A kiválasztott RFID-es csomagban van léptető és szervo motor is. Léptetővel is megoldható a poti vezérlés úgy ahogy elképzelted (optikailag érzékelhető kezdőpont). Csináltam már ilyet, és remekül működik több éve. Nyomtatóból bontott alkatrészeket használtam (optokapu léptető motor fogaskerekek). Nagy fogaskerékre fúrtam egy lyukat amit figyel az opto kapu, majd ráragasztottam a poti szárára. Opto kaput is érdemes bontani mert jóval magasabb és szélesebb mint az általad kinézett verzió. Motoron pedig volt fogaskerék így már csak mechanikai munka okozott problémát. Nem volt egyszerű pontosan beállítani de sikerült. Ha fém munkában jártas vagy, esetleg 3D nyomtatsz valami tartó szerkezetet akkor nem lesz gond.

De léteznek gyári megoldások is motoros poti

3K-DIM ugyanaz mint ami a szabályozós SSR-ben van, csak erősebb TRIAK van benne.

De mindezt meg kehet valósítani ARDUINO-val is fázishasítás ARDUINO

Az az igazság hogy a léptető motor jobb lenne. Mivelhogy jobban lehet szabályozni a lépéseket. Pontosabb szabályzást tesz lehetővé. Sajnos a lomi napon mindent is elvitettem ami nem kell már alapon.Bár nem hiszem hogy lett volna rajta opto bármelyiken is. Gépi forgácsoló és cnc. Ez utóbbi csak mellékszál és nem is használható tudás. 3d nyomtatás nincs de van lézergép. Léptető motornak és minden ami fix kell tudok készíteni foglalatot. Ha erősebb nem baj.

Elmagyaráznád kérlek!

Amíg az 500V egyik pólusa sincs földelve addig bármelyiket megfoghatod, nem fog áramütés érni. Ha leföldeled a mínuszt, akkor a plusz fog rázni, ha a pluszt földeled le akkor a minusz ráz meg.

Ha fogsz egy arduinot és rákötöd az +500V-ra aminek a negatívja a test, az ott lévő söntön mérsz vele feszültséget, és az eredményt mondjuk UART kommunikáción egy 1000V-os optocsatolón keresztül elküldöd egy másik arduinonak ami testhez képest van +5V os tápon van, akkor hol lesz itt érintésvédelmi probléma?
Az 500V-os tápfeszültséggel működő berendezést meg amúgy is megfelelően dobozolni kell ami megakadályozza hogy hozzáérj a nagyfeszültségű részekhez.
Ha meg az arduinora teszel egy kijelzőt aminek a szigetelése bírja az 500V-ot akkor akár egy arduino is elég a méréshez ...

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. ~ 4 éve pihent egy mega egy dobozban, most elővettem egy feladathoz. A mega chip a panelon szinte süt/forr a nyákon. Sima usb-ről hajtva is melegszik. Külön DC 12 V be tápnál 280mA az áramfelvétel.Nincs tapasztalatom ardunioval, ez így normális?
Válaszokat előre is köszönöm.

Nem, valami rossz a panelon.

, köszönöm.

Akkor legyen léptető motor. Gépi fém megmunkálási képesség pedig további előny, legalábbis az otthon viszonylatban elérhető satu, kalapács, fogóhoz képest

Nem tudom mennyit tudsz a léptetőmotorok működéséről, de ha most kezded az ismerkedést akkor olvass utána mert van különbség közöttük, más vezérlést igényelnek (pl: bipoláris, unipoláris, enkóderes, stb.)

Hibás nyomtatót, fénymásolót ingyen szokták oda adni, azokban akad léptető motor hozzá való vezérlővel együtt.

Ismerem a különbségeket és azt is tudom hogy más más vezérlő kell hozzá. Volt szerencsém a lézergép építést látni és elég sokat is beszélgettünk róla. Érről a háromról beszélgettünk mi is leginkább. A csomagban lévővel fogok dolgozni legalábbis amíg el nem készül a tényleges készülék. Azután át fogom építeni egy masszív csomagra. Viszonylag limitált az anyagilag ráfordítható összeg. Jelenleg 50.000ft csak az ardu és hozzá való kiegészítők. Ebben nincs benne hogy dc áram és feszültséget mérek. Ac áram és feszültség mérés. Már csak ez a két dolog hiányzik a csomagomból.

