Akkor azt hiszem megér ez a kapcsolás annyit, hogy iderakjam a kiegészített változatát:

Kérdés mennyit használ az akksinak. Ha nagyon ráérsz csináld meg a tesla swich-t,szerintem az sokkal jobban karbantartja az akkut és még világit is.

Elméletileg jótékony hatásúnak kellene lennie. Holnap ráteszem a motorom savas akksijára, és majd kiderül, hogy mit csinál vele. Az akku jelen állapotában üresen jól tartja a feszültséget, de terhelésre hamar leesik (tudom, a hideg is közrejátszik).

Tesla-switch? Erről még nem hallottam, de majd Google barátom kisegít.

A Tesla swich
itt van az oldalon.

Most hirtelen felindulásból mértem egyet, de nem vagyok elragadtatva. Ugye Amper nagyságrenddel kellene visszatöltenie a kondinak? Nos, még a kis 250mA végkitérésű analóg műszer mutatója is alig mozdult, mindössze 25mA-ig. Hogy is van ez?

Ha lenne szkópod nem tetted volna fel a kérdést...
Kis időtartamú impulzusokról van szó,és ennek az átlagárama bizony kevés.

De, van szkópunk. :hide:
Úgy próbáltuk, hogy egy ellenállást sorbakapcsoltunk az áramkörrel, és arra tettük a szkópot. Látszódott is valami halvány, nagyon rövid idejű kiugrás, de nem igazán értelmezhető. Nem jó erre ez az öreg orosz szkóp, vagy csak mi nem tudjuk használni.
Mindenesetre működik a kapcsolás, most a motor akkuját "kínzom" vele.

Azért próbálkozz a méréssel... Pár ohm is elég sorba,mivel itt amper nagyságú áramok folynak. Nem tudom ilyen a szkóp,de ne automata eltéritést állits be,hanem triggerjelre induljon. Igy mindig álló jeled lesz,talán könnyebb leolvasni.

Ezen a szkópon automata és manuális üzemmód van. Manuálisban nincs is kép most, de automatánál sikerült mérni. 1 Ohm-os ellenálláson kicsivel több, mint 15V. Ez 15A. Nem is csodálkozom rajta, hiszen ha olyan pillanatban veszem le az akkuról a vezetéket, akkor szikrázik is az akku pólusa és a vezeték között.

Eddig semmi rendelleneset nem tapasztaltam, az akku és az áramkör is bírja a kiképzést. Tényleg, egy ilyen kezelés mennyi ideig tartson? Csak arról tudok, hogy kb évente érdemes megismételni.

Lehet,hogy az érzékenységgel kellene játszani,de igy már okafogyott,ha sikerült automatában mérni. Szerintem először a puffer fogja magát megadni,hacsak nem valami jobbfajta low resistance tipus.
Az alkalmazás gyakoriságáról nem tudok szinte semmi infót.

Akkor ez is hasonló, mint amit a "Coil-gun"-ról olvastam itt a fórumon: eleinte még teljes erővel lőtte ki a szeget, de egyre gyengültek kondik, majd végül a tekercset sem hagyta el a lövedék.

Egy monitorszerű eszköz paneljából bontottam. Azért, ha pár akkut regenerálni tudok vele, akkor talán nem nagy veszteség egy kondi...

Szia!
Én úgy tudom, hogy a boltban kapható akku aktivátorokat állandó jelleggel az aksira kell csatlakoztatni, legalább is ennél a tipusnál így működik. Azt nem tudom, hogy az általad épített változat hasonló elven működik-e, de gyanítom igen.

Hallottam ilyen állandó jellegű használatról is, de ez nálam aligha működne, mert szépen lassan lemeríti az akkut. Talán, ha napi használatban lenne a jármű...

Elolvastam a fentebb említett aktivátor gépkönyvét Link és ott ezt írják a készülék saját áramfelvételéről: A készülék áramfelvétele 2-5 mA, ami csak egytizede az akkumulátor önkisülési veszteségének.
Szóval szerintem nem feltétel a mindennapi járműhasználat. Meg kellene mérni, hogy amit megépítettél annak mekkora az áramfelvétele.

Lényegében ez sem sokkal több, kb 7-13mA közötti, de déltől a frissen töltött akkut mostanra 12V-ra merítette.
Nincs a helyzet magaslatán az akku, azt eddig is tudtam, és ezért építettem ezt az áramkört, hogy hátha javul valamit a helyzet.

Szerk: Azt eddig nem írtam, hogy ez egy 5Ah-s akku, tehát most még nem kocsiakksiról van szó, de ha ezen javít valamit, akkor ott is felhasználom.

Sziasztok!

Eddig nem voltam net közelben, de látom, hogy beindult az élet. Próbálok válaszolni néhány kérdésre az általam feltett kapcsolással kapcsolatban, habár némelyik már megoldódott.

1. Jelölések, pl. .1. Bocsánat, de annál a cégnél ahol dolgozom az alkatrészeket valami idióta nevezte el, és nekem fel sem tünt, hogy másnak ez nem triviális. Sorry.
2. MMDL914 egy SOD-323 tokozású SMD nagysebességű dióda, az 1N4148 hasonló de THD DO-35 tokozásban. Ide lehet tenni akár Schottky-t is a kisebb veszteség miatt.
3. MMBT2907 és a BC212 között az alapvető különbség a felületszerelt, illetve furatszerelt kivitel, lényegében itt is a kisebb veszteség a lényeg.
4. TIC106 és a BT151 tirisztoroknál viszont a TIC106 sokkal jobb paraméterekkel rendelkezik ennél a felhasználásnál, úgyhogy ha gondolod, akkor próbáld ki. A rendelési számok amelyek a rajzon láthatóak a Robtron Elektronik internetes alkatrészküldő cég oldalán érvényesek .
A 2P4M már jobbnak tűnik, lehet hogy még a TIC106-nál is jobb, de ki kell próbálni, mert a csúcsáram 120A körül alakul ki a TIC106 esetében.
5. A C4 értéke 10nF, ahogy helyesen rájöttetek. Persze ennek változtatásával az áramcsúcsok periódusa is változtatható.
6. A használati utasítás megegyezik pl. a BA-12 akku aktivátoréval, amelyet a Panelectron forgalmaz.
7. A kiadott áram csúcsértéke 120A kb. 10us alatt éri el és 300us alatt lecseng. Persze ez alkatrész és nyák függő. A periódus kb. 13s.
8. Mint már ezelőtt megírtam, és pl. a fenn említett adatlapon is látható, hogy az áramimpulzus nagysága szoros összefüggésben van az akku kapacitásával. Ezért én sem javaslom, hogy a megépített aktivátort 10Ah-nál kisebb kapacitású akksin használd. Ahhoz a zener értékét kell csökkenteni, hogy az impulzus nagysága csökkenjen, de ekkor a periódus is elállítódik...

Hali!

Köszi szépen az információkat!
Most pár napja egy 10Ah-s elektromos kerékpár akkut próbálok regenerálni, de semmi jó hír. Mondjuk már a bicikliből is úgy került ki, hogy ennek annyi. Egy 4W-os izzóval 3-4 óra alatt le lehetett meríteni az előzőleg órákig töltött akkut.
Egyébként ahogy nagy nehezen leolvastam a szkópról, olyan 15A körüli impulzusokat tapasztaltam.
Na mindegy, amúgy sem láttam sok esélyét, hogy ebből az akkuból valaha lesz még valami.

Valamit rosszul mérsz, de ennek oka valószínüleg a mérési elv.
A cégünknek van HP hall elemes árammérő feje és digitális szkópja, úgyhogy elhiheted, hogy az áram csúcsértéke kb. 80-150A között van. Persze ez sok mindentől függ.

Ha ellenálláson feszültségből akarsz áramot mérni, illetve számítani, akkor használj kisebb ellenállást, mert a 33V-os zenerből az következik, hogy a rendszer max ellenállása 0,3 Ohm alatt van. Ha kis hibát akarsz a rendszerbe vinni a mérésnél, akkor ennek századát illene beiktatni, azaz 1-5 mOhmot. Ha a szkópod nem alkalmas ilyen kis jel mérésére 1-es fejnél, illetve csak 10-es fejed van, akkor egy differenciális, vagy instrumentális erősítő alapkapcsolással kellene a jelet erősíteni.

Hiszek Neked, biztosan profibb műszerekkel tudtad megmérni, mint én. Meg akkor úgy látom, túl nagy ellenállást is használtam.

Üdv!
Csináltam PIC-kel egy szulfát oldót. Egy 150uH-es induktivitás tölt fel 30V-ra egy 4700µF-os kondit, majd ezt süti rá az akksira (plusz a bemeneti 1000µF-os pufferre). Egy feltöltés-kisütés ciklus nagyjából 1-2 másodperc. A kondit bizosan kisüti teljesen, addig tartja rákapcsolva, amíg a fesz le nem csökken 15V-ig.
A kérdésem az lenne, hogy ez nem-e túl gyors? Esetleg tegyek a progiba 10 sec körüli késleltetést?

Hali!

A többi hasonló (bár nem PIC-es) szulfátoldóból kiindulva jobb lenne ritkábban rásütni a kondit. 10-15mp jobb lenne inkább.

Köszi a gyors választ!
Már módosítottam is a progit. Még az érdekelne, hogy mennyi ideig kell rajt hagyni az akksin. Egy 80Ah-sról lenne szó. Ha este rárakom és reggel leveszem az elég lehet neki?

A "gyári" szulfátoldók állítólag olyanok, hogy folyamatosan rajta lehet hagyni az akkun. Legalábbis, ha a kocsiba van beszerelve, akkor igen.

De olvastam itt a topik elején, hogy valaki feltöltötte az akkut, pihentette, de már rajta volt az szulfátoldó, majd kisütés alatt is rajta volt még. Újbóli töltéskor már leszedte. Állítólag a teljes kapacitását visszanyerte a kezelt akku.

Hali!
Azért csináltam PIC-kel, mert jobban megbízok benne, mint pl egy 555-ösben. Eddig kb. 10x próbálkoztam 555el mindig kijött belőle az éltető füst. (az egyikből egy kis darabka még mindig a plafonon van egy pókháló fogságában ).

Ebben igazad van, de eddig nyomát se leltem ehhez hasonlónak (Igaz nem is kerestem, inkább nekiáltam PIC-kel )

Bizony-bizony nyoma sincs. Nagyon szimpatikus mert egyszerű!

Sziasztok a csatolt rajzon aktivizátor rajzban található két tekercs, melyeknek az értéke 220uH és 1mH a számítógép tápegységekből található gyűrű alakú zavarszűrőket használnám fel a tekercsek elkészítéséhez, csak szükségem lenne ,arra hogy hány menetet tekerjek fel rájuk?

Sziasztok a tegnap feltett akkumulátor aktivátort rajzot megépítettem, az akksi feszültsége le eset 5 voltra miután rákötöttem, és a fet tranzisztor is tapasztalhatóan melegszik. A kérdésem az hogyan győződhetem meg róla, hogy működik? Elképzelésem szerint csak rövid időre kéne kisüttesse az aksit, nem pedig állandó terheléssel
A tekercseket 220uH, 15menettekertem rá egy zavarszűrőre, valamint az 1mH is tekercset pedig 41 menetből hoztam létre szintén PC-s táp zavarszűrő gyűrőre tekertem

Üdv!
A C2 kondit és R3 ellenállást bekötötted? Ha igen, akkor vedd ki, a leírás szerint nincs rá szükség, ha be van építve a Q2, D3 és R5.

Igen bekötöttem, remélem ez lesz a probléma vele. A tekercs induktivitásai is kétséges, mert a fénykép alapján számoltam vissza a menet számot