Tiszteletem a nálam okosabbaknak! Lehetséges e olyan diszkrét alkatrészekből álló áramkorlátozót készíteni, ami a mellékelt ábrán látható egyenáramú körhöz hasonlóan, csak hálózati feszültségű váltakozóáramra is működne?
Tudom, a legegyszerűbb a biztosíték, de pont azt szeretném elkerülni, hogy állandóan cserélgetni kelljen mondjuk egy rövidzárlat esetén. Egyenáramra már megcsináltam a képen látható kört és nekem bevált. Szóval lehet-e váltakozóáramra is hasonlót építeni? Alapvetően ohmikus terhelésre, de előfordul az induktív is. Biztos nem voltam elég kitartó, mert nem találtam ilyen fórumtémát. Ha van, elnézést kérek és hivatkozást. Köszi.

Mekkora feszültségre és áramra?
Legegyszerűbb a kapcsolásodat betenni egy Graetz belsejébe. Mint mikor triac helyett tirisztorral hasogatták a szinuszt. Igaz, akkor a korlát közelében először csak a tetőket csapja le, nagyobb terhelésnél trapézjel alakul ki, de úgyis az effektív érték számít. Vagy éppen a csúcsáramot korlátoznád?

Szia!
Van itt egy nem túl bonyolult, aminél kézzel kell visszaállítani a kimenetet. Bővebben: Link

Normál hálózati feszültség, max 10A. A "betenni a Graetz belsejébe" az azt jelenti, hogy a Graetz egyenáramú pontjai közé kapcsolni a képen lévő áramkört? És az limitálni fogja a váltakozóáramú kör áramát akár rövidzárlat esetén is? De gondolom, nem ezekkel az alkatrészekkel.

Köszönöm. Nekem ez első nekifutásra már bonyolult. Az áramköri rajzon a rózsaszínű alkatrészek lennének a varisztorok? Milyen értékkel? Mert ott csak egy U betű van írva. Meg aztán a 2A az kevés. Max 8-10A-ig kellene.

Ilyen teljesítményre tirisztor vagy triac kell, ami a korlátozást fázishasítással vagy kikapcsolással végzi. A tranzisztoros megoldás a korlátozott áramtól melegszik, ami már nem használható megoldás. A rövidzárlatot meg nem szereti. A tirisztor - triac se, de megoldható a védelme.
Mihez kellene ilyen teljesítmény? Hátha tudunk megfelelő megoldást ajánlani.

Igen, a rózsaszínű alkatrészek varisztorok lesznek. Bár az értékeit nem adták meg, a 230V-os hálózatra valók jók lesznek bele. A kereskedésekben is leginkább így találod meg, hogy 250Vac, vagy 275Vac. Az átmérője szabja meg az energia elnyelő képességét, 10mm körüli ilyen célokra szerintem megfelel.
Az áramterhelhetőségét elvileg könnyen növelheted; kisebb ellenállású sönt, nagyobb triak beépítésével. Ami figyelembe kell venned; ezen a söntön közel 1V esik, amikor a leoldási áram közelében terheled. Ez 10A mellett közel 10W disszipáció, ami már jelentős. Továbbá ez az áramkör nem tényleges áramlimiter, egy zárlati eseménynél egy félperiódusra kimegy a nagy áram, amit csak a beépített induktivitás, és a hálózat impedanciái korlátoznak. A beépített elemek mindegyikének ezt el kell viselnie.

Háztartási kisgépek (kenyérsütő, kávéfőző, porszívó, kenyérpirító, vasaló, flex, stb) javítgatása a hobbim és a kisszoba a "műhelyem". Csináltam egy " zárlatvédelmet", egy 2200W-os vízforralóval csatlakoztatom sorba a vizsgált gépet, de gyakran túl nagy a feszültségesés ahhoz, hogy a vizsgált gép "normálisan" működjön. (Ohm törvénye, ugye) Előfordulnak zárlatos gépek és a család bosszankodik a levert biztosíték miatt! (Számoítógép, TV, stb.) A képen látható áramkört kiegészítettem egy LED-del, hogy láthatóvá tegyem a korlátozás tényét (zárlat esetén a led világít), ilyesmire gondolok, csak hálózati feszültségen. Mivel a kismegszakítónk B10-es, így 8-10A-nál már jeleznie/védenie kellene az áramkörnek.

Ilyen alkalmazásra nem ajánlanám az ilyen elektronikus védelmet, hiszen ez valoban csökkentheti a zárlati áramot, de galvanikusan nem választja le a szerkezetet a hálozatrol.
Sokkal egyszerübb és biztonságosabb egy kismegszakitot beszerezni ( abba esetleg épithetsz elektronikát, hogy érzékenyebbé tedd. Vannak ilyen gyári cuccok is, de méregdrágák). Régen a laborban voltak az asztalokban olyanok, ahol 100 mA-10 A-ig lehetett állitani az érzékenységet.

Nem kell, hogy leválassza, ha lekorlátoz és látom a jelzést, rögtön lekapcsolom. A kismegszakító "érzékenyítése" nem jó, mert tehetnék a körbe kisebb értékűt is, de tapasztalatom, hogy az 5A-es kioldásával egyidejűleg lekapcsol a 10A-os is. Arról nem is beszélve, hogy 2000W már 8A fölött "teljesít", tehát jó gép esetén is lekapcsolna a kisebb értékű! Vajon mi lehetett a régi labor asztalokban?

Sajnos nem tudom, és már a labor sincs meg.
Természetesen csak egy stekkerhez kell ilyen védelem nem mindegyikhez. Lehet, hogy valakinek lesz ötlete, hogyan kellene ezt megoldani.

Jelenleg ezt használom, amikor csak lehet.

Egy ilyen kapcsolás müködhetne.
A tirisztor meghuzza a relét, ami bontja a 230V áramkört. ( kimenet a jobb oldalon).
Ez addig igy marad, amig az S1 nyomogombbal meg nem szakitod a relé áramkörét, amivel ujra visszaáll az alap állapot.
Az R3 ellenállást olyanra válaszd amilyen áramnál akarod müködtetni. A 10 Ohmos már kb 0,1 A áramnál kapcsol. Az R1 potival állithatod a kapcsolási szintet. A Zéner meg az R5 véd a komolyabb rövidzárlatoktol.
A C2 érték legyen kicsi. Egy kis trafoval lehet ellátni az áramkört, ami azonban továbbra is galvanikus kapcsolatban marad a hálozattal, ezért vigyázni kell az érintésvédelemre. ( poti, nyomogomb).
A többit rád hagyom.

Köszi, kipróbálom. A GND az ugye nem a dugalj földelése, csak a közös ágat jelenti! A FI relé nem örülne neki (meg én se). A tranzisztorokra mondanál valamit?

Természetesen nem ( az PEN - zöld sárga lenne),hanem csak a közös pont a hálozattal ( azaz lehet ott a fázis is, ezért kell vigyázni). De az egész áramkört kiprobálhatod, beállithatod a hálozat nélkül is. ( ki kell szamolni az ellenállásokat stb), és ha ugy jo megy, akkor bekötni a hálozatot. Épp látom, hogy el us rontottam a rajzot. A hálozat relé utáni also vége nem a kimentre megy, hanem a GND-re. Mindjárt javitom a rajzot.

Ez a kapcsolás hasonlóan leoldó védelem, mint amit Kadarist ajánlott korábban, csak az ott jelzett problémákat tekintve gyengébb:
-sokkal lassabb, mert egy relé meghúzási/bontási ideje a késleltetés
-ide még nagyobb ellenállású a sönt kell, azaz 10A esetében néhányszor 10W disszipációra kell számítani
Ha fontos a galvanikus leválasztás, akkor kombinálni kellene a kettőt; egy triak gyorsan kikapcsol, majd egy relé leválaszt.

Tulajdonképpen ha a vízforralóval párhuzamosan kötnél egy kismegszakítót, akkor direktben is mehetne, ha már kiderült hogy nincs zárlat...

Hát, igen. De a vízforralót (vagy bármi más soros nagy áramú terhelést) szerettem volna kizárni. Na meg kb 10m vezeték behúzást (kábelcsatorna, falfúrás, stb.), mivel az elosztó táblán van egy bekötetlen kismegszakító, pont tartalék céljából. Mint azt már fentebb írtam, a galvanikus leválasztás nem volna lényeg. A relés megoldást kipróbáltam, de valóban, a kismegszakító fürgébb, jóval fürgébb. Na meg a zárlati áram felfutása is.
Ha jól belegondolunk, ezredmásodperces időkről van szó. Valszeg VALÓSZÍNŰLEG nincs olyan amatőr szinten megfizethető (ár/érték arány) elektronika, ami erre képes lenne.

Azért nem ennyire lehetetlen a dolog. A kismegszakítók karakterisztikájának szerint, a leoldási idejük kb. 10msec-től indul, azaz kb. egy fél periódustól. Ez alapján a korábban javasolt triakkos áramkör az esetek jó részében megakadályozná a leoldást.
Persze lehetne finomítani, hogy mondjuk a bekapcsolást szinkronizálni a hálózathoz, és kb. 120°-nál kiadni az első gyújtást. Ha zárlat van, a félperiódusból fennmaradó kb. 3msec alatt már nem fog leoldani a kismegszakító (főleg, ha beteszel egy árammeredekséget korlátozó fojtót), de a kialakuló áram már letilthatná a következő gyújtást. Egy ilyet összehozni nem olyan rendkívüli kihívás.
Vagy egy triakkos lágyindítót is felépíthetsz. Ha kb. egy tucat félperiódus alatt futtatod fel a hálózati feszültséget, bőven lesz idő észrevenni a zárlatot, és biztosan nem lesz leoldás. Valamelyik ardunios projektet átszabva, ez is viszonylag könnyen és hamar megépíthető.

Ha megfelelö relét választasz, akkor az nagyon rövid idö alatt meghuz ( a kismegszakitok is mechanikusan bontják az áramkört).
Akár az is megoldhato, hogy a triac zárlatot okoz ( persze ellenörzött körülmények között, és akkor nem a relé, hanem a kismegszakito szakitja meg az áramkört).
De szerintem még a mezei relé is gyorsabb mint 10ms. ( meghuzási idö).

Az iparban ezt úgy oldják meg hogy betesznek egy trafót , levaladszt és áram határol 5-10 szeres nevleges áramnál.
(Ha van egy rövidzárlat,a kialakuló áram a hálózat ohmos része korlátozza. N*100A nagyságrend.)
Sajnálom ha ez senkinek...

A második rész a trafó nélküli kismegszakitos dolgokra igaz.
Ebben nincs elektronika , az áram mégis kézben tartható.

Ennyi erővel egy HgL lámpa fojtótekercsét is beteheti, az is szépen korlátoz.

A felvetés jó, nekem is van egy nagy szórású leválasztó trafóm, amit mérésekhez használok. Ebben az esetben nem látom reálisnak, hogy egy B10-es automatához 8-10A-es terheléshez lehetséges ilyen trafót összehozni.

Túl "szépen" korlátoz. Pl ami nekem van, az 2A-ra. Ami egy 2000W-os (8,69A) hibátlan vasalónál is azt "mutatja", hogy zárlat van. Folyamatban van ahhoz a kapcsoláshoz az anyagbeszerzés, amit fentebb belinkeltél. Készítettem egy két részes induktív ellenállást (átm. 34mm-es tömör acélrúd és 1mm2-es tömör rézvezeték felhasználásával), ami elképzelésem szerint a linkelt kapcsolás induktív szűrő és kis ohmos részét fogja szolgálni. Mértem az elkészült "ellenálláson/szűrőn" a feszültségesést (2-3 pont): 0,16A - 0,11V, 1A - 0,92V, 2A - 1,89V, 5A - 4,85V, 8,2A - 8V. Interpolálva 9A - 8,78V. A 2000W/8.69A-e meglehetősen határesetnek tűnik, de hátha ki lehet "centizni". Mondjuk, ha 10A-t megfog az a kapcsolás, már "hawaii". Annyit a kismegszakító hőkioldója kibír 1-2 percig, addigra meg kikapcsolom az áramkört.

Csak én érzem úgy, hogy a kérdés, a megoldás megkerülése zajlott itt le?
Ha áramkorlátozásról beszélünk, akkor nem biztosítékra, "kisautomatára" vágyunk. Az van a "villanyóra"-nál...
Ha az ilyen nevű topikra kattintok, ott mindig abban reménykedek: valós áramhatárolót mutat majd valaki -aki ért hozzá. Olyant, ami (például)0-10A-ig vidáman átereszt, 10A-nél többet nem, de nem lekapcsol, hanem korlátoz. Konstans 10A marad, pl rövidzárnál is. Ilyent tudtok mutatni?

Mondok felhasználási kívánalmat is, hiszen lehet, hogy elsőre érthetetlen volt a kívánság:
átadok a szomszédnak áramot. De nem kívánom, hogy bármennyit levehessen, és semmi kedvem biztosítékot cserélni, sem kisautomatát kapcsolgatni, ha túllépi a megengedettet. Olyan korlátozás kell, hogy amíg 10A nem lép túl, addig nyugodtan mehet, ha elérte (vagy meghaladhatná az eszközei fogyasztásából adódó áram)) a 10A-t, akkor annyi is maradjon. De ne megszakítsuk, csak ne kapjon a 230V/10A-nál többet.

Nem olyan egyszerű a dolog, mint amilyennek tűnik. 10 A, váltakozó áram esetén, az effektív értéket jelenti, ami a szinusz csúcsán kb. 14.1 A-t jelent.

Hirtelen körbenézve ezt találtam: Saturable reactor.

Hát pont azért kérdem, mert szerintem sem egyszerű
Mindjárt megnézem a linket -de ha angol nyelvű, akkor el leszek vele darabig
Addig nyugodtan válaszolhat más is

Közben itatva lettem (mint a lovak ), és azt is végiggondoltam: nem a számszerű érték volt a kérdés lényege.
A lényeg, a hangsúly a korlátozáson, a maximális konstans áramon van. Volt is egy olyan eset: kipróbálódott egy erősítő. Persze, lecsapta nálam az órát. Ha lett volna áramkorlátozás -hát (például) 10A-nél több akkor sem mehetett volna át -tehát (bár nagyobb fogyasztást eredményezve) minden újrakapcolás nélkül megúsztuk volna (éjfélkor egyszál szerszámban kapcsolgatni és konnektort cserélni csak utólag vicces)

Megakadt a torkomon:

)) a kérdés itt nincs megválaszolva....
Hogyan konfiguráljuk?