Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Hello!
Nem arra a szabályozásra gondoltam, ami neked megfelelő lenne, hanem amit alkalmaznak tápokban.. üdv! proli007
Hello!
Nem túl komplikáltra gondoltam, két igen hasonló megoldásra.. - Az egyik, hogy egy tranyóval elő lehetne feszíteni az áramszabályzó tranyót, hogy annak kb. 650mV nyitófeszültségét, ne az osztóval állítsuk be. (Leszimuláltam, és a 40ohm/100ohm poti helyett, csak egy 100ohm-ot alkalmaztam. A 2kohm poti helyett, pedig egy 1kohm-os ellenállást. Így is megfelelő volt. 0..5,12A jött ki.) Szóval az áramszabályozás karakterisztikája kb. négyzetes a poti elfordulására. Így középállásban nem 2,5A a korlát, hanem kb. 250mA. - A feszültség szabályzónál is betettem egy tranyót. Így a poti alsó szakaszában nincs holt terület, míg a szabályzó tranyó ki nem nyit. (A tranyót nem szükséges a poti alá tenni, felette is jó, csak nem tudtam úgy lerajzolni. A tranyók kissé hőfok kompenzálják is a szabályozást. Én megfordítottam a PNP/NPN tranyókat és ezzel persze a feszültségeket is. A kimenetnél komplementer végfokozatot készítettem. Így a 2N3055 végtranyó maradhat. Számításaim szerint nincs szükség háromszoros darlingtonra, így T5 elmaradhat. (csak növeli a maradék feszültséget) üdv! proli007
Hamár így szóbajött,más módszer nincs?
Hello mindenkinek!
A segitsegeteket szeretnem kerni nem tudja valaki hol juthatnek hozza Attila86 Labortap II meretaranyos nyakjaihoz? Elore is koszonom
Hali! A következő gondom van az Attila86-féle labortápommal: a maximális kimeneti feszültség 29,1V, akárhogyan is tekergetem a korlátozást beállító potikat(P1, P3). Forrasztási hibát nem találtam, egyébként meg tök jól működik a táp. Kivéve, amikor nem. Előfordul ugyanis, hogy bekapcsolás után 34V jelenik meg a kimeneten, függetlenül a potik(P2, P4, P5) állásától. Illetve nem is teljesen függetlenül, mert ha mindegyiket 0-ra tekerem, akkor utána már rendesen megy. Szerintetek mi lehet a hiba?
Üdv.!
A nyákjaihoz sehogy, mivel még a nyákterv sem készült el ahhoz az áramkörhöz.
A kimeneten megjelenő maximális feszültség problémára a csatolt képen lévő módosításokat végrehajtva megszűnik a probléma. (Attila ajánlása) Nekem a módosítás óta tökéletesen üzemel.
Hali!
Szeretnék ötletet kérni (ha van kapcs rajz az persze még jobb lenne) Galvanizáláshoz kéne egy olyan táp ami 1.5V-ot és változtatható áramerősséghet 1A-max 5A-ig tud leadni (ezt az elején kéne beállítani), úgy hogy eközben a 1,5V nem változik, és a galvanizálási folyamat alatt sem változik az egyik érték sem. Maga a folyadék gondolom a galvanizálás folyamán (kb. egy óra) változó ellenállást fog jelenteni, és az 1,5V*5A az 7,5W tehát a potméteres megoldás nem biztos hogy jó, mert kérdéses lehet e ilyen potit reális áron kapni, miközben a galvaizálás folyamán történő ellenállás változást is kezelni kéne tudni. Ha valakinek van ötlete erre, és nem a 30-40.000Ft-os labortáp kategóriában van, akkor legyen oly kedves és írja meg.
Üdv.!
