Üdv! A pákánál másképp kell megoldani, ugyanis egy szilícium diódával max ~150°C-ig tudsz mérni.
Az én hőmérőmnél azt vettem észre, hogy a pontossága nagyon kicsi, ugyanis minden alkatrész hőfüggésére érzékeny és elmászik nem tudom ti ezt tapasztaltátok e.
Üdv

Üdv mindenkinek!

Én is terveztem egy hőmérőt, két panelból áll.
És azt szeretném kérni mindenkitől hogy nézze át hátha talál benne valamilyen hibát.
Mert megszeretném épiteni.
(A nyákterv Eagle progival lett tervezve.)

Sziasztok!
Valaki tudna segíteni? Van egy hőcserélő tartályunk aminek a hőmérsékletét szeretnénk figyelni, de mivel nagyszüleimé olyat szeretnék ami "elég" nagy kijelzővel bír... (esetleg világít) Nem kellene tizedes értékre pontos kijelzés... ( a tartályon van "hőmérőpatronnak" hely) Előre is köszi ha tudtok tanácsot adni... (ha lehet ne PIC-est)

ja a vízhőmérsékelt 10-70 fok között mozog amúgy....

Ez nem PIC-es, és vannak előnyei:
nem igényel külső tápfeszültséget,
vizuálisan is az érték nagysága megjelenik,
Ezek kimondottan ide valók és beváltak,
az áruk is alcsony,...stb
kazánhőmérő a kulcsszó és képet kell keresni (google)
egy példa

Hőmérő

és még 71db

H_M-k

köszi szépen!

Hello!
Megpróbáltam megnézni a rajzot, de ha nem gond lenne néhány észrevételem, jobban mondva jó tanácsom. Mert a rajzolatot igen nehéz ellenőrizni.. Egyébként tetszetős, amit készítettél.

- Az üres helyek kitöltését ellenőrzés után kellett volna elkövetni, mert zavarólag hat és azt is figyelni kell, hogy nincs-e rákötve valami.
- Az alkatrészek felirata össze-vissza helyezkedik el, és eltakar mindent.
- A vezető sávok végeit nem húztad össze és nem húztad az alkatrészláb középpontjába, így azok nincsenek egy hálózatban. Ha a view/show funkciót használja az ember, akkor nem világosodik ki az egész hálózat. Darabokban kell nézegetni és az ember már elfelejti mit is nézett már át előzőleg. Valószínűleg a tervezésnél, az igen kicsi Grig (0,005 inch) használata a gond. Tehát az 5 mill raszter használata helyett én 25mill rasztert választanék. Ez 1/4 lábtávolsága az IC-nek, ami a legtöbb esetben bőven elégséges.
- Az alkatrészek lábain nem illik csak áthúzogatni a vezető sávot, ott töréspontot kell kialakítani. (Ha elmozdítod az alkatrészt, akkor a vezetősávnak is jönni kell vele.)
- De ha nem csak a nyákot tervezed meg, hanem megrajzolod a Schematic rajzot is, akkor a program a Tools/ERC funkciója leellenőrzi neked a nyákot, hogy jól készítetted-e el.
- Az ellenállásoknál, szerintem túl kis forrpontot (furatgalvánhoz való) és sokszor indokolatlanul vékony (16-os) vezetősávot használsz, így a nyák nehezen gyártható amatőr módon.
- Az auto zéró áramkör három alkatrészét az adatlap szerint körbe illik venni a Common 32. láb feszültségével, a szivárgó áramok miatt.

(Én nem használom a Sast így elég nehezen boldogulok vele. De amit tanácsoltam, az tervező programtól független dolog.)
üdv! proli007

proli007 kösz a jó tanácsokat :yes:

Sziasztok!
Van egy ZD-99 forrasztóállomásom, évek óta ezt használom és eddig nem volt gondom vele. Eléggé olcsó kis darab ahogy ez a belső felépítésén is látszik... szóval meg szeretném építeni neki az Attila86 típusú hőmérőt, a kérdés pedig hogy lehetséges-e ezt összekötni ezzel a primitív kis forrasztóállomással, ha igen akkor hogyan?
Üdv

Üdv!
Hőmérőt akarok csinálni icl7107-el, és dióda lenne a mérőeszköz. Láttam is az első oldalon a diódás megoldást, de nekem két értéket kellene kijeleznem egy kijelzőn, felváltva, fél percenként váltakozva. Ez eddig oké is, nincs vele gondom, viszont kellene két műveleti erősítős egység a két diódához, ami a panelműszernek előállítja a megfelelő feszt. Valami ötlet? A két részt teljesen függetlenül kell, hogy tudjam állítani.

