Némelyik ilyen műszer belül ACS áramszenzoron keresztül mér (HALL szernzor) - ez ügyes dolog, de érzékeny a mágneses térre...

Magánban kaptam kérdéseket a témával kapcsolatban de a válaszok másokat is érdekelhetnek.
Ezen kívül mások is kiegészíthetik azzal amit esetleg kihagyok véletlenül.
Mire kell, ill. mire jó a leválasztó trafó?
Több okból is kellhet ilyesmi:
- Szükség esetén hozzá lehet érni a feszültség alatt álló berendezés bármely pontjához, áramütés nélkül.
- Időnként bizonyos berendezéseket tesztelni szeretnénk, és "primer oldali" méréseket is végeznénk rajta, ha a műszer, amivel mérünk földelt, akkor nem mérhetnénk vele a berendezés bármely pontján.
Nekem pl. megy akksiról is az oszcilloszkópom, de azért nem ez az általános, ugyanakkor előfordul, hogy pl. egy kapcsolóüzemű hálózati tápegység primer oldalán kellene mérni, ilyenkor
vagy az oszcilloszkópnam, vagy a készüléknek leválasztottnak kell lennie. Ha mindkettő (egymástól függetlenül) leválasztott, akkor a legkevésbé veszélyes az ilyen mérés (pl. leválaszott táp + akkus szkóp) ilyenkor nyugiodtan megfoghatom a szkóp GND-jét is, nem lesz hálózati potenciálon, és nem fog megrázni.
- Olyan berendezések biztonságos javítására és tesztelésére is szükség lehet, amelyek testzárlatosak, vagy csak átvezetnek a test felé.
- Előtétkondis hálózati tápokat, és ledmeghatókat is így szoktam vizsgálni.
- Mindenféle hálózatról működő berendezés javításakor, vagy tesztelésekor hatásosan csökkenti az áramütés-veszélyt.
- Sok berendezésben ma már kapcsolóüzemű hálózati táp van, ezek vizsgálatakor is hasznos.
Most ennyi jutott eszembe, de lehet, hogy még tudnék mondani felhasználási példákat.. mindenesetre én igen gyakran használom ezt e készüléket,
szinte minden tesztelésre szánt eszközt automatikusan ebbe dugok be először.

Mire kell, ill. mire jó a szabályozható toroid?
Megint csak ami éppen eszembe jut:
- Előtétkondis led táp tesztelése esetén pl. labortáppal nem sorka mennénk, annak 50Hz kell, és szépen szabályozható így.
Pl. meg szeretném mérni, hogy a ledek árama milyen határok között változik pl. 190VAC - 240VAC hálózati feszültségértékek között
- Az egyik fórumtárs forrasztóállomásában nagyon melegedett a táp üresjárásban is (több mint 7W-ot vett fel). Gyanús, lett hogy esetleg a szkeunder oldali dióda hamisítvány, és nem 200V a záróirányú feszültségtűrése, hanem kevesebb. Flyback táp esetén a bemeneti fezültség tartomány nagyon széles lehet, de a didódát terhelő feszültség erősen függ a primer oldali tápfesztől. Tehát bekötöttük a szabályozó toroid után és szép lassan csökkentettem a primer oldali feszültséget. Egy bizonyos feszültség határ alatt megszünt a melegedés, és a nyugalmi teljesítmény felvétel 1W alattira csökkent. Tehát komolyabb mérések nélkül is bizonyítható volt, hogy emiatt melegszik a kimenei dióda hűtőbordája. (a táp emlékeim szerint már 60...80 V körüli feszültség esetén adja a kimeneti 24V-ot)
- Bármely berendezés esetén vizsgálható, hogyan reagál a hálózati feszültség változására.
Aktív PCF-s készülékeket általában nem lehet labortápról elindítani, kell neki a közel szinuszos hullámformájú bemeneti feszültség.
- Hálózati trafók gerjesztése, ill. nyugalmi teljesítményfelvétele is tesztelhető a feszültség függvényében. Pl. 220v-ra méretezett régi trafó mit szól 240V-hoz, elkezd-e meredeken emelkedni az áramfelvétele (telítés) vagy sem.
- Ismeretlen trafók is vizsgálhatók ha finomoan tudonk feszültséget adni valamely tekercsére.
Meg tudjuk határozni, hogy kb milyen feszültségre méretezték. (pl. 120V-os primerű trafók, külföldi, nem 230V-os készülékek is könnyen teszelhetők)
- A trafókhoz hasonlóan indukciós motorok, aszinkron és szinkron motorok vizsgálatához is hasznos lehet.
- Ezt továbbgondolva pl. üzemi körülmények között is vizsgálhatunk motor indító, és üzemi kondenzátort - biztonságosan.
- 50Hz-re készült műszereket, áramváltókat, és egyéb berendezéseket vizsgálhatunk, amelyeknek számít, hogy 50Hz-es szinusszal működnek.
- Mérés céljából kiválthatjuk ideiglenesen egy készülék hálózati trafóját, akkor is ha éppen nincs megfelelő feszültségű trafónk.
- Néha kihasználom a beépített lágyindítót is egy-egy külső készülék indításához. (ebben 6db NTC van sorbakötve, elég sokat bír...)
- Régi berendezés indítható finoman a toroiddal, lassan emelve a feszültséget, hogy a benne levő pufferkondiknak legyen ideje formázódni és lassan feltöltődni.

