Én is nagyon igy látom.
Kezdö koromban 1 évig egy nagy TV studio vészáramelláto rendszere is a munkaköröm egy része volt, Havonta kellett jegyzökönyvezni a generátorok indulását, mérni az átállási idöt. Akkor még akkus UPSet sem voltak.

Messziről jött ember azt mond, amit akar.
Én mondjuk ott lakok a repülőtér és a vasútállomás között, engem egyik sem zavar.
Polgári utasforgalommal sincsen bajom, nagyon precíz előírások vannak az eljárásokra.

Voltunk a reptéren mint HE csoport.
Kivittek bennünket a futópálya végére.
Száll le a repülő a fejünk felett.
Hű, ez közel volt. Milyen magasan lehetett?
28,3 méter.
Fúú, tenyleg?
Nem, csak vicceltem. De ilyenkor ezen a ponton 30 métert szoktunk tartani, ez meg szemlátomást robottal jött, mert picit sem billegett...

Ami durvább, az a hajtóművezés, amikor teljes gázzal bőgetik a repcsit, de nem repül (ha jól van rögzítve). Meg a Forma 1-re amikor zsinórban viszik helikopterrel VIP-eket. Vagy a katonák, mert Ferihegyet ők is használják.

Igazán azok panaszkodnak nagyon, akik megvették olcsón a nem beépíthető telkeket a kerítés mellett, aztán beépítették, most meg panaszkodnak hogy hangos.
Meg a XVII kerület, mert a reptér kapuja a XVIII kerületben van, így az iparűzési adó odamegy...

Sajnos ilyenek mindenhol vannak. A mi házunk is vagy 500 meterre van a forgalmas vasuttól. Senkit nem zavarnak a vonatok. Régebben nyáron volt ugy hajnali 4 körül egy tehervonat az nyitott ablakoknál gyakran felébresztett, de nem zavart.
A vasuti sor lakoi elkezdtek kihalni igy a házakba uj tulajdonosok költöztek. S mi volt az elsö gondjuk, hogy peticiot inditsanak a vasut ellen. Hát sokan el is küldtük öket ahova valok. Amikor a házat megvették nem látták, hogy ott van 50 méterre a oirgalmas két vágány ( már vagy 170 éve). Az uj modern vonatokat meg már amugy sem igen hallani a teherforgalom meg rapidan csökken.
Az egyiket el is küldtem a szomszéd faluba, ami az autopálya mellett van, ott milyen ricsaj van és a napi 24 orában. A vonat ( oránként nappal kb 10 ) viszont kb 30 másodperc alatt megy el a ház elött, utána meg siri csend van.

Mi a városunk egyik főútja mentén lakunk; itt mennek el autósok, motorosok, helyi és távolsági buszok, valamint időnként 1-2 kamion/betonkeverő, de soha egyszer se panaszkodtunk miatta, pedig legalább már ~10 (vagy kicsit több) éve itt lakunk ‒ pedig az előző helyünkön mellékutcás övezetben laktunk. Sőt, az utcánkból szintén senki se panaszkodott még soha.

Megszokás...de aki "csendövezetből érkezik", annak borzalmas. A Zaventem (BE) repülőtér melletti dombos erdőben van egy ismerősömnek "dácsája"...na ott nekem furcsa volt, hogy a leszálló gépek kerekei a fák csúcsait súrolták 2-10 perces intervallumban.

Egy autopálya az katasztrofa. Még a védöpanelekkel is gyakran kibirhatatlan, es ráadásul éjjel nappal ugyanaz a zajszint ( mértem) . Ahhoz képest a vasut egy csendes liget.

Az előző helyen, ahol Pesten laktunk, pár utcányira ott volt az M5 autópálya (szintén zajvédő fallal), egyértelműen éjjel-nappal volt valami folyamatos alap tónusa a környezetnek, bár éjjel némileg halkabb volt (még jó, hogy nem laktunk közelebb hozzá).

