Fórum témák
» Több friss téma |
ha 1 kondira ránézek, akkor honnan tudom hogy az LOW-ESR-es vagy nem ?
esetleg a hőfokről ami rá van irva?
Katalógusban meg kell keresni.
és hol találok ilyen katalógust?
Rajta van a gyártó a kondin, megkeresed a weboldalát, és az ott kivétel nélkül meglelhető termékkatalógusban megnézed.
Sziasztok!
Sajnos nem sikerült 2SC4242-t (NPN 400V 7A) rendelnem, de kinéztem hejette a BUT56A -t (NPN 450v 8A). A kérdésem annyi lenne, hogy a NYÁK-tól egy 1-2cm-es toldás a bordáig még megengedett a tranyók esetén? Mert egy nagyon frankó kis dobozban lenne egy erősítőben, ami viszont elég lapos, tehát csak a hátul van hely borának. köszi
köszi mindenkinek!
Az érdekelne cimopata, hogy az áramváltódnak a tápegységben mi alapján számoltad ki az 1:18-as arányt?
Hali,
Lényegében nem szöszöltem sokat vele. Volt 18 menet rajta a másik felén átdobtam 1 menetet és figyeltem hogy mekkora fesz alakul ki a vele párhuzamosan kötött ellenálláson. Valójában nem is annyira a menetszám a lényeg hanem az ellenállás amin kialakul majd akkora fesz, ami már letiltja a működést
Sziasztok!
A közeljövőben tervezem egy egy erősítő építését, és kapcsi tápot szeretnék bele rakni. Elolvastam cimopata cikkét, és az lenne a kérdésem, hogy milyen elven működő táp lenne a legalkalmasabb a célra. Mert a cikben ismertetett táp nem tartja a feszülséget. És az szerintem egy hasznos dolog lenne. Ezért van az igazán jó erősítőknek stabil tápjuk, mint pl JLH. Persze javítsatok ki ha tévedek. Lehet többet nyerek a kis zajjal mint amit elvesztek a nem stabil fesszel.
Üdv.!
Az utolsó mondatodban nagy igazság van! Jól látod a helyzetet. Ha egy mezei 50Hz-es toroidot, egy graetzet és egy nagy elkót használsz, azon is le fog esni a feszültség! Ha szabályozó kapcsolóüzemű tápot használsz, akkor stabil lesz a feszültség, de sokkal nagyobb lesz a zaj. A rezonáns tápegységnek az a hatalmas előnye, hogy kicsi a zaja. Terhelésre ugyan leesik a kimeneti feszültsége, de ha ez nagyon zavar akkor megfelelő mértékben túl kell méretezni, és be kell kötni egy csomó nagy elkót. Üdv.: Attila
Igaza van Attila86-nak. Tégy sok puffert a 320V os részre és ezzel leszoríthatod a feszültségcsökkenést 5% alá.
Azt meg sem fogja érezni az erősítőd. Attila86! Hogy áll a kapcsitápod? Láttam a ki mit építettbe, 600W? Megy jól?
azért csak óvatosan azzal a sok pufferrel.
könnyen túllőhetünk a célon, nagy puffer esetén olyan nagy impulzusáramok alakukhatnak ki, amik rendesen megnyönyörgetik a graetz diódákat, esetleg ki is nyírják, meg ugye a pufferkondikat is igénybeveszi (ESR..). + egy rakás meddő teljesíményt termel (nem szinuszos áram..) inkább egy aktív PFC áramkört kellene tervezni (akár közösen is), így naggyából szinuszos áram folyna a hálózat felől (graetzen is), sztem a primer fesz ingadozása is csökkenne.. csá
Lágyindító kell és nincs ilyen probléma.
Egyébként és a nagy puffert a szekunder oldalra gondoltam, de a primernél is van értelme. Üdv.!
Skorival összeraktuk, megy rendesen. Még nem volt alkalmam jobban letesztelni, de láttam működni és szépen működött.
Igazából csak a folyamatos nagy terhelés okozhat (termikus) problémákat, de ezt még le kell tesztelnem. Illetve még nem próbáltam ki a rezonáns tápot a labortáp többi részével, hogy hogyan működnek együtt. Hiszen a rezonáns táp csak egy kis része az egész konstrukciónak... Üdv.!
nem az indulási tranziensre gondolok, hanem minden félperiódusban a primer pufferkondik töltőáramára...
Köszi a gyors válaszokat. Még nem tudom mikor lesz ebből valami konkrét. Egyenlőre túl sok az aktív projekt. És semmi nem készül úgy ahogy kellene. Adig nem kezdek bele semmi újba amíg a többit részben vagy teljesen be nem fejezem. Ha majd aktuális lesz akkor majd még lehet jövök érdeklődni.
