Szia!
A honnan tudja részhez;

Vagy WiFis vagy a régebbiek vezetéken, az inverterrel --Az adja a szabályzó jeleket.

Tehát az inverter progjamja vezérel--korlátoz.
A működése ; A panel teljesitménye fix --a kimenetet vezérli az optimalizáló P=UXI

ha a beállitott árama 5,9A akkor a feszültség változással állitja be a maxximumot .Ez lehet 5V----tól ---esetleg 43Vig .

Csakhogy a Tigo-ból volt olyan változat, ami semmilyen kapcsolatban nem áll az inverterrel és kommunikációja sincs. Vagyis a rendszerről sem tudhat semmit.

Szia!
Talán az a legrégebbi tipusa --csak a névleges átfolyó áramra szabályozott.

Már régen láttam ilyet.

a Tigo TS4 optimalizáló

Csak a Solaredge-t ismertem ennyire részletesen, ott pedig biztos volt, hogy az optimalizálók a DC vonalra ültetett jelekkel kommunikáltak az inverterrel és a sztringfeszültség mindig állandó volt, egy fázis esetén 380VDC, háromnál 750VDC. Ugyanaz az optimalizáló kellett mindegyik inverterhez, csak elő volt írva a minimális darab, tehát a rendszer élesztésekor mindegyikhez eljutott az infó, hogy éppen milyen inverterre csatlakoznak és mekkora eredő feszültséget kell előállítaniuk, onnantól meg egyszerű matek hogy a rendelkezésre álló teljesítményekből létrehozzanak egy eredő áramot és a feszültségek megoszlását pedig a teljesítményekhez igazítsák.

Tigo-hoz még méretezési anyagom sincs. Úgy rémlik, hogy volt olyan változat belőle jópár évvel ezelőtt, ami nem tudott monitoringot és nem volt szükséges hozzá a kültéri rádiófrekis adatgyűjtő és kommunikációs egység. Lehet, hogy egymással sem voltak képesek kommunikálni, mert csak a DC vonal állt rendelkezésre.
Mindaddig, amíg egy meglévő sztringben csak pár darabot szerelsz be, addig ez nem is probléma. Nagyobb áramot hiába adna ki, a többi sima napelem "megfogná".
Bár szó van valami aktív söntről, impedanciaszabályozásról is, lehet hogy ehhez nem kell még a sztring áramát sem becsülni, hanem rövidzárból elindul a szabályozás mind áramban, mind feszültségben növekvő és amikor az áram már nem tud tovább növekedni, akkor a feszültségen növel még annyit, hogy a maximális teljesítményt vegye le a napelemről. Ez így működhet önmagában is, a többitől is függetlenül.

Villanymozdony kérdése viszont az, hogy ha minden egyes napelem alatt van egy ilyen Tigo, akkor honnan tudják, hogy sem bemeneti áramban, sem eredő feszültségben nem léphetnek túl egy adott értéket. Ha most tudnám mi a kiválasztás menete, akkor egyszerűbb lenne megmondani... ha viszont nem kommunikálnak egymással, akkor az lehet a kulcs, hogy az inverterre kapcsolt napelemek maximális számát és áramát továbbra is a hagyományos módon kell kiválasztani. Szerintem Tigo-val ettől nem lehet eltérni és nem lehet kétszer több modult felrakni, mint amit megenged az Uoc feszültség. Valami rémlik is, hogy talán maximum a modul feszültségét tudja magán átengedni, azon növelni nem képes, tehát valami buck konverter lehet benne. Innentől pedig az optimalizálók már nem tudnak akármit csinálni, hiszen akkor a maximális napelemes üresjárási sztringfeszültségnél többet sem képesek előállítani, a sztringáram pedig abból következően nem lehet több, hogy a sztring a munkaponti feszültségek környékén már nem kell, hogy több áramot adjon le.
De fene tudja, ha buck konverterekkel működnek, akkor elvileg tévesen beállhatna egy alacsonyabb sztringfeszültség, aminél viszont az optimalizálók a kimeneti áramukat növelnék meg a maximálishoz közelire, vagyis egy 8-9A-es sztringnél elérnék kétharmad feszültségen a 15A-t.

Szia!

Igen ez a témakör sincs" túl ismertetve "--gyári is elég semmitmondó.

A vállalkozók általi része meg olyan-amilyen.


https://knowledge-center.solaredge.com/sites/kc/files/se-connecting-solaredge-power-optimizers-to-multiple-pv-modules-application-note-hu.pdf

Valami olyan rémlik, hogy (kinai )vásárláskor az áramra voltak kiváncsiak . 4 féle volt.
A 150W-tól a 320W-s panelig lefedte .Azóta a 4xxxW panelekhez is van ilyen.

A sztringben különböző modulok esetén a maximális áram és feszültség nem térhet el egymástól 25%-nál jobban. Ugyanez igaz a teljes sztringben az eredőkre.
Részleges optimalizálás és kevert típusú optimalizálók csak akkor elfogadhatóak, ha egy sztring egy MPPT-re csatlakozik. Ha párhuzamos sztringek vannak, akkor azonos típusú optimalizálót kell használni minden egyes napelemhez, még a nem árnyékoltakhoz is.

A buck konvertert megerősíti egy leírás, hogy csak "áramerősítésre" képesek.
A sztringáram állítólag a legnagyobb teljesítményű napelem Impp áramára fog beállni, ezt az áramot tartja az összes többi optimalizáló az adott teljesítményű napelemeknek és az így létrehozható kimeneti feszültségnek megfelelően.
Egyes modulok képesek feszültséghatárolásra az Umpp felett, de az Uoc alatt, így akár néhánnyal több napelem is köthető a sztringbe mint a hagyományos méretezés, mivel az optimalizálók sosem engedik ki az inverterre a teljes üresjárási feszültséget. Kérdés, hogy akkor ezek először végigmérik a rájuk kapcsolt modul teljes karakterisztikáját és aszerint limitálnak-e.

Talán működik a rádiós cucc nélkül a rendszer, de ezt nem támogatja a Tigo és ilyenkor a garancia és a támogatás is korlátozott. Azt mondja igényli az állandó internetet és a felhőt... mármint a gyártó, biztos kell nekik az adat.

Szóval akkor a modulok helyes megválasztása esetén nem tud kialakulni a legerősebb modul áramánál nagyobb a sztringben, így pedig a névleges munkaponti feszültségnél sem fog létrejönni több, de jó hagyományos méretezésnél az inverterre amúgy is képtelenség, hogy a teljes üresjárási feszültségnél többet engedjenek az optimalizálók.