Fórum témák
» Több friss téma |
Mivel kiforrasztóm nincs marad a hőlégfúvó! A leggyorsabbé a pont!
átrakom a témát a forr 1x1..be!
köszike.
bár vicsys megoldása sem elvetendő. nem drága egy olyan cucc. talán. köszi.
Lehet kapni valahol ilyen lötstop-ot vagy mi az? A hőálló lakkra gondolok ami a nyákon van:vigyor3:... Kössz...
Ja meg találtam egy videót smd forrsztásról.... :katt
Hú ez nem gyenge vid..
Megoldódott a pákás problémám, egy sima weller tcp-s mellett döntöttem /24V/50W/. Most 20V váltóról megy, mert a 24Vos biztonsági trafóm üresjárásban 27,6ot ad le. Tudtok ajánlani valami jó feszültség szabályozó elektronikát? Nem akarom túlterhelni, bár lehet a páka lehúzná a feszkót 24Vra.. köszi: Gergő
lenne néhány kérdésem, van nekem itthon forrasztó zsír (Entha:lt Zinkchorid), forrasztóvíz, fehér kemény téglatest 4*2*2cm. Ezek 1 csomagban voltak, az lenne a kérdésem, hogy pontosan melyiket mire találták ki, mire, hogyan használható, mert én folyasztószerként használom őket (kivéve a téglát, az mi lehet ?), de hogy igazából mihez, hogyan kell használni azt nemtom. Valaki leírhatná. kössz!:vigyor3:
bár nem tudom, pontosan, mire is gondolsz, de védőlakk van a farkasnál.
A forrasztóvíz bádogosoknak való, ne használd, mert a réz felületek bezöldülnek tőle. (Bádogot viszont szinte lehetetlen nélküle forrasztani. Jó, ha vezetékvéget akarsz ónozni.)
A forrasztózsír (löftfet) folyasztószer. Bevonod a forrasztandó felületet, és az ón szépen elfut tőle. Forrasztás után acetonnal (körömlakk-lemosó) ilik a felesleget eltávolítani. A fehér tömb hasonló célt szolgál (ha az az, amire gondolok), azzal a különbségel, hogy abba a pákahegyet "mártják" bele. (Belenyomod: megolvad). Ez utóbbit nem szoktam használni. Legtöbbet a forrasztózsír ér!
az a fehér nem szalmiákos kő? íme. azt lehet lágyforrasztáshoz is? de hülye vagyok.. van vegyész a családban, mit strapálom magam
vettem sima gyantát (kolofonia, -um) kipróbáltam mint folyasztószert, hmm, nem olyan jó mint a zsír, de használható, az lenne a kérdésem, hogy mivel lehet "lemosni" a nyákról, mert ugye ha kihül akkor kemény mint az üveg......
Denaturáltszesszel lemoshatod, oldja. Bár teljesen felesleges.
Elektronikához csak gyantát, ill. abból készült folyasztószert használj! Forrasztóvíz, szalmiák, forrasztózsír nem alkalmas. Tönkreteszed saját munkád!
Én gyantás bélésű forrasztóónt használok... Ha több gyanta folyik ki belőle, akkor csak egyszerűen lekapargatom egy csavarhúzóval...
(De amúgy az még szigetel is.) Peti.
forrasztózsír nem alkalmas??? miért? Frankye meg azt írta, hogy az a jó.
Sziasztok!
Én is szeretnék ebben a témában megjegyezni pár dolgot. Először is, ha már a legtöbben felsoroltátok, én is leírom, hogy egy weller-t használok, és valóban álomszépen forraszt. Nemrégen szereztem be azonban egy gázzal működő darabot, és az eddigi tapasztalataim szerint az is jó, mindenre, ami csak eszembe jutott, hogy forrasztható. Na de, amiért Tom Lord-nak címzem a választ: Idézet: „A rozsdamentes acél valóban nem forrasztható” A rozsdamentes acélt is lehet forrasztani sima cin-nel, csak folyasztószernek nem a gyantát, hanem foszfor savat kell használni. (természetesen tapasztalati úton meggyőződtem: működik) És még valami! Ha esetleg valaki még rajtam kívül használ gáz pákát, szeretném ha megosztanánk a tapasztalatainkat egymással.
Én még most is a forrasztózsírt használom, és nincsen vele semmi baj. Korábban használtam forasztóvizet is, de attól megzöldülnek a NYÁK-kok, ha nem futtatod be a réz felületeket cinnel.
Nem tudom, Tom Lord-nak mi a baja vele...
nekem teljesen szétmarta a forrasztózsír a panelt!
Egyébként meg nemértem minek használtok mindenféle folyasztó kencét? Nekem sohasem kell. A trükk annyi: legyen tisztára csiszolva a panel forrasztás előtt (ne legyen oxidos)
smd forrasztáshoz milyen folyatószert ajánlotok az ónmaradványok lekapásához?
