Elvileg. A gyakorlat nem mindig mutatja ezt, kb. két hete voltam olyan helyen, ahol ez napi szintű probléma, az áramszolgáltató pedig csak rázza a fejét.Induláskor veszik fel a legnagyobb áramot, a lágyindító nagyon is segíthet. Felmerülhet olyan eset is, amikor a mechanika védelme/tartósságának növelése érdekében érdemes lágyindítást használni.

Vidéki kis műhelyben működik egy cnc eszterga. A tulaj állítása szerint minden műveletnél jól bírja a hálózat viszont inditásnál sűrün előfordul hogy leveri a szolgaltato automatáját. 13kW 3 fázisú motorról van szó de csak a lágyindítás miatt talán túlzás lenne a frekvenciaváltó.

Igen, igazad van. Vannak olyan esetek, amikor racionális/szükséges egység a lágyindító. És szerintem vannak olyan esetek amikor nem ez a jó irány. Éppen ezért írtam a "Érdemes vizsgálni miért szükséges a lágyindítás." mondatot.

13 kW-os motor az már nem játék. Annak beindítása mindenképpen igényel valami furfangot. Munkahelyemen ezek csillag-deltában indulnak (szivattyúk)
Azok a CNC-k amiket én láttam (nem sokat tanulmányoztam közelről), eleve komoly motorvezérlővel rendelkeznek, a fordulatuk fokozatmentesen állítható széles határok között.

Csinálj egy egyszerű tesztet. Szerezz/kérj kölcsön ~100 m, 6 mm2 keresztmetszetű négy vagy öt eres (igény szerint) kábelt és mint egy hosszabbítót, iktasd be a gép és a hálózat közé. Könnyen lehet, hogy ennyi is elég a boldogsághoz.

Első körben arra gondoltam hogy készítek egy kapcsolást1-2kW motorokhoz. Ha beválik akkor már csak a dimenziot kell növelni! A mai kábelárak mellett szerintem érdemes elgondolkodni

Kábel, duvilla, dugalj ára vs. feljesztés, a ráfordított idő, alkatrészek, beépítés stb.

Ön dönt.

Sok helyen működik ilyen, én pl. szivattyúknál találkozok ezzel a megoldással.

Bakman ötlete nagyon is ígéretes.
Ha van kéznél 3 fojtótekercs (pl. régi 500 W-os higanygőz), az is jó néhány másodpercre. Aztán ha felpörgött, akkor át kell kötni egy mágneskapcsolóval.

Szia!
Van "gyári" megoldás is erre, antiparallel tirisztorokkal futtatják fel a motort. Kisebb készülékekben általában aszimmetrikus a felépítés, az egyik fázis egy direkt kötés, és csak kettő fázisban vannak tirisztorok, viszont benne szokott lenni a rövidre záró kapcsoló elem is. Különösen jó ez olyan esetekben, mint ez is, ahol üres-járásban kell felfuttatni a motort.
Az új ára lehet hogy még ennek is magas lesz, de használtan is elérhető. Külföldi oldalakon "softstarter" néven keresném.
Házilag is össze lehet hozni, ha nagyon lelkes vagy, de a többiek által javasolt megoldás sokkal egyszerűbb, robusztusabb.

Miért jobb a tirisztoros megoldás a triakostól?

Ez jogos de szerintem nem azt várják tőlem hogy dobjak be a gép mellé egy tekercs kábelt

Attól függ, mennyi időd van rá. Vannak gyári lágyindítók is, alig valamivel olcsóbbak, mint a frekvenciaváltók. Igaz, utóbbinál azt is meg kell nézni, bírja-e a motor a frekvenciaváltót, nem vagyok ebben olyan biztos (szigetelt csapágy, örvényáram stb.).

Igen igen sajnos en is tapasztaltam egész jó árakon adják a gyárit. Azok a frekvenciaváltóhoz hasonloan működnek? Gondolom nem tirisztorokkal dimmerezgetnek azok. Nekem az az elképzelésem hogy a dimmer körben a kondenzátor feltöltődését PWM el szabályoznám a kitöltés folyamatos emelésével. 25A os triakokat építenék be, a felfutás 1 és 10 sec alatt megtörténne, ezután pedig egy mágneskapcsolóval tehermentesíteném a lágyindítót.

Milyen kondenzátor és milyen PWM? Figyeled a nullátmenetet és ahhoz szinkronizálva gyújtod a triakokat. Valahogy így: Bővebben: Link.

Én egy hétköznapi dimmerre gondoltam ahol a potméter helyén valamilyen tranzisztort kapcsolgatnék nagyfrekvencián ki be változó kitöltéssel.

Jó lenne kerülni a mikrovezérlőt és analóg alkatrészekből összerakni így nem kell programozni.

Parancsolj: Bővebben: Link.

Na ez már jó kiindulási alap

Ahogy már írták egy CNC motorján eleve van fordulatszám vezérlés, ami eleve lágyindítás. Az sem biztos, hogy a motor veri le az automatát. Tudni kéne hogy azonnal, a főkapcsoló elfordításakor, vagy a hajtás bekapcsolásakor, vagy a (gondolom főorsó) motor indulásakor fordul elő, az utóbbi két esetben csak a hálózatfejlesztés segíthet, azokban olyan elektronika van, hogy egy triakos szabályzásra jó esetben hibával letilt, rosszabbik esetben tönkre mennek.

