Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Audiofil, High End Audio
Legyártatnám a nyákot az nem gond. De nincs kapcsrajz. És ez szerintem nem az a topológia mint ami az alin van.
Azért az alábbi mérési eredményt megnézném pár audiofil erősítő esetében is, hogy a képen levő összetett bemeneti jelből miféle katyvaszt tudnak kikeverni.
Azért amelyik erősítő ilyen spektrumot át tud vinni úgy, hogy minden más összetevő bőven -120dB alatt marad, az valószínűsíthetően nem egy rossz konstrukció...
Valószínűleg nem váltja meg a világot, de egy friss szegmens a drága erősítők világában.
Akik megveszik, azoknak a túlnyomó része nem is nagyon tudja, hogy mit is rejt a doboz. Jó a marketing, meghallgatva a többségnek megfelel, és jól mutat a polcon. Ráadásul a mérési eredményei sem átlagosak, de ez maximum azoknak jelent valamit, akik konyítanak valamit az elektronikához. Egy jól menő ügyvédnek ez nem sokat jelent. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
A konkrét kapcsolást nem ismerjük, vagy legalábbis ide nem rakta be senki. A hurokerősítés növelésen kívül azért vannak további megoldási lehetőségek a paraméterek javítására.
Pl. az a megoldás amit a NAD használ, ahol a plusz opamp csak a torzítást kompenzálja, és amúgy közel nulla kimenő jelszintje van, egész jól működik szűrő utáni visszacsatolással is. Ehhez hasonló megoldás AB osztályú erősítővel is megvalósítható, és ez esetben nincs kimeneti LC szűrő ami további fázishibát, torzítást, és sávszél korlátot visz be, így kimondottan hatékony és stabil lehet. Ha egy eleve jó erősítőből indulunk ki, akkor egész jó eredményt várhatunk... Én biztosan nem írnék le egy ilyen erősítőt, sem azért mert "soknullás" torzítása, sem azért mert integrált megoldás. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Szerintem a kapcsolási rajz is meg fog jelenni idővel a neten.
Amikor opampok vannak szépen libasorban a jelútban - az nálam nem higend.
Tudomásul kell venni, hogy van egy NFB "mátrix" világ (mint a híres filmben), amiben élve nincs tudomásunk másról. És mint a filmben is kiderül majd erről a teóriáról - de van TJ.
Friss?
Azért 1992. nem egy mai gyerek (Radio_Electronics_November_1992).
Ha az Lm3886 elég gyors, akkor lehet létjogosultsága a javításnak.
Érdemes lenne kipróbálni, hogy meddig lehet feszíteni a húrt. Ha a 6dB javulás is megér egy kis plusz kiegészítőt, akkor egy jóval nagyobb mindenképpen. Az erősítőt én sem írnám le, mindössze a körülötte forgó marketing áll távol tőlem.
Tehát, azt jelenti a kompozit, hogy az LM elé is elé raktak még egy opampot. Az egészet visszacsatolták a kimenetről az opamp bemenetére. Aztán valahogy kompenzálták, hogy mégse gerjedjen be a jóval megnövelt hurokerősítés miatt.
De ez a megoldás egyáltalán nem változtatja meg az alapáramkör ( LM ic ) tulajdonságait, hanem csak a kimeneti jel lesz kisebb torzítású. Az LM ic ugyanolyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, csak a bemenetén már egy előtorzított jelet kap. Ennél azért egyszerűbb megoldás eleve olyan kapcsolást választani, ahol a hurokerősítés sokkal nagyobb. Szóval, ez a megoldás egyáltalán nem változtatja meg az alapáramkör tulajdonságait. Erre lettem volna kíváncsi, hogy hogyan? A megfogalmazásod volt nagyon pontatlan. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Biztos van ilyen, de ha nem lenne NFB, akkor a Föld ipara nagyon gyengécske lenne.
Egyébként, még az evolúció is felhasználta az NFB-t. Gondolj csak a hipotamulusz-agyalapi mirigy-pajzsmirigy kapcsolatára.
Nálam sem higend hanem híg end. A visszacsatolással önmagában szerintem sincs probléma, hiszen csövesben is van olyan aminek jót tesz, a probléma azzal van, ha egy olyan valamit csatolunk vissza (meg úgy), amitől az még inkább rendellenesen fog működni, mert nem fogja tudni a saját hibáit kijavítgatni. Ez olyan, mintha az ember agyának előre kéne szabályozni a láb lépését még mielőtt az megbotlana. Nem fog menni, megbotlik...
Érdemes megnézni az nad/ncore neten keringő rajzát, hogy abban hogyan oldották meg az ucd elvű végfok torzítás csökkentését. Az elv hasonló, de ügyesebb mint egy sima nfb. Ha az említett Lm3886-ból kellene kihoznom a maximumot, akkor ilyesmivel próbálkoznék.