INA219 feszültségét és árammérő modul
100A SCT-013-000 AC amit még nem tettem a csomagba.

Egy-két mondattal egészíteném ki amit írtál. Elsősorban a többiek számára.

Az 500V az kisfeszültség (a nagyfeszültség 1000V-tól van). Tehát a kisfeszültségre vonatkozó biztonsági megoldások alkalmazhatók, hasonlóan mint a 230V-os hálózat esetén, természetesen figyelembe véve, hogy az említett 500V az DC. Egy sima frekvenciaváltó 3 fázisú egyenirányítóján ennél nagyobb feszültséget kapunk, és ott is illesztve van szinte minden egy mikrovezérlőhöz.

Minden kézi müszerben illesztve van egy mikroprocihoz, csak meg kell nézni hogyan.
És pontosan ezt nem lehet biztonságosan megoldani sem az Arduinoval, sem azzal a panelmüszerrel ami a képen van es ami közkézen forog hobbi célokra. Csupán ez a különbség.

Szerintem ha pl. az 500V negatív oldala földelt, és föld potenciálon van az arduino is, akkor akár az a megoldás is kivitelezhető biztonságosan amit rajzoltam. De akár egy HALL szenzoros árammérővel is megoldható lenne teljesen biztonságosan az arduino-hoz illesztés, és mérés, csak az sokkal drágább...

A panelműszer is járatható DCDC konverterről, ezek között sok olyan típus van, ami 2kV-ra is biztonságosan szigetel. Ha pedig a panelműszer szigetelésében nem bízunk akkor be lehet rakni egy plexilap mögé.

Ennél komolyabb érintésvédelem esetleg nagyfeszültség esetén kellene, de itt erről szó sincs.

Ez tul komplex és veszélyes dolog ahhoz, hogy egy hobbiforumon adjunk tanácsokat, s ha valami történik ránk hivatkozzanak.
Ha valaki még azt sem tudja mérlegelni milyen veszélyekkel, és szabványsértésekkel jár az ötlete annak nem szabad tanácsokat adni.

Aki csöves erősítőt épít 500V anódfesszel, annak ezzel tisztában kell lennie.

Van villanyszerelős, autó/motorszerelős, csöves erősítős, labortápegységes, hegesztőgépes, frekvenciaváltós téma is.

Csak egy csöves erösitöben nincs Ardunio meg hasonlo kacat, és a bemenetek sincsenek galvanikusan kapcsolva a nagyfeszültséghez a chassi viszont földelve van. Elég?

Akkor okositsátok ott a kezdöket.

Sok Amperes mérést még nem csináltam, ebben csak korlátozottan tudok segíteni, de INA...-t már használtam.

Időnként lehet kifogni jó áron is egységcsomagokat. Kb. 1 hónapja a FB-n hirdettek meg sokrészes, tanulás célból vásárolt, de már felesleges Ardunio-t és hozzá való kiegészítőket 20e-ért. Sajnos későn vettem észre, lecsúsztam a lehetőségről (nem először). Érdemes figyelni a többi platformot is.

SCT-013-000-ból az adatlap szerint két fajta létezik (van, vagy nincs "V" végződés). Arra nem jöttem rá hogy az AX végződés melyiket takarja, de neked talán a "V" lenne jobb, tekintve hogy annak van feszültség kimenete.

Milyen nagyfeszültség??? Nagyfeszültség 1000V felett van...
Szóval a csöves erősítő, arduino-val súlyosbítva lesz igazán veszélyes

Amúgy a csöves erősítők bemenete sem szokott galvanikusan leválasztva lenni, sőt többnyire a katód oldallal (tehát a táp negatív oldalával) galvanikus kapcsolat van, és persze többnyire földelt. De ugye az arduino is a "negatívon ül", ugyanúgy leföldelve.... mitől is lesz akkor veszélyesebb, mint más megoldások??

