Fórum témák
» Több friss téma |
A 222 is csak tompán szorít. Mellékelelek egy fotót egy szétszedettről. Sajnos annó oldalról nem fotóztam most még nincs kéznél a régiből. Amúgy más érdekesség is van a képen. Az egyik "WAGO" másik gyártó terméke. Valójában az összehasonlítás végett lettek szétszedve. Sok különbség nincs azt leszámítva hogy a másik márkásban még erősebb a rugó.
Ó, pedig már azt hittem, kezdem érteni, és közeledem a megoldáshoz..
De végül csak kiderítjük Mindenképp hasznos a szétszedéyről egy fénykép A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2023
A "tompán szorít" érvényes az egyik oldalról, a másikról már nem annyira.
Szerintem a megoldás sokkal prózaibb. A 221-es sokkal újabb kiadás, egyszerűen a gyártó nem akart foglalkozni az aludróttal. Illetve jó eséllyel nem nem akarta tartani a hátát egy esetleges baleset után. Pont az a lényege a szabványos kötőelemeknek, hogy ha gáz van akkor a gyártóé a felelősség. Így meg nem mert ő megtiltotta az aludrót használatát.
A nem nyithatóba szerintem azért engedik mert amikor benyomod akkor a felületi oxid amúgy is lekarmolódik azon a részen ahol az érintkezés lesz. Az alupaszta pedig megakadályozza a visszaoxidálódást. A nyitósban ez a mechanikai dörzsölés kimarad. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2023
Hú, ez jó kép, köszönöm!
(Magyarázatként is!) A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2023
Ezt az érvet is el tudom fogadni.
Az, hogy a rugó hogyan feszül neki a drótnak áramvezetés szempontjából majdnem teljesen mindegy. Egyrész acél ezért sokkal rosszabbul vezeti a villanyt mint a réz aminek nekiszorítja a drótot. Másrészt minden egyes lyukhoz tartozó rugó egyedi független darab, egymás között nincs fémes kapcsolat. Ellenben a másik gyártóéval ahol a rugócsoport egy darabból van és így valamennyire az is részt vesz a vezetésben.
A bal oldali a WAGO gyártmány. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2023
Sziasztok!
Amikor Hollandiában dolgoztam az Engie-nek hoztak 5-ös Wago-t 10-es fólia packban a baloldali, átlátszó típusból. Abban figyeltem fel egy ajánlásra kis cetlin, hogy a betápot középre kéri kötni. Mi tömör rézzel csináltuk az új rendszert. A kisebb, szimmetrikus átmeneti ellenállásra hivatkoztak a nagyobb áramok esetén.
Nem tudom, de emlékeim szerint, amikor a kapcsolók tervezését tanították, BME Villamosmérnöki Kar Techológia tanszéken, akkor a kontaktokat nyomó rugóerőket számolni kellett, mert a nyomásra a kontakt minimálisan, de lapul, és ezt figyelembe kellett venni. Igaz másért is.
Ez így igaz, sőt a nagyobb áramú kapcsolóknál rugóerőmérést is szoktak csinálni és beállítani ha gyenge. Mondjuk az új zárt kompakt megszakítóknál már erre nem nagyon van lehetőség cserébe nem is szokott velük gond lenni.
Végeztél méréseket? Mert voltak cégek, akik végeztek. Nem tudtak regisztrálni mérhető energiatartalmú impulzusokat.
Egy német felmérés szerint, ami megjelent az EMC szabványok egyikében is, a kapcsolásoktól a belső berendezések energiatárolói okoznak akár 3-4 kV-os tüskéket, fénycsőfojtó, motor, kondenzátorok. A hozzászólás módosítva: Jún 1, 2023
Az IFA-nál lehet, de a Csepelnél nem volt egyforma a két akku kábelezése, az egyik negatívja testre ment (I. akku), a másik pozitívja az önindítóra (II. akku). Egyforma a maradék két kábel volt, azok mentek a soros-párhuzamos kapcsolóhoz. A II. akku egy vékony vezetékről kapta a töltést az indítómotorig, az I. akku meg a vastag kábelen.
rövidebben bár, de "beleharap" a vezetékbe
És itt eljutottunk ahhoz az alaptételhez, hogy nem az érintkezés felülete számít.
