Ez halál pontosan így van, ahogy mondod. Az ellenállásos változatnál (arról készültek az oszcillogramok) nincs a négyszög tetején érdemi berezgés, a trafó leágazásosnál van, de hangra mégis az tetszik jobban. A pvcs. igazából nem nagyon befolyásolja a hangot (ez persze nem igaz, jobb ha van, de csak árnyalatnival, mondhatnám hogy ilyenkor ez is számít és nem hazudnék).
Jobb kimenőt ez a kapcsolás is megbecsüli, de rossz kimenőnél a különbség csillagászati a klasszikus megoldáshoz képest, és szinte teljesen érzéketlen a hangszóróra (itt is vannak persze korlátok, de pl. lebilincselő hangot produkál a 18N558-al is, nyoma sincs karcolásnak és nagyon jó a tere is).

Üdvözlet! Eléggé kezdő vagyok még a témában, sok a kételkedés, de sok a bizonyság is, ezért szeretném mindenek előtt megkérdezni, hogy miért éppen csöves erősítő? Amikor elkezdtem foglalkozni a témával, kikerestem a legjobb mérési eredményekkel rendelkező csöves kapcsolást, egy push-pull-paralell-kapcsolást, visszacsatolással a kimenőt trafóról, el is kezdtem megcsinálni, de lehurrogtak, hogy azzal a világ legjobb tranzisztoros hangú erősítőjét kapom, valamint a tökéletes mérési eredményekhez épp a csöves cuccok a legalkalmatlanabbak és ezeket ma már nem kunszt produkálni még akár kevés alkatrésszel is, leginkább IC-s végfokokkal (ilyet már csináltam)... Mára már világossá vált számomra, hogy ebben az audiofil világban nem cél a tökéletes mérési eredmények produkálása, hanem, ha jól értelmezem, kellenek bizonyos nemlinearitások. Azt hallottam egy szakembertől, aki a csöves technika nagy atyja, hogy harmonikus torzításból egészen 4 %-ig is el lehet menni és pont ezek a nemlinearitások adják a lényeget, ezért halljuk szépnek, kellemesnek, csöves hangúnak az adott holmit. Azt szeretném megkérdezni, ha egyáltalán lehet erre válaszolni, hogy milyen torzításokra van szükség. Gondolom, bizonyos harmonikus torzításokról van szó, pl. az oktáv és/vagy a 2. oktáv "beleszólhat" az adott alapharmonikusba? Vagy a még feljebb lévő harmonikusok közül is? - De gondolom, nem egyenlő mértékben a hallható frekitartományon belül... A kimenőtrafó is okoz nemlinearitásokat, főleg a sávszéleken, melyekre, milyenekre lenne "szükség"? Miért szeretik a triódákat és miért nem a pentódákat, amellyel nagyokat lehet erősíteni? Miért olyan nagyon népszerű pl. a 2A3 cső, amely már 50 éve is elavult volt, de most reneszánszát éli? Miért nem szeretik a globális visszacsatolást, miért csak a lokális van megengedve (katódellenállás)? Tudtommal a globális visszacsatolás amellett, hogy az szint-erősítést ugyan csökkenti, de minden paramétert javít, kivéve a zajt, viszont az azért köztudott, hogy kézben lehet tartani... Miért nem szeretik a 2W-nál kisebb teljesítményű ellenállásokat? - Talán az ellenállászaj miatt? Miért tud jobban szólni ugyanaz a kapcsolás ilyen, meg olyan kondikkal, alkatrészekkel? Mi a helyzet az intermodulációs torzításokkal? - Gondolom, nincsenek megengedve. Csinált-e valaki olyasmit, hogy pl. megmért néhány jó hangú csöves cuccot pl. spektrumanalizátorral és hasonlókat mért vagy teljesen különbözőeket? - Azért izgat mindez, mert hallottam mostanában nem is egy csöves cuccot, amelyek nagyon egyszerű kapcsolások voltak, de nagyon-nagyon jól szóltak, persze, jó hangdobozokkal - ez nem kamu, én inkább zenész vagyok, koncertekre is járok (klasszikus) és van némi összehasonlítási alapom. Ha bebizonyosodik, hogy bizonyos torzítások kellemessé vagy inkább hangzáshűbbé teszik a hangot és az amúgy jó mérési eredményekkel rendelkező félvezetős erősítők hangja kemény, fárasztó, akkor a jó hangú csöves holmik bizonyos paraméterei mégiscsak jobbak kellenek hogy legyenek, mint a félvezetős társaiké, ebből következhet az, hogy nem jó a korszerű méréstechnika az erősítőkre vonatkozóan?