A műszer független táplálása:
A mérőegység belül szokványos előtétkondis táppal van ellátva.
- Ha az előtétkondit kivesszük, akkor ennek a DC oldala (az ott üzemszerűen mérhető) megfelelő nagyságú feszültséggel megtáplálható.
- Az előtétkondi az AC feszültség bemenetről veszi az áramot. Ha a kondit kiemeljük, és egy külső kondival helyettesítjük,
akkor ezt táplálhatjuk egy nagyjából fix feszültséggel (a szabályozó toroid előtti pontról), miközben a bemeneti AC feszütséget kb. nullától tudja mérni az eszköz.
Az eredeti előtétkondi úgy van méretezve, hogy kb. 80...260VAC között elegendő áram folyik rajta a műszer üzemeltetéséhez, de
ha a küldő kondit fixen 230V körüli feszültségre kötjük be, akkr a kapacitását elegendő akkorára méretezni, hogy erről a feszültségről biztonsággal működjön a műszer.

Hasonló praktikussági okokból van 2,5kV-os szigetelési ellenállás mérőm is. Kínai cucc, nem túl preciz, de nagyságrendileg jól mér. Kellő biztonsággal meg tudom állatpítani vele, hogy egy-egy hálózati táp, vagy készülék szigetelése jó, és biztonságos-e... Ritkán kell,de akkor nagyon hasznos.

Egy kép a Skori által leírt "műszer független táplálása" jobb értéséhez.
Pirossal berajzolva az általam kiszedett alkatrészek. Én a puffer kondit támadtam be kívűlről kb 10V DC-vel.

Köszönjük a magyarázatokat.

Nekem olyan mérőm van, mint amit Alkotó képén is látszik. Én meghagytam a kondit belül, de beépítettem a sorkapocsnak egy ötödik tagot, amin keresztül a szabályozható toroid előttről kap fázist.

Ehhez a kondi egyik lábát kellet kivenni a NYÁK-ból és egy külön furaton keresztül a sorkapocshoz vezetni és a kondival párhuzamos R16-ot a NYÁK-ról eltávolítani és helyettesíteni közvetlen a kondira kötve.

Annyival egészíteném ki, hogy az eredeti 1µF elegendő áramot biztosít már 80VAC-ról is, ebből kiindulva pedig feleslegesen nagy áram folyik 230VAC-ról. Ez végülis nem okoz gondot, de lehet kisebb kapacitású kondit is használni, vagy a hosszabb élettartam érdekében egy további külső kondit is sorbakötni. Így kisebb feszültség jut egy-egy előtétkondira, és a kisebb áram miatt sem haragszanak meg A gyakorlatban 330nF már éppen elegendő, 470nF-al pedig biztosra lehet menni, és elegendő tartalék is marad.

A sorkapcsot én megspóroltam, és csak egy apró lyukat fúrtam egy vékony vezeték számára. Az eredeti kondit kivettem, és az új 470nF-os X2 kondit a műszer házán kívül helyeztem el.

Igen, normál esetben lehet kisebb kondit is használni, nálam viszont a leválasztó trafó a toroid előtt van, és van egy kisebb feszültségű/nagyobb áramú kimenete is, ezért nálam maradt ez az érték.

Magán levelezésben szóba került ennek az AC tápegységnek a felépítése. Mivel másokat is érdekelhet, összedobtam, egy skiccet (egyszerűsített kapcsolási rajzot) és itt is megosztom az általam készített megoldás rajzát.

Mikrofonos kivezérlésjelző em84 csővel, kapcsolóüzemű táppal, bolhapiaci fa díszdobozba épitve. A plusz 2 cső csak dísznek van.

Házba költöztettem ezt az ESP A osztályú fejhallgató erősítőt.
Egy Videoton RA rádió burkolatát használtam fel a retrós megjelenéshez, a fő trafót gondolom sokan felismeritek Beag AET453-ból származik, a segédtrafó pedig egy összetört burkolatú asztali lámpáé volt. Előlapot, hátlapot, szerelőlapot 3mm Al lemezből készítettem. Feliratok "black-on-transparent" szalagra nyomtatással készültek. A műszerek egy régi deck-ből valók még régebben bontottam menthetetlen mechanikájú készülékből. Előfok egy sima baxandall, előlapi gombbal választhatóan a jelút kikerüli.
AD827 műveleti erősítő az eleje, ennek a típusával kísérleteztem, több típust is belepróbáltam, és ezzel szólt a legszebben.
A hátulja ronda és igénytelen. Én voltam, vállalom.