A folyamatos, monoton zaj mellett simán lehet aludni is ha az ember agya megszokta, ezzel szemben a véletlenszerűen zajongó gépek, vonatok, kutyák jóval könnyebben felébresztenek.

Amúgy is csak vágyálmai vannak némelyeknek arról, hogy "nyugalmas környezet zaj nélkül".
Itt, a tanyavilagban is van alapzaj, sőt. Minden reggel teherautó és traktorzaj, 5-től úgy fél hétig puskaropogás (néha nincs, mert van néha vafászati tilalom), motoros versenyzők is járnak erre.
Tulajdonképp kibírható, valami eléggé fejlett részén élünk a világnak. Akinek ez gáz, hát nem tudom, valahol Afrika közepén talán csendben élhet. Igaz,ott nincs ötpercnyire a kocsma, 10 percnyire a Tesco, és a mentő sem jön...
Leginkább egyetértek veled (és Gafly-val, Massawa-val) aki forgalmas helyen választ lakóhelyet, az igyekezzen hozzáviszonyulni. Nem ő él egyedül, mások is élnek. Zajt okoznak.

Volt a régi helyünkön egy napi élmény. A reggeli simsonos, akinek hónapokig nem volt kipufogója. Úgy 2-3 percig hallhattad (az alapzajon felül): közelít-távolodik

Nálunk, évekig csend volt. Csak az a ku... kakas kukorékolt, az a ro... tücsök ciripelt, a kutya ugatott esetleg a macskákra jött rá a szerelmeskedhetnék.... De az hogy egy faluba még harangoznak is, az már felháborító. Én nem értem hogy lehetett ilyen zajban egyáltalán élni...

A zaj nem tesz jót a kortizol szintünknek, akármilyen is. A beépítettség is nagyon sokat számít, mi kijjebb költöztünk:
- Újlipótból, egy szúk kis utcából, ahol minden autónyitást-zárást-stb, lehetett hallani a másodikon, hiába a csilivili szigetelt ablakok,
- Rákospalotára, ahol egy gigaparkolóra (Pólus) néz az ablakaink egy része, ennek ellenére nagyságrendileg csendesebb (és tisztább levegőjű) hely ez. Szerintem nincsenek házfalak, amik visszaverjék a zajokat, azok elvesznek a térben (és a főút is kellően messze van).
Arról nem is beszélve, hogy belvárosban a főutakon (Váci út eleje) éjjelente vagy önszerveződő versenyek folytak, vagy valamilyen kékvillogós meseautó vinnyogta tele az áhított csendet.

Nekünk volt egy közeli rokonunk a nagyvárosbol. Mindig egy csendes elövárosban laktunk. Ha nálunk aludtak, akkor még a faliorát is meg kellett állitani, mert még a ketyegése is zavarta, nem még az ütése. Náluk otthon meg akkora hangzavar volt szük forgalmas föutcán a végén egy korházzal ahova éjjel nappal mentek a szirénázo mentök. A házuk elött nem messze volt egy buszmegállo mindkét oldalon és 5 percenként álltak meg a buszok és nem kis ricsajjal mentek tovább. Érdekes az nem zavarta, de nálunk a faliora miatt nem tudott aludni.

A faliórában (az igazi, hagyományosban) az az érdekes: soha " nfm hallottam" (azaz nem észleltem). Viszont megvettem az első magnómat, felvettem azt, hogy nagyapám citerázik es danol. És a felvételen NAGYON zavaróan tik-takolt az óra...

Az úgy van, hogy az állandó zajt megszokta, de egy csendes környezetben, rettentő még az óraketyegés is.

Az óraketyegés számomra is elviselhetetlen. Csendes órákat raktam ki a falra.

Na ilyesmi a szegény apám gyüjteményében még véletlenül sem fordult elö. A legujabb is közel 100 éves lehetett.

Ismerősöm háza előtt pár méterre forgalmas főút, mögötte nagyforgalmú vasút (Bp.-Hegyesh.) állandó nagy zaj, ebbe született. Elköltözött, hiányzott a zaj vonat nagy robaja, alig tudta megszokni a csendet.

