Köszi, 100mV elég jelentős ha már veszi az ember a fáradtságot egyenirányításra-stabilizálásra-szűrésre.
Pláne hogy gondolom csak nagyon indokolt helyen alakalmazod (pl RIAA) ahol még az a 100mV is bezavarhat a képbe. TÉNYLEG ha már itt tartunk, 100mV AC 6,3-as fűtésnél bezavarhat egy RIAA-nál?
Gondodlom 220 mikrónál nagyobbat nem is igen szabad a stabkocka kimenetére akasztani gyárilag?

Csak akkor zavarhat be RIAA esetén ha a fűtés vezetékezése nincs jól megoldva .
Van olyan stab. IC ami sokkal többet is elvisel , de ez gyártmányonként változó ....
Most a PP meghajtás fűtését is DC- vel csináltam , mert kellett -6V az áramgenerátorhoz .

A hangszórókról lehet kérdezni a tulajdonost. Eredetileg az általad említett hangszórók vannak benne. Ha körbenézel a világban, valóban nagyon jóez az ár.
Hát nem irigyellek. Dönteni kell, mert valaki ezt el fogja vinni. Azt hiszem egyet kell értenem Veled, jól jár.
Jó éjtT

Szajo

Én biztos, hogy nem szedném szét!

Ebből a könyvből fogod nekem kimásolni a beigért jobb minőségű előfok kapcsolási rajzot az ECH21-el?

Mintha ez volna az egyetlen hiányzó láncszem...
Egyébként alakulgat a fejemben a dolog, és nagyon úgy néz ki hogy löttek a "filléres project" elképzelésnek.
Biztosan én rontom el valahol de eddíg minden projectem erre a sorsra jutott
Lehet hogy rácáfolásúl kéne egy PCL86 SE-csinálnom, vörösréz sasszira tölgy kerettel... na tessék mondom

Erről jut eszembe egy probléma.
Ha egy csévetestre tekerek mondjuk pl. 1000 menetet alulra, erre reá a 2. 1000 menetet. Elvileg minden rendben. Csakhogy a két résztekercsnek nem lesz egyforma az undoktivitása. !!!

nem csak az egyenáramú ellenállásba szól bele?

Úgy tudom az induktivitás csak a menetszámtól függ.

SE:
1/4 primer ; 1/2 szekunder; 2/4 primer; 1/2 szekunder; 1/4 primer
Lehetoleg torekedni kell arra, hogy a szekunder tekercs ket egyenlo reszben ,eppen teljes sorban ferjen el a tekercstesten.
Iyen vastag huzalbol nem szabad hagyni toredeksort mert tulsagosan megno a szort induktivitas.
Amennyiben nem sikerul, a vasmagkeresztmetszetet meg kell novelni.
Es kezdodik a szamitgatas elolrol = XEX-el.
Celszeru nem vastagitani tulsagosan a menetek kozti szigetelo reteget.
A szort induktivitas annal kisebb ertekre tudjuk szorittani, minnel kozelebb kerulnek egymashoz az egyes tekercsreszek.
Az E-I vasmag eseteben ket legres van az erovonalk utjaban.
A vasmag illeszkedo feluletei kozott csak a szamitott legres felet kell bealitani.

Teszem fel, hogy az Np=3500 menet es Nsz = 110 menet.

Akkor :

875 menet primer
55 menet szekunder
1750 menet primer
55 menet szekunder
875 menet primer

Primer- amennyiben az utolso sor nem lenne teljes, akkor ezeket a meneteket egyenletesen el kell osztani az tekercstest (orso) teljes hosszan.

köszi

Egy kicsit vissza olvastam, ugyan ez a kiosztas van leirva maskepp.
Az ismetles a tudas anyja mondjak.
Ettol fuggetlenul nem art idonkent ismetelgetni.
Mindig kaphat az ember egy ket szot amely osszekot egy hianyos mondatot.

Ez így igaz, hiszen minél távolabb vannak az egyes tekercsrészek, annál inkább önálló induktivitásként vesznek részt az össz induktivitásban (romlik a mélyátvitel).
Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a csökkenő rétegszigetelés növekvő kapacitást is jelent a rétegek között, ami viszont rontja a magasátvitelt. A szórt induktivitások és a szórt kapacitások egyensúlyát muszály megtalálni (a mélyátvitelhez szükséges minimális induktivítás biztosítása mellett), ami rétegszigetelés szempontjából természetszerűleg egymásnak ellentmondó követelményt támaszt.
Feltételezem, hogy ezzel semmi ujdonságot nem mondtam, de az eyensúly kedvéért mégis ide kellett írni.

