El vagy tévedve.Én mát vagy 15 éve napelemezek vagy lehet még20 is akkor még nem volt sziget üzemű inverter de már akkor is akksiról tápláltam a ház bizonyos részére.Az autónak nincs havi díja hacsaknem részletre veszed a többi meg a szolgáltatás díja hogy tudd használni.Ne keverjük az itteni dolgokkal.Én a sok felesleges dolgokról beszéltem amik a működtetést nem befolyásolják.

Van olyan eszköz ami ha leáll nekem több órás munkát vesztek el némi selejttel. Így nálam nem játszik az áramszünet mert nem vettem észre hogy lemerült az aksi.


Vagy egy olyan érzésem hogy hamarosan nagyon fog megdrágulni az áram is. Lényegében még csak azt nem emelték meg drasztikusan meg a vizet. Pontosabban a cégeknek már megemelték elég drasztikusan a rh. díjakat a víznél. Mert törvényileg kötelezve vannak tűzcsapra és sok cég úgy oldatta meg hogy a bemenő tűzivíz cső és a ivóvíz egy és az átmérő után kalkulált rh díj meg magas. Jelenleg a választásokra várhatnak hogy lemenjen hogy a kis emberek kiadásait drasztikusan megemeljék. Víz ellen nem tudok mit tenni. Fürdeni kell, de az áram felhasználást tudom minimalizálni hogy ne kelljen annyit fizetni.

Nem volt egyértelmű mire gondolsz, napelemnek sincs csak egyszer veszed meg.

Nem elég összesen kettő küszöbérték a működtetéshez? 49V felett kikapcsol a hálózat, merítés esetén a 46V-ot elérve pedig visszakapcsol.

Én építenék egy feszosztót, egy feszkövetőt, több tíz másodperces időállandójú RC tagot, hogy az akku nagyobb terhelése és a hirtelen feszültségváltozása ne okozzon egyből kapcsolást, azután egy hiszterézises komparátor, aminek a felső és alsó küszöbértéke az általad kívántak közelében állítható. A komparátor kimeneti jelének felfutó és lefutó éle egy-egy különálló monostabilt indítana, amik egy-egy 230V-os relét működtetnének néhány másodpercre, ezek az inverter kimenetén lévő "szünetmentes" 230V-ot kapcsolják a nagy teljesítményű relé vezérléséhez.

dB_Thunder által ajánlott bistabil relé jó ötlet, pl. az alábbi típus: ISKRA BI440

Egy kiegészítő váltóérintkezővel, vagy egy nyitó és záró főérintkezővel be tudod úgy kötni, mintha különböző bemenetein fogadná a "BE" és "KI" jelet.

A vezérlés tápfeszültsége kérdéses, én tennék a panelra egy modulként kapható 60V-os bemeneti feszültségű és 12V-os kimeneti DCDC konvertert, akkor egységesen meríthető az akkud, nem kell máshonnan szedned a tápfeszt vagy pár cellát megcsapolnod hozzá.

Én első körben erre jutottam, a vezérlés CMOS elemekből nagyon alacsony fogyasztásúra megépíthető és sem a relék, sem az impulzusrelé nem igényel folyamatos tartóáramot. Bár én nem szeretem a programozós dolgokat, de a két relé vezérléséig megépíthető az áramkör az általad használt arduinóval is, nem tudom milyen tartományt fogadnak az analóg mérőmodulok, de az akku csatlakoztatása könnyen megoldható egy feszosztóval és zeneres védelemmel, a feszváltozásokat és késleltetéseket pedig könnyen meg tudod változtatni programozással. Sőt a relé vezérléséhez elegendő egy relé és az állapot visszajelzéshez felhasználod az egyik záróérintkezőt.

Amúgy nem tud elmászni a hálózati szinkron, ha az inverter órákon át üzemel egymagában? Mondjuk villanymotort hajt, hűtőgépet, ha nem elég pontos a belső oszcillátora és idővel megváltozik a kimenet fázishelyzete és ilyenkor kap a bemenetén másik fázishelyzettel hálózatot, akkor mi történik? Lesz egy pillanatnyi kihagyás és felveszi a hálózati fázishelyzetet, vagy nincs közvetlen kapcsolat a be és kimenete között és szépen lassan szinkronizálja a kimenetét a bemenethez?

