Arra is készülj hogy feszkétszerező egyenirányítás kell majd, mert másképp nem igazán lesz meg a 33V.

Így meg lehet oldani. Nem tudom mit jelent az állandó áramerősség, most 4.2 Amax.
A 0.175 Ohm-mal tudod fixre beállítani, vagy pedig feszültségosztó az áramfigyelő bázisára.

feszülség szabályozása

Sziasztok!

Vásároltam egy eléggé nagy teljesítményű kapcsolóüzemű tápegységet, 53 volt 50 amper amit tud nagyjából.
Maga a táp tud áramkorlátot rs 485-ön keresztül szabályozni, viszont feszültséget csak 40 és 58 volt környékéig, lehetne erre valamilyen külső feszültség szabályozást kötni? Fettel? Bármilyen ötlet érdekel, illetve hogy érdemes e a melegedés miatt stb, ritkán, de jó lenne egy táp ami tud nagy áramot.

psu4850a a típusa

Köszönöm!

Rajz kellene róla, mert elvileg vissza kéne tudni szabályozni valahogy legalább 20%-ra de talán még 10-re is. Volt itt fent egy cikkem (UKT) ami tudta ezt, a cikk már nincs fent de a topikban megvan valahol. Ahhoz a tápod sem kell.

A neten van mindenféle kókler, indonéz "szakembör" aki módosítja, de úgy őrzik a titkát hogy hihetetlen.....

Ott van pl. a PC táp, egy ellenállás osztó helyére kell betenni egy potit és ennyi, annál sem lehet sokkal bonyolultabb, kivéve ha valami proci vezérel benne mindent.

Összetett egy lélek, belenéztem....

Én kb 2 óra buherálás árán tudtam 5V--al lejebb tekerni a feszt. Nyilván soros kommunikációját nem fejtettem meg. De ez nagyon nem a kezdő szint, írtózatosan bonyolult táp!

Ezzel tisztában vagyok, nem véletlen nem piszkálom, egyelőre veszek egy rs485 átalakítót, úgy tudom hogy az áramkorlátot támogatja, a feszültséget viszont kb 40 voltig engedi levinni szoftveresen.

Nagyon nagyon kétlem, hogy ez tudna áramkorlátot. Egyszerűen ez nem arra való. Szerintem maximum áramvédelem van benne, ami fölött lekapcsol. Ez erre nem alkalmas. Ha ebből laportápot szeretnél, akkor ehhez kell építeni egy labortápot, vagy venni kínából valamit hozzá!

Mivel eredetileg akkukat tölt, gyanítom tudja, az 1u magas verziója is tudja, az 4850g2 néven van, de az adatlapja is írja hogy van áramkorlát

Bővebben: Link

De gondolom már végig olvastad "Supports voltage adjustment,current adjustment,and
current sharing"

ill ezt is érdemes meglesni, a rokon modell

Bővebben: Link

OK, ha nem vitatkozom, akkor hajrá!

Vitatkozz, ha nem értesz egyet
Arról szól az oldal hogy véleményeket megosszunk, ütköztessünk stb...

Már bocsáss meg, de miért vitatkozzak, hiszen te elolvastad, hogy ez jó labortápnak. Te labortápot szeretnél vele csinálni (gondolom azért írtál a labortáp csoportba..), de az nem fog menni. Ez egy tápegység visszahajló karakterisztikájú áramkorláttal, abból is több kW-os, tehát semmiképpen sem egy precíziós áramkorlátról beszélünk, még csak nyomokban sem lehet ráfogni a labortáp jelzőt. Tápegységnek viszont kiváló. Lehet hozzá készíteni egy labortápot, aminek ez a tápja. Ezt írtam neked.

Van három darab labortápom, kellene egy tápegység ami tud nagy áramot, egyébként ha nem látnám hogy mások átalakítják akkor nem is gondolkodtam volna el rajta.

Átalakítva árulták a neten ezeket a tápokat, volt alibaba-n is, valahogy meg lehet csinálni

Ezt a 4850g2 tudja:

Output Voltage – Online – 41.5 to 58.5 volts, 0.1A steps
Output Voltage – Offline – 48 to 58.5 volts, 0.1A steps
Current Limiting – 0 to 60A, 0.1A steps

De majd megjön az rs485 átalakító akkor kísérletezem

Tessék, ez tud nagy áramot, kikötött fesszabályozással hegeszteni is tud, páran után építették itt régebben. Az áramkorlátja picit kihajlik, mert ugye az áramnak nem az átlag hanem a csúcsértékére szabályoz (árammódú szabályozás) mert az szükséges feltétel ahhoz, hogy az IGBT-k ne menjenek tönkre. Adott keretek között tetszőleg áramúra és feszültségűre megépíthető, az a lényeg, hogy megfelelő hűtése legyen, meg ne lépd túl vele azt a kb. 2-2,5kW-ot.

Volt erről a tápegységről régen egy cikk, de az eltűnt. Elérhető, tanulmányozható valahol még?

Egyszer privátban belinkeltem neked miután kerested. Ge Lee engedelmével, ismét íme. Már régen használtam, de nekem jól működött....

Köszönöm. Nem emlékeztem a korábbi esetre, de most elmentettem.
Ez nem a legkényelmesebben olvasható formátum, de láthatóvá tudom tenni. Arra gondoltam, talán nem tűnt el, csak én keresem rosszul. Illetve ha mégis eltűnt, akkora mi lehetett ennek az oka.

Erre nem tudom a választ sajnos. Lehet a szerző döntött így, de mivel többen keresték megengedte, hogy aki lementette, az kirakja a fenti linken. Talán ő megmondja miért tűnt el a cikke. A htm formátum böngészőkkel olvasható zökkenőmentesen.

Igen, olvasható minden. Csak a lapozáshoz másikat kell megnyitni, azaz nem egy folyamatos valami. De ez nagyon apró kis kényelmetlenség, ismét köszönöm a linket.

Igazán nincs mit!