Ha mindegyik feszültséghez külön trafót veszel, akkor se kerül 50 000,-be ekkora teljesítményhez. Ellenben 5 és 3,3 V-on arányaiban a feszültségesés és a pufferkondenzátor már sok lesz.
15, 12 és 5 V-hoz elegendő 2 db átalakított PC táp. A 12/5-ösnél minimális az átalakítás. Jóformán nem is lesz terhelve. Harmadiknak egy mérsékelt feszültségű 5 V-os. De akár az előbbi 5 V-osból is kihozhatod.

Sok videót nézek és kezdem érteni is miről szól ez az egész. A gond tényleg ott van, hogy a trafó hogyan van tekercselve. Épp megfelelőt még nem is találtam. Közép csapolásos, ráadásul a pozitív oldalon 5, 3.3V macerásnak tűnik. PC tápot nem szeretnék átalakítani, tervezni kellene egy jót és legyártatni. De még a trafót sem találtam meg, de a vezérlő IC-ket már találtam. Nézegetek FET-eket is a kapcsolásokhoz, meg egyéb kiegészítőket, de elsőként a trafó kellene, az nélkül teljesen esélytelen a dolog. Szimulálni könnyű, ha az alapok meglesznek akkor lehet rajzolni is és tovább gondolni a dolgokat. A trafó kellene mindenekelőtt, amiből ezeket a feszültségeket elő lehet állítani megfelelő áramokkal egyetemben. De nem találok, mert nem volt még soha ezekhez a trafókhoz szerencsém. Amit megcsináltam itthon az egy 60VA-s középcsapolásos 24V trafóból állít elő mindent, de terheli az egyik fokozat a másikat. (tudom lehetett volna jobban is, de 2-3 órám volt csak rá.... ). De az nehéz és drága is. A trafó volt csak 6-7000Ft.

Ezért keresgélek más megoldást, de ebben nincs tapasztalatom, most próbálok szerezni.

Valamit félreértesz. A PC táp trafóját nem kell áttekerni. Először is régi AT táp az igazi. ATX táp bonyolultabb, ráadásul szimmetrikus szekunderűt kell találni, amiben TL494 vagy klónja a vezérlő. 12 V és 5 V van rajtuk mínuszban is, amit csupán képessé kell tenni - oldalon is legalább 2 A leadására. Ez 4 dióda, 2, esetleg 4 elkó cseréje. Néhány apró változtatás kell még a táp kialakításától függően. Innentől már egyenes út a 3,3 V. 5V-ról, de akár a 12 V-ról is lecsokkentheted. 5 V-ról Low-drop, 12 V-ról normál stabilizátorokkal. Nem befolyásolja a kiinduló feszültséget.
15 V-hoz a 12 V-os ágat kell picit feljebb szabályozni. A többit akár meg is hagyhatod, csak az elkókat kell esetleg nagyobb feszültségűre cserélni.
Tanács: Ne videókból akarjál tanulni! Jobb ilyenre a kapcsolási rajz.

Igen, rájöttem miután elküldtem a választ. Ez lesz. Kipróbálom, de elsőként csak szimulátorokban. A videók nem rosszak, főleg a Magyar srác amit csinált. Ez adott kis löketet a megismerés felé épp annyit, hogy legalább szimuláljam, majd később élesben is kipróbáljam.

Köszönöm!

Soha nem láttam még ilyen videót. Pedig már sok PC tápot javítottam, átalakítottam.

Sziasztok!
Hátha tud valaki segíteni. Egy műszerben találtam ezt az induktivitást. LT1170 IC mellett van. A feliratokból nem sikerült kihámozni mekkora az induktivitása. nagyságrendileg 50 uH kéne legyen.
Ha valakinek van ötlete azt köszönöm.
Üdv: Gábor

Nem csatolótrafó? Számozás alapján.

Szia!
Nem. Csak két lába van ami között az induktivitás van.
Üdv: Gábor

Mi a gond, ami miatt érdekel?

A google nem barátod?
Bővebben: Link

Szia!
Köszönöm. Barátom a figura de jól elbújt!
Üdv: Gábor

Sziasztok!
Volna köztünk olyan tag aki benne van a kapcsolóüzemű tápok lelki világában ?
Az alany egy Behringer sps 400.

Mi a gondod vele? Itt a rajza:
Behringer SPS400

Egy 24 v 3A SMPS tápegységet, hogyan lehet megbuherálni hogy elérje a 32 voltot? Feltekertem az adj potit de csak 29.2 voltig emelkedett a feszültsége, nekem 32 V kellene egy 29.4 v li ion akkupakk töltéséhez.

Ekkora emelés már elég necces lenne, mert a teljesítménye is határt szab.

Szia!
Érdemes nem kísérteni az ördögöt, vegyél eleve jó feszültségűt: Bővebben: Link

Sziasztok!
Amatőr kérdést szeretnék feltenni.
Hálózati 100 W-os, DC 12V DC kapcsoló üzemű táp után teszek szokásos zavarszűrő modult (két kondi, két tekercs), ezután jönne egy kis teljesítményű 2.1 audio erősítő, egy pici mélyláda, két kicsi hangfal.
Felmerült bennem, hogy mi lenne, ha a mélyláda energiaigénye miatt a zavarszűrő és az erősítő közé néhány nagyobbacska, vagy több kisebb kondit tennék.
A zavarszűrő tekercsei vajon segít valamit, hogy a kapcsoló üzemű tápon ne alakuljon ki szabályzási probléma, ne lengjen be, stb...?
Köszi!

A Youtube segített a feszültség állító trimerrel sorba kötött 1K8 ellenállás értékét csökkentettem 1k5-re és maris lehetett feljebb állítani a feszultseget 32V.

Így viszont számolj teljesítménycsökkenéssel, tehát a kivehető maximális áramod lecsökken.

No meg azzal, hogy a primer oldali kapcsoló fet feszültség maximuma is növekedni fog.

Vannak tápok, aminek a vezérlő IC tápfeszét külön áramkör szolgáltatja, és nem a teljesítmény fokozat. Van ilyen tápom, ezt le lehet szabályozni a névleges kimeneti feszültség tizede alá is. Neked valószínűleg egyetlen impulzus trafó szolgáltatja a kimeneti feszültséget, valamint a vezérlő IC tápfeszültségét is. Mivel az impulzus trafó tekercsei nem tudnak tökéletes csatolásban lenni, a kimeneti feszültség terhelésekor a primer oldali drain feszültség, és a vezérlő IC tápfeszültsége is meg fog emelkedni. Ha a gyártó betervezte hogy a felhasználó meg fogja emelni a kimeneti feszültséget, akkor nincs gond. Ha nem, akkor viszont lehetnek problémák. Én 19V-os notebook tápot turbóztam 26V-ig. Terhelés nélkül semmi baj nem volt, de amikor megdörrentettem róla két TPA3116 PBTL végfokot, pillanatokon belül ledobta a sapkáját a vezérlő IC. 19V-ról hajtva semmi baj nem volt. Tehát csak óvatosan.

Az baj lenne, ha egy kapcsoló üzemű 12 V / 5 A tápegységeben egy 100 µF / 350 V-os kondit 82 µF -osra cserélnék?

Szerintem attól függ, mennyire terheled a tápot

Max. 2 -3 A.

Legyél nyugodt, az 5 A-t is szépen elviszi. PC/AT tápokban 200-250 W-ra 2 db 200 µF-os puffert használtak. Sorbakötve ez 100 uF. Kimenet 5 V 12-20 A, 12 V 6-8 A negatív oldalon 0,5-1 A áganként. Ezek bőven meghaladják a te 60 W-odat.

A 82 µF-os laptop töltő tápból való. Akkor belerakom.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni egy futópad boardján lévő smps-el kapcsolatban. Csatoltam a rajzot, második lap. A probléma az, hogy a kimeneteken csak elenyésző feszültség van (a fenti nem stabilizált szimmetrikus ágon +0,7 és -0,2), a lenti visszacsatolt kimeneten (c34) pedig 0V. C10: 2V, C11:0V
Amiket eddig cseréltem: D4 és D9 dióda, mindkettő drót volt. Amiket pedig csak úgy kicseréltem: Top244, fr5 opto, és az u5 referencia.
Merre nézelődjek még?

TOP224

Köszi, jó a video, de itt nem az ebben taglalt probléma van. Nem értem miért nincs rendes fesz ezen, meg hogy hallhatott meg két független szekunderen is az egyenirányító dióda.. Érdekesség, hogy az opto primer oldalan folyamatosan emelkedik lassan a feszültség, szekunder részen persze 0V, mert a kimenő kondin alig van fesz, esélytelen hogy a referencián bármi legyen..
Nem lehet hogy a trafó a ludas?

Nem írtad, de gondolom túl vagy a Kondenzátorok átnézésén.
D3 és környéke jó?
Persze lehet a trafó is zárlatos, de erre léteznek trafó tesztelő áramkörök.


Kiégett dióda oka lehet megnövekedett áramfelvétel (vagy zárlat) esetleg szándékos alulméretezes. Minden egyébről leválasztva, terheletlenűl próbálod mérni a kimeneteket?