Szerintem elég pontos is tudna lenni egy inverter frekvenciája (gondolj bele, hogy mennyivel pontosabb egy karóra, mint egy hálózatról szinkronizált ébresztőóra). Azt gondolom, hogy nem foglalkoznak annyira a pontossággal, mert meglévő hálózathoz kell szinkronizálni úgyis.
Ha órákra kimarad a hálózat, és közben megy az inverter az akkuról, igazán mindegy, hogy pár másodperc késéssel szinkronizál rá a hálózatra és akkor kapcsol át.Pár másodperc pedig bőven elég, hogy a megfelelő fázishelyzetet felvegye az inverter. Maximum 10 ms-ot kell elcsúsztatni a fázison, hogy fázishelyes legyen, azt 4 másodpercen belül úgy lehet megtenni, hogy addig az ideig 0,5%-ot változik a frekvencia. Egy ilyen változást bármilyen motornak ki kell bírnia. Nagyobb "pofont" kap szerintem az átkapcsoláskor, ha relé végzi az átkapcsolást.
Nekem egy szünetmentes táp jellegű inverterem van (képtelen visszatáplálni). Az alábbi képen látszik, hogy figyeli a hálózatot, hogy az átkapcsolás a lehető legkisebb traumával járjon, de azért akkor is van tranziens. Az alsó görbe a terhelésen lévő feszültség, amikor akkuról hálózatra kapcsol vissza. Az átkapcsolásnál egy darabig 0 a feszültség, ekkor szerintem a relé érintkezője már lekapcsolódott az inverterről, de még nem kapcsolódott a hálózatra. Utána egy tranziens, majd folytatódik a hálózati feszültség (már nem olyan szép szinuszos) feszültségével. Ha megnézzük, az átkapcsolás idejére be tudnánk tenni fázishelyesen egy szinusz darabot. A képhez hozzá kell tennem, hogy ekkor még nem volt rajta terhelés, az akku is csak pár Ah-s volt, csak a kísérlet idejére lett összeállítva

Nem is az inverter pontosságával van baj, sőt hiába tartanak század pontosságot Pakson, az energiahálózat jellemzője, hogy terhelésváltozásra bármikor elmászhat a frekvencia az adott körzetben. Még a napelemes inverterek legfőbb védelme is erre alapul, ha érzékelik, hogy brutálisan kezd megváltozni a frekvencia, akkor a hálózati stabilitásra rá tud segíteni egy kicsit (teljesítményszabályozás meredeksége xx%Pm/Hz), leginkább a frekvencianövekedés ellen a fogyasztáscsökkenésre.

A kérdés inkább az, hogy a 60W készenléti fogyasztás miatt a napi minimum 1-2 külső relés kapcsolástól mekkora pofont fog kapni? Okoz-e ez hosszútávon gondot neki. Elvileg offline-UPS szerinti belső felépítése kellene hogy legyen átkapcsolóval, mert akkor kerülhető el minden esetben a hálózatba való visszatáplálás (ugye ez nem hibrid). Akkor viszont nem is a bekapcsolás okoz problémát, mert akkor tényleg tud szinkronizálni és ha megfelelő, akkor kapcsol át, viszont ha elvesszük a hálózatot működés közben, akkor bár tudja a fázishelyzetet, egy pillanat alatt kell kiszolgálnia a teljes teljesítményt, akárhol tartott a szinusz.

Az egész szinkron eltérés problémázás teljes bullshit!
-Ha visszatermelős akkor, ha nincs hálózati áram, nincs visszatermelés
-Sziget, és félsziget rendszereknél pedig nincs kapcsolat a szünetmentes rész, és a hálózat közt!
Ennyi!

Nem is arról beszélt, csak nem értetted meg. Ott van előtte a szkópfotón amiről szó van! A kimenetről van szó, amit szintén nem lehet tetszőlegesen akármikor átkapcsolgatni, mert ha épp egy pozitív félperiódus jött a hálózat felől akkor arra nem kapcsolhat rá a bekapcsoló inverter egy újabb pozitív félperiódust, hanem vagy negatívot fog, vagy megvár egy fél periódust (attól függően hogy van beállítva) és csak utána kapcsol át. Ezt tudja minden inverter, meg tudta a tervezője is. És ez oda-vissza érvényes, akkor is ha hálózatról kapcsol inverterre és akkor is ha inverterről kapcsol hálózatra.

Csak úgy unalmamban kiszámoltam hogy mennyi a dőlésszög a napelemen amit csináltam. 36,7366° Az Mennyire számít jónak?

A tájolását is "számold ki"...

A tájolás az fix azzal nem tudok sajnos semmit csinálni. Amúgy meg enyhén délkelet. De meg nem mondom pontosan mert nincs iránytűm.

