Az általánosságokat tartalmazó hozzászólásra a következőket tudom válaszolni:

1. A Sony "depletion mode" V-FET-et, vagy a Hitachi "enhancement mode" MOSFET-et a bipoláris tranzisztorokkal egy kalap alá nem próbálnám tenni - ez három különböző világ, a topic címe is próbálja behatárolni
2. A csak két napja összerakott kisérleti drótkupactól én nem várnék el különböző szolgátatásokat, mint egy újszülöttre sem szólnak rá, hogy beszéljen érthetően magyarul
3. Az előző ponthoz hasonlóan - a labortápra kötött drótkupac "hangjáról" nem nyilatkoznék, a jövőben megkonstruált és megépített erősítőről meg majd akkor kiderül, hogy milyen.
TJ.

Igen. Meg olyan is van, hogy valaki szintén ezt hiszi magáról, de a kapcsolását már nem meri kitenni mert fél hogy lefikázzák. Rémlik valami? Köszönöm a jellemzést, mások nevében is. Épp nemrég tettem ki egy ilyen kapcsolást, nem is ok nélkül, ráadásul a próbaváltozat úgy van megépítve, hogy nem hogy védelem, de még egy árva olvadóbiztosíték sincs benne sehol. Napok óta hallgatom, de eddig még egyetlen zárlatos félvezetőt sem okozott a mutatvány.
Szerintem az inkább a csúfondáros, amikor olyan osztja az észt, akitől egyetlenegy produktumot sem látott még senki ezen a fórumon.
Egyébként egy erősítőnek egyetlen hatásos védelme létezik amit úgy hívnak hogy áramkorlát, viszont nekem abból olyanhoz még nem volt szerencsém ami ne rontotta volna el hallhatóan a hangképet. Ennyit a "védelemről", meg a "szakemberről" aki szerint ez egy erősítő legfontosabb része...

Kivéve a gyevi bírót...

Mi olyat tudsz beletenni, ami nem szól bele a hangba, de megvédi a végtranyódat ha épp széttapossák a kábelt és zárlatban van a kimenet? D osztályúnál ezt meg lehet oldani egy közönséges relével ami ilyenkor elbont, és működik is (kipróbáltam) de mezei analóg végfoknál ez nem működik.

Felmerült kérdésként, hogy miért van a bemeneti V-FET-nek source körében jelenleg ellenállás + kondenzátor.
Ez azért van, mert a kisérletezés szakaszában azzal a potméterrel ki lehet keresni azt a munkaponti áramot, ahol a V-FET a kimeneti MOSFET karakterisztikájával "összedolgozik" , a THD így csökkenthető
Például az elsőnek használt Hitachi 2SJ49 helyett Exicon 10P20 MOSFET-et berakva, 0,9-1A áramánál 1kHz/1W/8R/0,05% THD-lehetett elérni.
Még kipróbálom majd a Hitachi V-MOSFET-jeit (2SJ118/119), mivel azok magasabb gate nyítófeszültségűek.
TJ.

Most nem fogok kapcsolást kitenni de tele van a rádioteknika évköny ezekkel. Az a lényeg hogy zárlat esetén a kimenet nem mozdul a testtöl, a figyelö ellenálásokon hamar eléri a fesz a kapcsolási értéket, viszont teljes kivezérlésnél soha nem korlátoz. Az áramkorlát erre nem alkalmas. Áramkorlátra nincs is szükség mert olyan félvezetöket kell alkalmazni ami birja a kiképzést. Nem sok végizéket kell alkalmazni hanem egy jo vég izét. Egy pár ixth48n20 vagy 10M25BVFR vagy irfp260 böven elég egy jo végfokhoz. És azét irok kvázikomplementerhez valo feteket mert a cucc hangja nem ezen mulik hanem az elején (áramtükör és társai) amit nagyon gondosan kell kidolgozni mert minden kiegyenlitettséget hallani lehet majd a végén.

Nem deszka modell, nem drótkupac, de azért a bordákat nem kellett volna keresztbe szerelni, mert így azért nehezen fog hőt leadni.

Engedj meg nekem három megjegyzést.
- Nem jó a stílusod.
- Ez a fórumtéma kimondottan egy speciális erősítőcsoportról szól, amik jellemzően egyszerű felépítésűek, egyedi alkatrészekből állnak és jobban szólnak mint az átlag. A fotód rövid tanulmányozása alapján, Te egy más típusú erősítőt mutatsz, más kvalitásokkal, ami jó eséllyel nem kimondottan az audiofíliát igyekszik kiszolgálni.
- Van egy olyan erősítőt építő/zenét hallgató réteg, akik sokat tesznek (és áldoznak) a minőség emeléséért. Szerintem az elképzelhetetlen, hogy ők valaha is egy hangosításra szánt eszközön hallgassanak zenét. És itt jön a képbe a védelem, mert annak mindenki örülne ha lenne jó megoldás, de sajnos nincs. Ebben a kategóriában szóba sem jöhet egy relé a hang útjában, az áramkorlátok pedig bőven beleszólnak az üzemszerű tartomány hangjába is. Itt minden a hangminőségnek van alárendelve, ezért a védelem áldozatul szokott esni, tudatosan vállalva az esetleges meghibásodások, zárlatok miatti károkat.

Hátul van egy venti, ha jól látom, az oldala megy lyukacsos lehet.

Egy szint alá azért ne menjünk!

Részben igazad van, de kialakítható olyan védelem is ami nem szól bele semennyit sem a hangba, egészen addig, amíg nem aktiválódik. Gáyri végfokokban is alkalmaznak ilyesmit. Van egy határáram amit a félvezetők még éppen elviselnek, és ami üzemszerűen nem fordulhat elő. Ennek átlépésekor egyszerűen lekapcsolja a végfokot - és innentől opcionális, hogy lekapcsolva is marad, vagy hosszabb-rövidebb idő után visszakapcsol.

D osztály esetén ez könnyebb, mert a kimeneti tekercs miatt, még zárlat esetén is jól behatárolt a zárlati áram növekedési sebessége. Ilyenkor elég akár néhány µs időre lekapcsolni túláram esetén, majd vissza. Mivel a kimenet / tekercs árama, ezt lassabban követi, ezért a kimeneten látszólag egy áramhatárolós védelemként működik. Amíg nem aktiválódik, addig semmit sem módosít a hangon.

Az ilyen egyszerűbb felépítésű végfokok esetében sem lenne megoldhatatlan dolog megfelelő védelmet készíteni, csakhogy ez adott esetben akár meg is duplázza az alkatrészek számát.

D osztályra is voltak ilyen egyszerű koncepciójú végfokok - de azok nem szóltak jól.
A és AB osztályú megoldások lehetnek akár jók is, de ehhez sok mindennek klappolnia kell - tehát ezek a kapcsolások csak látszólag egyszerűek - mindennek a helyén kell lennie, és mindennek olyannak kell lennie amivel tudja az adott minőséget. Ha ez nem teljesül, csak összedobunk egy ilyen kapcsolást, anélkül, hogy megfelelően megválasztott alkatrészekből készülne, akkor jó eséllyel pocsék hangja lesz.

Csak érdekességképpen: Nem nagyon szoktam elhinni a szimulátor által mért torzításokat, de azért van egy olyan gyanúm, hogy ez akár még a gyakorlatban sem lesz rossz - ha egyszer megépül. D osztály, kb. 50% kivezérlés (kb. 40Vpp) THD: 0,00042% Igaz ebben azért van alkatrész rendesen...

Itt van az a védelem ami nem szol bele a hangba.

Majd mindjárt írják, gy dehogynem! Félvezető van ráköve a jelútra!

De, ez szól bele a leginkább, és ez az amit úgy hívnak hogy áramkorlát! Bár pár napja erről még ezt írtad, gyorsan véleményt váltottál:

Visszahajló karakterisztkájú, ha jól van méretezve, akkor alig lehet észrevenni (amíg nem szólal meg), mert a kimenő feszültséggel együtt emelkedik a limit értéke. A gond akkor van amikor nem tiszta ohmos a terhelés (és általában nem az). D osztályban viszont szinte alig számít valamit, hogy ohmos jellegű-e a terhelés.

Csak érdekességképpen. Majd ha már kellően sok erősítőt építettél észre fogod venni, hogy mennyire is a legutolsó szempont a sok nullás THD. Annyira, hogy annak a félvezetős végfoknak amit most lekoppintottam van a legjobb (valósághűbb) hangja mind közül amiket eddig életemben hallottam, pedig ennek 0,2% a THD-ja 1kHz-en, és van nekem olyan is itthon aminek meg 3 nullás.

Nem az a gond... Nem kell neki kinyitni ahhoz, hogy beleszóljon a hangzásba. Nem úgy szól bele ahogy gondolod. Próbáld ki...

Annyiban számít, hogy ha jó a koncepció, akkor nem csak a THD lesz alacsony, hanem az IMD is, az meg már számít, nem is keveset. Viszont kapcsolástechnika kérdése is, hogy ezek mennyire függnek össze. Valóban, az elég durva, pl. határolás jellegű torzításokat, sokan csak akkor hallják meg amikor az oszcilloszkópon már régóta elég látványos, amikor meg csak egy-egy csúcsot harap le, azt szinte senki sem hallja meg, pedig jelentős torzítás. Ez azzal függ össze, hogy a keletkező harmonikus komponensek, mennyire illenek bele (vagy sem) a hangképbe. Sokan azért szeretik a csöves erősítőket is, mert "kellemesen torzítanak", de ez valamennyire már ízlés kérdése is, nem egy objektív dolog..

Itt van az a túláram (rövidzár) védelem ami meg kell, hogy védje a végtranzisztorokat akkor is szöges bakanccsal tapossák szét a hangszóró vezetéket miközben teljes hangerőn szól a végfok és nem szól bele a hangminőségbe. A szimulátor szerint 2 us-en belül letiltja a végfokot.

Fogj egy analóg végfokot amiben nincs visszahajló karakterisztikájú túláram védelem. Tégy a nagyjelű erősítő kimenetére két záróirányban előfeszített tranzisztort... és hallani fogod, hogy ott van. Meg fog változni a hangja.

Nem valószínű, (bár nem is kizárt dolog, csak nagyon kicsi a valószínűsége), hogy valaha építek még A vagy AB osztályú végfokot. Nyilván van feszültségfüggő kapacitása, és minden bánata annak a tranyónak, bár ez is kezelhető lenne egy viszonylag egyszerű módosítással...

Én nemigen szeretnék belemenni egy egyfajta szájtépésbe föleg hozzá nem értökkel és föleg olyanokkal akik hijján vannak a matematikai képességeknek. Tessék matematikai uton leszimulálni hogy mi a helyzet zárlat esetén és mi van teljes kivezérlésen. Oszt rögtön sokkal okosabb lesz. Ezt a kapcsolás modositatlanul berakhatod bármely erösitöbe. Bolondbiztos. Max esetleg annyit lehet modositani ha valaki valami brutál fetet használ. Akkor lehet csökkenteni a figyelö ellenálások értékét 0,33 rol 0,27 re vagy 0,22 re.

Pedig leírtad az egyik kulcsszót: előfeszített... A tranzisztoron inaktív állapotban legyen nagy feszültség (elő kell feszíteni), hogy kicsik legyenek a saját kapacitásai, így a vele sorbakötött (eleve nagyon kis kapacitású) dióda is határozottan le lesz zárva, és kellő nagyságú feszültségre húzva akár jóval 1pF alatt is lehet. Eközben a végtranyó kapacitása n*10...100pF-okat, rosszabb esetben akár nF-okat is változhat. A soros diódának kapcsolóként kell működnie. Ha nem kapcsol, nem fogod meghallani. Ha meg mégis, akkor a 230V-os hálózati vezetékednek is ezüstből kell lennie, különben azt is meghallod.

Ezen nem vitatkozom.

Ez csak kicsivel lenne több alkatrész mint amit "nosmo king" rakott be, és kell hozzá elegendő tartalék az erősítő részéről. Kapcsolóüzemben bevált dolog, ha pl. egy viszonylag lassú tirisztorral akarok lekapcsolni egy n*10...100kHz-es vezérlést: felhúzom a tirisztor anódját egy kellően nagy feszre, és sorbakötök egy gyors diódát. A tirisztor kapacitása jelentéktelenné válik az áramkör szempontjából, a diódáé fog dominálni, de az meg a nagy záróirányú fesz. miatt lesz kellően kicsi.

Bruno D osztályban használt erősítős ötleteiből, és általában kapcsolóüzemben használt megoldásokból sokmindent lehetne sikeresen átvenni, AB osztályba is (sőt csövesbe is). Csakhát kinek kellene egy olyan csöves erősítő aminek "soknullás" a torzítása (és IC-k dolgoznak benne ).

A védelem tranzisztorán levő, változó nagyságú záróirányú feszültség is modulálja a tranzisztor kapacitását, ami kelthet némi csúnya torzítást, ha a környezetében levő további (félvezető vagy egyéb) kapacitásokkal összemérhető mértékű. A tranyó szivárgása a nyitás határán, és hőmérséklettől függően szintén vihet be torzítást (bár előfeszítéssel elméletileg ez is kezelhető). Ja és a BE dióda a tranzisztorban 5...6V záróirányú fesz felett elkezd átvezetni (zener), ezt sem árt figyelembe venni, és kezelni valamilyen módon.

Amúgy pedig ha másokat minősítesz, azzal magadról állítasz ki negatív bizonyítványt. Lehet vitatkozni ész érvekkel, tényekkel. Sértegetni másokat, érvelés helyett csak buta emberek szoktak.

Nekem ilyet nem kell szimulálnom, építettem eleget belőle bulierősítőkbe, szerintem még akkoriban amikor te még arról a pdf-ről sem hallottál (15-20 éve). Egyébként, elárulom neked, hogy az csak addig bolond biztos, amíg a műterhelésen nézegeted és zárod rövidre. Valós körülmények között meg vagy megvédi a végtranyóidat, vagy begerjed az áramkorlát és szépen kilukadnak. Ennyit erről...

Megnézem majd. Mondjuk nekem irreleváns, mert kéne hozzá emitterellenállás ami meg ugye nincs benne.

Ez az érték akkor lenne jó, ha 95%-nál lenne. Így megépíteni nem érdemes.