Hello!
És a hőmérsékletet, milyen érzékelővel szeretnéd érzékelni? Mert a pákában, ahogy látom a fűtőtesten kívül nincs semmi.
üdv! proli007

Hello!
A kékkel bejelölt áramkört kellene kétszer legyártani, és a piros ponttal jelzett kimeneti pontok feszültségét (pld. analóg kapcsolóval) átváltani. Az időzítés lehet egy 555-ös áramkör. Ezeket a +-5V-ról kell járatni. Akkor független lehet a két áramkör egymástól.
Viszont így megfontolandó, hogy nem egyszerűbb-e kétszer legyártani a hőmérőt..
üdv! proli007

Helló!
Nem lenne egyszerűbb, mert a kijelzés egyedi ledekből felépített nagy hétszegmenses kijelző lesz. Ezen lenne kijelezve váltakozva a két érték. A váltást én is 555-el és 4066-os kapcsoló ic-vel akarom megoldani. Ahogy látom 4 szálat kellene kapcsolni, így egy ic kapcsolna egy jelet, és egy másik a másikat. Viszont a rajzon a 7107-es 35, 32-es lábai, amihez "ref LO, common" van írva, azt nem gnd-re kellene kötni?

Hello!
- Elég három lábat kapcsolni, a Coomon lehet közös a két áramkörben. (különben kikapcsolt állapotban a 741 "elszabadul" és idő, míg vissza fog állni. (A maradék analóg kapcsolóval, meg lehet az 555-ös kimenetének invertálását csinálni, így ahhoz nem kell külön IC)
- A kisebb fogyasztás miatt, lehet 7555-öt célszerű alkalmazni.
- A GND pont az IC Digitális GND pontja, a Common, pedig az analóg szekció GND (AGND) pontja. Nem érdemes közösíteni őket.
üdv! proli007

Értem, köszi. Így már neki is állhatok a további tervezéshez. LM358-at használhatok a 741-es helyett? Az jobb lenne, mert egy tokban van a két műv erősítő.

Tanácstalan vagyok, adnál ötletet?

Hello!
Hát itt nem igazán tudok tanácsot adni. :no:
Mert Attila86 pákájában egy beépített "K" típusú hőelem van és ez a hőérzékelés alapja. Láttam már olyan kapcsolást, ahol a fűtőtest ellenállásának változását használták szabályozásra. De ez elég macerás, valamint fizikailag nem is igazán értek vele egyet a hőátadási ellenállások és a hőtehetetlenség miatt. Ráadásul, a Te pákád 230V-os fűtőbetéttel és valami Triac-os szabályozással van felszerelve. Szerintem ez olyan mint a Trabant, olyan amilyen, de úgy jó ahogy van..
üdv! proli007

Nem gond, végül is régóta tervezem hogy nekiállok valami komolyabb megépítéséhez.

Helló!
Megcsináltam az előző oldalon kapott hőmérőt, de nem teljesen okés. Az egyik rész majdnem tökéletes, de ott is ugrál néha egy kicsit. Viszont a másik része össze vissza ugrál és kivehetetlen az érték. Már az icl bemenetén is ugrál a fesz. Valami ötlete van valakinek, hogy mitől?

Hello!
Vagy ugrál a tápod feszültsége is, vagy 50Hz kerül a bemenetre valahonnan, esetleg a táp szűretlen. méregetni kell. esetleg a diódával lehetne egy kondit párhuzamosan kötni. (Rajzot tehettél volna fel)
üdv! proli007

Helló!
Most változott a helyzet. Nagyjából jó már nem ugrál annyit. Egy ismerős tanácsára a diódákat kicseréltem nagyobb fém tokozásúra, hogy ne változzon az érték minden kis pici változásra. Ezzel megszűnt az egyik oldal pici ugrálása és a másik oldal is már csak egy pár számjegyet ugrál. Még most be van kapcsolva, mert ennek az oldalnak még az is jelensége, hogy változik a kijelzett érték, miközben a hőmérséklet változatlan, mert a másik oldal stabilan áll, esetleg billeg két érték között. Szóval már majdnem jó.