Háát... legalább még 0,0002˚-ot emelni kellene rajta
A viccet félretéve, mindegyik napelem úgy jó szerintem, ahogy fel lehet szerelni. Ha termelni akarsz vele, akkor elég eltérő dőlésszögek sem befolyásolnak nagyon sokat. De ha a téli üzembiztonság is fontos, mint például riasztóknál, kamerarendszereknél, akkor én egészen meredekre, téli napállásokra állított, túl napelemezett rendszert csinálnék.
Itt van egy régi, napkollektorokra vonatkozó tervezési segédlet, de a termelési adatok napelemekre is érvényesek. A segédlet 8. oldalán az látszik, hogy a napelemed (feltéve, hogy nagyjából déli irányú tájolású) a maximális éves termelés 95-100%-át tudja produkálni.
Bővebben: Link

Az iránytű egyébként is csal, mert az északi irány és a mágneses északi irány eltérnek egymástól, ha jól emlékszem 4-5°-ot.

Egy masszívabb konzolt akarok csinálni a meglévő ideiglenes helyére. Ezért is számoltam ki a pontos szöget(nem mértem) Lehet hogy 50 fokos szögig fogom emelni akkor a dőlésszöget. Nyáron úgy ís többlet van mint hiány és nem fogom észrevenni. Az irányt nem tudom változtatni mert az adott a ház fal miatt. A dőlést már könnyebben tudom módosítani. Sajnos nem kacsalábon forgó palotám van Bár így is elég szédült vagyok.

Na basszus ez igaz. De a képen most már látható hogy is áll a házam irányba.

Pontosan délben megnézed honnan süt a nap. De ha múlt héten már megnézted, az ma már nem jó.

Szia!
Iránytüre XIX sz módszer; cérna , varrótű ,mágnes. ----esetleg analóg karóra?

XXI sz ; van ilyen app a mobiltelefonon.
-------

A délkeleti a legjobb;--legalábbis felénk --A Mátra , és a Bükk felett 13-15 órától megjelennek a felhők , s délutánra már csak "bujkál a nap", a felhők között.

Üdv! PowerTime akkuról hallot már valaki?
Próbáltam keresni szétszedős videót, de semmit nem találni róla, nem hogy szétszedőset.
Árban jónak tűnne, csak kérdés valóban tudja e azt ami rá van írva.
Vagy ha tudtok jobbat... ?

Sziasztok!

A LiFePO4 akkuhoz való beállitható, Coulomb tipusó töltő kapható valahol--elfogadható minőségben?

Azaz számolja a töltés--kisütés értéket.

Szia!
Ezzel a cégnévvel még nem találkoztam De mindenféle kinai /eredeti?/
LiFepo4 akkuval igen.
sajna ebben is megvan az az 5 osztály (über gagyi,---x---x--x--jó minőség )
Gyakori a feliraton , hogy a 4S20P mellett várható 20-100Ah helyett ,az 1x80 cella értéke van megadva..20Ah---80 000mAh ! Tréfás, de ez van. Árbeli különbség meg 25% a két vége között?

Nem ismerem, én tőlük vettem 2db 100Ah-s akkut, fél éve használom eddig minden tökéletes hozza az elvártat. A 100-as 387 000 ingyen posta de ha sírsz neki egy picit enged egy az árból, Lengyel raktárból küldi max 2 hét UPS-el semmi plusz költség, de előtte érdeklődj van raktáron a választott akku. Grade A és 6000+ ciklust nem kell komolyan venni de nagyon jó kis akkuk, feltöltve használatra készen kapod. Ha kell küldök képet a beléről de nyilván sokat nem tudsz meg róla kép alapján
https://vi.aliexpress.com/item/1005006043088579.html?spm=a2g0o.orde...lo2vnm

Na most nemigazán értelek. Milyen 20%? Amit linkeltem a komplett csomag:
48V 50Ah 154.299 Ft
48V 100Ah 304.092 Ft
48V 200Ah 648.248 Ft
ezt akárhonnan nézem, dupla kapacitás = dupla ár.
Ha kiszámolom, akkor pedig a 100Ah-s a legköltséghatékonyabb.
Ha BT-s verziót kérsz, akkor az 50 és 200Ah -nál kb +10EFt, a 100Ah -nál kb +7500Ft.
Vagy félre értek valamit?

Amit ide feltöltöttél is elég, viszont ha már szétszedted, a QR kódokat nem csekkoltad?

Ezzel a cégnévvel még nem találkoztam

De mindenféle kínai über gagyi,---x---x--x--jó minőség

Árbeli különbség meg 25% a két vége között?