Sarkítom a dolgot:
1000 menet egy gyufaszálra,
1000 menet egy wcpapír gurigára.
Az induktivitás bizony erősen eltérő lesz.
L= n*n*A/l
n: menetszám
A: körülhatárolt felület
l : tekercsszélessége
persze ez is korlátozottan érvényes.
Ui = n* défí/dété
Csakhogy a fí a kürülzárt felület és a térerősség szorzata.
Gyanítom azonban, hogy a térerősség a magtól távolabb kisebb. így nagyjából az indukált fesz valóban a menetszámtól függ egy trafó esetében.
Ill. a magtól távolabb a mag induktivitásnövelő hatása kisebb. Hogy milyen függvény szerint azt csak a nálam okosabb emberek tudják.

sturbi véleményével egyet értek .
Szerintem a soronkénti és a rétegek közötti szigetelés vastagságának aránya változó , ha kisebb osztással tervezünk , akkor igaz amit írtál . Nagyobb osztás (prim./szek ) arányok estén vastagabb szigeteléssel érhetünk el jobb eredményt .A kapacitásokat is figyelembe kell venni ami a tekercsek között létrejön.
Ez a "22 "csapdája ....
Ezért igen nehéz jó kimenőt tervezni!
Kísérletezni kell !

Kép: Hivatkozás

Utolsó hozzászólásomat meg kell cáfolnom;a sturbi-féle kettős vezérlésű erősítő bizony működik,még erősen eltérő típ.csövekkel is(akár 6P45C,és ECC88-cal is),vagyis a kapcsolás igencsak"rugalmas".a g2-re adott jel(pozitív vcs.)lényegesen nagyobb mértékben növeli a végcső erősítését,mint a katódkondi,ezért kis jelszinttel is kivezérelhető.az áramkör jelentős mértékű,egyes helyeken akár 15-szörös(!!)alkatrészérték-módosítás után is megtartja elvét,ezzel azt hiszem,maximálisan bizonyítja létjogosultságát.hangminőségét ill.karakterét még nem tudom megítélni(ott még nem tartok),de holnapra lényegesen többet tudok.jelenleg úgy szól,h a meghajtó fokozat még NINCS megépítve,a végcső közvetlen kapja a bemeneti jelet.a cd-játszó szintje kb.2W-ra vezérli ki,ezzel létrejött a-szó szoros értelmében vett-egycsöves erősítő... viva la' sturbi!

Te is ezt építetted meg?valahogy átsiklottam felette... amúgy meg rendesen elbaltáztam,mert bizony ez sem egy,hanem(csatornánként)már másfélcsöves erősítő.van ilyen... amúgy ezen a sasszin lesz.de majd a teljesen kész állapot lesz az igazi,természetesen.

DE FINCSI!

Mi ez? 6P45SZ SE?
Bocs, hogy nem vagyok naprakész!
Mit tud???

Gyanítom, hogy L= (μ*n*n*A)/l formában szerencsésebb lett volna felírni a képletet (ahol μ=μ0*μr).
Légmagos tekercsnél, mivel ott az "A" , különböző átmérőjű (körülhatárolt felületű) tekercsnél különböző öninduktivitást kapunk. Bonyolítja a helyzetet, ha a külső menetek alatt a levegőig, más anyag tölti ki a keresztmetszetet nem levegő, hanem pl.rézdrót vagy vastagabb hordozóanyag, mert akkor a (μ) permeabilitás nem egységes.
Namost, ha a tekercsbe nagy permeabilitású anyagot (pl. trafóvasat) teszünk, akkor az az erővonalakat magába süríti, amitől a (Ψ) fluxus a magban állandó lesz. Ha úgy vesszük, hogy minden erővonal a vasban van, akkor a vason kívül nem lesz (elhanyagolás).
A mágneses térerősség H=n*I/l, amely egyforma a mag keresztmetszete (A) mentén.
A fluxus: Ψ=(μ*n*I*A)/l.
Mint látható a térerőt az átfolyó áram és a mentszám szorzata (gerjesztés, ampermenet) és a tekercs hossza határozza meg, a magtól való távolság nem (a magtól való távolság az erővonalsűrűséget befolyásolja, de ha az összes erővonalat a trafóvasba sürítjük...).
Minden menetben dΨ/dt feszültség keletkezik, tehát az öninduktivitás: L=n*Ψ/I = (μ*n*n*A)/l lesz.
Ez is egy elhanyagolt fejtegetés, de vassal körülzárt tekercsekre, ill trafókra megfelelő (sok is). A szekunder tekercs annyiban különbözik, hogy a primer által keltett fluxus egyrésze nem megy át a szekunderen, ezért ott Ψ kisebb lesz, ezért nyilván kisebb lesz a kölcsönös indukció is. Ezt csatolási tényezőként (kisebb mint 1) szokás figyelembe venni.
Azért ezekre a dolgokra nekünk nemigen van szükségünk.