Hello!
Természetesen a hőtehetlenségnek is szerepe van, de az nem "ugrál" inkább "mászkál". és ha egy kis dobozba beteszed, ahol a légáramlat nem zavarja, akkor annak meg kell szűnni, ha beáll a hőegyensúly.

És véletlenül nem a "külső" érzékelővel van baj? Mert azt célszerű egy árnyékolt vezetéken bekötni, aminek az árnyékolása, a Common-hoz van kötve. Az áramkör 50-60Hz-es zavarelnyomásának köze van az oszcillátor frekijéhez is. A gyári freki, 48kHz, de szerintem ez a 60Hz-re van optimalizálva, 50Hz-re 40kHz lenne a legmegfelelőbb. Tehát a 100pF-os kondinak és a 100kohm-os ellenállásnak illik elég pontosnak lenni, és stabilnak. Egy vacak kerámia kondi, nem biztos, hogy megfelel erre a célra. Nem biztos, hogy itt van a hiba, csak lehetséges.
üdv! proli007

A két érzékelő még csak egy kb 10cm-es vezetékek végén vannak próba céljából. Be is teszem egy kis dobozba a két diódát és akkor meglátom, hogy mit csinál. A kondit és az ellenállást is megnézem. Hátha ott van a gond.

Hello!
Akkor azt kell keresni, mi a különbség a két oldal között. De akár forrasztási, kontakt, vagy nyák tervezési hiba is lehet. Tekintve, hogy a belső referencia feszültség az IC plusztáp és Common lábai között vannak, a hőmérő előtét részére a 120kohm és 22kohm ellenállásokhoz, közvetlen az IC 1-es lábáról kell a vezetéket vinni. Ha lehet úgy, hogy a 741 tápárama ne folyjon át ezen a szakaszon. (Mert akkor a 741 áramváltozásai változtatják a referencia feszültséget.) A 741 Vcc+ táprészére már bárhonnan táplálható az 5V-ról.

Azt elfelejtettem mondani, hogy a a freki a gyári katalógus szerint f=0,45/(R*C) Viszont ha ez alapján kiszámolom a 100pF/100kohm értékkel, akkor érdekes módon, 45kHz jön ki. Viszont 3 mérés/sec értékhez, 48kHz-te ajánl.
üdv! proli007

Helló!
Úgy néz ki jó lett. A tápfeszes része a hozzászólásodnak eszembe juttatta, hogy lehet, hogy a műv. erősítő tápfesze mászkál egy picit. Tettem az IC-re közvetlenül a tövéhez egy 100µF-os kondit és megszűnt az ugrálás mindkét oldalon. Amúgy én nem 741-est, hanem LM358-ast használok. Most még járatom egy ideig, hogy meglássam tényleg jó-e így. Köszi a tippet! Remélem most már jó lesz.
Üdv: Ricsi

Hello!
Örülök, hogy működik. "Mindig az első gondolat a jó!"
A 358 egy fél 324 jobb paraméterekkel mint a 741. (Bekötéséről nem is beszélve.)
üdv! proli007

helló!
El kellene még egy kis segítség. Most próbáltam beállítani, de valami nem stimmel. A nulla fokot beállítom, majd 100 fokon is, majd ott is marad a kijelzés nem csökken lentebb. ha beleteszem újra az érzékelőt a hideg vízbe vissza is megy nullára, de ahogy kiveszem szép lassan felkúszik 100-ra és ott marad. Érdekes, hogy ennél fentebb nem is megy. Szobahőmérsékleten is 100-at mutat és a forrásban lévő vízben is. Valami ötleted van, hogy miért? Annyit változtattam még idpközben, hogy az ICl oszcillátorában lévő 100pF-os kondit 1nF-osra cseréltem, így kb 3 másodpercenként van mintavételezés. Ez így teljesen jó, mert nem vibrál annyira a kijelzés, ha pont a két érték között van.

