Akkor még jobb, semmiképpen sem foglal hardvert. (mármint a teljes egész processzoron kívül )

Nyilván megoldható egyetlen timerrel is, de sokkal bonyolultabban. Hogy miért? Azért, mert ha a fázishasítás miatti késleltetés eléri a 3.33ms időt, akkor a harmadik fázisra az indító impulzust később kell kiküldeni mint ahogy a következő nullátmenet beérkezik (sőt 6.66msec-től már a második impulzust is). Erre írtam, hogy az időzítések átlapolódnak. Persze meg lehet oldani, de ez nem biztos, hogy egy arduino-val most ismerkedő számára megfelelő szintű feladat.

Ez a kódom egyenlőre, van benne sok favágó megoldás, ez az első nagyobb arduinos próbálkozásom. A cél egy CO2 hegesztő vezérlésének megvalósítása. a fő a 3 fázisos fázishasításos dimmelés megvalósítása, ez nincs még ugye meg. Van benne ezen kívül egy gáz szelep nyitás és annak az időzítése (egyik favágó megoldás) illetve egy PWM motor szabályozás ami a huzaltoló motort vezérli. Ha a fázishasítás miatt ezt a pwm vezérlést el kell engednem az nem akkora gond, meg tudom oldani máshogy is.

Amúgy belegondolva, nem is olyan bonyolult az egy timer-es megvalósítás:
A nullátmenet megszakításban meg kell nézni, hogy melyik fázisra kell legkorábban az indítóimpulzust kiküldeni a következő módon:
- ha a fázishasítás (ft) késleltetése < 3.33msec -> piros fázis ft idő múlva
- egyébként ha ft < 6.66msec -> zöld fázis ft-3.33msec múlva
- egyébként kék fázis ft-6.66msec múlva
Ezután a timer megszakításban az indítóimpulzuson kívül még kétszer kell 3.33msec idejű timer megszakítást indítani, ahol csak az elsőhöz képest soron következő fázisokra kell kiküldeni az indító impulzust (a színeket az előző lapon általam közölt kép alapján vettem, és a nullátmenet figyelő a piros fázison van).

Ezt most végig kellett hogy játszam a fejemben párszor de értem a logikát, megpróbálom lekódolni

Sziasztok!
Sikerült lekódolni a dolgot, és működik is szépen, egyenlőre még csak 3db lámpával próbáltam de szépen egységesen dimmeli őket külön-külön fázisokon. Köszönöm a segítséget és a tanácsokat mindenkinek.

Milyen jellegű fogyasztó lesz rajta véglegesen?

Véglegesnek nem nevezném magát az áramkört (és amihez épül), de egy 3 fázisú trafó lesz rajta.
Tudom hogy nem olyan elegáns trafót fázishasítással szabályozni, de most ez tűnt a legkivitelezhetőbb megoldásnak. Maga a gép egy MIG hegesztő, trafó egyenirányítva majd kondikkal és induktivitással simítva.

Nem látom a programot, de induktív fogyasztó esetén a félperiódus végéig kell a triaknak, de inkább egy antiparalell tirisztorpárnak gyújtóáramot adni.

Úgy érted nem elég csak egy impulzust adni neki, hanem amíg le nem erünk a félperiódus nullátmenetéig addig kell neki a gyújtóáram? Ennek mi az oka? Mi történik ha csak egy impulzust kap?

Ilyenkor az áram nincs fázisban a feszültséggel, optotriakkal meg két tirisztorral megoldható könnyen, bár a co trafó az nem annyira induktív terhelés így ki kell próbálni lehet jó lesz.

Szia!
Ha erősen induktív a terhelés, az áram kis meredekséggel növekszik. Ha rövid a gyújtó jel, még azelőtt megszűnhet, hogy kialakul az úgynevezett tartó áram, és a triak vagy tirisztor nem marad vezetésben. Ezért induktív terhelések esetén lényegesen szélesebb gyújtójelet szokás használni, amit már egy pici impulzus transzformátorral nem lehet átvinni. Ezért gyakran úgynevezett folyamatos gyújtást alkalmaznak, amit lehet úgy is, mint ahogy GPeti írta, de lehet impulzus sorozattal, és még még jó néhány módon.

Sziasztok!

Az általam készített Arduino alapú csengővel kapcsolatos további információk és a kód:
- A hang lejátszáshoz a TMRpcm lib-et használtam fel.
- A kód tartalmaz DEBUG módhoz további kód részleteket, amik az élesztéshez kellettek nekem. Ezt kikapcsoltam.
- Van benne SD kártya leállító és indító kód is. Bár ennek nem sok jelentősége van (kísérleteztem ), mivel trafóról fog nálam működni a csengő.
- Az isFnMusic() függvényben több fájlnév kiterjesztés is látható a WAV-on kívűl. Ez ne tévesszen meg senkit. Tudomásom szerint a TMRpcm lib csak WAV fájlt tud lejátszani.
- A kód tartalmaz egy kapcsolót is, mely az LM386 tápját hivatott ki/be kapcsolni.

Sziasztok, nemrégiben találtam rá erre a projektre: Yoradio, el is készítettem és szuperül működik. Az általam utánépített verzió Nodemcu-val készült, és innen indult el bennem a gondolat, ha már van Bluetooth is az alaplapon akkor jó lenne használni. Ezzel kapcsolatban sok inormációt nem találtam, ami viszont reményt adhat az az, hogy a program képes SD kártyáról is lejátszani SD_card. Lehetséges lenne az SD kártya helyett Bluetooth módba állítani? Sajnos az programozási tudásom ezen a területen elég felszínes, esetleg valakinek lenne ötlete, hogy az eredeti kódban mit és kellene változtatni?

Szia!
Írtad, hogy folytassuk itt.. Én elég sokfélét pakoltam össze mostanában, igaz oktatási céllal, de rájöttem, hogy a meglévő Arduino könyvtárakkal sokkal szebb hangzásokat el lehet érni. Például olyanokkal, amivel DAC segítségével keltek hangot. Kibróbáltam már egy assembly hangkeltőt is, az is nagyon durván szépen szólt ( Bach D-moll tokáta és fúga - chiptune ). De van kész hangmintákkal dolgozó lejátszó is, ami színusz, négyszög, háromszög, fűrész jeleket is képes létrehozni, akár több szólamban is. Igaz, régóta keresgéltem megoldásokat. Ezek SD nélkül is szebb eredményt adnak. Az alapja sima R2R DAC.. Uno modplayer.

Készítettem én is egy videót az eredményről. Még ha csak 8 bites DAC is, szerintem ez szebben szól, mint egy lebutított wav és nem kell még SD kártya sem..

Az eredeti projekt 12 szólammal. Újabb projekt 16 szólam 32kB. ezek alapján raktam össze az enyémet is tesztként.

A rovid valasz, nem. Bovebben: Lehetseges, de a WiFi es a BT ugyanazon a radion osztozik az ESP32-n, tehat meg kell csinalni a kommunikaciok idobeosztasat is. Egyidoben nem tud mindketto adatot fogadni vagy kuldeni. Szoval nem csak annyi, hogy beollozod a BT reszet.

Tudom, hogy az ESP32-n nem megy a wifi és a bluetooth egyszerre, de nem is kell. Az SD kártyás lejátszás is úgy működik, hogy wifi nélkül. A lényeg az lenne, hogy SD kártya helyett bluetotth módban induljon az ESP.

Sziasztok!
Működő Arduinó program visszatölthető, lekérdezhető USB csatlakoztatás után?

Szerintem csak programozóval visszaolvasható, és másikba átírható, ha az eredeti feltöltő másként nem gondolta. A fejlesztő környezetbe a kiírt program biztosan nem beolvasható.

Azt nem írtad milyen lapról van szó, de egy atmega328-as nano lap a következő parancssorral olvasható ki:

Az avrdude.exe programot megtalálod az arduino-ban. A COM1 módosítandó attól függően melyik COM portot foglalja el a lapon levő usb-soros átalakító. Az írás meg csak annyiban tér el, hogy a "flash:r" részt "flash:w"-re cseréled.

Akár egy UNO pl. én töltöttem fel rá a programot de már nem emlékszem melyiket. IDE fejlesztői környezet.

A fordítás során a forráskód elvész a folyamatban, a vezérlő a hex fájlt kapja meg futtatásra! Így aztán értelemszerűen a kiolvaás is a hex fájl visszanyerését jelenti, ha nincs tiltva. A hex nem egyenlo a forráskóddal, így nem tudod meg hogy melyiket írtad bele. Én azt tenném, hogy lefordítanám az összes variánst hexre, és egyenként összehasonlítanám azzal amit kiolvastál. Ha egyezik akkor megvan.

Egészen véletlenül nem tudja valaki hogy régen a mobilok telefonkönyvéhez hogyan lehetett hozzáférni kívülről? Ugyanez érdekelne a mostani BT világban is. Egy egyedi kihangosítót szeretnék építeni, ilyen megközelítésben érdekel. Hivasfogadas és elutasítás is érdekel.

Hm.. közben angyalok azért. Emlékeim szerint 115200bauddal soros kapcsolat volt, és AT parancsokkal lehett piszkálni. Ezek között mintha lett volna telefonkönyv lekérés is. Ez a része tehát megvan. Úgy tűnik éppen kilépek az arduino téma keretéből, úgyhogy másik irányba indulok el..

Szerintem az M35/a1018 ra biztosan keringett a neten at parancs lista, esetleg egy GSM sim800 modul AT parancsainak kis stilisztikai hibával jónak kellene lenni.

Ebben az irányban indultam el, csak nem vagyok biztos benne hogy ha serial módban kapcsolódok az androidos BT telefonhoz, akkor ő majd értelmezni is fogja az AT parancsaimat. Meglátjuk.

Üdv ismét mindenkinek!
Nagyjából egy hónapja fordultam hozzátok egy arduinoval megvalósítandó 3 fázisos fázishasításos dimmerrel kapcsolatban. Nagyon sokat segítettek a tanácsaitok és sikerült összeraknom a dolgot, aztán rájöttem hogy váltani kell, így egy vezérelt egyenirányító lett belőle (egy hegesztőgép maga a szerkezet amihez van ez a vezérlés). A problémám viszont most hogy az arduino elég gyakran lefagy. Ez mindig akkor fordul elő mikor abbahagyom a hegesztést. Valószínűnek tartom hogy a nagy áramok keltette mágneses tér vagy valami hasonló lehet a ludas. A tirisztorok optocsatolón keresztül vannak vezérelve. Van valami általános megoldás amivel mérsékelni lehet az ilyen anomáliákat? Pl csinálni egy kis fém dobozt az arduino köré vagy valami hasonló megoldás? Bármilyen ötletet vagy tanácsot szívesen fogadok.

Nem tudom hogyan van táplálva, de ha hálózatról, én megpróbálnám telepes táplálást ideiglenesen, hogy a hiba továbbra is jelen van-e.