A portok kiválasztásánál ellenörizni kell hogy van-e usb kapcsolat.

A Vezérlőpult Portoknál megjelenik az USB-SERIAL (CH340) COM7, tehát úgy tűnik a kapcsolat megvan.
Most áttettem a régi gépemre és ott van a Processzor választásnál az ATmega328P (Old Bootloader) lehetőség és ez van kiválasztva. Ez hiányzik a Win 10-es gépen.

Mindkettőn ugyanaz a verzió van? pl :1.8.18 (úgy emlékszek nem midegyiken lehet kiválasztani az old bottloadert)

Néha be kell dugni az USB kábelt ( összekpcsolva a Nanoval) és ujraindutani az Arduino IDEt. ilyenkor fel szokta ismerni a bedugott procit.

Eltérő a verziószám. Ahol működik (OldBootloder) az a 1.8.10 a másik pedig 1.6.8. Ezt kell majd frissíteni!

Használd az 1.8.10-et és menni fog w10-en is.

Új UNO érkezik, az R4: Bővebben: Link

Egész jónak igérkezik de az eredeti uno-k már most is méreg drágák és ez még drágább lesz szerintem.

Sziasztok!

Van egy T-Bird 2-es fejlesztői panelem, amin atmega 128-as mikrovezérlő van. Egy J-Tag ICE programozó is megtalálható a PCB-n. Tudtok segíteni, hogy Arduino IDE-ben tudom ezt az eszközt valahogy programozni?
(jelenleg egyx NANO-t használok de váltani szeretnék)

Köszönettel, István

Nem ismerem ezt de szinte biztos , hogy kelleni fog egy alaplap kezelő URL amit általába a github-ról lehet letölteni.

Részben amiatt lett drága, mert a csip ára felment az egekbe. Szerintem meglovagolták, hogy a hobbisták szeretik. Viszont termékbe már újabb csipeket tesznek az emberek szerintem, ezért mégsem lehetett már igazán nagy volumenben gyártani.

Emiatt szerintem akár olcsóbb is lehet az új UNO, ha a processzor is olcsóbb. Illetve ha a hekkelhetőségből alább adnak és csak felületszerelt komponenseket használnak, azzal is olcsóbb lesz.

A 8 bites és a 32 bites világ teljesen más. Adhattak volna egy új nevet a terméknek, ha már teljesen más lesz a belseje. Az UNO nevet meg meghagyhatták volna az ATmega328 alapú boardoknak. A kezdőket nagyon össze fogja zavarni, hogy a netes példák jelentős része nem fog működni az új csipen, mivel a példák jelentős része közvetlenül használ valami hardvert, kihasználja, hogy konkrétan ATmegán fut.

Szia!

Köszönöm a válaszodat!

Egyet értek..

Bár aki jól tud programozni az egy nano/uno-ból is elég sokat ki tud hozni bizonyos határok közt

Szerintem ez megkésett dolog már. Amióta egy arduino kínai klón is egy kisebb vagyonba kerül, egy STM32, vagy egy ESP32, vagy egy RPI PICO meg filléres tétel, szerintem már nagyon sokan lejöttek az arduinoról és ezekkel oldják meg az ügyes bajos dolgaikat.
Ha jól látom a WiFi-s verzióben egy ESP32-S3 szolgáltatja a WiFi kapcsolatot. Itt megint jól állunk, mert így nézünk ki:
Arduino Uno R4: 48MHz, 32kB SRAM, 256kB flash.
A chip ami a wifi-t adja rajta: 2x240MHz, 512kB SRAM
Szóval kár volt rátenni azt a Cortex SOC-ot, elég lett volna az ESP magában egy 8MB-os flash társaságában.
Az Uno formát is sikerült megőrízni, ergo hiába van benne egy Cortex egy csomó I/O lábbal, csak annyi használható, mint az atmega esetében volt.
Nem látom ennek semmi előnyét az STM32, az ESP32 vagy a PICO lapkákkal szemben. Későn jött és nem elég jó. Szerintem, de ez csak szubjektív vélemény.

Nem tudom, honnan veszitek, hogy kis vagyonba kerül, igaz en nem használok nagyon UNOt, de kb 2 hete vettem Nanokat itt Europában 6 euroért.
Én sem tartom tul jó ötletnek az ilxen fejlesztést. Az eredeti AT328-snak megvan minden tulajdonsága amit kb ilyen körü felhasználotol el lehet várni. Aki meg többet akar, az jobban jár az ESPvel stb. Igy csak egy nagy összevisszaság lesz.
( de lehet, hi+ogy csak aprilisi vicc volt)

Az eredeti UNO-nak elég húzós ára van, 20-25 euró körül van. A klónok olcsóbbak. A 6 eurót azért tartom soknak a Nanoért, mert bár nem sok pénz, maximum 2500 Ft, de ennyiért kapni STM-et meg ESP-t is, vagy PICO-t. Persze a Nano is bőven elég sok mindenhez, csak ár/értékarányban ezek szerintem jobb árban vannak.
Hozzáteszem, én nagyon szerettem az AVR-eket arduinoval és anélkül is. Kicsi, okos, egyszerű, a legtöbb dologra bőven elég. Mondjuk a 8051-t is szerettem, de az már tényleg nem mai.