Itt az átvinni kívánt felső frekvenciának elfogadott, ha a trafóra számolt rezonanciafrekvenciát egyszerűen elosztom 2,5-el (mert elegendően merev az összefüggés, ha az elosztás kiadja az elvárást akkor jó a trafó, ha nem akkor új méretezés), vagy további számolásban kell gondolkodni ? (mert ff nem szerepel egyik képletben sem, vagy esetleg az alsó képlet nem jól lett beillesztve, mert az is fr, mint az előző).

Jelenleg éppen azon munkálkodom,h fórumtársunk által tervezett,ígéretes kapcsolást"átültessem"egész másfajta csőkészletre.munkapontilag már nagyjából okés,de a meghallgatást csak holnap tudom eszközölni.végülis(kettősen vezérelt)6P45C-es single-end lesz belőle.hogy mit tud,csak eztán derül ki.csábító lenne,ha 9-10W-ot ki tudna pengetni...

Ja igen...már rémlik a dolog.nemesen egyszerű,de(pont ezért)egész fain kis szerkezet. az a tök már védjegy lenne mögötte?

Hmm, van benne valami.

Sziasztok
Kaptam egy PCL85-os csovet es hozza egy kimenot (egy TV-bol lett kiszedve).Osszehozhato ebbol egy egyszerubb 2-3W-os kis erosito? Kapcsolasi rajzot nem igazan talaltam (vagy nem jol kerestem). Ha valaki megdobna egy ilyennel megkoszonnem.

Örülök, hogy halad a projekt, nagyon jól néz ki.
A Kapcsolás maga bármilyen sugártetródával, pentódával működőképes természetesen. Két kritikus alkatrésze, a földelt rácsos fokozat katódellenállásának nagysága a végcső katódkomplexumában és ugyanezen cső anód munkaellenállása (segédrács ellenállás), ennek persze igazodni kell a trióda képességeihez is.
Az alapgondolat az volt, hogy egyesítsem a pentóda vez.rácsfesz-anódáram karakterisztikát a seg.rács fesz (áram) -anódáram karakterisztikával, úgy, hogy közben eltűnjön a katódhidegítő kondenzátor.
Ezért van az, hogy ezek az ellenállások segédrács áthatás függőek, a komplexum másik tagja a végcső anódfeszétől függő, nem túl kényes értékű elem. A földelt rácsos trióda katódjában lévő ellenálás áramkorlátozó (a triódára), linearizáló szereppel van a kapcsolásban, szintén nem kényes, nem mindig szükséges.
A beállításnál kulcskérdés a két ellenállás arányát úgy megválasztani, hogy az eredő karakterisztika egyenes legyen. Ezt legkönnyebben színusszal, vágáshatárig vezérelt fokozatnál lehet megoldani. Négyszögátvitelt csak ezután érdemes nézni, mert nem jól látszik a színusz fel és lefutásánál keletkező deformáció, ha rossz a fokozat beállítása.
Ez a beállítás csak minimális eltérést enged meg a földelt rácsos fokozat katódellenállásánál (az oszcillogrammon jól látható), ami végcsövenként szélsőségesen eltérő is lehet (mert a segédrács áthatás is szélsőségesen eltérő lehet csövenként).

Sziasztok!
GU-50-es csőfoglalatot honnan tudok szerezni?

szerintem neten keress,vagy ha másnem akkor 9-én a börzén tudsz venni! ja! amúgy ,, reszkessetek! " 22-én megyek börzére én is! szóval jó lesz!

Üdv! ECL86-os komplett végfokhoz(együtemű) keresek előfokrajzot. Sajnos nem elég nekem az ECL beépített előerősítője. Olyan rajzot keresek, ami könnyen hozzáilleszthető a végfokhoz és megoldható rajta a torzítás is (overdrive vagy hasonló) mivel gitárhoz kellene. Természetesen az előfok is csöves lenne. Előre is köszönöm a segítséget, fontos lenne most nekem. Üdv!

Full vesion:
Bővebben: Link
Litle version:
Bővebben: Link
A kapcsolas tipikusan a Marshall -ra epul fel.
Kép: Hivatkozás

Kép: Hivatkozás