Idézet: „Galvanizáláshoz kéne egy olyan táp ami 1.5V-ot és változtatható áramerősséghet 1A-max 5A-ig tud leadni (ezt az elején kéne beállítani), úgy hogy eközben a 1,5V nem változik, és a galvanizálási folyamat alatt sem változik az egyik érték sem.” Ezt csak akkor lehetne megvalósítani, hogyha a galvanizáló közeg ellenállása változtatható lenne. (Ohm-törvénye.) Vagy a feszültséget állítod be, vagy az áramot. Olyan nincs hogy mind a kettőt, kivéve hogyha az ellenállást tudod állítani. De itt most az magától változik.
Ez a feladat. Van egy sönt amit változtatni kell a galvanizálás folyamán.
A sönt a galvanizáló közeg? Annak az ellenállását hogyan változtatod?
Slogan: Igen, fogok...
Nem. A sönt és a galvanizáló közeg az ellenállás, és a söntöt kell változtatni, hogy a galvanizáló közegen 1,5V xA follyon ahol az amper a felület nagyságától függően állítható kell hogy legyen.
Egy megoldást már mondtak erre, de az túl bizar. Egy nagy fémlap, amit ahogy meríted a folyadékba úgy csökken a tetején elhelyezett elektródához képest mért ellenállása. Idézet: „A sönt és a galvanizáló közeg az ellenállás” Tehát két ellenállás (sönt és közeg) van, amik sorba vannak kötve? Erre kapcsolsz 1,5V-ot? Mert akkor a közegen nem 1,5V lesz. És egyébként miért kell sönt? A galvanizáló közegen vagy a feszültséget tartod megadott értéken, vagy az áramot. A kettő együtt nem megy! Ha sorba kötsz a közeggel egy ellenállást, attól nem dől meg Ohm törvénye, hiszen ettől a közegen mérhető feszültség változik meg. (Vagy ha párhuzamosan kötöd akkor az áram.) Vagy én nem értelek? ![]()
Hello!
Most már nem tudom miről is beszélünk. ![]() Mint mondottam, módosítani csak úgy lehet, hogy ha ismerjük a kapcsolási rajzot, vagy legalább is azt a részt, ahol a szabályozás van. Ezt, az antagonisztikus ellentétet, csak Te tudod feloldani. ![]() De írtam azt is, hogy ez a táp, nem labortáp, tehát a szabályozhatósága tuti korlátozott mértékű... Légy oly kedves, olvasd el figyelmesen a hozzászólásomat ha eddig még nem tetted volna. üdv! proli007
Hello!
Attól, hogy te söntölöd az áramot, a galvanizálón átfolyó áram még nem változik meg. Ez a bemerítéses, valami "parasztos" módszer lehetett anno, mikor még nem tudták szabályozni. Gondold át! Ha a feszültség 1,5V és a galván csak 3A áramot vesz fel, Te meg a söntön 2A vezetsz el, akkor a terhelő áram ugyan 5A lesz, de a galvánon akkor is csak 3A folyik át. De amit kérsz, abból az derül ki, hogy a feszültséget kell állandó értéken tartani. És így tényleg sönt szabályozást kell alkalmazni, ha a kádak sorba vannak kötve egymással. És hogy ne jusson a nagyobb ellenállású (kisebb fogyasztású) kádra magasabb feszültség, az alacsonyabb fogyasztású kádakat lesöntölöd. Szóval gondold át (v. fogalmazd meg) a kérésedet még egyszer, hogy teljesíthető legyen.. üdv! proli007
Küldjek képet a panelrol amin rajtavan ez a kis aranyos IC?
Ugyan is külön panelon van ![]()
Itt vannak a képek,remélem segítenek!
Ott látható a hiba a dobozon jobb alul
![]() " CHINA"
Szokd meg!
Ma már minden kínai ![]() Hozzáteszem,szerintem maga a táp is Kínai! ![]() De jó meglátás ![]() ![]()
Kipróbáltam a módosításokat, de így is ugyanaz a probléma: nem éri el a 30V-ot maximálisra tekert potik mellett sem. Egyéb ötlet?
