Némelyik ilyen műszer belül ACS áramszenzoron keresztül mér (HALL szernzor) - ez ügyes dolog, de érzékeny a mágneses térre...

Magánban kaptam kérdéseket a témával kapcsolatban de a válaszok másokat is érdekelhetnek.
Ezen kívül mások is kiegészíthetik azzal amit esetleg kihagyok véletlenül.
Mire kell, ill. mire jó a leválasztó trafó?
Több okból is kellhet ilyesmi:
- Szükség esetén hozzá lehet érni a feszültség alatt álló berendezés bármely pontjához, áramütés nélkül.
- Időnként bizonyos berendezéseket tesztelni szeretnénk, és "primer oldali" méréseket is végeznénk rajta, ha a műszer, amivel mérünk földelt, akkor nem mérhetnénk vele a berendezés bármely pontján.
Nekem pl. megy akksiról is az oszcilloszkópom, de azért nem ez az általános, ugyanakkor előfordul, hogy pl. egy kapcsolóüzemű hálózati tápegység primer oldalán kellene mérni, ilyenkor
vagy az oszcilloszkópnam, vagy a készüléknek leválasztottnak kell lennie. Ha mindkettő (egymástól függetlenül) leválasztott, akkor a legkevésbé veszélyes az ilyen mérés (pl. leválaszott táp + akkus szkóp) ilyenkor nyugiodtan megfoghatom a szkóp GND-jét is, nem lesz hálózati potenciálon, és nem fog megrázni.
- Olyan berendezések biztonságos javítására és tesztelésére is szükség lehet, amelyek testzárlatosak, vagy csak átvezetnek a test felé.
- Előtétkondis hálózati tápokat, és ledmeghatókat is így szoktam vizsgálni.
- Mindenféle hálózatról működő berendezés javításakor, vagy tesztelésekor hatásosan csökkenti az áramütés-veszélyt.
- Sok berendezésben ma már kapcsolóüzemű hálózati táp van, ezek vizsgálatakor is hasznos.
Most ennyi jutott eszembe, de lehet, hogy még tudnék mondani felhasználási példákat.. mindenesetre én igen gyakran használom ezt e készüléket,
szinte minden tesztelésre szánt eszközt automatikusan ebbe dugok be először.

Mire kell, ill. mire jó a szabályozható toroid?
Megint csak ami éppen eszembe jut:
- Előtétkondis led táp tesztelése esetén pl. labortáppal nem sorka mennénk, annak 50Hz kell, és szépen szabályozható így.
Pl. meg szeretném mérni, hogy a ledek árama milyen határok között változik pl. 190VAC - 240VAC hálózati feszültségértékek között
- Az egyik fórumtárs forrasztóállomásában nagyon melegedett a táp üresjárásban is (több mint 7W-ot vett fel). Gyanús, lett hogy esetleg a szkeunder oldali dióda hamisítvány, és nem 200V a záróirányú feszültségtűrése, hanem kevesebb. Flyback táp esetén a bemeneti fezültség tartomány nagyon széles lehet, de a didódát terhelő feszültség erősen függ a primer oldali tápfesztől. Tehát bekötöttük a szabályozó toroid után és szép lassan csökkentettem a primer oldali feszültséget. Egy bizonyos feszültség határ alatt megszünt a melegedés, és a nyugalmi teljesítmény felvétel 1W alattira csökkent. Tehát komolyabb mérések nélkül is bizonyítható volt, hogy emiatt melegszik a kimenei dióda hűtőbordája. (a táp emlékeim szerint már 60...80 V körüli feszültség esetén adja a kimeneti 24V-ot)
- Bármely berendezés esetén vizsgálható, hogyan reagál a hálózati feszültség változására.
Aktív PCF-s készülékeket általában nem lehet labortápról elindítani, kell neki a közel szinuszos hullámformájú bemeneti feszültség.
- Hálózati trafók gerjesztése, ill. nyugalmi teljesítményfelvétele is tesztelhető a feszültség függvényében. Pl. 220v-ra méretezett régi trafó mit szól 240V-hoz, elkezd-e meredeken emelkedni az áramfelvétele (telítés) vagy sem.
- Ismeretlen trafók is vizsgálhatók ha finomoan tudonk feszültséget adni valamely tekercsére.
Meg tudjuk határozni, hogy kb milyen feszültségre méretezték. (pl. 120V-os primerű trafók, külföldi, nem 230V-os készülékek is könnyen teszelhetők)
- A trafókhoz hasonlóan indukciós motorok, aszinkron és szinkron motorok vizsgálatához is hasznos lehet.
- Ezt továbbgondolva pl. üzemi körülmények között is vizsgálhatunk motor indító, és üzemi kondenzátort - biztonságosan.
- 50Hz-re készült műszereket, áramváltókat, és egyéb berendezéseket vizsgálhatunk, amelyeknek számít, hogy 50Hz-es szinusszal működnek.
- Mérés céljából kiválthatjuk ideiglenesen egy készülék hálózati trafóját, akkor is ha éppen nincs megfelelő feszültségű trafónk.
- Néha kihasználom a beépített lágyindítót is egy-egy külső készülék indításához. (ebben 6db NTC van sorbakötve, elég sokat bír...)
- Régi berendezés indítható finoman a toroiddal, lassan emelve a feszültséget, hogy a benne levő pufferkondiknak legyen ideje formázódni és lassan feltöltődni.

A műszer független táplálása:
A mérőegység belül szokványos előtétkondis táppal van ellátva.
- Ha az előtétkondit kivesszük, akkor ennek a DC oldala (az ott üzemszerűen mérhető) megfelelő nagyságú feszültséggel megtáplálható.
- Az előtétkondi az AC feszültség bemenetről veszi az áramot. Ha a kondit kiemeljük, és egy külső kondival helyettesítjük,
akkor ezt táplálhatjuk egy nagyjából fix feszültséggel (a szabályozó toroid előtti pontról), miközben a bemeneti AC feszütséget kb. nullától tudja mérni az eszköz.
Az eredeti előtétkondi úgy van méretezve, hogy kb. 80...260VAC között elegendő áram folyik rajta a műszer üzemeltetéséhez, de
ha a küldő kondit fixen 230V körüli feszültségre kötjük be, akkr a kapacitását elegendő akkorára méretezni, hogy erről a feszültségről biztonsággal működjön a műszer.

Hasonló praktikussági okokból van 2,5kV-os szigetelési ellenállás mérőm is. Kínai cucc, nem túl preciz, de nagyságrendileg jól mér. Kellő biztonsággal meg tudom állatpítani vele, hogy egy-egy hálózati táp, vagy készülék szigetelése jó, és biztonságos-e... Ritkán kell,de akkor nagyon hasznos.

Egy kép a Skori által leírt "műszer független táplálása" jobb értéséhez.
Pirossal berajzolva az általam kiszedett alkatrészek. Én a puffer kondit támadtam be kívűlről kb 10V DC-vel.

Köszönjük a magyarázatokat.

Nekem olyan mérőm van, mint amit Alkotó képén is látszik. Én meghagytam a kondit belül, de beépítettem a sorkapocsnak egy ötödik tagot, amin keresztül a szabályozható toroid előttről kap fázist.

Ehhez a kondi egyik lábát kellet kivenni a NYÁK-ból és egy külön furaton keresztül a sorkapocshoz vezetni és a kondival párhuzamos R16-ot a NYÁK-ról eltávolítani és helyettesíteni közvetlen a kondira kötve.

Annyival egészíteném ki, hogy az eredeti 1µF elegendő áramot biztosít már 80VAC-ról is, ebből kiindulva pedig feleslegesen nagy áram folyik 230VAC-ról. Ez végülis nem okoz gondot, de lehet kisebb kapacitású kondit is használni, vagy a hosszabb élettartam érdekében egy további külső kondit is sorbakötni. Így kisebb feszültség jut egy-egy előtétkondira, és a kisebb áram miatt sem haragszanak meg A gyakorlatban 330nF már éppen elegendő, 470nF-al pedig biztosra lehet menni, és elegendő tartalék is marad.

A sorkapcsot én megspóroltam, és csak egy apró lyukat fúrtam egy vékony vezeték számára. Az eredeti kondit kivettem, és az új 470nF-os X2 kondit a műszer házán kívül helyeztem el.

Igen, normál esetben lehet kisebb kondit is használni, nálam viszont a leválasztó trafó a toroid előtt van, és van egy kisebb feszültségű/nagyobb áramú kimenete is, ezért nálam maradt ez az érték.