Főorsó motor es munka közben sosem tilt le mindig az indulási aramlökés okoz problémát. A kezelő elmondása alapján direktbe indít gondolom csillag delta. Semmilyen spéci szabalyzas nincs.

Szerintem először derítsd ki, mi az igazság! Ugyanis a direktben indít és a csillag-delta két jelentősen eltérő fogalom.

Úgy értem hogy nincs semmi spéci vezérlőelektronika nem mai gép már ez. Viszont nem hinném hogy ekkora teljesítménynél (13kW) kihagyták volna a csillag-delta indítást.

A tirisztoroknak több paramétere lényegesen jobb mint a triakkoké. Itt elsősorban a du/dt álló képesség fontos, mert a félvezető kikapcsolásakor az induktív jelleg miatt kikapcsoláskor elég nagy feszültségmeredekség jut a félvezetőre, és a triak hajlamos ilyenkor a visszagyújtásra. A trisztor a szelephatása miatt se tud ilyet tenni.
Továbbá a félvezetőket vonali feszültségre kell méretezni, ami legalább 1200V-os zárófeszültséget feltételez. Ilyen triak nem nagyon létezik. Létezik egy bizonyos szimisztor nevő nagy zárófeszültségű viszonylag nagy du/dt állóságú alkatrész, azzal meg lehet megpróbálni. A szimisztor nehéz beszerezhetősége miatt, szerintem egyszerűbb, és lehet hogy gazdaságosabb is 2db tirisztor. Az antiparallel tirisztorok viszonylag könnyen gyújthatók optotriakal (2-3 db-t sorba szokás kötni, mert azoknak is kicsi a zárófeszültségük).
Egy sima dimmer vezérlővel problémák lehetnek. Az induktív jellegű terhelés miatt hosszú gyújtojellel kell vezérelni (a diakos áramkörök elég keskeny gyújtójelet generálnak), és illik a három fázisban egyforma felfutást produkálni, ami a független dimmer áramkörökkel nehézkes lehet. Továbbá az áramok fázishelyzete, illetve a vezérlési szögtartomány a vonali feszültségekkel van szinkronba, ami egyrészt a vezérlő áramkör kialakításánál kell figyelembe venni, illetve egyszerre mindig kettő félvezetőt kell kapcsolni, a sikeres gyújtás érdekében. Ez utóbbihoz vagy nagyon hosszú (érdemben több mint 3,33msec-es gyújtójel), vagy ismételt impulzus kell.
A lágyindítók általában nem simán felfutnak, tehát nem pusztán hátulról előrehozzák a gyújtújelet, hanem az elején egy rövidebb időre nagyobb áramot adnak a motorra, hogy a megindulását segítsék. Pesze enélkül is működhet a dolog.

Akkor gondolom a meglévő 600V 25A triakok abban az esetben sem jók ha tirisztorként csak egy félhullámra hasznalom antiparalel párban?

Igen, 3x400V-os lágyindítóként aszinkron motor elé szerentem nem jók. A zárófeszültségük nem elég magas, a du/dt állóság nem javulna attól, hogy csak fél hullámba akarod kihasználni.
Ha éncsinálnám, legalább a BTW69-1200 tirisztort választanám. Ez Kínából viszonylag olcsón beszerezhető, a tok szigetelt (mondjuk a kivezetéseknél figyelni kell a kúszóútra), az áramterhelhetősége megfelelő lehet, még ha le is értékeljük a kínai beszerzés miatt.

Ez már egész komolynak tűnik. Akkor még arra sem jók a triakjaim hogy egy kis teljesítményű motorral mondjuk 250W tudnám tesztelni a meghajtókört?

Ekkora géphez szereznék egy régi hegesztőtrafót - azt szétszedve és a primereket 3 fojtóra átalakítva kipróbálnám, mennyire pörög fel és még nem csapja le az automatákat.. Aztán jöhetne a csillag, villamosan már "előle".
Egy 250 wattos teszt semmire se jó ide, csak "gyakorlás". Utána meg jönne a pénzkidobás a gyakorlatban.

Ha 3x400V-on akarsz tesztelni, akkor sajnos nem lesznek jók a triakkok.
Ha teszthez kell olcsóbb, gyorsan elérhető kisteljesítményű tirisztor, a HR elektronikánál láttam TYN1012-t, viszonylag olcsón. Ez csak 1000V-os, de azért tesztre jó lehet.
A teszteléshez inkább ohmos fogyasztót javasolnék (pl.: csillagba kötött 3db nagyobb teljesítményű hagyományos izzó, de a csillagpontot ne kösd le a nullára), azzal nem okoznak gondot az esetleges gyermekbetegségek. Ha már azzal megvan a felfutás, akkor érdemes motort rátenni.

Sziasztok!

Egy 400VA-es toroidhoz gondolkozom valami ilyesmiben. De én 230as tekercsű relét szeretnék ntc-vel késleltetve behúzni, majd öntartásba vinni az egyik érintkezöjét.
A másik pedig rövidre zárná a toroidot töltő 10 Ohmot például.
Amire még nem jöttem rá, hogy az ntc-nek az ellenállás változását hogyan tudom kiszámolni a tekercs névleges áramának terhelésével? Azaz mennyi idő után csökkenne le annyira az ellenállása, hogy a relé meghúzzon. Vagy ez nem jó ötlet?