Kedves Fórumtársak!
Adott egy 1980-as években épült nyaraló az E-on szolgáltatási területén (Szabolcs-SzB megye). A nyaralóba korabeli szokásnak megfelelően 1 fázis és egy PEN vezető érkezik be (ránézésre max. 6mm2). A PEN vezetőt a szolgáltató tavaly a plombált mérőórában ketté bontotta PE és N vezetőre (mindkettő max. 2,5 mm2). Korábban lehetett valamilyen földelőszonda is leütve, mert a mérőóra alá érkezik egy gégecsőben egy max. 2 mm-es, szigetelés nélküli, merev acéldrót. Ez az acéldrót van egy sorkapocsban összekötve a fázis kivételével mindennel. Magyarán a szétválasztott PE és N vezető - kb. 10 cm-re a szétválasztástól - újra egyesítésre került az acéldrótos földelés sorkapcsában, majd itt választódik szét a lakás irányába újra PE és N vezetőre. Megjegyzem a mérőórában az 1 db fázisvezetőt is ketté bontották az E-on szerelői és ezért két külön fázisvezető érkezik a két darab kismegszakítóba (lakás + 120 literes bojler). 1.) Kérdésem, ha új földelőszondát szeretnék leverni azt hová tudom ebben a felállásban (mérőórában bontott PEN) csatlakoztatni. Tudomásom szerint a PEN-t kellene a PE sínen fogadni és onnan szétbontani, PE-re és N-re (átkötve az N sínre). Illetve a PE sín fogadná a földelőszonda min. 10 mm2 vezetékét is. Ez itt azonban nem lehetséges, mert már eleve PE és N vezető jön ki az órából. 2.) A régi acéldrótos földelőszondát bekössem-e az új szonda mellé? Van-e értelme? 3.) Hibázok-e, ha csak a PE sínre kötöm az új földelőszondát (míg az N megy a kialakításra kerülő AVK-ba) és nem a PEN-t földelem a szétválasztás előtt? 4.) Hogyan tudom meg egy olyan kismegszakítóról, amiről eltűnt a felirat, hogy milyen karakterisztikájú és hány amperes
Sziasztok! Mi a különbség a canalux és a kopos műanyag kábelcsatorna között? Melyik a jobb?
Szia!
Szerintem; '1) Csak a PE vezetékre kötöd. 2) Megméred. Van-e értelme bekötni. Ha bőven 10ohm feletti -kihagynám. 3) Nem 4) Leginkább laborméréssel ---De mivel 700-1000 Ft egy új darab , sokkal célszerűbb egy újat venni. Világitásnak 6-10A dugalj ; ha Al vezeték max 13A Cu vezeték max 16A az ávk /FI relé fontos , s 30mA nagyobb ne legyen! A földelést egy hajszáritó, vasaló + multiméter segitségével nézheted meg.
Köszönöm a válaszod. Hogyan is van ez a földelés mérés?
2.) Természetesen van multiméterem, de nem mértem még ilyet soha. Mit hova kell tennem? 4.) Természetesen cserélem újra, csak nem tudom milyen volt eredetileg. Ez egy régi épület. Minden egy körön, de nagyfogyasztók nincsenek (pl.: villanysütő, tűzhely)! Kivéve a bojlert, annak építettünk külön egy kört C16A kismegszakítóval. Illetve kerül most fel egy klíma szintén külön kábelezve, külön kismegszakítóval. Szóval pont a régi, teljes nyaralót ellátó kismegszakítóról nem tudom hány amperes lehetett. Egyébként vegyesen van alu és réz vezeték is. Kötések természetesen wagoban és pasztával ellátva. Tervben a teljes hálózat cseréje Klímának mekkora kismegszakítót tegyek, mert megoszlanak a vélemények? Van aki C10A-t van, aki C16A-t javasol. 3,5 kW-os inverteres a klíma egyébként. Max. 1240 Watt energiafelvétellel. Szerintem elég hozzá a C10A.
