Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
 
Témaindító: cimopata, idő: Szept 13, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   37 / 782
(#) alex.taylor válasza cimopata hozzászólására (») Szept 15, 2008 /
 
ha 1 kondira ránézek, akkor honnan tudom hogy az LOW-ESR-es vagy nem ?

esetleg a hőfokről ami rá van irva?
(#) Dudus válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 15, 2008 /
 
Katalógusban meg kell keresni.
(#) alex.taylor válasza Dudus hozzászólására (») Szept 15, 2008 /
 
és hol találok ilyen katalógust?
(#) Dudus válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 15, 2008 /
 
Rajta van a gyártó a kondin, megkeresed a weboldalát, és az ott kivétel nélkül meglelhető termékkatalógusban megnézed.
(#) cimopata válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 15, 2008 /
 
Például:

LXY
Rubicon
Yageo
(#) sprofan hozzászólása Szept 15, 2008 /
 
Sziasztok!
Sajnos nem sikerült 2SC4242-t (NPN 400V 7A) rendelnem, de kinéztem hejette a BUT56A -t (NPN 450v 8A). A kérdésem annyi lenne, hogy a NYÁK-tól egy 1-2cm-es toldás a bordáig még megengedett a tranyók esetén? Mert egy nagyon frankó kis dobozban lenne egy erősítőben, ami viszont elég lapos, tehát csak a hátul van hely borának. köszi
(#) alex.taylor válasza cimopata hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
köszi mindenkinek!

Az érdekelne cimopata, hogy az áramváltódnak a tápegységben mi alapján számoltad ki az 1:18-as arányt?
(#) cimopata válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Hali,
Lényegében nem szöszöltem sokat vele.
Volt 18 menet rajta a másik felén átdobtam 1 menetet és figyeltem hogy mekkora fesz alakul ki a vele párhuzamosan kötött ellenálláson.
Valójában nem is annyira a menetszám a lényeg hanem az ellenállás amin kialakul majd akkora fesz, ami már letiltja a működést
(#) GFI hozzászólása Szept 16, 2008 /
 
Sziasztok!

A közeljövőben tervezem egy egy erősítő építését, és kapcsi tápot szeretnék bele rakni.

Elolvastam cimopata cikkét, és az lenne a kérdésem, hogy milyen elven működő táp lenne a legalkalmasabb a célra. Mert a cikben ismertetett táp nem tartja a feszülséget. És az szerintem egy hasznos dolog lenne. Ezért van az igazán jó erősítőknek stabil tápjuk, mint pl JLH.

Persze javítsatok ki ha tévedek. Lehet többet nyerek a kis zajjal mint amit elvesztek a nem stabil fesszel.
(#) Attila86 válasza GFI hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Üdv.!

Az utolsó mondatodban nagy igazság van! Jól látod a helyzetet.

Ha egy mezei 50Hz-es toroidot, egy graetzet és egy nagy elkót használsz, azon is le fog esni a feszültség!
Ha szabályozó kapcsolóüzemű tápot használsz, akkor stabil lesz a feszültség, de sokkal nagyobb lesz a zaj.
A rezonáns tápegységnek az a hatalmas előnye, hogy kicsi a zaja. Terhelésre ugyan leesik a kimeneti feszültsége, de ha ez nagyon zavar akkor megfelelő mértékben túl kell méretezni, és be kell kötni egy csomó nagy elkót.

Üdv.: Attila
(#) cimopata válasza GFI hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Igaza van Attila86-nak. Tégy sok puffert a 320V os részre és ezzel leszoríthatod a feszültségcsökkenést 5% alá.
Azt meg sem fogja érezni az erősítőd.