Üdv, azt kérdezném a képen látható inverterhez mekkora teljesítményű napelemet lenne korrekt választani? Mivel déli tető nincs, így két sor lesz (nyeregtetős ház) egy keleti tetőn egy nyugati tetőn.
A két sor diódákkal lesz párhuzamosítva. A kérdés meg az volna, hány panelt lenne érdemes felszerelni az alábbi típusok közül:

A versenyző, B versenyző, C versenyző.

Érdemes e kimaxolni a 450V bemeneti feszültséget és annak megfelelő számú panelt tenni egy sorba?
Mert ugye mikor mindkét stringet felülről süti a nap, akkor az áram már szinte duplázódik, így a teljesítmény is duplázódik. Na de ha az akku pont fullon van már, és a fogyasztás is minimális, akkor nincs hova eltenni a felesleget. A maximum feszültség kihasználást pedig azért gondoltam, mert egy borúsabb időben jobb helyzet, ha több napelem van sorba kötve, így mégis magasabb a betáplált feszültség, mintha 1-2-3 panellal kevesebb lenne a sorba. Mi lenne az optimális elrendezés?

Mindig elő kell szedni az adott inverter doksiját, sőt néha az is kevés, mert lehet hogy csak annyi van benne, hogy max. PV feszültség meg max PV teljesítmény, de az már nincs, hogy max PV áram. Általában a nagyobb inverterek zöme nem képes lekezelni a mai nagyobb panelekből 2 párhuzamos szringet, mert túllépi a megengedett áramot. Régebben én is nézelődtem, és valami olyanra emlékszem, hogy lett volna 28A-em párhuzamban de az inverter doksijában meg az volt hogy max. 26A vagy valami ilyesmi.
Egyik paramétert sem érdemes kimaxolni mert az inverter láthatja kárát, meg értelme sincs, azért van az MPPT hogy igazítsa a töltést, ha meg nem süt a nap akkor úgyis mindegy, hogy 72W vagy 82W a bejövő teljesítmény.
Így pár hónap távlatából én azt mondom, nem az inverter meg a napelem a lényeg ebben az egész konfigurációban hanem az akkupakk, mert ha az kicsi, akkor hiába pakolod tele a tetődet csak értelmetlen pénzkidobás. Méretezni meg nem lehet, mert az olyan lenne mint a viccben hajnyíró gép, amibe beteszed a fejed és levágja a hajad. Na de minden ember fejének más a formája, vágjra rá a fodrász. Igen, de csak az első alkalommal.
Egy 5kWp-s rendszerhez minimum tripla akkupakk (15kWh) kell, de ugye télen még ez is kevés, nyáron meg feleslegesen sok. Nálam ha két egymásutáni napon süt a nap, akkor már délelőtt tele van az akku, onnantól hiába van a napelemem mert nem termel semmit, egész délután csak dísz a tetőn. Ha meg másfél napig borult az idő, akkor átváltás van bypass-ba, mert kiürült az akkupakk. Az on grid a tuti megoldás, mert ott amit betáplálsz nyáron azt utána ki tudod majd venni télen, na de hát az meg itt olyan amilyen, nagyban eleve nem működhetne mert hatalmas hálózatfejlesztés kéne hozzá. Meg a régi még használatban lévő 220-as eszközök sem tolerálnák hogy délutánonként 240-250V van a konnektorban mert az utca összes invertere be akar táplálni.

Ezek szerint akkor inkább érdemes akkura többet költeni mint napelemre ha jól értem.
De ott se érdemes átesni a ló túloldalára, mert akkor meg pár borúsabb nap után nem töltődik fel az akku, ha kevés a napelem. A kézikönyvben is annyi van ami a címkén. Ha abból számolok,
a 6kW teljesítményhez 400V feszültségen elvileg 15A tartozik. Ezen az elven ha kevesebb a DC bemenő feszültség (kevesebb panelt kötök sorba) mondjuk 200V akkor elvileg bemehet 30A is?

Pont erről beszélek, hogy egyáltalán nem biztos. Ezt csak a gyártó tudja megmondani, még a forgalmazók sem (kérdeztem már ilyet, és csak a vállukat rángatták a telefon másik végén).
Az a baj, hogy ezek a gyártói doksik már ezer évesek és ilyen 250Wp-s panel konfigurációkkal vannak megadva benne az adatok, na de ma már 4-500W-os paneleket kötünk rá, amik áramban és feszültségben is többet tudnak.

Igen, ebben a kézikönyvben is 250W -os panellal számolnak, de amper az nincs megadva.
Akkor az a legbiztosabb, ha írok az easunnak és megkérdem.