Amit belinkeltél? Persze, az minden vonatkozásban megfelel. Nagyon stabilan tartja a kimenő feszt, szerintem jó választás lesz. Sok sikert.

Multiméter

Szabályozható tápokba általában fix kijelzőket építenek be, de ha neked megfelel, akkor tegyél rá egy multit.

Hello
Építenék egy megbízható labortápot. Ki is néztem ezt, ami ennek a módosított változata. Lenne vele kapcsolatban pár kérdésem:
1. A kapcsolásban lévő LED akkor gyullad ki, amikor a beállított Imax áram folyik ki a tápból?
2. 24VAC 12A szekunderű trafóról mehet a kapcsolás? Persze graetz + puffer.
3. R13 a kapcsolásban csak az árammérő miatt van? Szóval azon méri a mérőműszer a rajta esett feszt? Én digitális panelműszert használnék, így R13 lehetne 0,1ohm értékű? Arra is gondoltam, hogy az R13-at közvetlenül a kimeneti testnél kötném sorba a testtel, szóval akkor csak a terhelésen folyó áramot mérné. Jó lenne így?
4. Mely tranyókat kéne kicserélni és kb. milyenekre, hogy a táp kb. 10A-t is tudjon adni? Gondolom elég lenne a T1-et és a T2-t. És ezeken kívül mást nem kellene cserélni, hogy nagyobb áramot tudjon? Az Imax trimmerrel ezen cserék után be tudnék állítani ilyen nagy áramkorlátot, vagy azt is cserélni kéne?
Kicsit sok lett
Üdv.

Szia!
1. Így is fogalmazhatsz, bár nem ez az elsődleges szempont. Ha a táp árama eléri a beállított max. értéket, akkor a feszültséget továbbiakban már nem tartja állandó értéken, hanem az kizárólag a rákötött terheléstől függ (a kimenő feszültség a beállított, és 0 között bármekkora értéket felvehet). A LED erre figyelmeztet elsősorban.
2. 24V váltó kicsit kevés. Akkor lesz gond, ha a nyers feszültség lecsökken a terhelés hatására, és az IC tápellátása is instabillá válik (28V-ról működik, az AC 24V-ból pedig üresjárásban is csak 33V köröli feszültségre számíthatsz. Erre a feszültségre már nem jó az R26 értéke.
3. Nem csak az a szerepe, a kapcsolás az ezen eső feszültséget használja áramérzékelésre, a módosítás 6A-re emelné az áramkorlát maximumát. Áthelyezni meg végképp nem szabad, mert akkor elvesztené a funkcióját. A kimenetre nem szabad pótlólagosan sem beépíteni ellenállást, mert az sorba kapcsolódik a kimenő ellenállással, márpedig a cél annak minél kisebb értéken tartása.
4. Egy tranzisztorra nem nagyon szoktak 5A-nál nagyobb áramot "bízni", azt is inkább csak akkor, ha előszabályzó alacsony értéken tartja a disszipációt. 10A-nál már jelentősen megnőhet a hőfejlődés, különösen alacsony kimenőfeszültség esetén. Keresni kell nagyobb áramra tervezett kapcsolást, ami eleve 10A-ra van tervezve. Nem az Imax trimmeren múlik a kimenő áram maximuma, hanem az R13-as értékén.

Hello!

(Bocs nem neked, hanem M.Joco-nak akartam írni!)

Érdekes, hogy az áramkorlátozás, mindig fejtörést okoz a kezdőknek.
Ha a tápegység terhelését változtatjuk, akkor amíg a terhelő áram el nem érte a beállított határt, a tápegység feszültsége lesz állandó (feszültséggenerátoros üzemmód). Amikor ezt elérte és próbálja meghaladni, akkor a kimenő áram lesz állandó, és a feszültség kezd el csökkenni (áramgenerátoros üzemmód).
(Természetesen a táp terhelése akkor nő, ha a terhelő ellenállást csökkentjük. I=U*R)
Lerajzoltam a táp karakterisztikáját, hátha így érthetőbbé válik.
Ut= Kimeneti feszültség
It= Terhelő áram
Ub= Aktuálisan beállított kimenő feszültség
Ib= Aktuálisan beállított áramhatárolási érték
A karakterisztika sarkán található egy kis görbület, azért látható, mert amikor az áramszabályzó elszívja a feszültségszabályzó által szolgáltatott bázisáramot, a két áramkör egymásra hat. Így a különbségi erősítés szabályoz.

Azt még hozzá tenném, hogy a műszeráramkör és a táp kialakítása nem korrekt. Nem közvetlenül a kimenő feszültséget méri, hanem az R13 ellenálláson eső feszültséget hozzáadja, ami viszont a terhelő árammal lesz arányos. Tehát ha 25V-ra lesz beállítva a kimenő feszültség, akkor terheletlenül 25V-ot fog a műszer mutatni. 3A terhelésen, pedig 25,6V-ot, miközben a kimenő feszültség ténylegesen 25V maradt.