Attila86!
Hogy áll a kapcsitápod?
Láttam a ki mit építettbe, 600W? Megy jól?
(#) gulyi88 válasza cimopata hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
azért csak óvatosan azzal a sok pufferrel.
könnyen túllőhetünk a célon, nagy puffer esetén olyan nagy impulzusáramok alakukhatnak ki, amik rendesen megnyönyörgetik a graetz diódákat, esetleg ki is nyírják, meg ugye a pufferkondikat is igénybeveszi (ESR..).
+ egy rakás meddő teljesíményt termel (nem szinuszos áram..)

inkább egy aktív PFC áramkört kellene tervezni (akár közösen is), így naggyából szinuszos áram folyna a hálózat felől (graetzen is), sztem a primer fesz ingadozása is csökkenne..

csá


(#) Attila86 válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Lágyindító kell és nincs ilyen probléma.

Egyébként és a nagy puffert a szekunder oldalra gondoltam, de a primernél is van értelme.

Üdv.!
(#) Attila86 válasza cimopata hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Skorival összeraktuk, megy rendesen. Még nem volt alkalmam jobban letesztelni, de láttam működni és szépen működött.

Igazából csak a folyamatos nagy terhelés okozhat (termikus) problémákat, de ezt még le kell tesztelnem.
Illetve még nem próbáltam ki a rezonáns tápot a labortáp többi részével, hogy hogyan működnek együtt. Hiszen a rezonáns táp csak egy kis része az egész konstrukciónak...

Üdv.!
(#) gulyi88 válasza Attila86 hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
nem az indulási tranziensre gondolok, hanem minden félperiódusban a primer pufferkondik töltőáramára...
(#) GFI hozzászólása Szept 16, 2008 /
 
Köszi a gyors válaszokat. Még nem tudom mikor lesz ebből valami konkrét. Egyenlőre túl sok az aktív projekt. És semmi nem készül úgy ahogy kellene. Adig nem kezdek bele semmi újba amíg a többit részben vagy teljesen be nem fejezem. Ha majd aktuális lesz akkor majd még lehet jövök érdeklődni.

Még annyit szeretnék, hogy a rezónancia frekit milyen teljesítményre kellene beállítani? Amikor az erősítő üresben jár vagy maxon vagy egy olyan hangerő mellet, amilyen hangerőn hallgatva lesz általában(Ez utóbbi tűnik logikusnak).
(#) cimopata válasza GFI hozzászólására (») Szept 16, 2008 /
 
Idézet:
„A rezónancia frekit milyen teljesítményre kellene beállítani?”


Max. teljesítményre, amit kiszeretnél venni!
(#) alex.taylor hozzászólása Szept 24, 2008 /
 
Szerintetek a mellékletben szereplő réz szalagból meglehetne épiteni cimopata cikkében szereplő trafót? A szalag szigeteletlen, szigszalagot gondoltam a menetek közé.

DSC02567.JPG
    
(#) sprofan válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 24, 2008 /
 
Én nem tudom a válasz, azt viszont igen, hogy a szigszalag nem a leg jobb ötlet több szempontból sem :no:
(#) lidi válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 24, 2008 /
 
A réz szalag kitűnő ötlet. Magyar PC tápban is van ilyen trafó. Csak persze nem szigszalaggal.
(#) alex.taylor válasza sprofan hozzászólására (») Szept 24, 2008 /
 
az a baj hogy más szigetelőm nincs.
(#) mex válasza alex.taylor hozzászólására (») Szept 24, 2008 /
 
Legvégső esetben lézer irásvetitő fólia is jó a menetek közé,megfelelő szélességű csikokra szabva.
Sokkal nagyobb hőállóságú mint a mezei szigszalag.
(#) Skori hozzászólása Okt 9, 2008 /
 
Összedobtam egy kisteljesítményü önrezgő rezonáns tápot (egyelőre csak deszkamodell). Akit érdekel itt találja a leírást. Az érdekessége, hogy felhasználtam egy PC-táp trafóját (nem tekertem át), és csak egy tekercset készítettem (szórási induktivitás helyett), a fetek meghajtása pedig egy kis gyürüvasmagos trafóval történik (nincs benne vezérlő IC) hasonlóan a fénycsőelőtétekhez. A kimenő teljesítmény kb 100...150W hűtés nélkül, a feszültség 12V, 24V, vagy akár 2x 24V is lehet.
(#) bbatka válasza Skori hozzászólására (») Okt 9, 2008 /
 