A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Mindent a maga helyén kell kezelni, a szabályzástechnika egy szükséges és jól kézbentartható tudományág.
Viszont az akusztikus zenei és az emberi hangok elektronikai jelerősítése megfelelelő minőségben történhet NFB nélkül is, erre megvannak a no NFB áramköri megoldások. Amit itt fontos megérteni - az azonos nagyságrendben lévő paramétereket elérve, mindig az NFB nélküli erősìtő a jobb hangzást adó az NFB-t használóval szemben. Ennek megvannak az objektív okai, leginkább az, hogy nem kell annyi erősítő fokozat, és az eszközök sebessége csak az erősített hangfrekvenciának kell megfelelnie. Az NFB-t használó erősítőkben sokkal több és lényegesen nagyobb határfrekvenciájú aktív eszköz szükséges, hogy minden beavatkozás "még időben" megtörténjen. TJ.
Neked is biztos rémlik a játékizé ami ugye nagyon hajaz erre az LM izére. Nekem is megvan még a nyákja valamelyik fiókban. Nem tudom, hogy a Karesz játszadozott-e vele annak idején, de arra biztosan emlékszem, hogy én a sajátomból kikötöttem az opampot és úgy jobban szólt. Mérve meg az opamp-al volt jobb nyilván. A megérzéseim úgy 90%-ban be szoktak jönni, és ezzel az LM izével pontosan ugyanez a megérzésem. Az lehet, hogy a THD mérésen nagyon jól mutat, csak hallgatni ne kelljen.
Persze, hogy nem tud az LM tokjában az eléje kötött opa semmit megváltoztatni, az olyan marad amilyen volt is. Attól, hogy a zsiguli elé kötünk egy villanymozdonyt, attól még lehet hogy elhúzza az ifát, na de a zsiguli az ugyanaz marad ami volt is, nem az lesz erősebb. Nekem az tetszik ebben az egészben, hogy ez a THD őrület már a 80-as évek óta tart és még mindig nincs vége, sokan a mai napig bekajálják. Sok mérnök már abban az időben megmondta, hogy attól egy legyártott termék hangja nem lesz jobb hogy kisebb a torzítása, viszont sokkal jobban el lehet adni. Ismertem pár szakembert az FMV-ben ott dettó ugyanez ment. Meg tudták volna csinálni a frekimérőt már akkor 3-4db IC-vel sokal jobbra is, na de nem volt szabad, mert meg volt szabva egy eladási ár, és ahhoz, hogy azt el is lehessen kérni érte, amiatt bele kellett tenni ötvenszer annyi alkatrészt.
Lehet, hogy a THD önmagában nem mutatja meg a hangminőséget, de pl. a korábban berakott sokjeles mérésen egy magas IMD-vel bíró erősítő szépen megbukna. Az emberi fül pedig nagyon kicsi IMD-t is meghall, mert zavaró. Ha ilyen szempontból is tudunk jó erősítőt készíteni, az már egy komoly lépés a jobb hangzáshűség felé is. És hogy ezt milyen kapcsolástechnikával tudjuk elérni az nem is olyan lényeges. Szerintem az ilyen dogmák, hogy csak nfb nélküli erősítő lehet igazán jó, vagy hogy a kicsi THD-val rendelkező erősítő csak erre hajt és biztosan nem is jó, egyszerűen szűklátókörűségre utalnak. el kell fogadni, hogy a kapcsolástechnika, a méréstechnika, és a félvezető technika is fejlődik. Csak idő kérdése mikor kapsz majd egy csipen jobb hangminőségű erősítőt, mint korábban bármi... ez persze sokaknak nem fog tetszeni, mint ahogy most is van akinek a sercegős vinyl lemezei jobban szónak, mint mondjuk egy sacd... Azoknak meg végképp nem akik nagy hasznot húznak ebből jelenleg - azok "foggal-körömmel" fogják védeni a saját álláspontjukat.
A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Idézet: Pedig pontosan ez történik. Ugyanis valószínűleg látjuk, hogy bizony ott egy bukkanó, és ez esetben nem is botlunk meg, mert előre korrigálja a lépésünket az agyunk..„...Ez olyan, mintha az ember agyának előre kéne szabályozni a láb lépését még mielőtt az megbotlana....” Negatív visszacsatolás több dologból származhat, és sokféle módon lehet megvalósítani. A PID szabályzás is kicsit "előre saccol" azzal, hogy a korábbi változások alapján, a jövőbeni változásokhoz is próbál igazodni, és ez a gyakorlatban akár egész jól is tud működni. Egy több hurokból álló visszacsatolás esetén, a különböző hurkok sebessége eltérő lehet, így a hibákat jobban lehet javítani, legfeljebb ami nagy sebességet igényel azon kevésbé tud javítani (de azon is tud), mit azt, amire bőven van idő.
