Orosz tranzisztor mákszemnyi csepp, hajszáldrótok jönnek ki belőle. Bontottak voltak, ha megtalálom ideteszem.

Voltak ilyenek amerikai gyárakbol, Pár évig kezeltem a kézi raktárunkat. ( amerikai berendezések voltak többségben) és gyakran találtunk nemcsak tranzisztorokat, de IC-ket is hiányzo lábakkal (azok a fiokban maradtak).
Valami gond lehetett talán az üveggel vagy a fémmel mert üvegszerü anyagon keresztül jöttek ki a lábak ( a fém hordo tokokbol) és az üvegben elrohadtak a drotok. Késöbb hasonlo gondok voltak TESLA tranyokkal is.

Nem én találtam ki ezt sem!
A lítiumnál nincs könnyebb fém! Villanyautóba akku, nagyon másból...eléggé reménytelen! Üzemanyag cellák nyerhetnek még itt.
Más területeken, ahol kevésbé számít a súly, ott még bármi is történhet!

A litium IONOS formában van jelen, igen kis mennyiségben. Ha láttál már ilyet belülről szétszedve, akkor tudod, hogy az a fólia, ami benne van, elhanyagolható súlyú az acélból készült hordozó serleg, a fólia, a grafitréteg, az alu/réz fólia, stb. mellett. A Na-akkuk is terjednek, még nincsenek olyan jó paramétereik, az ár kivételével. De abból van dögivel, nem kell a kínai meg dél-amerikai Li-mezőkre szorulni.

A villanyautó akku sok cellából áll, a cellákat összekötik rézzel, müanyag távtartókkal rögzítik, az egész fémbe burkolva. Hütés kialakítva. Összeségében a lítium lehet, hogy a 10%-át sem adja a súlyának. A nátrium kb 3x nehezebb, de alkalmazásával összeségében mondjuk 20%-kal nehezebb a kész pakk.
A Litiumnak még az is az előnye, hogy a legnagyobb a negatív standard potenciálja (–3,02), azaz a vele készített cella feszültsége nagyobb lesz mint mondjuk a Natrium esetén (–2,715).

Addig még fel nem találja valaki, higyan lehet egy 2 literes PET flakonba legalább 1 kWh energiát tárolni, addig rossz uton jár a kutatás.

Egyszerűen: Superman belebrunyál.

Hát ez is egy opcio, meg kell sugni a Last Generation embereinek, majd biztos odaragasztják magukat az autopályára addig, amig valaki oda nem visz egy üveg energiát…

Kit érdekel a hatásfoka a mostani fejlettségi szintjén? A lényeg a folyamatos fejlesztés - akár a belsőégésű motoroknál. Azért valahol gyanítom, ha 100-150 évvel anno a kezdet kezdetén, amikor félrelökték, ha belefeccölt volna ebbe a világ az elektromos autóba, akkor már igaz lenne a Vissza a jövőbe ikonikus mondata: "Ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra!" Persze, ha egy Perion laposelemmel hajtott elektromos ventillátort hasonlítasz össze egy csúcs, elektronikus befecskendezésű motorral - lesz különbség. De attól a fosszilis meghajtás nem lesz korszerűbb, csak megszokottabb. Sőt, ha újból elővennénk némelyik gőzgépet, például a 400 fokos hadihajók hajtására kifejlesztett magasnyomású változatokat, akkor bizony van mit szégyellnie még egy dieselnek is. Minden csak viszonyítás kérdése.

Márpedig....

Ez a technika a katonai laptokban már vagy húsz éve elérhető.

Évtizedekkel ezelőtt katonai integrált áramkörökben volt beépítve kis borsó méretű nukleáris áramforrás. Még a Rádiótechnika is közölt cikket róla.

Maga az elv pedig 110 éves...

Engem az zavar a cikkben leginkább, hogy következetesen "akkumulátort" írnak. Pedig igen kicsi a valószínűsége, hogy ha egyszer egy atomban megtörtént a béta-bomlás, azt kívülről, ilyen kis méretben vissza lehessen csinálni. (Gyorsítóban vagy atomerőműben persze megoldható... De ahhoz szét kell szedni ezt az egységet, vagyis az nem "feltöltés", hanem "újrahasznosítás" lenne - már ha megérné reaktiválni a benne lévő nikkelt...)

Sziasztok! Úgy emlékszem az áprilsi tréfa volt. ( vagy nem?)

Nem hiszem, ic. fotó is volt. Veszélyessége miatt nem terjedhet el, valami ilyesmire emlékszem. Valahol megvan nekem a példány, de sok meló lenne keresni.

Ez engem is zavart! Felteszem az eredeti cikkben battery szerepelt, aki forditotta az meg nem ismeri ennyire a szakmát.

Hát igen az áprilisi számok mind tele vannak ilyen meg hasonlo cikkekel.

Igazad van, ha már hadihajó, akkor Saab és stirling.

Dehogy.
Éppen aktuális , pedig nincs április.

A bácsi átszúrja.

Miniatürizált RTG lehet, nem biztos hogy lakossági cuccokba való technológia A szovjet világvégi világítótornyokat ilyenekkel táplálták aztán meg széthagyták őket mint sokminden mást is. A vasazósok meg akcióba lendültek, pechükre. Volt olyan hogy a fémtolvajok által kibontott hőforrást favágók megtalálták az erdőben, és mivel tél volt és fáztak, körbeülték. Bár most látom ez elvileg gammában nem sugároz, ha így van nem elhanyagolható előny.

Állati okosságok.

Kicci, olccó, kicci sugár.
Nem hiszem, hogy elterjed. Mindenesetre most ezt lehet olvasni sok helyen itt a weben.

A leírás szerint Ni63 van benne, ami 100%-ban β forrás, vagyis elektronokat bocsát ki, de más sugárzást nem - tehát biztonságos.
A felezési ideje 100 év, és a bomlása után réz lesz belőle - ez azért lehet fontos, mert a működése során ugyanolyan (sőt jobb) vezető marad, mint volt, ami egy áramforrás esetében lényeges.
A kibocsátott részecskék átlagos energiája 17 keV - Ez kb. annyi, mint amekkora energiával egy CRT TV-ben vagy monitorban az elektronok a képernyőbe csapódnak (feltételezve, hogy a gyorsító feszültség 17 kV ). (Maximálisan 67 keV energiájú részecskéket produkálhat.)

A dolog szépséghibája, hogy ez az izotóp a természetben nem fordul elő, vagyis csak mesterségesen állítható elő.
Forrás: Wiki

Kicsit utána néztem ennek a nukleáris folyamatnak, amit használ, és ez másképpen működik mint amit az urán bomlása kapcsán megismertünk. A cikk azt írja, hogy 63-as nikkel izotópot használ, majd a végtermék szintén 63-as tömegszámú réz.

A normál nikkel tömegszáma 58, és ebből 28 protont tartalmaz és 30 neutront tartalmaz. A 63-as nikkel izotóp öttel több neutront. A normál réz tömegszáma 63, és 29 protont és 29 neutront tartalmaz.

A 63-as nikkel izotóp spontán béta bomlással alakul át rézzé, azaz nincs neutron sugárzás, és nem két kisebb tömegszámú atommá bomlik, hanem a magban lévő 1db neutron alakul át protonná. Az átalakulás során 1db neutronból 1db proton + 1db elektron + 1db elektron-antineutrínó keletkezik és még energia is szabadul fel.

A nikkel 63-as izotóp felezési ideje kb. 100 év, viszont a természetben nem fordul elő, ezért azt szintetikusan kell előállítani. Először "fel kell tölteni" az "akkumulátort"

Ezek, jó hírek.

Amúgy az RTG-t előszeretettel használják az űrkutatásban, mostanság meg hogy a holdra készülünk méginkább.

Azt írják, a kisebb gravitáció miatt elsorvad az izom- és csontrendszerük, és emiatt nem tudnak majd lábra állni. Igen, miután visszatértek a Földre... De ott pont azért sorvadnak el az izmaik és csontjaik, mert nincs rá akkora szükség. Vagyis a kisebb gravitáció miatt talán nem lesz probléma.
Milyen állatot vigyenek fel?
- Egy kutya kellően szófogadó, könnyebben igazodik a szabályokhoz, de a mancsa kevésbé alkalmas finom mozdulatokra.
- Egy macska intelligensebb, de sokkal öntörvényűbb. (Tartok tőle, hogy hamar megtanulná, hogyan kell kinyitni a zsilipet... )
(Azért megnézném, amikor egy macska a Holdon leesik a szekrény tetejéről... Kb. 1/2 másodperc alatt befordul a megfelelő irányba, azután várja, hogy leérkezzen a talajra ... várja, hogy leérkezzen ... várja, hogy leérkezzen ... )

Vajon hogy alakul az energia mérleg? Vagyis mekkora energia befektetéssel lehet létrehozni azt az izotópot, ami utána 50 évig nem kér enni?
Nyilván van olyan terület, ahol ez nem számít, de a nagyobb akku kapacitásoknál, pl. autó, vagy napelemes rendszerek energia tárolója, már problémás lehet.

Bár, ha mondjuk a sivatagok közepén napenergiával állítják elő ezt az izotópot nagy tömegben, akkor még a klíma katasztrófa elhárításában is segíthet.

Nincs vele baj. Csak sok helyen radioaktiv, nukleáris, stb. szavakat használnak. Így megtévesztő, ha még kismértékben létrejövő bomlásról van is szó. Persze ez a kis akksi, amit mutatnak kis teljesítmény. Na de egy urán-pasztilla is csak kb. 8 g, azzal meg lenne teljesítmény.