valamennyi gyakorlati alapja, meg persze korlátja is (amit ha nem tud az ember, akkor nagy hibákat követhet el).
Például akik megalkották a vasmagokat (nagyon okos emberek voltak, mellesleg), például gondoltak arra, hogy amikor az EI lemezt kivágják, akkor az "E"-ből kieső "hulladék", pont jó lesz "I"-nek. Meg hogy nagyjából egyenlő arányban oszoljon meg a vas és rézveszteség. Meg hogy a packet vastagság "tekercselhető" legyen (1 cm vasmagszélességhez 50 cm packet vastagság nem igazán az).

Alkotó'
ezt most ugye viccnek szántad?
A teljesítmény, és a vasmagkeresztmetszet,között nincs szoros összefüggés'
Már hogyne volna,a nagyobb magkeresztmetszet nagyobb teljesítményt tud leadni, amennyiben jól számoltál, és nem baxtad el,a huzalátmérőket sem, prim:sek:
Az a gond hogy legtöbb ember,akik az interneten nőttek fel, még minimális gyakorlati tapasztalatokkal sem bírnak,.
jó néhány hálózati trafót, megtekercseltem, a 80-as évek közepe óta, volt közöttük toroid, trafó, erősítőbe való, és leválasztó, mester trafó is..
Az ETD-ferritmagos Hv. impulzus trafókat, mai napig kézi tekercselőgéppel tekercselem, készítem, epoxi réteges sorszigeteléssel, kiváló minőségben.
Ráadásul mindenféle excel, táblázat, pr.ok nélkül..
Elegendő,a teszthez, egy Maxwell multiméter, és a sokéves tapasztalatok..
ennyi

Ez azt sugallja, ha van egy "normális" méretű trafód, az lead X wattot. Ha ugyanezekkel a tekercsadatokkal megtekersz egy kétszer akkora vasmagra egy trafót, akkor az 2X teljesítményű lesz?

Nem szántam viccnek. Sajnos Te tudod rosszul. Összekevered a "hagyományt", és a valós összefüggéseket.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok a trafók amiket készítesz nem jók, hanem csak annyit, hogy nem jó következtetéseket vonsz le a tapasztalataidból.

Nem szánta viccnek. Elvileg lehet vas nélkül is trafót készíteni. Légmagosat. Nagyfrekvenciás áramkörökben használnak is ilyet. A gyakorlatban hálózati frekvenciára elég nehézkes lenne kivitelezni, mert több tízezer menet lenne, hatalmas méret, hatalmas szórási induktivitás, szórt kapacitások, rengeteg "drót"... emiatt aztán tesznek a tekercs köré (a tekercs belsejébe) valamennyi vasat is.

Meg azt, hogy attól, hogy valaki jól tud valamit megcsinálni, megtanulta a gyakorlatból, nem árt hozzá egy kis elméleti tudás is. Mondjuk az internetről...

Ja! Légmagos... cserébe nem tud betelíteni...

Nem kell oda sok menet, csak tudomásul kell venni, hogy borzasztó nagy lesz a mágnesezőáram. Lehet az egy menetes is...

Egyébként, láttam olyan tirisztoros hegesztőt, ami légmagos trafóval készült és 25 kHz-en ment. Mindjárt ki is volt használva a nagy szórás.

Igen, a lemez darab az pont kiad 2db E és 2db I formát. Csak kár hogy nem precízebb gépekkel vágják, hogy ne lenne benne már alapból is elég nagy légrés. Így aztán lehet szívni vele, mert beleteszel a 0,06mm-es szigetelőből 1 réteget ami kevés, a 2 réteg meg már sok. Vagy már az 1 réteg is sok, félbevágni meg nem tudod.

Hát, ha jó néhány trafót megtekercseltél akkor azt valahogy csak illett volna észre venni, hogy pl. egy ugyanakkora teljesítményű toroid vaskeresztmetszete jóval kisebb mint egy ugyanakkora teljesítményű EI trafóé.