Mekkora a feszültség a puffer elkón (a graetz után)?
Hello!
- A módosítások természetesen a kimenő feszültséget nem befolyásolják, csak az IC reteszelődését. (pld. bekapcsoláskor) - A kimeneti feszültség maximális értékét, a referencia feszültség nagysága és a kimeneti osztó aránya határozza meg. ezek pontosságát (arányát) kell ellenőrizni. - A referencia feszültség, a TL431 anód katód között mérhető. Értékét az R16/R15 osztó határozza meg. Az R16 ellenálláson mindig 2.5V mérhető. Ezért rajta átfolyó áram, 2,5V/1kohm=2,5mA. Ez az áram folyik át az R15 ellenálláson is. Tehát azon eső feszültség 2,5mA*1,5kohm=3,75V. A referencia feszültség, a két ellenálláson eső feszültség összegével egyenlő 2,5V+3,75V=6,25V. Ha nem ennyi, a két ellenállás értékével módosítható. (1..2%-os eltérés nemlényeges) - Ez referencia feszültség fog esni, az R18 ellenálláson és a P3 poti beállított soros értékén. (P3,R19 és P5 közös pontja és a plusz kimeneti pont között mindig nulla volt mérhető. Kivétel, ha az áramkorlát működésbe lép.) A táp kimenő feszültsége a C16 kondin (azaz a P4+P5 ellenállásán) mérhető. Ha ez 30V, akkor a potikon folyó áram 30V/10+1kohm=2,72mA. (Amúgy ez az áram állandó, míg a feszültségszabályozás fenn áll.) Tekintve, hogy ugyan ez az áram folyik át az R18-P3 ellenálláson, miközben a referencia 6,25V. Ezért az R18+P3 ellenállása: 6,25V/2,72mA=2,29kohm. Ebből lejön az R18 értéke: 2,29kohm-2,2kohm=91ohm. Mint látható, az a 91ohm a P3-on játszva beállítható. Persze most visszafelé számoltunk, mert a cél, hogy a referencia feszültségből az R18-P3 ellenállásokon akkora áramot tudjunk beállítani, ami a potik maximális ellenállása mellett, a maximális kimenőfeszültséget adja. Tehát ha nem lehet a kimenő feszültséget beállítani, a referencia feszültség értékét és (R18+P3)/(P4+P5) arányát kell ellenőriznünk. Tekintve, hogy a tápfesz 30V és a referencia feszültség 6,25V, ennek aránya: 30V/6,25V=4,8. Tehát az ellenállásoknak is ezt az arányt kell mutatnia. Tehát (P4+P5)/(P3+R18)-nak is 4,8-at kell kiadnia. Ha 11kohm és 2,29kohm-al számolunk, akkor látható, hogy tényleg 4,8 az arány. Ez után, már neked is ki kell tudni számolni, ill. be kell tudnod állítani a maximális kimenőfeszültséget. üdv! proli007
Ismét kérdezem ,hátha valaki megszán
![]() Lehet ezt a két kapcsolást egyszerre a táp kimenetére tenni ? Külön külön mennek ,de egyszerre nem szeretnének.... Köszi !
Hello!
Mi itt a kérdés, mert én nem értem. - Ugyan azon IC-vel szeretnél mérni feszültséget és áramot? - Két külön kapcsolás egy tápról? Mert a gond a műszeráramkörök táplálása. Annak függetlennek kell lenni egymástól és és a tápegységtől, ha más-más potenciálon van a mérési pont. És sönt ellenállásokat nem így szoktunk kapcsolni, mert a kapcsoló átmeneti ellenállása, jelentősen meghamisítja a mérést. Főleg a 0,01ohm esetén! üdv! proli007
Szia !
Bocsi ,tényleg lemaradt ! A táptól független külön tápon vannak ,de az közös.... Idézet: „Annak függetlennek kell lenni egymástól és a tápegységtől” |
Bejelentkezés
Hirdetés |