Hello!
Elég vicces. De..
A "hőmérő szenzort" a rajta átfolyó árama is fűti. Ha az elég magas, akkor magasabb hőmérsékletet mutat, mint ami a valóság. (Ezzel a módszerrel lehet készíteni "relatív hőérzet" szenzort is. Ahol a hőelvonásnak is jut szerep.)
A dióda nyitóáramú karakterisztikája miatt (is) a diódán állandó áramot hajtunk át. A kapcsolásból elsőre nem derül ki, de az IC konstans áramot vezet a diódán keresztül. Ha megnézzük, akkor látható, hogy a 4,7kohm-os ellenálláson eső feszültség, a referencia feszültségből származik. A 22k-20k-4,7k osztón, 2,8V referencia mellett, kb. 60uA áram folyik. Ez a 4,7kohm-on 280mV feszültséget jelent. Az IC tulajdonképpen ezt az állandó feszültséget állítja be a 2,7kohm-os ellenálláson is. Így a 2,7kohm-on folyó áram, 0,28V/2,7kohm azaz kb. 100uA állandó értékű lesz. Ez a kis áram folyik át az IC kimenete felől a diódán. Viszont ez a kis teljesítmény, nem fűtheti igazán a diódát.

Tehát, vagy megszakítottad a diódát, (esetleg a hőtágulástól ment szét), vagy az áram nem akkora, mint amit számítottam. Minden esetre, mérni kellene a DVM bemenetén, hogy tényleg mekkora is a feszültség. 0..100fok között, már a diódán közel 220mV feszültség "ugrás" mérhető. Tehát ez is ellenőrizhető. (Esetleg beázott a szenzor, de a pont 100fok, elég meglepő érték.)

Egyébként a víz forráspontja, sótartalomtól és tengerszint feletti magasságtól (légnyomástól) is függ.
üdv! proli007

Helló!
Az az érdekes, hogy mindkét diódánál ezt csinálja. Próbáltam már cserélni a diódákat is és semmi változás. De érdekes, hogy miért nem megy fentebb az érték, ha pl beállítom a 100 fokot is és utána közelítem a pákát a diódához akkor sem megy fentebb. Pedig az már melegebb. megpróbálom visszarakni bele az 1n4148-as diódát, hátha csak a diódák nem tetszenek neki.

Kicseréltem a diódát ,de változatlan a helyzet. A lényeg, hogy a DVM bemenetén változik a jel az inL és inH között mérve rendesen. Viszont nem jelez csak a 100fokos beállítótrimmerrel beállított értékig. Ha szobahőmérsékleten beállítok 26 fokot, akkor annál feljebb nem megy. De a DVm bemenetéb viszont változik a jel ha például megfogom a diódát, de a kijelzés változatlan.

Hello!
Itt valami más árulásnak kell lenni, mert az a 100fok, igen gyanús.
A kijelzés konverziója: 1000*(Vin/Vref) azaz a bemenő feszültséget hasonlítja össze a referenciával. 100mV-os referencia mellett, 100mV-ra 1000 fog mutatni, és mert a számlálója 2000-ig számol, 200mV lesz a méréshatár.

A diódán a feszültség növekedés, 100fok esetén, közel 210..220mV. Tehát a referenciának is (Ref-Lo és Ref-Hi között) ennyinek kell lenni, hogy 1000-et, azaz 100.0fokot mutasson.

A mérő és referencia bementek potenciálja, viszont a Common és +-1V között kell, hogy elhelyezkedjen, a bemeneti analóg kapcsolók miatt is.
Szóval méregetni kellene...
Jut eszembe, a tápfeszültségek rendben vannak?

Én dióda helyett, tranyót "szoktam" használni, úgy, hogy a tranyó bázisát és kollektorát összekötöm. Így tulajdonképpen a bázis-emitter diódát mérem, de az áram a kollektoron folyik át. Legjobb eredményt, a 2N3710-el értem valaha el. Ennek most itt nincs jelentősége, csak megemlítettem.
üdv! proli007