Egyszerű a dolog. Egy pixelre óvatosan addig adod a feszültséget, amíg át nem billen.

Köszi, de nem a pixeleket szeretném egyenként beforrasztani és azon kapcsolgatni az áramot, hanem a kontroller kivezetéseit használva a kontrollerel végeztetni a munkát.

Mivel a kontroller és a kijelző panel már tud együtt dolgozni, ezért a kontrollert kéne rábírni a kommunikációra.

Eléggé zavarosan írod le a dolgokat, talán ezért sem ugrálnak a válaszokkal:A következő tanács az, ha az áram 100 mA fölé szalad, hosszabb ideig, mint 0,5 s, meg kell állni, mert valami nem jó. Nem lenne egyszerűbb eleve 100 mA áramkorlátot beállítani? Aztán:Végül:Miféle kontrollert? Ha a kontroller vezérli a pixeleket, akkor nagy valószínűséggel nem tudja túlterhelni őket.

Ha jól értem, van egy FlipDot kijelződ, amin van vezérlés is, tehát a kijelzőnek max. tápfeszültség és valamilyen soros vonalon küldött adat kell. Nem?

Szerintem, ha a linkelt leírást elolvasod, akkor világosabb lesz amiket írtam:
https://www.heise.de/make/artikel/Der-Flipdot-Hack-3527908.html

A kijelző és a kontroller jelenleg egy dobozban van. A Flip-dot kijelző pixelei (mágnesező tekercsek és áramköre) vannak egy panelen, ez pedig szalagkábellel van hozzákötve a kontrollerhez.

Eredetileg ehhez még egy "sofőr egység" csatlakozott kívülről, ahol a sofőr gombnyomásra tudta a feliratokat váltani. (Így alkotott egy zárt egységet)

A sofőr az előre programozott szövegeket tudta váltani, ami a kontrolleren levő EEPROM-ban van betárolva. Ezt a SIEMENS chip olvassa ki és utasítja a vezérlőt a pixelek megváltoztatására.
Ezt a logikát megkerülve lehet a konroller azon részét használni, amely a pixeleket vezérli.


Ez egy jó kérdés, többek között ehhez is kéne ember aki ezt memgmondja/kiméri/végigköveti.

Három hét múlva megyek arra (Velencébe) hétvégén ha azon múlik viszek pákát meg labortápot és akár be is tudom neked kötni az Arduinot rá.

Hűű, az nagyon jó lenne. Akkor előtte felveszem veled a kapcsolatot privátban és meg tudjuk beszélni a részleteket.
Köszönöm, keresni foglak.

Egyébként ha a többieket majd érdekli szívesen leírom az egészet, ha végre megmozdul majd a kijelző

nNagyon érdekelne az eredmény.

***

A fórum részben az apróhirdetés elhelyezése szigorúan tilos!

Sziasztok!

Van itt valaki, aki keltett már életre otthon Fok-Gyem kijelzőt?
Ikarusba valót szereztem, plusz egy vezérlőt is. Szívesen összekötném őket, de előbb külön-külön próbálgatnám. A kijelző önmagában is képes öntesztre, de nem teljesen világos a 24V bekötése. Kéteres kábel fut a 24V feliratú lábhoz, de ott van a 24 VL is, aminek nem tudom a funkcióját. A képen nem látszik, de az alsó sorban annak is van egy szabad lába.

24vl az szerintem a háttérvilágítás lesz. Ha szeretnéd összekötni a vezérlővel, először a címzéseket nézd át, rs485 kommunikációt használnak ezek a kijelzők tudtommal.

Sziasztok,

Kellemes vasárnap délutáni program keretében visszafejtettem a híres-hírhedt FOK-GYEM kijelzők egyik modulját.
Ez a 16x16 felbontású, "kiírókártya" nélküli verzió. Itt magán a panelen elhelyezkedő IC-k hajtják meg a pixel mátrix oszlopait, a sorok vezérlése a fő panelről érkezik.
Messze még a vége, de talán eddig ez az első ilyen jellegű publikus dokumentáció.
Aki kicsit ügyes az ez alapján már bármiféle mikrovezérlővel meg tud egy-egy ilyen modult hajtani.
A rajz természetesen tartalmazhat hibákat, ha valakinek esetleg hever még otthon ilyen modul és átnézi, azt megköszönöm.

Mi az ic-k tipusa ?

A felsőkét UCN5841 az alsóké UCN5891. Ez utóbbi rajta van csak kicsivel. A felsőket tényleg lefelejtettem.

Sziasztok!

Hosszú hónapok munkájával, több ember közreműködésével elindítottuk a fok-gyem.hu-t, ahova fokozatosan tesszük fel az általunk visszafejtett kapcsolási rajzokat, sok egyéb más mellett.

Jelenleg a kapcsolási rajzok mellett elérhető a fok-gyem kijelzők protokollja, egy egyszerű python alapú mintaprogram.
Hamarosan több kapcsolási rajz, illetve EPROM tartalmak, teljes körűen használható mintaprogram is várható. Remélem így minél többen életre tudják kelteni a Fok-gyem kijelzőiket.

Szép munka!