Szerettem volna az egyenirányítást is csővel csinálni, de nem akartam duplán tekercselni, ezért sajnos 1 db Graetz híd + 2 db 1N4007-es dióda (előfesz egyenirányítás) "csúnyítja el" a belső összhatást, de hogy azért meglegyen a csöves hatás a tápkörben is, ezért kapott egy PY88 diódát is és ezzel még az anódfesz késleltetés is megoldódott a csövek élettartamának növelése érdekében

Szép lesz a cucc !

M vasak is lehetnek légrésesek , ha rövidebb a középső "nyelve ", gyártottak ilyeneket is , vagy nagy melóval kivitelezhető utólag is .

Sajnos a tranzisztoros erősítőknél a remek mérési eredmények ellenére sokkal több nehézséggel találjuk magunkat szembe. A fórum keretei ennek részletezését nem teszik lehetővé.

Sziasztok! Régóta figyelem ezt a topicot, nagyon sok szép munkát láttam és nekem is felkeltette az érdeklődésemet ez a téma!
A tanácsotokat kérném! Van egy vermona MV3-mas erősítő "roncsom". Megvan a doboza, a hálózati, illetve a kimenő trafója. Talán még csöveket is találnék hozzá. Szerintetek érdemes utánépíteni?
Előre is köszi. üdv: pintyu

Mivel nem szedtem szét utólag a trafókat, ezért feltételezem hogy az enyémeknek is rövidebbek a belső nyelvei, mert tényleg gyönyörűen szól velük a végfok.

A 13 V cs-cs értendő vagy nullától (középtől a szkópon) ? Mert ha cs-cs az 2,6W 8 ohmon, ha középtől 10,6 W.
Nem kell mindenképpen az SE-nek sem légrés, ha az egyenáramú és a váltóáramú mágnesezés együtt nem viszi telítésbe a vasat légrés nélkül sem (gyártási légrés általában akkor is van, de készül M vas kifejezetten légrésesre is), akkor nem feltétlen kell (erősen tulméretezett vagy hosszú közepes erővonalhosznál (SU vasaknál szokott előfordulni) el van légrés nélkül is SE-ben is a vas).

Köszönöm hozzászólásod, pontosítok:
A 13V az 0-csúcsig értendő.
Nem mindegy valóban.

Nem igaz, hogy a csöves erősítő a nagyobb torzításai miatt szól jobban, mint a tranzisztoros. 5-6 jellel végzett mérésnél már egy közepes csöves erősítő is lényegesen kisebbet torzít, mint egy kiváló tranzisztoros. Csak 1-2 harmonikus rezgés vizsgálatánál jobb a félvezetős torzítása (ezeket közlik). Ilyen a zenében nemigen van. Az, hogy a szabvány ilyen méréseket ír elő, az pont azért van, hogy biztosítsa a félvezető eszközök versenyképességét, sőt elsőbbségét a csövekkel szemben. A zenében számos hang szólal meg egyidőben, és szinte minden hang kezdete vissza nem térő egyszeri jelenség (egy húr megpendítésének pillanata, a hegedű húrjának elszabadulása a gyanta szorításából, a dobok stb., a valósághű hanghoz nélkülözhetetlen ezek jelenléte is a hangképben, visszacsatolások alkalmazásánál nem árt ezt fejben tartani, és mennyi van ebből egy tranyósnál). Csövesnél is van rossz hangú, de könnyebb vele igazán jó hangot elérni, mint félvezetővel (és akkor nem beszéltem arról, hogy a tranzisztorhatás végülis az elektronok szintjén, hogy is működik, de lehet, hogy már így is kihúztam a gyufát....jaj nekem).
Az idők végezetéig el lehetne meditálni azon, hogy miért is jobb a csöves. Természetesen van ennek pontos fizikai háttere is, de mivel emberölésre alkalmatlan, és üzletileg kisebb haszonnnal kecsegtet, mint a félvezető, nem fűződik érdek a feltárásához, sőt...

Háát, azért ha fejbe dobnak egy Gu81M-mel ...
na csak viccelódök itt "kora" reggel

NAgyon köszi az infókat, szóval, jól sejtettem, a méréstechnikával lenne a baj. Amiről írtál, hallottam, ill. olvastam róla, ha jól gondolom, ezt definiálták tranziens-intermodulációs torzításnak (TIM). Egy Marshall Leach által tervezett végfok állítólag ezt kiküszöbölte félvezetőkkel: http://users.ece.gatech.edu/~mleach/lowtim/ - itt részletesen leírja a dolog hátterét is és közli a kapcsrajzot.
Lehet, hogy hülyeség, amit kérdezek, de ha a négyszögjel pl. 70 kHz-ig tökéletesnek mutatkozik, akkor az nem elég ehhez? Mármint, hogy ne legyen TIM? Ha jól sejtem, a csöves technika max. 300 MHz-ig alkalmazható, de a fetekkel, tranzisztorokkal gigaherz-ekig is elmehetünk, tehát azok a gyorsabbak. Ne fogd vissza magad, minden érdekel és nem vitázni, hanem inkább mindenfélét meg akarok tudni. Továbbmenve: miért nem jó a toroid trafó hálózatinak és/vagy kimenőnek? - Ezt gondolom, azért fejlesztették ki, hogy a szórt induktivitás alacsony legyen. Miért csinálják pl. az Ongaku minden trafóját C-magra? Köszi., üdv.

A 300MHz-et honnan vetted? Voltak a TV-be kezdetben csöves UHF egységek, amik ezt kétszeresnél is jobban felülmúlták. Lokátortechnika az 50-es években? Na ugye!
TIM: Elég nevetséges, hogy a tranyós erősítők bemenetére aluláteresztő szűrőt tesznek, mert ez a legolcsóbb megoldás a TIM hatékony mérséklésére.

Pofátlanság volna azt állítani hogy vannak egyedi konstrukcióim ami a kapcsolástechnikát illeti (kivéve a nixie-s hangerő pozíció kijelzést amit önző módon a magaménak tekintek) ez már csak a mindenki számára nyilvánvaló hozzánemértésem miatt is képtelenég volna.
Ami a külső megjelenést illeti ott már vannak egyedi a másokétól eltérő elképzeléseim amik jó részét igyekszem is megvalósítani de ez esetben semmi ilyenről nincs szó. Miután megszerzem az összes alkatrészt (főleg a sok helyet elfoglalókat pl. trafók elkók) megnézem hogy melyika az a legkissebb doboz amibe belefér minden a két PCL86 kivételével és elviselhető 2000 forint körüli áron van majd sebtében összerakom. Így nem kell takargatni a trafókat stb...
Ami a kapcsolási rajzot illeti én Hans kollégáét építem utána. Igényes precíz emberke ha ő azt mondja kihozta belőle naggyából a maxot, fenntartás nélkűl elhiszem neki.

Mindenképpen érdemes, mert egy nagyon jó hangú 12w-os monó végfokhoz jutsz, aminvel a gyári 40 cm-es hangszórójával volt ám kakaó.

Szerintem is érdemes újraépíteni. Nekem van egy sajátkezűleg restautált darabom és teljesen meg vagyok elégedve a hangjával. Az ember nem is gondolná a hangja alapján hogy csak 12W-os . Gitárhoz kiváló de nekem a legtöbb hangforással nagyon szép hangot produkál Üdv:korgs2

Végre elkészültem a Piccolo -mal (már ami az elektronikát illeti) Nagyon szép mélyek vannak benne, pedig csak sima tv hang kimenő van benne (viszonyítási alap nincs hogy mit lehetne belőle igazán kihozni, de nekem ez is nagyon frankó) Majd későb teszek fel pár képet ha érdekel valakit, bár még csak az 1-ik oldal szól mert a másikban zárlatos az egyik szigetzelt kábel, ami nem mellesleg pont a táp.
Minden esetre nem tudtam kigobozni az adatlapból hogy mennyi a max. hőmérséklet, de az tuti hogy van vagy 80°C a cső, nemtudom ez normális-e. Igaz az A(pentóda) 275V hejett 290V-ot, A(trióda) pedig 238V hejett 250V-ot kap fogalmam sincs hogy miért.
üdv

Hát nem tom PCL 86-nál mennyi az üzemi hőfok, de 80 foknál sztem biztos több, szóval nem gáz, amennyiben nem izzik az anódod!

nyah! össze van rakva az ecl86SE erősítőm,a kérdésem az hogy a ,, macit" hogy lehet ,, kizavarni " az erősítőből? amúgy leszámítva hogy brummos marha szépen szól!

Ehhez több infóra van szükség !
Képek a szerelésről .
Levett hangerő mellet is ? Stb...

hát a szerelésről nem tudok most képet küldeni,de azt "megsúgom" hogy nincs rajta poti!még kapcsolót sem sikerült kerítenem olyat amien kellene bele(itthon van valahol,csak nem tudom hogy hol! -_-") amúgy mellékelem a kapcsolási rajzot ami alapján megépítettem az erősítőt! még valami: fojtó tekercs egy kell bele,vagy oldalanként egy-egy? ja és értékeket is írjatok légyszi!(nem ,, elvárom hogy oldjátok meg a gondjaimat azonnal,csak én elég új vagyok még a csöves technikában és sok mindent nem tudok még!)

Már a rajz sem ok , hiányzik a csatolásmentesítő R/C tag .A trióda tápját én 1 kb.10K ellenálláson kersztül adnám 47u kondival hidegítve . Már ez is csökkentheti a brummot , de a tápban elhelyezett fojtó is sokat fog segíteni .
Ha nincs földhurkod , akkor ezek megoldják a problémád .

Tisztelt csöves testvérek!

Szerintetek mit lehet kihozni egy GU-32-es kettős adótetródából SE módban, egy csőféllel?
Megfordult a fejemben, mi lenne ha összeütnénk egyet próbából.
500Ft/db bontatlan csomagolású volt a börzén.
Itt egy adatleírás hozzá.
Rosszul írtam, sugártetróda

üdv

Én nem tudom mit lehetne kezdeni ezzel a csövel de SE-ben GU50 után már csak 6C33C-vel tudnál nagyobb teljesítményt kicsikarni. Az meg már nem éri meg. Én azt tanácsolom neked is ideje áttérni a PP-re és elkezdeni kimenőt tekerni. (akár bontott huzalból) Ha gondolod megfogadod a tanácsot. Szerintem a többség nevében beszélek.

Ezt ne vedd tolakodásnak.

Csak kiváncsi voltam milyennek találjátok, nem a teljesítmény a lényeg, hanem hogy HF-ben mit tudna ez a cső.

üdv

Szépnek nagyon szép cső, nem mondom hogy nem az de szerintem nem alkalmas erősítőnek mert kisáramú nagy impedanciájú. De majd a nálam okosabbak megmondják.

Sziasztok!
Holnap viszem be a GU-t a suliba,szóval még ma be kéne fejeznem:a bemenetnél az árnyékolt huzalon az árnyékolást hova kell kötni?

Köszi! Betettem a tápba egy 47K 10W ellenállást, most már csak 3-4V külömbaég van. Bár a melegedés még mindíg ua. De ha ez normális, akkor okés (csak ugye én a szilícium cuccokhoz vagyok szokva, ott meg ez meg már régen rossz)

Az még bőven jó,pl. a GU50-es csőnek 200Cfokot írnak az adatlapban.

Miazhogy! Nekem annyira fel szok melegedni, hogy már szivárványszinü a getter, persze csak enyhén.