Már megbocsáss, kérdezett itt valaki tőled bármit is a műszerek érintésvédelmi besorolásáról és az 500V-al kapcsolatos félelmeidről? Nem! Ennek ellenére 3 napja ezzel idegesíted magad. Tiszteletben tartom, hogy ijesztő és misztikus számodra a mikrokontrollerek alkalmazása, és a csöves erősítők létezése is, de ideje megtudnod, hogy elég régóta használják mindkettőt.
Mellesleg, milyen bemeneti galvanikus leválasztásra gondolsz csöves erősítőnél?
Az ötleteket, megoldásokat, nagyon szépen köszönöm Skori-nak és minden kedves hozzászóló Fórumtársnak!

Delonghi kávéfőző gépben találkoztam olyan megoldással hogy a PIC 5V -os tápjának negatívja, közösitve volt a 230V-os táppal... Attól függően, hogy épp hogy volt bedugva a konnektorba vagy a nulla vagy a fázis ott figyelt a GND lábon. Nem látom mi különbség lenne akkor, ha épp 500V egyen feszültség lenne ott...

Ha megépíted valamelyik megoldást akkor szólj, pontosítottam kicsit a modelleket a tinában, hogy minél szélesebb tartományban legyen jó, csak nem akarom már telerakni rajzokkal a fórumot.
Sajna a tranzisztoroshoz, hogy pontos legyen, és a gyakorlatban használható, nem elég az a 3db tranzisztor (7db SMD tranzisztorral tudtam csak megközelíteni az IC-s verzió paramétereit, persze lehet, hogy még az is olcsóbb mint IC-vel). Az IC-s megoldás esetében csak a méretezésen igazítottam egy kicsit.

Ami furcsa volt, hogy kis áramú tartományban használhatatlan volt, mindkét modell. De kiderült, hogy a TINA 1MΩ körüli D-S szivárgással számol a FET esetében, viszont a FET adatlapja 1µA-t ad meg 600V esetén, ami 600MΩ-ot jelent. Ezt átírtam a modellben, így viszont akár 1mA is megmérhető, és 500mA is.

Köszi a segítséget! Természetesen megírom, ha sikerül összeraknom.

De melyik verziót akarod összerakni? Na midegy csak befér még egy kép

Elektronikában már 100 V is nagyfeszültség és ezt figyelembe kell venni, pl a mechanikus konstrukcionál meg a NYAKon is. Ezert mondtam már vagy 3szor nézzétek meg, hogy vannak a kézi müszerek kialakitva amikkel pl. csak 700 V-ig lehet mérecsgélni, és hasonlitsátok azt össze egy primitiv Ardunioval vagy azzal a 10 dolláros panelmüszerrel, és ne hülyitsétek itt a nagyérdemüt mindenféle zöldséggel.
Azért ezt nem vártam pontosan töled.

A nagyfeszültség határa az elektronikában is ugyanott van: 1000V felett, alatta kisfeszültség, 60VAC és 120VDC alatt pedig "törpefeszültség"-nek nevezik. Nem különítik el szakterületek szerint ezeket a határértékeket.

Az arduino panel bármely két pontja között soha nem fog 5V-nál több előfordulni, akkor sem ha közben 500V-os potenciálon ül....de ugye nem fog, mert a GND-n fog "ülni".

Szóval magyarázd el, szerinted hogy kerülhetne 500V az arduinora?? Pl ha a berakott rajzom esetében a V mérő helyén van az arduino??

Akkor szerinted fel kéne ragasztani 12db kéziműszert egy ajtólapra, ha több értéket akar megjeleníteni valaki biztonságosan egy kijelzőn?

Ja és az arduino bementét azért érdemes egy 5V-os zenerrel megvédeni, bár a FET zárlata esetén is csak 2,5mA folyhat maximálisan, amit valószínűleg elbír a saját védelme is.

Dc oldalon nem lesz sok amper. Pont a veszélyei miatt nem akarom megbontani a termelő napelemeket ezért lesz egy segédnapelem. Az ac oldalon is ezért alkalmazok nem invazív mérést. Bár pontatlanabb az biztos de azzal együtt lehet élni. Egy kellemetlen áramütésnél jobb. Rá fogok feküdni mindenképp hogy találjak egy ilyen csomagot amit írtál. Sokat lehetne tanulni belőle.

Köszi! Az IC-sre gondoltam, mert alig látok és kevesebb a "légysz@r".