Bővebben: Link

Hú igen, ezzel már szemeztem, csak nem nagyon találtam semmit se róla, hogy mi a nyavaja ez az LGT8F328P, nem sok infó van róla neten. Annyit találtam, hogy kompatibilis (pár apró kivétellel) az Atmega328-al.

Én nem az ár szempontjábol nézem, hanem a feladatokhoz szerzem be a dolgokat.
Én is már vagy 10 éve AVReket programozok a többséget ASMben. Csak az utobbi idöben használok Arduinokat, mert azokhoz nem kell NYÁK meg egy marék alkatrész.

Na igen, azért nem mindig az ár a legfontosabb paraméter. Az meg valóban végtelenül jó és kényelmes, hogy nem kell NYÁKozni meg hasonlókkal szenvedni, piszokgyorsan és egyszerűen lehet így haladni és ennek is van ám pénzbeli értéke.

De mennyi!

Amit linkeltél, az csak a chip. Sajnos mióta Jack lelépett egyre rosszabb az Ali, oda kell figyelni mit rendelsz. Az LGT a kínai másolata az atmegának.Felhúzta a Microchip az árakat a pic-ekhez, meg persze infláció.

Hát ezt én is masszívan benéztem volna! Felhívásod alapján elolvastam még párszor a hirdetést, mire megtaláltam azt az egyetlen szócskát ami erre utal (replace). Legalábbis én erre gondolok. Vagy tévedek?

Sziasztok!

Analóg bemenetre érkező értékeket le lehet tárolni valahogy egy külső tárolóra, mondjuk USB vagy RS232-n keresztül? Ha igen, mi kellhet ehhez?

Amit látsz a monitoron ( Serial.print) az már mind kinn van a PC-n. I2C stb is kiküldheted, és a fogado egységen kell megoldanod a tárolást. De van SD kártya shield is. Oda is küldheted.

Szia!

Mit szeretnél megvalósítani? Sem az USB, sem az RS232 nem a legegyszerűbb megoldás arduinoval, kivéve, ha kifejezetten ezek kellenek. Ha leírod mi a célod, akkor lehet tudunk adni ötletet hozzá.
Így látatlanban azt mondanám, hogy ami neked inkább kell, az SD kártya, EEPROM, vagy hasonló, de a céltől függ az eszköz.

Talán ez segíthet calc_Arduino

Loggolásra a legegyszerűbb az SD kártya a mikrovezérlőre kötve. 3V-os SPI-vel elérhető, ha jól emlékszem. Van modul hozzá, amiben benne van az 5V-3V átalakítás és a foglalat. Más pedig nem is kell hozzá. Szoftverben pedig van FAT library, amivel fájlokat lehet írni. Illetve csináltam egy libet, ami úgy működik, hogy nyersen írja a blokkokra a logot a program, és a végén Linux alatt parancssori toolokkal ki lehet iratni a log fájlt. A nyers írásnak az az előnye, hogy sokkal egyszerűbb mint a FAT, és a mérettel nem lassul egyáltalán.

De az is működik, amit írsz, UART->USB-n megy számítógépre az adat, és ott egy fájlba mented. Akár szűrve, akár szűretlenül. Linuxon (ami lehet x86, vagy Raspberry PI vagy bármi hasonló, ami fixen be van kapcsolva) egyetlen parancs, ami az USB serialt a konzolra irányítja, ezt pedig be lehet küldeni egy fájlba: Ezt indíthatod szolgáltatásként, és akkor amikor áramot kap a rendszer, akkor magától elindul a loggolás.

Én játszottam vele, tökéletesen működik, bár valaki írta régebben, hogy glitch-es az órajele, de én nem vettem észre. Sajnos pár láb nem ott van (meg régen is volt, most szoktatom vissza magam 8051-re, mert olcsó a kínai)

Csak kérdezném, mert piszkál a gondolat :
Ha az SD kártya nem való adatgyűjtőbe - többen írtátok, hogy hamar elhasználódik, - mi a helyzet a pendriveokkal ? Ardu azt is tudja kezelni, vagy nem ?