A probléma, analóg műszer esetén, egy kétáramkörös kapcsoló segítségével orvosolható. Digit műszer esetén (ha a mérés közös pontja a táp negatív kimenete lesz), az áramjel negatív értéket fog mutatni, ezért az előjelet nem kell kiépíteni. Így helyes értéket mutatja a digit. (akkor mindig pozitívnek látszik az érték)
Azt tudni kell, hogy az R13 shunt ellenálláson a referencia áramkör árama, és főleg a 27V-os zéner árama is átfolyik. Így terheletlen esetben az árammérő alapértéket fog mutatni. (Ráadásul a tápfesz változástól függően) 40V bemenő táfesz esetén ez kb. 52mA értékű lesz.
Tehát a 27V-os zéner anódja nem jó helyre van kötve, mert annak helye a GND ponton van. (R13 bal oldala) Ebben az esetben az alapáram kb. 2,3mA-ra csökken az R13-on.
üdv! proli007

Hello
2 db 3.5 digites panelműszert fogok majd használni, szóval a feszméréshez a feszt közvetlenül a kimenetről fogom venni. Szóval ott nem lesz probléma. R13-nak pedig 0.1ohm ellenállást fogok használni, elég lesz nekem az a 6A, úgyse nagyon fogom kihasználni. Szóval akkor a 27V-os Zener anódját az R13 bal lábánál kötöm a testre. De akkor mely ellenállásoknak adhatok még testet az R13 bal lábáról (R11, R1, R2, P1, R7, LED katódja, R6), hogy üresjáratban minél kisebb fesz essen az R13-on?

Imi65: Megoldható lenne, hogy nem cserélnék tranzisztort a nagyobb áram miatt, hanem pl. a T1 és a T2-re tennék még párhuzamos még egy-egy ugyanolyan tranyót? Vagy legalább csak a T1-re?
Értem az aggályaidat az IC tápjával kapcsolatban, de orvosolható lehetne a dolog úgy, hogy kisebb feszültségűre cserélném a 27V-os Zenert? Vagy ha nem, akkor milyenre kéne megváltoztatni az R16-ot( gondolom erre gondoltál R26 alatt)?
És milyen intervallumban fogom tudni szabályozni a feszt?
Üdv.

Igen, természetesen az R16-ról beszéltem. Szerintem csökkenteni kéne 180 Ohm -ra. Csak a 2N3055-tel kéne egy párhuzamos tranzisztor, kollektor, bázis összekötve, emitterek egy-egy 0,1 Ohm -on keresztül a kimenetre.

Habár a T1 helyettesíthető lenne BD249-el? Adatlap szerint nagyobb áramot bír el. Így akkor nem lenne szükség 2 db 2N3055-re.
Üdv.

Igen, tehetsz bele BD-t is. Az igaz, hogy nagyobb a határárama, de a meleget nem bírja jobban. Persze, ha nem viszed szélsőséges tartományba, akkor hosszú évekig hiba nélkül szolgálhat 1 tranyóval is.

Hello!
Csak a Led katódot teheted át, mert a referencia minusz pontjának mindenképpen közösnek kell lennei a kimenettel.
üdv! proli007

Hello
A többtranzisztoros változatnál miért van szükség ellenállásokra az emitterekkel sorban? Ha a többtranzisztoros változatnál döntök, akkor ez az ellenállás nem fogja nagyon befolyásolni az Imax nagyságát?
Üdv.

Nem olvastam az előzményeket, így talán nem mondok hülyeséget.
Az emitter ellenállások kiegyenlítik a tranyókon folyó áramot, mivel azok nem rendelkeznek teljesen azonos tulajdonságokkal. Azok a 0.1 Ohm-ok nem sokat befolyásolnak, nem korlátozzák olyan mértékben a kivehető maximum áramot.
Én pl 8db tranyót használok a labortápomban.

Tényleg, ha már szóbahoztam a tápomat.
Miért van az, hogy kikapcsolt kimeneti feszültségnél is (vagy ha be is van kapcsolva, de nincs rajta fogyasztó), akkor is mutat 6mA-t az árammérő? Lehet úgy elállítani a rajta lévő potit (vagy a sönttel párhuzamosat), hogy mutasson valamilyen értéket? Ez egyébként eredetileg egy 2V-os méréshatárú műszer volt, és a benne lévő egyik ellenállás 1M Ohm-ra történő cseréjével értem el, hogy 200mV-os legyen a végkitérése.
Majd ha tudok vele foglalkozni, akkor azért a söntre is rámérek, úgy egyből kiderül, hogy a műszer rossz, vagy "szökik az áram". Egyébként tökéletesen működik, nem művel semmi rendelleneset. Ja, az electronics-lab-os tápról van szó...

Szerintem azért mutat egy kevés áramot, mert üresjáratban is folyik áram azon az ellenálláson, amelyen a műszer feszültséget mér árammérés céljából. Ez az áram valószínűleg az áramkör valamelyik részét táplálja. Nézd meg feljebb azt a kapcsolást, amelyiket belinkeltem. Ott is ez a helyzet.
proli007 is rámutatott erre az egyik válaszában. Egyébként te az árammérő panelmérő műszeredet be tudod úgy állítani, hogy üresjáratban ne mutasson áramot?
Üdv.

Most nem érek rá elolvasni, de délután bepótolom.
Szerintem terheletlenül nem lenne szabad a söntön áramnak folynia. Sajnos nem tudom kinullázni, de ha sikerülne is, nem mutatna helyes értéket. Ahogy most be van állítva, úgy pl 1V-on 1 Ohm terheléssel 1A folyik. De ha picit is eltekerem, hogy terheletlenül ne mutasson 6mA-t, már el is mászik az előbbi pontos kijelzés.

Akkor ha nem gond, linkeld be légyszi a kapcsolást, amit építettél, kiváncsi vagyok rá. Köszi.
Üdv.

Ez lenne az, de valamiért oldalbetöltési hibát kapok rá.

Hello
Az általam belinkelt két kapcsolás közül melyiket érdemesebb megépíteni? Jobb inkább az eredeti, vagy a módosított? Ha az eredetit építeném, akkor ugye nem lenne probléma a táp, amit adok neki? Meg ugye akkor is lehetne 0,1ohmos Rx ellenállást használni, és több teljesítménytranyót?
Üdv.

Üdv!
Ma végre sikerült letesztelnem az épülő Spafi féle labortápomat, de valami probléma lehet vele, ugyanis csak 26,8V jön ki belőle maximálisan. Mivel még nincs rajta hűtőborda, ezért most még terheletlenül lett kipróbálva.
Adatok róla: 48V-os bemenő feszültség (még nincs pufferelve), hűtőborda nincs rajta, és a kimenetéről még hiányzik a 4uH induktivitás.

Egy másik kérdésem pedig: a LED mi célból van az áramkörben? Az áramkorlátot kéne jelezze?

Kapcsolási rajz

Üdv!
Ha jól értelmeztem amit írtál állítható a fesz de max 26,8V. Nos ha ez így van akkor a pufferelés hiánya a gond, amit nem igen hagyhatsz ki még teszteléshez sem.
(Pufferelés nélkül a multiméter kevesebb DC-t mutat egyenirányítás után mint AC-t előtte)
Bármilyen kicsi kondi jó a teszteléshez.
Viszont teszteléshez kihagyhatod a bordát az induktivitást a ledet... ezek nélkül megy.
Igen a LED az áramkorlát elérését jelzi, továbbá ha eléred a puffer feszültséget.
-ToXeN-

Így van , a led az áramkorlát miatt van benne, melyik nyákkal készült?

Köszönöm a válaszaitokat!
Pufferkondim lenne, de csak "kis" feszültségűm van

Sejtésem nincsen, hogy melyik NYÁK-al készült azt tudom, hogy te tervezted (köszönöm, hogy megosztottad)!

Mindenképp puffereld, anélkül nem simul ki a graetz által egyenirányított fesz.

Sziasztok!Ezzel a labortáppal vacakolok még mindig. Már kipróbáltam mind A-s mind B-s potikkal, de sehogy se akar nekem szabályozni normálisan. Kb úgy szabályoz mit a rajzon elég hitványul. Szerintetek mi lehet ilyenkor a baj? Az IC-böl van 2is szóval feltételezem az jó. Vagy alapból nem lineárisan szabályoz a táp? Mert én úgy képzeltem el hogy középállásban 15V van és szimetrikusan változik....

Szóval a poti nem lineárisan szabályozza a feszültséget....
Hadd ne keressek vissza a kapcsrajz után, nem szúrnál be egy linket legalább!

Természetesen! Itt van, de mondjuk lay.

Helló!
Írtam neked privátba múltkor, hogy ez a táp alapból logaritmikusan szabályoz lineáris potikkal. Ezzel nincs semmi gond. Kisebb feszültségnél pontosan be tudod állítani a feszt, mint például egy lednek. Nagyobb fesznél, mint egy izzónak nem szükséges nagyon pontos fesz, így nem is lényeges, hogy nem lehet olyan pontosan szabályozni.de én még így is be tudom állítani tized pontosságra. Ha nagyon zavar, akkor beköthetsz sorba a potival egy kisebb értékű potit és akkor azzal tudod finoman szabályozni. Az eredetivel durván, majd a kisebbel finoman. Itt van Freddi tápja, a felső kommentben pedig, hogy logaritmikusan szabályoz.

Ahhan. Én is ezen gondolkodtam, de mondom megkérdezem már itt a HE-n is hogy más mit mond...
De ha ilyennek kell lennie, akkor rendben van!

A "freddy rajzon", ha a poti középső és alsó lábát összekötöd, akkor lineárisan fog szabályozni (lin potival).