Mutatós lett (bár én a balansz és a hangszín gombokat kicsit jobban elosztottam volna, ha már ott a műszerek alatt pont akad nekik némi üres hely). Egy kicsit mesélsz arról, hogy ez a sok ki-bemenet az előlapon mit tud és mi célt szolgál?

Sziasztok.
Kb. egy éve láttam meg ezt az órát valahol a neten. Mondanom sem kell hogy csinálnom kellett egyet.
Az eredeti arduinóval vezérelt, de nekem nagyon fontos hogy egy óra nagyon pontos legyen. Tapasztalatból írom hogy a PIC vagy arduinó órajel nem igazán jó egy órához. Ezek a munkáim a fiókban, vagy a polc hátulyán porosodnak. Mutogatni jók, de a gyakorlatban problémás.
Ezért a vezérlést magam terveztem meg. A vezérlő áramkör egy Pic12F629 egy aprócska programmal. Az órajelet egy EEPROM óra 1Hz kimenetéről kapja. Terveztem hozzá két gombot. Egyik előre 1 perc, a másik vissza 15 másodperc. Azért kevesebb hogy a mutatót rá lehessen állítani jegyzésekre.
Fél éve csináltam meg. 32.768 KHz quartz kristályal és 10p Trimmerrel sikerült belőni az 1Hz frekvenciát. Azóta pontos.
Ezen az oldalon Meg lehet nézni az eredeti cikket. Motor tipusa: 28byj-48 5v
Telefon töltővel működik. Pici lithium polimer akksit raktam bele az áramszünetek vagy hurcolászás miatt. 2 napig megy vele.
Csatolom hozzá a programot is ha valakit érdekel.
Üdv mindenkinek.

Ez tök jó. Nagyon menő..

Jól néz ki. A belső felépítéséről is készítesz fotót?

Nincs nagy látvány. Be van sűrítve, de ez ilyen.

"Nincs nagy látvány." Gondolom a mutatókat szoktad nézni, nem a belsejét...
Végre egy óra, amit én is szívesen megcsinálnék!

Szia!
Milyen nyomtatási technológiával készítetted a fogaskerekeket_

Legkommerszebb FDM (szálhúzós) nyomtatással, ránézésre.
Nagyon ötletes konstrukció ez a vekker!

3D nyomtató, 0,25 dűzni, pet filament (ez volt éppen kéznél ). Ez az egyszerűbb része. Letöltöd, kinyomtatod.
A dobozt módosítottam egy kicsit a gomb és töltő lyukakkal, meg a csavarokat is átraktam mert útban voltak.

Szia!

Nagyon látványos, hogy a mutatók csak a levegőben lógnak. Én pontosan nem tudnám leolvasni róla az időt mivel nincs meg minden beosztás, azaz csak meg tippelni lehet. De ha már a pontosság jött szóba , az arduinót önmagába nem szokták használni időmérésre , inkább úgy szokás, hogy hozzákapcsolnak egy DS 3231 RTC-t, úgy már elég pontosnak mondható. Használok rtc-t több helyen is és elég pontosnak látom őket.

Mi a motor típusa?
Ilyen steppert még nem láttam.

Ennyi beosztással egy pillant alatt megmondom perc pontossággal hány óra. Nekem ennyi elég. Aki akar tervezhet rá számokat. A törekvésem az volt hogy fél év múlva is egy perc alatt legyen a pontatlanság. Ha akarsz nehezíteni a leolvasáson, akkor meg lehet csinálni visszafelé járó órának.
Akik közzétették ezt az órát, egyikük sem csapott hozzá RTC-t. Azért kellett nekem.

28byj-48 5v
Fogaskerék áttételű step motor. Méretéhez képest jó erős.

Kis színvonalrontás kb 15évről ezelőttről, az indokolatlanul megszépült régiszépidőkből Pic programozó készült pillanatragasztó és pillanatpáka meg némi szemét felhasználásával, kicsit hiányos és törött de anno működött. Pincében leltem rá nemrég.

hozzászólása

Rossz PC tátpegység doboz forrasztási füstelszívó ventilátorral.
Aktív szén szűrővel.
Elől szív,oldalt fúj

Hű, ez de jó ötlet. Gondolkodtam mostanában elszívó építésében, vagy ilyen közel rakható dobozt gondoltam, vagy félig flexbilis csövet rakni rá és azzal közelíteni meg a forrasztás helyét, így talán kevésbé van útban. A komolyabb gyári megoldások is így működnek. Itt elakadtam, nem tudom, hogy hol találhatnék ilyen csövet.

Milyen távol rakod a forrasztástól?

Kb. 25-30 cm-re

Pazar!

Numitron óra

Variációk egy témára. Numitron óra két verzióban. Az egyik non multiplex.a másik shift regiszteres óra Köszönöm kaqkk-nak a non multiplexes óra programját ami még fejlesztés alatt áll.
És köszönöm Bácsi Zolinak a shift regiszteres óra programját és hogy nem hagyta annyiban hogy amikor tévútra jutottam .

Jól néz ki! A csövek DA-2000 vagy más típus?