Szia!
kérdés ; klimája válogatja ,ált a C10 elég. A földelés mérés ;Jager úr szerint---https://www.youtube.com/watch?v=rt_2k4_BGIs De a FI relé előtti helyről kell venni a fázist.A 300 Ohm helyett vasaló , hajszáritó stb. Izzó is jó lehet ha 2..3db 100W-s.
Attól függ hány Wattos. Kalorikus teljesítmény osztva COP. Felkerekít a következő értékre. A C16 az már 5kW.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2023
Szia!
Nálam más szám jön ki --- C16 áll.telj.3680W ciklikus is max 4500W , de itt már lekapcsolhat.
Egyszerű. A jelöletlen kismegszakítót átrakod a bojlerre. Annak B10-es bőven elég, hiszen ellenállásos fogyasztó. A 200 l-esben van 3 kW-os betét, a kisebbekben 2000-1200 W.
A C16 egy nyaralóban majdnem sok. A klímának viszont nem árt a 16. Nálam B16-osról megy. Még sose csapta le. Ez is 3,5 kW-os. Nem értem ezt az őrületet. Mindenki, még a LED-es világításokhoz is C... kismegszakítókat rak fel. Nálam csak B-k vannak, mégis elvagyok velük 41 éve. 5,5 kW-os ágaprítóval is.
A klímára kalorikus teljesítményt írnak. Aztért nem old le, mert ezt negyedéből oldja meg fűtéskor.
A hozzászólás módosítva: Jún 6, 2023
Szia!
Két különböző fogalomról beszélünk. kismegszakitő áll telj 16AX230V=3680W és 19,5 A nél kapcsol le 1 órán belül.! Igy visszakeresve , látom Te a klimára gondoltál--Én meg a kismegszakitó terhelhetőségére. A hozzászólás módosítva: Jún 6, 2023
Érdekes jelenséget tapasztalok.
Van a házban egy Tracon TLA-3 világítás automata, ami évek óta rendben működött. Mostanában azt vettem észre, hogy kigyullad a kerti világítás, ha bedugom a laptop töltőt az egyik szobában a konnektorba. De nem mindegyiknél csinálja, és nem mindig. Az is előfordult, hogy csak úgy bekapcsol. Az összes nyomógombot ellenőriztem, belül tiszták, nincs zárlat a kapcsoló vezetéken, amin 140 V ~ mérhető, ha áram alatt van a rendszer. Elég hosszú, kb. 40 méter a kapcsoló vezeték összesen (ház + kert). Egyszer volt hasonló eset, de akkor egy megégett pókot + hálót találtam az egyik külső nyomógombban. Mi lehet a probléma?
A táprészt nézd át. lehet kondikat kell cserélni
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2023
Munkatársam egérriasztója is furcsán működik. Ha bedugják mellette az elektromos kerékpár töltőt kb 10-15 perc után leég.
Látszólag nem a témához tartozik, pedig akár a töltő is termelhet valamiféle nagyfrekvenciás komponenst, ami zavarja az automatát. ( persze szűretlen, esetleg alacsony táp valószínűbb.)
Szia! Akkor én is leírom a saját kis esetemet amivel a napokban találtam magam szemben. A házunk mellett van egy lemezgarázs amit a házból táplálok meg öteres dugvillán (három fázis, nulla, föld) keresztül amit a garázsban osztok szét ahová kell. A házban a dugajzatig egy gerinc van kialakítva és közvetlenül az FI utánról van kihozva az öt szál, tehát csak a szolgáltatói automaták védik ezt a vonalat.