Tetszenek az alkotásaid.
Az önrezgő tápegységgel kapcsolatban van néhány kérdésem. A bemeneten lévő 220µF-os kondenzátor feszültségkorlátja mennyi legyen?
A TR2 trafó huzalvastagságai, induktivitása is érdekelnek. Van két induktivitásmérőm így nem gond a mérés. Van ugyan egy hulladék ATX-es tápegységem, de lehet hogy inkább magam tekerem meg a trafókat. A TR1-hez van átm.11/átm.18/átm.23/16 fazékmagom AL4900.
A kimeneti TR2-höz meg a rilzános átm.14/átm.26/9 ferrit gyűrűt használnám. A kimeneti feszültség 2x20V , az áramerősség 3A.
Köszi,
(#) Skori válasza bbatka hozzászólására (») Okt 9, 2008 /
 
Idézet:
„bemeneten lévő 220ľF-os kondenzátor feszültségkorlátja mennyi legyen?”

Legalább 350V-os, vagy 400V-os.
Idézet:
„A TR2 trafó huzalvastagságai, induktivitása is érdekelnek.”

PC táp trafót használtam. Ha saját tekerésü trafót használsz akkor a vasmag anyagától, és a méreteitől függenek a menetszámok, általában 0,1...0,15T-ra kell méretezni, a huzalvastagságot az áramerősség ismeretében 3...5A/mm2-re kell méretezni. A weblapomról le tudsz tölteni egy excel táblát ami segíthet a méretezésben. Persze az adott huzalmennyiségnek el is kell férnie a vasmagon...
Idézet:
„A TR1-hez van átm.11/átm.18/átm.23/16 fazékmagom AL4900.”

TR1-et fazékvassal megvalósítani még nem próbáltam, elméletileg működhet azzal is, de ki kellene próbálni. Amit írtál méreteket nem tudom jól értelmezni, de úgy általában is túl nagynak tünik erre a célra.
(#) bbatka válasza Skori hozzászólására (») Okt 9, 2008 /
 
Köszönöm válaszod. Az oldaladon lévő egyik excel táblát már használtam korábban is.
A fazék belső méretei átmérő 11mm / átmérő 18mm.
A külső átmérő 23mm. A külső magasság 16mm.
"M2" jelzésű. Sejtem ez valami méret jelölés lehet.
(#) Skori válasza bbatka hozzászólására (») Okt 10, 2008 /
 
A fazékvason szokott lenni egy lyuk is, annak a keresztmetszetével is csökken a tényleges vaskeresztmetszet.
Viszont lehet hogy nem érdemes nagyon számolgatni, mert úgyis csak a gyakorlatban dől el, hogy működik-e vele. A nagyobb AL szám miatt valószinüleg kevesebb menet kell rá.
Az áramkör beméréséhez célszerü leválasztó trafót és oszcilloszkópot használni, ezek nélkül ugyanis sokkal nehezebb jól belőni (a frekvenciamérő gyakran hülyeségeket mutat)
(#) bbatka válasza Skori hozzászólására (») Okt 10, 2008 /
 
Köszi. Így teszem, ahogy írtad.
(#) kissadam hozzászólása Okt 11, 2008 /
 
Üdv!
Érdekelne valamilyen nagyon egyszerű kapcsolóüzemű tápegység, amivel meg lehet hajtani egy 2x25W-os erősítőt (TDA7375)! Ez az erősítő +12V asszimetrikus feszültségről működik. Milyen megoldást javasoltok?
Azért nem akarom trafóról járatni mert minnél könnyebbre és minnél kissebre szeretném elkészíteni! Lessz még benne egy hangszínszabályzó áramkör is, ami szintén 12V-ról működik!
(#) lapose válasza kissadam hozzászólására (») Okt 11, 2008 /
 
Szia!
Pár ezer forintér lehet kapni kész kapcsolóüzemű tápot 12V-ra.
Ennyiből nem hozod ki főleg ha nincs benne gyakorlatod!
Következő: »»   37 / 782
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem