Nekem is USB-s hangkártyám van. Építettem hozzá egy USB tápszűrős kábelt, mert a gép USB feszültsége eléggé cakkos. Ez egy USB 3.0 hosszabbító kábel, táp része megszakítva, szűrve. Most már sima 5 Volt van a végén. De. A hangkártyához gyárilag egy kis vékonykát adtak, amit nem lehet lecserélni egy komolyabb anyagból gyártott USB 3.0 csatlakozós kábelre, mert a 3.0-ás nyomtató csatlakozó nem olyan, mint a kártyán lévő 2.0-ás. Ezért voltam kénytelen megvenni ezt a kábelt. Nem a hangért, hanem az anyagáért, ez olyan igazinak tűnik. Összekötő kábel hatására a digitális hangra nem hiszek. De miután kicseréltem a drótocskát, hát meglepődtem. Ajánlom.

Van egy kis bibi a dologban. Én nem írtam "USB-s" hangkártyáról.

Az érthetőségért, az X-mos 208 USB panel az ES9038q2m I2s felületére csatlakozik. Az utóbbi három saját tápról jár, és speciális építésű a szimmetrikus analóg kimenete. Ne akard ezt egy PC-s kártyához hasonlítani.

Elnézést, nem akarom. Megjegyzem: X-mos 208 USB panel ES9038q2m I2s felülettel.

Az említett készülékem már meghaladta a 200 órás üzemet. Már kezd kiegyensúlyozottabb lenni a hangképe. És ez az ami a mai este kiszögelt a Zeneakadémia nagyterméből történ Csajkovszkij est közvetítésén. Nem tudom, hogy a készülékem, vagy a káprázatos technikai háttér mennyire felelős azért az élményért, amiben részem volt, de nem bírtam letenni a fülest a diótörő alatt. Ilyen részletességgel zenekart eddig nem volt szerencsém hallani. Mondhatnám a zenekari kottát érzékeltette velem a hallott térakusztika. Ezt úgy írnám le, hogy minden hangszert önállóan, saját játékdinamikájával érzékeltem egyszerre. És ami ebből összegződött az frenális érzés volt. Mintha én lettem volna a karmester helyén. Persze ez butaság, mivel még nem hallottam zenakart a dobogóról. Talán inkább mintha csak nekem játszottak volna körülöttem. Nehéz leírni az érzést, amikor a fúvósok több szólamban artikulálnak, és a bőgők is belehúznak, és a vonósok is játszák a magukét, és minden hangot tisztán hallani a maga pozíciójából. De ehhez kell egy ilyen közvetítés!

Folytatva az esti tapasztalataimat, és jött a feketeleves...
Amikor az asztalhoz ültem nem tettem fel a fülest. Tisztán hallottam, hogy Csajkovszkij Rómeó és Júliája szól a hallgatóba. Régebben feldolgoztam magamnak Csajkovszkijt, mármint, hogy melyik művét találom magamnak szórakoztatónak. Ehhez kivettem a könyvtárból egy szűk életrajzi leírást, hogy összefüggést keressek az őt ért életesemények kapcsán, milyen műveket szerzett. A mester erőssége a hangszerelés volt. Kevesen tudtak egy témát úgy "megjáratni" a zenekaron, mint Ő. De, ha az évszakok zongoratémáinak leíróképességét veszi az ember, az is jó szórakozást rejt magában, pedig csak havi apanázsként írta a kiadójának.
De a lényeg, a Diótörőt, mint csodát megemlítettem, és a szünetben "rendeztem soraimat", majd visszaültem a második részre. Nem gondoltam volna... Vásári és az ötödik szimfonia garancia volt az előadásra. Ám a zenekar hátrébbről szólalt meg, és nem is volt olyan tagolt. Mintha a bejárati ajtóhoz mentem volna. Az egész egy gubanc lett. A dinamikakompresszor fénykorát élte, és mindenféle csörömpölő hang lett hallható.
Kikapcsoltam.
Ilyenkor a naív ember a készülékében kezd kételkedni... De hallottam én már ilyet, amikor a Vigadóban egy tévés felvételen voltam jelen a színpad közlében, és saját fülemmel győződhettem meg a szüleimtől hallott Tabányi Mihály tangóharmonika játékáról. Nagyon hatásos előadó volt. az öreg nagy crescendókkal játszott, nagyon hatásosan. Gondoltam felveszem, ha a tévé leadja majd. A tévében nem lehetett megismerni az adott számot, mert a felvételkori dinamikakompresszor felismerhetetlenné tette. Csak a lelkületét tüntette el az adott játéknak.
Nem összegzésnek mondanám, inkább hangosan gondolkodva...
Ha a jelenlegi lehetőségeimet veszem figyelembe, Hi-res ide, 384Khz oda, az említett Diótörő utcahosszal élvezhetőbb volt ezeknél. Hogy miért gondolom így? Úgy érzem nekem nem fekszik a mesterségesen kreált hang, hangzás, és annak "térélménye".