Az történt, hogy egyszer csak leoldott az egyik szolgáltatói 20 amperos automata, más nem. Gondoltam, hogy visszakapcsolom DE nem engedte magát visszakapcsolni. Ekkor gondoltam arra, hogy leválasztom a grázst, kihúztam a dugvillát és az automata fenn maradt. Ezután továbbgondolva a dolgot, a garázsban dugajzatokra csatlakoztatott dolgokat kihúztam, majd összedugtam ismét a tápkábelt de a főautomata megint leoldott. Kihúztam ismét a dugvillát és szétszedtem de nem találtam benne semmi zárlatra utaló jelet, összerakva bedugva megint leold az automata. Kikötöttem a dugvillából az összes vezetéket és úgy dugtam vissza hátha valami mégis csak a dugvillában és az ajzatban van (persze az ajzatban sem volt semmi zárlatra utaló) de ekkor már nem oldott le az automata. A garázsban lévő kötődobozban kiötöttem az öt szálat, (szabadon maradtak a végek) bedugtam a dugvillát és ismét leoldott a 20 amperos automata. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy KPE csőbe húzott 5X4mm2 sodrott MTK kábel van a földbe téve de sérülésről nem tudok semmit. Hiába méricskéltem már előzőleg is, mert mértem, hogy hol lehet zárlat de azt nem találtam ill. olyan értéket nem ami ezt indokolta volna. A méricskélések után még egyszer rápróbáltam a kikötött szabad véggel hagyott szakaszra és ekkor már nem a 20 amperos automata oldott le hanem az FI. Kihúztam a csőből a tápkábelt (ami annak idején évekig volt a szabad ég alatt, kitéve az időjárásnak és azután került a föld alá védőcsőbe) és egy helyen találtam szigszalagos javítást rajta amit kibontva csak a földelés szálát fedte le a külső köpenyen kívülről az oxidációtól. Végülis kicseréltem a kábelt és azóta minden rendben van de, hogy mitől alakult ki a kábelen belül zárlat majd szűnt meg, nem tudok magyarátot adni. Talán annyit lehet feltételezni, hogy az elöregedett szigetelés a KPE csőben lévő nedvesség miatt (mert vizes volt a cső belülről, mert a végeit nem tömítettem el és a csapó eső bele jutott) a szigetelés áthúzott. A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2023
Az olcsóbb időzítő, lépcsőházi automata, ... elektronikák trafó nélküliek. Előtét kondenzátor biztosítja a működéshez szükséges áramot. A leggyakoribb hibája, hogy a kondenzátor veszít a kapacitásából, amíg először tévesen, végül nem működik tovább. A másik, nem is túl ritka hiba, hogy a hálózaton magasabb frekvenciát kap, mint 50 Hz. Ettől a kondenzátoron sokkal nagyobb áram fog folyni, ami tönkreteheti. Takarékosságból ezeknek semmi bemeneti zavarszűrője nem szokott lenni. A kapcsolóüzemű tápoknak igen (kivéve, ha kispórolták). De ez is meghibásodhat és ehhez még hozzáadódhat a pufferkondi kapacitásvesztéséből adódó jelenség. Így a táp kapcsolófrekvenciája kikerül a hálózatra és megöli a silány eszközöket.
Ami anyagokat manapság kábel szigetelésként forgalomba hoznak az enyhén szólva is kritikán aluli. Egy MTK eleve nem való a föld alá, csőben sem, na de amit oda gyártanak is egy vicc, megnéztem pár napja. Nekem van még békebeli földkábelem, ahhoz érdekes módon nem is javasolják hogy csőbe legyen húzva, azért földkábel. Az erek be vannak tekerve vastag műanyag szigeteléssel, az még egy acélszalaggal és arra jön rá a külső köpeny, évtizedek alatt sem lesz semmi baja a földben, nem is rágja meg semmi.
Az MTK-nak pár hónap után mérhető szigetelési ellenállás csökkenése van, az oka rejtély, nyilván a "minőségi" gyártásban keresendő. Azért az elég vicces, hogy míg egy fóliakondenzátor szigetelési ellenállása ami egyetlen vékony fólia réteg több tíz teraohm, addig egy MTK-é a néhányszor tíz gigaohmos tartományban van a vastagsága ellenére is. Na de, ha jó lenne sose kéne cserélni, az meg nem jó mert akkor nem lehetne sokat eladni belőle. |
Bejelentkezés
Hirdetés |