Még annyit szeretnék, hogy a rezónancia frekit milyen teljesítményre kellene beállítani? Amikor az erősítő üresben jár vagy maxon vagy egy olyan hangerő mellet, amilyen hangerőn hallgatva lesz általában(Ez utóbbi tűnik logikusnak). Idézet: „A rezónancia frekit milyen teljesítményre kellene beállítani?” Max. teljesítményre, amit kiszeretnél venni!
Szerintetek a mellékletben szereplő réz szalagból meglehetne épiteni cimopata cikkében szereplő trafót? A szalag szigeteletlen, szigszalagot gondoltam a menetek közé.
Én nem tudom a válasz, azt viszont igen, hogy a szigszalag nem a leg jobb ötlet több szempontból sem :no:
A réz szalag kitűnő ötlet. Magyar PC tápban is van ilyen trafó. Csak persze nem szigszalaggal.
az a baj hogy más szigetelőm nincs.
Legvégső esetben lézer irásvetitő fólia is jó a menetek közé,megfelelő szélességű csikokra szabva.
Sokkal nagyobb hőállóságú mint a mezei szigszalag.
Összedobtam egy kisteljesítményü önrezgő rezonáns tápot (egyelőre csak deszkamodell). Akit érdekel itt találja a leírást. Az érdekessége, hogy felhasználtam egy PC-táp trafóját (nem tekertem át), és csak egy tekercset készítettem (szórási induktivitás helyett), a fetek meghajtása pedig egy kis gyürüvasmagos trafóval történik (nincs benne vezérlő IC) hasonlóan a fénycsőelőtétekhez. A kimenő teljesítmény kb 100...150W hűtés nélkül, a feszültség 12V, 24V, vagy akár 2x 24V is lehet.
Tetszenek az alkotásaid.
Az önrezgő tápegységgel kapcsolatban van néhány kérdésem. A bemeneten lévő 220µF-os kondenzátor feszültségkorlátja mennyi legyen? A TR2 trafó huzalvastagságai, induktivitása is érdekelnek. Van két induktivitásmérőm így nem gond a mérés. Van ugyan egy hulladék ATX-es tápegységem, de lehet hogy inkább magam tekerem meg a trafókat. A TR1-hez van átm.11/átm.18/átm.23/16 fazékmagom AL4900. A kimeneti TR2-höz meg a rilzános átm.14/átm.26/9 ferrit gyűrűt használnám. A kimeneti feszültség 2x20V , az áramerősség 3A. Köszi, Idézet: „bemeneten lévő 220ľF-os kondenzátor feszültségkorlátja mennyi legyen?” Legalább 350V-os, vagy 400V-os. Idézet: „A TR2 trafó huzalvastagságai, induktivitása is érdekelnek.” PC táp trafót használtam. Ha saját tekerésü trafót használsz akkor a vasmag anyagától, és a méreteitől függenek a menetszámok, általában 0,1...0,15T-ra kell méretezni, a huzalvastagságot az áramerősség ismeretében 3...5A/mm2-re kell méretezni. A weblapomról le tudsz tölteni egy excel táblát ami segíthet a méretezésben. Persze az adott huzalmennyiségnek el is kell férnie a vasmagon... Idézet: „A TR1-hez van átm.11/átm.18/átm.23/16 fazékmagom AL4900.” TR1-et fazékvassal megvalósítani még nem próbáltam, elméletileg működhet azzal is, de ki kellene próbálni. Amit írtál méreteket nem tudom jól értelmezni, de úgy általában is túl nagynak tünik erre a célra.
Köszönöm válaszod. Az oldaladon lévő egyik excel táblát már használtam korábban is.
A fazék belső méretei átmérő 11mm / átmérő 18mm. A külső átmérő 23mm. A külső magasság 16mm. "M2" jelzésű. Sejtem ez valami méret jelölés lehet.
A fazékvason szokott lenni egy lyuk is, annak a keresztmetszetével is csökken a tényleges vaskeresztmetszet.
Viszont lehet hogy nem érdemes nagyon számolgatni, mert úgyis csak a gyakorlatban dől el, hogy működik-e vele. A nagyobb AL szám miatt valószinüleg kevesebb menet kell rá. Az áramkör beméréséhez célszerü leválasztó trafót és oszcilloszkópot használni, ezek nélkül ugyanis sokkal nehezebb jól belőni (a frekvenciamérő gyakran hülyeségeket mutat)
Üdv!
Érdekelne valamilyen nagyon egyszerű kapcsolóüzemű tápegység, amivel meg lehet hajtani egy 2x25W-os erősítőt (TDA7375)! Ez az erősítő +12V asszimetrikus feszültségről működik. Milyen megoldást javasoltok? Azért nem akarom trafóról járatni mert minnél könnyebbre és minnél kissebre szeretném elkészíteni! Lessz még benne egy hangszínszabályzó áramkör is, ami szintén 12V-ról működik!
Szia!
Pár ezer forintér lehet kapni kész kapcsolóüzemű tápot 12V-ra. Ennyiből nem hozod ki főleg ha nincs benne gyakorlatod! |
Bejelentkezés
Hirdetés |