Tévedett,
Félrevezetett, Stb. Többen írták, hogy tökéletes pl. a forr szír. Igaz könnyebb vele a munka de később megbosszulja magát, sok-sok szakadás, korrodálódott alkatrész, kötés, nyákszakadás lesz belőle. Nem hiszem, hogy ezt szeretnéd.
a folyasztószer azért kell, hogy a kicsi smd lábaknál (0,64mm lábközép távolság) szépen a fémre ugorjon az ón. Nem zárja össze a két lábat. A kapilláris hatás miatt van ez. +szépen szétfut az ón a rezen.
lekaparásához?? kiforrasztó huzal (harisnya) +páka és nem kapirgálni kell.
Szia !
FLUX tollat használjatok(csak ha muszáj nem kell minden forrasztást össze folyasztózni), és harisnyát, (1.kép)sűrűlábú SMD forrasztásához használjatok ónpasztát és melegítsétek rá pákával, (hőlégfúvó az igazi) de gondolom nem sok embernek van otthon ilyen Weller Kaparás, csavarhúzó..... aki ezt használja hadd mondjam, létezik egy anyag amit alkoholnak hívnak és kicsit szebben takarítja a gyantát, folyasztószert mint a szerszám acél Páka hegyet is érdemes közben letisztítani, a vizes szivacson kívül is (2.kép) Üdv!
vettem nyákot ... 1,5mm vastag, de szinte használhatatlan, mert hullámos, ~mm-erenként hullámok vannak, rajta, géppel is csiszoltam, de nem sokat segített. Vasalás után a festék nem ragad a hullámvölgyekbe.. de gonodolom ez megvilágításos technikánál sem jó.. csak annyit akarok ezzel, hogy jól nézzétek meg milyen nyákot vesztek...
Megértettem.
Eddig nem okozott gondot. Biztos, hogy igazad, van, én nem tapasztaltam eddig semmi problémát vele. (Ellentétben a forrasztóvízzel.) Mindenesetre kösz!
Sziasztok!
Ónszívó harisnyából milyen széleset érdemes venni normál forrasztásokhoz? Deniel
Két gázos pákám van. Nemrég vettem én is őket. Az egyik egy 3500Ft-os. Na azzal majdnem felgyújtottam a lakást. Jó 2 óra hosszán keresztül tökéletesen müködött. Egy 486-os alaplaból szúrólánggal operáltam ki az alkatrészeket aztán hirtelen lángszóró lett belőle. Elszakad benne a tömítő O gyűrű. Aztán vágtam bele egy gumilapból tömítést és müködik. Sikerült 1mm vastag teflont is szereznem, legközelebb abból lesz bele tömítés ha kiürül belőle a gáz. Egyébként a páka nagyon profi a tömítés ellenére.
Mialatt rossz volt az előbb említett pákám a Conrad-ból vettem egy HT-120 -as gázos pákát. A 21. század csodája. Nem is gondoltam hogy ilyen bonyolult kell hogy legyen egy ilyen páka. Egy csúszkát előre tolva történik meg a piezos gyújtás. Ilyenkor kicsit több gáz áramlik ki rajta. kb. 8s-ig kitolva kell tartani a csúszkát hogy a hőkapcsoló égve tartsa a lángot. Nagyon sok tartozék van hozzá. A fényképezőgépemhez lemerültek az aksik, de ha nem felejtem el mindkettőről teszek fel képet. A tapasztalatom nagyon jó. Véleményem szerint jól használhatóak azonban az üzemeltetése negyon drága. Csak olyan esetekben használom amikor nem akarok magam után vezetéket húzni vagy szúrólángra van szükség. Tartós mikroelektronikai munkákra az elektromos páka a nyerő. Egy töltéssel kb. 20 percet üzemel. A Weller Bután gáz 1500 Ft hozzá. Talán 5-6 feltöltésre elég. Rájöttem hogy öngyújtó gázzal is üzemelnek és azóta azt használok hozzá. Ez lényegesen olcsóbb azonban minőségben elmarad a tiszta Butángáz mellett. Még a hangja is más. Szerintem kisebb a hőértéke is. Szóval olyan dolgokra használható a gázos páka amire az elektromos nem. Nagyon profi cuccos.
Deniel: Én félcentiset használtam, és az tetszett. De az utóbb időben inkább magam csinálok. Keresek valami vastagabb vezetéket, amiben rézszálak vannak. Lefejtem a szigetelést, összetekerem a szálakat, befuttatom gyantával, és jobb, mint a gyári!
bbatka: Megtaláltam a pákád a neten. Tényleg profi cucc. Azt írják, van hozzá valami tartóállvány. Az mire való? |
Bejelentkezés
Hirdetés |