Kedves Ódenka fórumtársunk nyomán, a JLH témából.
Valóban érdekes dolgok merülnek fel az bizonyos építések kapcsán, ami elgondolkodtató…
Az audiofil készülék építése sok gondolatot ébreszt az emberben. Persze a körülmények is modulálják a szándékot, de a dolgok ezer irány mutatnak. Kérdés a legjobb kiválasztása. No meg, ahogy Ódenka is írta, a véleményezések… Az adott rendszer létrehozása alapvető feladat az építő számára. A tájékozódás viszont nem könnyű. Az erősítő esetében, hadd legyen füles, mert akkor
nem kell teremakusztikával foglalkozni. Rögtön a tápok milyensége meghatározó.
Én nem tartom duál-monónak a közös földcsillagpontos kivitelezést. Nálam a két csatorna a táp tekintetében is független. És jöhetne a sok pufferkondi története. Valahol olvastam régebben hogy mért szerencsés a nagy kapacitású puffer több darabos megépítése. Kipróbáltam, és igaznak találtam azt az írást. Jobban szólnak a rezek, és az énekhang. Ez van. Nem kell elhinni,
pláne annak, akit ez nem érdekel. A dekadikus kapacitáscsökkentés kondenzátorai pedig a linearitást javítják, ha a rendszer képes ezt érzékeltetni. De hallottam már olyat, hogy valaki a tápban a pufferra párhuzamosan kötött 2,2µF híve volt. Én általában 22.000µF-os puffereket építek, így annak a ötödik értéke pont ennyi. Az említett pufferértékhez hozzátartozik a hangzásra gyakorolt hatása. A tapasztalataim szerint a pufferkapacitás nagysága velejárója a jobb térhatás, és dinamikanövekedés. KT fejhallgató erősítő kapcsolásainál a visszacsatolás kondenzátorának rövidzárja is dinamikanövekedést jelenthet, ha ekkora a pufferkapacitás, mert bizonyos felvételek esetén túlvezérlést okoz. Tapasztalataim szerint az ilyen felvételekből lényegesen kevesebbet hallottam. Természetesen, a közösítés a kijelölt földcsillagpontban történik. Lehet vitatni a légszerelés hozadékát, a paneltől elszigetelt építés előnyeit, de inkább ki kellene próbálni a kételkedőknek. Nekem bejött. A 230volt kivételével a „csokikat” terhelésmentesítőnek szoktam használni. Eddig nem volt bajom a két csillagpont kialakítással.
Azaz a bemenetre a kis áramú csillagpontot külön kezelem az odatartozó áramköri elemekkel.
De elég belőlem, nézzünk egy „gyári” építést.
A mellékletben a részletek. Ami elgondolkodtató az az információk keszekuszasága. Ebben a kategóriában (550 ezer) többet várna az ember. Itt már mindennek komoly ára van. Ugyan van egy 150ohmos kimeneti ellenállás definiálva, de például nincs tájékoztatás arról, hogy milyen hatású egy hasonló kategóriájú mondjuk 30ohmos fülessel. No meg ha klasszikust akar valaki vele hallgatni, akkor milyen benyomásai lesznek. De önmagában az is elgondolkodtató, hogy csövek, és a borda társaságában mennyire szerencsés az a sok elektrolit kondi a látható szellőzési lehetőségekkel, az ajánlott hosszabb hallgatások mellett.
Az sem derül ki, hogy a potira hogy kerül a bemenet. Azt nem tudom, hogy a szalagkábelek mifélék, de szépen van belőlük. De az is igaz, hogy még nem hallottam a hangját. A tesztszámokat mindenesetre felírtam, bár nem írták, hogy pontosan mi volt a jelzett zenei anyagok elérési helye, mert amit én hirtelen találtam, attól nem jártam a fellegekbe, pedig nekem sem gagyi a DAC-om. A zenei anyagok várják a hibridemet, de most nem telik 50E USB kábelre.

"sok gondolatot ébreszt az emberben"

Ha már vannak ilyenek, miért nem osztod meg velünk?
Mármint a gondolatokat.

Ötvenezerért jó erős kábelt lehet kapni.
Akár egy traktort is el lehetne húzni.

Rátapintottál a kábel lényegére!

Szerintem ha a traktor vontatása a cél, arra olcsóbb a lánc, vagy drótkötél.

Az érintkezők aranyozása helyett inkább a gyémánt érintkezőket javasolnám.
Az arany gyorsan kopik.
A nagyferó kaliberű "művészek" produktumainak különösen jót tesz. Nem megy át rajta a zavar, torzítás.

Lusta vagyok utána nézni, de olyan emlékem van, hogy a gyémánt jó hővezető, és szigetelőnek tekinthető. Szennyezett formái, esetleg félvezetőnek elmennek.
Az arany nem a kopásállóság miatt, és még nem is a vezetőképessége miatt előnyös, hanem az oxidációkkal szembeni ellenálló képessége miatt.

Szerintem vannak olyan esetek, mint amit említettem, jól jön a jó szigetelőképesség.

Meg nagyjából semmi sem. Ez adott esetben kifejezetten előnyös tulajdonság...

Úgy látom, te sem kaptad el az audiofíliát. Milyen vakcinát kaptál ellene?

Szerintem vakcina ahhoz kell, hogy elkapja a páciens.
A vakcinától nem immunis lesz az illető, hanem fertőzött.
Vannak akik szeretik magukat különlegesnek hinni és vannak akik csak normálisak szeretnek lenni.
Aránylag jó zenei hallással vert meg a természet.
Ez aztán gyakran kellemetlen. Nehéz elviselni a botfülűek és tehetségtelen "előadók" kínlódását.
Azoknál is lehet gond bőven, akik mikrofon közelbe engedik őket. Sajnos a világ egyre igénytelenebb.

Idézet:
„vannak akik csak normálisak szeretnek lenni”

A "normális" az olyasmi, ami a többségre jellemző tulajdonság, viselkedés, vagy egyéb sajátosság? Mert ha igen, akkor a mai világ normalitása, számomra nem vonzó.

Nem a többségre gondoltam.
Öregember vagyok már.
Fogalmaim velem egyidősek.
Még a média uralma előtti időkből való. Amikor a kislány kislány volt a fiú, meg fiú.

Nemrég én is belefutottam egy szórakozóhelyen egy csajba, mármint azt hittem csaj.

Tényleg nem irigylem mai fiatalokat.
Lassan már a koruk miatt sem. Milyen jövő vár rájuk?
Az emberiség fele tök hülye. Se gondolatuk, se akaratuk, ezért a médián keresztül nagyon könnyen manipulálhatók.
Még régen a normálisok tartották egyensúlyban a világot.
Mára a beteg ideológiák telepedted rá a világra és terrorizálják a normálisokat is.

Némi magyarázat az előző hozzászólásaimhoz.

"Audiofil, High End Audio"

Maga a téma nem fizika, elektronika, hanem tömény ideológia.
Így aztán igyekeztem megőrizni az ügy komolytalanságát.
Remélem, sikerült.
Nekem ez az egész ugyan az, mint arról vitázni, hogy hány angyal képes táncolni a tű hegyén?
Következtetésként nehéz volna egy igazolható, konkrét számot mondani.

Ha másra nem is jó ez a topik, de legalább elgondolkodtál a témán (ezzel is telik az idő)

Az egyik mondatodra reflektálva, túl optimista megállapítás.
De én csak egy ugri-bugri 70-es vagyok...
Ha valahol meghallanák a Föld jajszavát, jöhetne egy nagyobb kavics.
Hallga csak...

Par ezer eve az aktualis 'nagy oreg' generacio mindig azon vinnyog, hogy milyenek a 'mai' fiatalok, akik aztan mindig feltalalnak/kidolgoznak valamit ami elore visz es a nagy oregeknek fingjuk se volt rola.
Bezzeg regen minden regen volt.

Szerintem ez egy nem túl bonyolult ideológia, ami sokakat megtéveszt.
Mint az "egyik ország" himnusza.
Te azért születtél, hogy szenvedj és szolgálj. Neked ilyen "boldogság" jutott.
De majd a túlvilágon ...
De itt ne merj háborogni.

...és az teljesen rendben is van. Valamikor olvastam egy főpapnak panaszkodott egy egyszerű pap:
-Uram, én nem vagyok boldog...
- ... és ki mondta, garantálta, hogy neked boldognak kéne lenned...?
Tényleg.
A viszonylagos közelmúltra fordítva:
"Nem a zsemle a kicsi, hanem a ...tok nagy."

Nekem is egy hasonló olvasmány jutott az eszembe.
Hibás lenne az a következtetés, miszerint jó a túlvilág, mert onnan még senki nem jött vissza reklamálva, hogy egy percig nem maradok tovább.

A zsemlével kapcsolatban.
Mert van zsemle?

Mivel képviseleti demokrácia van, ezért a szegény képviselőknek kell jól élniük helyettünk.
Micsoda teher az a számukra.

Az Aphophis-nek lesz legközelebb esélye 2029-ben.

Az emberiség legnagyobb katasztrófája a különböző papságok által uralt vallások kialakulása, kialakítása. Mert a diktált HIT, a dogmák nevében elkövetett szörnyűségek, és korlátok miatt kétezer évig nem tudott igazán fejlődni.

A gondolkodó emberen nehéz uralkodni. Egy bizonyos pont után nem lehet.
Ezért legjobb az embereket butaságban tartani. Minden vallásnak, ideológiának ez a lényege.
Na meg fontos az alattvalóban bűntudatot kelteni és azt táplálni.