Szia!
A honnan tudja részhez;

Vagy WiFis vagy a régebbiek vezetéken, az inverterrel --Az adja a szabályzó jeleket.

Tehát az inverter progjamja vezérel--korlátoz.
A működése ; A panel teljesitménye fix --a kimenetet vezérli az optimalizáló P=UXI

ha a beállitott árama 5,9A akkor a feszültség változással állitja be a maxximumot .Ez lehet 5V----tól ---esetleg 43Vig .

Csakhogy a Tigo-ból volt olyan változat, ami semmilyen kapcsolatban nem áll az inverterrel és kommunikációja sincs. Vagyis a rendszerről sem tudhat semmit.

Szia!
Talán az a legrégebbi tipusa --csak a névleges átfolyó áramra szabályozott.

Már régen láttam ilyet.

a Tigo TS4 optimalizáló

Csak a Solaredge-t ismertem ennyire részletesen, ott pedig biztos volt, hogy az optimalizálók a DC vonalra ültetett jelekkel kommunikáltak az inverterrel és a sztringfeszültség mindig állandó volt, egy fázis esetén 380VDC, háromnál 750VDC. Ugyanaz az optimalizáló kellett mindegyik inverterhez, csak elő volt írva a minimális darab, tehát a rendszer élesztésekor mindegyikhez eljutott az infó, hogy éppen milyen inverterre csatlakoznak és mekkora eredő feszültséget kell előállítaniuk, onnantól meg egyszerű matek hogy a rendelkezésre álló teljesítményekből létrehozzanak egy eredő áramot és a feszültségek megoszlását pedig a teljesítményekhez igazítsák.

Tigo-hoz még méretezési anyagom sincs. Úgy rémlik, hogy volt olyan változat belőle jópár évvel ezelőtt, ami nem tudott monitoringot és nem volt szükséges hozzá a kültéri rádiófrekis adatgyűjtő és kommunikációs egység. Lehet, hogy egymással sem voltak képesek kommunikálni, mert csak a DC vonal állt rendelkezésre.
Mindaddig, amíg egy meglévő sztringben csak pár darabot szerelsz be, addig ez nem is probléma. Nagyobb áramot hiába adna ki, a többi sima napelem "megfogná".
Bár szó van valami aktív söntről, impedanciaszabályozásról is, lehet hogy ehhez nem kell még a sztring áramát sem becsülni, hanem rövidzárból elindul a szabályozás mind áramban, mind feszültségben növekvő és amikor az áram már nem tud tovább növekedni, akkor a feszültségen növel még annyit, hogy a maximális teljesítményt vegye le a napelemről. Ez így működhet önmagában is, a többitől is függetlenül.

Villanymozdony kérdése viszont az, hogy ha minden egyes napelem alatt van egy ilyen Tigo, akkor honnan tudják, hogy sem bemeneti áramban, sem eredő feszültségben nem léphetnek túl egy adott értéket. Ha most tudnám mi a kiválasztás menete, akkor egyszerűbb lenne megmondani... ha viszont nem kommunikálnak egymással, akkor az lehet a kulcs, hogy az inverterre kapcsolt napelemek maximális számát és áramát továbbra is a hagyományos módon kell kiválasztani. Szerintem Tigo-val ettől nem lehet eltérni és nem lehet kétszer több modult felrakni, mint amit megenged az Uoc feszültség. Valami rémlik is, hogy talán maximum a modul feszültségét tudja magán átengedni, azon növelni nem képes, tehát valami buck konverter lehet benne. Innentől pedig az optimalizálók már nem tudnak akármit csinálni, hiszen akkor a maximális napelemes üresjárási sztringfeszültségnél többet sem képesek előállítani, a sztringáram pedig abból következően nem lehet több, hogy a sztring a munkaponti feszültségek környékén már nem kell, hogy több áramot adjon le.
De fene tudja, ha buck konverterekkel működnek, akkor elvileg tévesen beállhatna egy alacsonyabb sztringfeszültség, aminél viszont az optimalizálók a kimeneti áramukat növelnék meg a maximálishoz közelire, vagyis egy 8-9A-es sztringnél elérnék kétharmad feszültségen a 15A-t.

Szia!

Igen ez a témakör sincs" túl ismertetve "--gyári is elég semmitmondó.

A vállalkozók általi része meg olyan-amilyen.


https://knowledge-center.solaredge.com/sites/kc/files/se-connecting-solaredge-power-optimizers-to-multiple-pv-modules-application-note-hu.pdf

Valami olyan rémlik, hogy (kinai )vásárláskor az áramra voltak kiváncsiak . 4 féle volt.
A 150W-tól a 320W-s panelig lefedte .Azóta a 4xxxW panelekhez is van ilyen.

A sztringben különböző modulok esetén a maximális áram és feszültség nem térhet el egymástól 25%-nál jobban. Ugyanez igaz a teljes sztringben az eredőkre.
Részleges optimalizálás és kevert típusú optimalizálók csak akkor elfogadhatóak, ha egy sztring egy MPPT-re csatlakozik. Ha párhuzamos sztringek vannak, akkor azonos típusú optimalizálót kell használni minden egyes napelemhez, még a nem árnyékoltakhoz is.

A buck konvertert megerősíti egy leírás, hogy csak "áramerősítésre" képesek.
A sztringáram állítólag a legnagyobb teljesítményű napelem Impp áramára fog beállni, ezt az áramot tartja az összes többi optimalizáló az adott teljesítményű napelemeknek és az így létrehozható kimeneti feszültségnek megfelelően.
Egyes modulok képesek feszültséghatárolásra az Umpp felett, de az Uoc alatt, így akár néhánnyal több napelem is köthető a sztringbe mint a hagyományos méretezés, mivel az optimalizálók sosem engedik ki az inverterre a teljes üresjárási feszültséget. Kérdés, hogy akkor ezek először végigmérik a rájuk kapcsolt modul teljes karakterisztikáját és aszerint limitálnak-e.

Talán működik a rádiós cucc nélkül a rendszer, de ezt nem támogatja a Tigo és ilyenkor a garancia és a támogatás is korlátozott. Azt mondja igényli az állandó internetet és a felhőt... mármint a gyártó, biztos kell nekik az adat.

Szóval akkor a modulok helyes megválasztása esetén nem tud kialakulni a legerősebb modul áramánál nagyobb a sztringben, így pedig a névleges munkaponti feszültségnél sem fog létrejönni több, de jó hagyományos méretezésnél az inverterre amúgy is képtelenség, hogy a teljes üresjárási feszültségnél többet engedjenek az optimalizálók.

Így van, erre gondoltam. Itt persze kérdés az, hogyha a Growatt inverterem max. bemenő árama 11 A, akkor az azt jelenti, hogy ennél nagyobbat nem fog felvenni, vagy pedig felveszi, de kiáll hibára?

Egyébként úgy tűnik, az lesz a végleges megoldásom, hogy van 6 db. 285 W-os polikristályos panelem a garázson, és 2 db. 415 W-os a háztetőn. (Arra sajnos nem tudok többet tenni árnyékok miatt.) A 2 db. 415 W-os panel kap optimalizálót, és az egyik 285 W-os is. Így egész jó kis rendszer lesz már a november-december-január hónapokat kivéve, mert ilyenkor árnyékban van a garázs a háztető miatt. Erre az időszakra viszont kiiktatom a 6 panelt, és csak a háztetőn lévő 2 db. marad az inverteren, azt elég jól éri az alacsonyan járó Nap.
Itt lenne fontos, hogy a 2 optimalizálós panel ne gyilkolja az invertert.

Egyébként gyönyörűen termel mostanában a 6 modul, leadott 1200 W-ot is már egyik nap. Napról napra nő, ahogy fordulunk a Nap felé.

Szia!
Ez kicsit elméleti....ha 8A -s az a konverter/optimalizáló akkor az 1Vx8A és a max 27Vx8A közti értéksor jöhet létre. ill. bármilyen más áramértéknél is hasonló....

A 3xxx és 4xxx méretű panelekhez tartozik a 15A.

Az a 2x415W panel nem kevés a 6x285W panelhez? Mert van alsó indulási feszültség is.Meg feszültség max. is.

Működnie kell, a két panel 2*45 V, azaz 90 V üresjárási feszültséget ad, az inverter 80 V-nál elindul. A Vmpp-je 2*37,8 V = 75,6 V, elvileg belefér, mert ha már elindult az inverter, akkor 70 V-ig le lehet menni. A helyet kialakítom további 1 panelnek, ha így nagyon nehezen menne.

Growatt 2000-S
MPP work voltage range: 70-450V
Start voltage: 80V
Max input current: 10A

ECO-285P-60
Uoc_max -20°C: 42,72V
Isc_max 70°C: 9,78A
6db modul sorosan: Uoc_max: 256,32V, Ump: 189,6V
4db modul sorosan (kiesett kettő): Uoc_max: 170,88V, Ump: 126,4V

DAH-66L6-415
Uoc_max -20°C: 51,74V
Isc_max 70°C: 11,68A
Ump_min 50°C: 35V (becsült)
2db modul sorosan: Uoc_max: 103,5V, Ump_min: 70V
Nagy melegben az Uoc is leeshet 80V körülire, nagyon határeset így hogy egyáltalán stabilan fog működni vagy egyáltalán elindul az inverter.

Na ez az a ritka eset, mikor az optimalizáló még ronthat is a helyzeten, lehet hogy miatta egyáltalán nem fog működni vagy ki-be fog kapcsolgatni az inverter... Miért akarsz pont a kettő árnyémentes modulra optimalizálót akasztani?

Optimalizáló nélkül mi történik? Az egyiken árnyék lesz -> csökken a soros áram -> csökken a napelemek terhelése -> növekszik a kapocsfeszültség -> inverter örül. Kisebb teljesítményed lesz, de legalább termel.

Tigoval: egyiken felére csökken az áram, másik max áramot tud -> Tigo a maximális sztringáramot akarja tartani -> buck konverterrel kiad kétszer akkora áramot fele akkora feszültséggel -> a sztringfeszültség bezuhan még a 70V-os működési küszöb alá is -> inverter leáll. Én arra tippelek hogy aztán megpróbál újra elindulni és egy másodperccel később megint leáll, vagy meghülyül tőle az MPPT is.

Nem értem akkor mi volt árnyékban. Az épület tájolása ritkán szokott megváltozni, ha most alacsonyabb napállásnál is képes szépen termelni, akkor nyár felé még ennyi probléma sem kell, hogy legyen.

Az invertert inkább a feszültség öli meg, valószínűleg le fog szabályozni a max 10A-nál. De a modul is csak akkor ad le ennyit, ha megkapja az ehhez szükséges besugárzást.

Hiába olvastam, nem tudtam meg hogyan szabályoz áramra a Tigo. Az biztos, hogy feszültséget nem növel, maximum az Uoc-t engedi át magán.

Egy érdekes idézetet találtam:
"While Solaredge optimisers are forced to work anytime the sun is shining, Tigo optimisers are only required to work when the shade is … shading."
(A Solaredge-ben kombinált buck-boost van, a Tigo-ban maximum egy buck).

Még az is lehet, hogy van benne egy MOSFET sönt ami akkor aktiválódik, ha a modulban már mindhárom bypass dióda vezet. Meg az impedanciaillesztést és a söntölést is sokat emlegetik, kár hogy vízcsővel...

Van aki azt mondja, hogy nem képes csodákra, maximum csak 33%-os áramnövekedést tud létrehozni max 25%-os feszültségcsökkenés mellett.

A Tigo gyári írása mégiscsak azt mondja, hogy az a leghatékonyabb ha globális a rendszer és az optimalizálók egyszerre végeznek méréseket minden modulon, van kommunikáció és a központi egység dönti el melyiknek hogyan kell dolgoznia.
MMU - Maximizer Management Unit (Data Logger)

Ezek voltak a régi típusok:
TS4-O - Csak optimalizálás
TS4-D - Csak bypass dióda (valószínűleg 1db a napelemmel párhuzamosan)
TS4-M - Dióda + monitoring (nem optimalizáló, csak adatgyűjtés)

Elfelejtettem csatolni a görbéket. A munkaponti feszültség hőmérsékletfüggő változását nagyjából lehet becsülni a hőmérsékleti tényezőkkel, de ez az STC körülményekből indul ki, amikor feltételezzük, hogy a besugárzás mindig ugyanannyi ami ráadásul nem kevés.

Ha megnézed a második és harmadik görbét, akkor a maximális munkapont pöttyök nem esnek egy függőlegesre, ami azt jelenti hogy a kevés fény olyan 2-4V eltérést (csökkenést) képes okozni a munkaponti feszültségben. Szóval a kb. 70V minimum munkapontiból még ezt is le kell vonni ha biztosra akarsz menni... lehet, hogy pont emiatt fog teljesen kikapcsolni egy meleg borús nyári napon.

Köszi a részletes válaszokat!

A garázson lévő 6 db. modul csak a téli hónapokban kap árnyékot, így azt arra az időre kiiktatnám, de a házon lévő 2 db. 415-ös modul viszont maradna, mert azt rendesen süti a nap.
A többi évszakban természetesen a teljes rendszer menni fog. Ezek a nap nagy részében árnyékmentesek, de a reggeli és a délutáni órákban (úgy 3-tól) sajnos kap egy kis árnyékot. Emiatt gondoltam az optimalizálót rájuk tenni. Úgy tűnik, az inverter "buta" ahhoz, hogy amikor egy modul (vagy azon egy bypass diódához tartozó cellasor) termelése kiesik, akkor ráálljon a kisebb feszültségre, de (közel) azonos áramra, hogy valóban csak az adott modul termelése essen ki. Ezt persze ahogy régebben írtam, a másik (szigetüzemű Easun) inverter se csinálja jobban.


Érdekes ez, mert szimulátorban simán ki lehet hozni, hogy majdnem csak az árnyékolt modul teljesítménye essen ki. Itt az MPPT az ellenállás állítgatása. (Tudom, ez nem teljesen fedi a valóságot, meg egy elég primitív szimulátor, de villanytanilag egész jó.)