Itthon kutyaugatás, autók az utcán. Bár nem főút mellett lakunk, de azért néha még éjjel is elmegy egy-egy jármű, meg a motorois kölykök hangtompító nélküli kipufogóval. Ketyeg a falióra, nyitott erkélyajtó, szóval minden természetes hang van. Igazából egy sem zavar, na jó, a motoros kölykökre felébredek, de szerencsére nem mindennaposak. Barátnőmnél meg síri csend. A település táblától 7 km-re a főútból nyíló kis utca, oda csak az ott lakók járnak vagy akinek ott van dolga. Nem aszfaltos, de feltöltött az út, így sár nincs, de nem száguldoznak a járművek. Évekig egy óra sem ketyegett, most van egy asztali óra, de az elég halk. Redőny tökig leeresztve, olyan sötét van, hogyx az oirromig nem látok, nálunk meg az utcai villany bevilágít a szobába. Redőnyt nem engedem le. Én szeretem ha pirkad, akkor világosodik. Nála meg reggel 8-kor is olyan sötét van mint nálunk hajnali fél ötkor. Úghy érzem magam nála, mintha élve el lennék temetve. Semmi fény, semmi hang, borzalom. Kutyaugatás is halk nála, mert a szomszéd kutyája az udvar hátsó részén van, így csak halkan hallatszik, meg valami rekedt is a hangja az ebnek.

Régebben éjjel is be volt kapcsolva legalább egy amatőr rádió, átjátszóra állítva. Nem zavart.
Most zsebtelefon fülhallgatón hallgatok _dgy_ előadást. Arra ébredek fel, hogy vége, indítom a következőt. Háromszor-négyszer egy éjjel.

img ‒ Lefekvés előtt minden ablakot becsukok évszaktól függetlenül, hogy lehetőleg minden hang kint maradjon, reggeli után úgyis visszanyitom őket, ha kell ‒ éjjel nem szeretem a zajokat, még a halkakat sem.

szs ‒ Nyilván attól is függ, hogy az adott ember milyen, nyilván megszokás kérdése meg hogy hogyan nőtt fel. Legalábbis minket egyáltalán nem zavar, hogy főút mellett lakunk.

Landsmann ‒ Mi előttünk is van utcai lámpa, de hozzám azért sem tud besütni, mert tetőtérben van a szobám és udvarra meg egyik szomszédunkra van ablakom. | Egyszer Szombathelyen voltam táborban, kollégiumban volt szállás. Telibe ott volt a rikító nátrium fényű lámpa a szobám ablaka előtt! Próbáltam elhúzni a függönyt, de picit zavart.

Olyan helyen lakom, hogy teljesen mindegy, hogy nyitva vagy csukva van-e az ablak mert egy főút mellett mindig zaj van, így inkább szürke zajjal alszom, ami elnyomja.

Úgy vagyok, hogy ha megyek az ágyba, akkor onnantól legyen csend körülöttem ‒ pont.

Most lehet, de majd ha megnősülsz....

Nem minden asszony horkol.

Zuglóban a vasút mellett van a kégli, Hungária 100 m-re sincs (az permanens zaj), de az óra ketyegésre felébredek. Este megy a fiókba. Györökön, külterületen csend van. Nagyon jól bírom.

De beszél.

Az elején

Nekem mindegy. Idegesít a tiktakkolás. A kakukkolás meg pláne. Úgyhogy tőlem minden hangos órának mennie kell.

Nekünk is volt kakukkos óránk. Mi megszoktuk, szerettük. 20 év használat után annyira elkoptak az alkatrészei, hogy már nem lehetett javítani. Mikor vendégek voltak, általában meg kellett állítani, mert zavarta őket, pedig az előszobában kakukkolt.

Baj van az idegeiddel.
Akkor mit szoljon egy géplakatos, kovács , kamionos akiknek egesz nap dorombol a gép. Körülöttük.