Ez a mese, ami terjed az interneten, meg a hifi örülteknél. NFB nélkül jobb... Hát, akkor ti azt hallgatjátok. Én azt hallgatom, ami nekem tetszik. Nem nagyon szoktam légbőlkapott, mindenféle műszaki alátámasztás nélküli állítást elhinni. Szerintem, ezt a téveszmét azok terjesztik, akiknek legfeljebb halvány fogalmaik vannak az NFB-ről. Ugye, ők vannak többen és ezt a fertőzést így többen terjeszthetik.
Egyébként, 2024-et írunk és egy erősítő költségeinél nem nagyobb sebességű eszközök használata határozza meg az árat. Pláne, hogy már mindenféle eszköz van.
Minden új dolog a világban a haszonszerzésen alapul. Nincs ezzel semmi baj. Az meg, hogy kinek mi jó, azt nem kellene nevesíteni, mivel magánügy. Jó lenne a témánál maradni. Ami nem a mérési eredmények, a tudomány világa, hanem annak a hallható eredménye. Lehet, hogy a jövőben lesznek csodák, azonban egy jól megépített készülék megfelelő háttérrel ma is tud kisebb "csodákat" produkálni. És mint említettem az LM3875-öt 2005-ből 4x10.000µF volt dekadikus értékekkel a táp megépítve. Ott jöttem rá, hogy mennyivel jobban szól árnyékolt kábel nélkül, és tömör réz vezetékkel. No meg nem tetszett neki a hangfalcsatlakozón a földcsillagpont, mivel a paneleken jobb hangzást eredményezett. Nem volt abban semmilyen előtét, és mégis jól szólt. Volt dinamikája, és ehhez kellemes hangja is. Az is igaz, hogy az ajánlatban szereplő kisebb teljesítményű változatát építettem meg. Ez persze ez nem azt jelenti, hogy más, elvi okokból ne lépje át. Amit már említettem, lehet ha időm lesz rá megépítem az akkorinál is előnyösebben, már csak kíváncsiságból, hogy ez mit jelenthet ennél a régi toknál.
A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Ilyesmit csak egy vakteszten tudnék értékelni. Arra meg nincs lehetőségem. Hogy őszinte legyek, nem is érdekel különösebben. Ami az erősítőkből érdekel, hogy mitől működik, hogy lehet egyszerűbben, adatai alapján a legjobbra megcsinálni. Az, hogy ez kinek tetszik, vagy nem, engem teljesen hidegen hagy. Nyilván nem fogok néprádiót venni, pedig gyerekkoromban kellemes emlékeim fűződtek hozzá.
" Amikor opampok vannak szépen libasorban a jelútban - az nálam nem higend."
Ez a te véleményed. Szerinted, a stúdiókban mit tesznek a keverőasztalokba? És most képzeld, az kerül a lemezre is...
A hangfal csatlakozáson volt a GND? Érdekes megoldás. Abszolút dilettantizmusra utal. Nem tudod, hogy az áramok merre folynak és hogy mi a hatásuk.
Építsd meg, amire gondolsz. A baj csak az, hogy mérési eredményeken kívül senki nem fogja tudni megítélni a hangját. Ha neked tetszik, az jó, hallgasd, de más nem fog tudni véleményt mondani róla. Hiszen ti hangsúlyozzátok, hogy a hallás is szubjektív. Másoknak a mérési eredmények maradnak. ( már, ha vannak )
Ha már ilyen jól összegyűltünk, erről egy véleményt legyetek szívesek: LM3886
Ez a Nagy Gábor Pál (Gauss) féle kapcsolás, amit feljebb említettem. Illetve egy kérdésem is lenne vele kapcsolatban. Az alsó LM3886 ugyan úgy kell bekötni mint a felsőt. Magyarán az invertáló vagy a nem invertáló bemenete kapja a jelet az OPA-tól?
Nézz be az erősítő építése elejétől a végéig topikba.
Az LM-ek mind invertáló módban vannak, az előttük lévő OPA-kból az egyik nem.
Úgy kell bekötni, ahogy a rajzon van.
NFB, no NFB, vagy más... egy kis olvasnivaló...
Nincs ingerenciád, hogy újra fordíttasd egy mesterségesen intelligens jószággal?
Néhol eléggé zavaros a fordított szöveg.
Az LM3886-ra is igaz (mint sok egyéb erősítőre is) hogy invertáló kapcsolásban jobb hangminőséget produkál, mint neminvertáló kapcsolásban. A berakott kapcsolásodnak is ez az előnye, de nem kompenzálja az IC torzítását, zaját, és a DC ofszetet sem. Tehát az adatlapi kapcsolásnál valószínűleg jobb, de a visszacsatolásba bevont megoldásoknál nem feltétlenül.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |