Igen ez így jó!
Ha így a bemenetre egyenfeszültséget kötsz akkor a kimeneten a piros dióda folyamatosan világít? Azt írtad, ha jól emlékszem, hogy az egyik végét kiforrasztottad?

Igen, ha R9 egyik végét leforrasztom akkor jól működik a LED.

Én most visszaforrasztanám az R9-et, és kiforrasztanám a C2 és R11 végét. Szerintem ekkor működni fog a védelem, csak a koppanásgátló rész lesz kikötve.
Ha így jó lesz, megpróbálnék betenni egy diódát az R11-R 12 közé.

Én is pont azon gondolkodtam, hogy lehet bepróbálok oda egy diódát, holnap reggel meg is csinálom a módosítást, remélem működni fog.

Kikötöttem R11-et minden ugyanúgy működik koppanásgátló megy, egyenfesz védelem még mindig bolond. Kikötöm C2-t is akkor is megy a koppanásgátló csak késleltetés nélkül, ha most egyenfeszt rakok a bemenetre ugyanazt csinálja csak, mint a géppuska olyan gyorsan. Betettem a diódát (1N4148), de nem hozott változást. Kivettem a BC212-t és az áramkör ugyanúgy működik tovább megy a koppanásgátló, egyenfeszre hülye. Kicseréltem egy másik 212-esre, de ugyanaz a helyzet. :no:

Van még ötletetek, hogy mit lehetne megnézni, megmérni? Mert nekem már nincs ötletem...

Helo!
Elég egyértelműnek látszik, hogy a relé behúzótekercs árama hat vissza az IC áramkörére, vagy a kontaktusa kapcsol valamit helytelenül. Mert gond akkor van, mikor a relé működik.
Esetleg kösd ki a tekercsét, nézd meg úgy a működést, majd helyettesítsd egy ellenállással. Esetleg zárd rövidre a BD kollektor-emitterét, hogy húzzon meg a relé (A-B bemenőjel nélkül) és mérjél.
üdv! proli007

Szia!
Nézegettem ezt a kapcsolást, és van még benne egy-két dolog, ami nem tetszik, bár nem értem mi köze a kattogáshoz.
Az egyik ilyen a R13 értéke. Szerintem ide ez a 10K nagyon sok. Mivel itt sajnos az emitterkörben van a relé, ha be akarom kapcsolni a relét, az emitternek fel kell emelkednie, vele együtt a bázisnak is.
Ha a relé 200 ohm-os 10V esetén 100-as bétánál az R13-an 5V esik a tranzisztor nem tud rendesen kinyitni.
Hasonló a helyzet a T2-vel is.
Amit én cserélnék: R9=1K, R12=4.7K, R13=470 ohm.

Csináld meg esetleg az ellenálláscseréket, hátha az segít.

Szerintem ez egy olyan áramkör, amit nem próbáltak ki.
Egyszer már valahol volt fent, de akkor durva elvi hibák is voltak benne, amit szóvá is tettem.
De ezek szerint még mindig nem tökéletes..

lapose, proli007!

Holnap megpróbálom amiket tanácsoltatok, remélem valamelyik bejön végre.

köbzoli!

Már azzal elkéstem, hogy hagyjam a fenébe, ez is egy bevált kapcsolás volt elvileg, kész is van már... hát marad.

Sziasztok!

Most építgetek egy TDA 7294-es mono erősítőt.
Az lenne a kérdésem, hogy ehhez milyen hangszóróvédelmet ajánlanátok?
A válaszokta előre is köszönöm

üdv
Amit én ajánlok az ic s védelem C1237AH val,a legegyszerübb,olcsó és teljesen megbizható.Nekem csak jó tapasztalatok vannak vele,nemkell kisérletezgetni ismeretlen kapcsirajzokkal,összerakod a gyáriadatlapja alapján és müködik.Egyenáram védelmet nyujt a kimeneteken már azonnal reagál 1,5 voltos elemröl amit leis próbáltam akárhogy is teszem a pólusokat,koppanásgátló és áramtulterhelés védelmet is lehet hozzá kialakitani,ehez van is kapcsolás itt az oldalon.Nemigényel külön tápot,a végfok tápját használja plussz még figyeli a trafó szekundér tekercsét,igy pontosan kapcsol ki és bekapcskor mindig ugyanolyan hosszú a késleltetés ideje.

Helló Dj TSM!

Köszi szépen a gyors hozzászólást!

Hajaj, megvan, működik a védelem, mindig is működött, semmi baja nem volt. Annyira alap, kezdő probléma volt, hogy el sem merem mondani ...
Na jó elmondom, rossz érintkezőre tettem a feszültséget, a hangszóróra érintkezőre nem pedig az erősítőről érintkezőre. Mindig csak az alkatrészoldal felől néztem a panelra és onnan úgy látszódott, hogy jóra rakom, mert közelebb voltak az ellenállások ahhoz a kettőhöz és egyértelműnek tűnt...
lapose, proli007 köszönöm a segítségetek!
Most jöhet egy másik hiba felderítése: Miért nem működik a hangfrekire automatán bekapcsoló rész?

Valamit benéztél, a kapcsolás nem tudja ezt.

Üdv

Nem, nem néztem be :beka3: . Az egy másik áramkör: itt középen A részt úgy értettem, hogy a nagy egész rendszer egy .
Az azért írtam offként, mert már nem ebbe a témába tartozik .

Hello!
Örülök, hogy végre működik, mert a kacsák már fogytán voltak. Nem szívesen mondom, hogy figyelmetlen vagy, de mégis mondom. Okulásul, idézném magamat:

üdv! proli007

Akkor egy kicsit másképp értelmeztem amit írtál :hide:, de most már egyértelmű.

Szia!

Nekem is ez volt az első hozzászólásomban.
Bővebben: Link

Sziasztok!

Segítségre volna szükségem , szeretnék építeni ehez az erősítőhöz egy rövidzárvédelmet, arra az esetre ha összeérnek a hangszóró kivezetések, vagy ha leég a hangszóró és így zárlatos lesz .
Utánna olvastam a dolognak és úgy kellene működnie, ha zárlat van akkor elhalgat a zene, így védve azz erősítőt, valaki tudna nekem segíteni ebben, nem riadok meg a bonyolult dolgoktól csak egy kis útbaigazítás kellene, Fetes erősítőről van szó és így nem igazán tudok belekezdeni.

Erről van szó:Bővebben: Link

Köszönöm előre a segítségeket.

Üdv: István

Hello!
Olvastam, az eddigi hozzászólásaidat is, így kb. tudom mire gondolsz. De nem vagyok meggyőződve, ennek az áramkörnek a hasznosságáról.

- A Fetnél a túláram pillanatra még is fennfog állni, mert az áramkörnek a "reakció ideje" a relé meghúzási ideje miatt nem lehet túl gyors. Ha ezt az időt a Fet zárlatban nem bírja ki, akkor még is vége a végfoknak.
- A hangszóró, csúcsban, még is meg fogja kapni a löketet. Tehát úgy a hangszórót, mint a végfokot, csak a "statikus túlterheléstől" lehet megvédeni.
- Tekintve, hogy túlterhelés esetén, a relé le fogja bontani a hangszórót, a túláram jele meg fog szűnni, tehát más megoldás nem lévén, ezt az üzemállapotot meg kell tárolni (pld. az erősítő kikapcsolásig), vagy monostabil multival egy időre le kell kapcsolni a hangszórót. De akkor meg időközönként, újra bekapcsolódik.
- Hogy az áram figyelése elég gyors legyen, nem érdemes integrálni (azaz a jel időbeli integrálját venni), azaz a pillanatnyi csúcsáramot kell figyelni. Viszont a hangszórókban lévő hangváltók miatt, sokkal nagyobb meddő áramok is előfordulhatnak, mint amit a teljesítmény alapján ohm-os teljesítményre számolnánk és ez függeni fog a hangszóró típusától is.

Természetesen ezek csak az én aggályaim a megoldással kapcsolatban, valóságban meg kell építeni és a használhatósága kiderül.

A megoldás lehet pld.
- Egy kis értékű shunt ellenállást kell beépíteni a hangszóró negatív pontja és a GND között.
- Ezen kell egy-egy komparátorral érzékelni a pillanatnyi csúcsértéket plusz és mínusz feszültség esetén, majd a két komparátor kimeneti jelét vagylagosan összekötni, és egy RS tárolóra kötni.
- A tároló visszabillentését csak a táp kikapcsolásával lehet megoldani. Azaz a táp (erősítő) bekapcsolásakor biztosítani kel egy törlőjelet. (Az RS tár, esetleg egy kis tirisztor is lehet, az gyújtás után csak akkor szakít meg, ha az anódárama nullára csökken, azaz kikapcsolod a tápot)
- A komparátor áramkör(öke)t, mind a két csatornára külön-külön kell kiépíteni, hogy függetlenül működhessenek.

üdv! proli007

Kezdő lévén csak a felét értem annak amit mondasz , de nem íjedtem meg .

Nos ebben én is gondolkodtam, hogy a sebességel mit tegyek, nyilván gyorsabban jut át a pozitív ágból a fezsültség a negatív ágra( zárlat esetén ) mintsem akármilyen alkatrész letudná előtte oldani a relét. Ha jól gondolom itt fénysebesség van , ezzel terjed az áram (remélem nem hülyeség) . Én arra godnoltam, hogy mivel azt kellene megakadályozni, hogy egyáltalán ne legyen rövidzár m tehetnénk egy diódát a negítv ágba és így nem menne át a + , és fordítva is megvédve az erősítőt a rövidzártól. Bár ha ez működik akkor nem kellene semmilyen más védelem sem vagy valamit roszul gondlok , de elég lenne ha mondjuk 3s ig bírnák a diódák a teljes viszatartást anyi idő alatt a relé ejthet szerintem. Én mondjuk kb 10-15A es diódákra gondoltam vagy nagyobbakra amekkora elég. Ha ez a gondolatmenet jó akkor ezt használhatjuk a sebesség adta probléma megoldására. Abban nem bízok, hogy ha rövidzár keletkezne akkor azt megvédeni teljesen a dióda , de késleltetni a hiba bekövetkezését tudja és nekünk ez a lényeg jelenleg.

Várom a véleményeket.

Üdv: István

Hello!
Háát...

Ez a kijelentésed és az utolsó hozzászólásod azért hogy finoman fogalmazzak, szöges ellentétben áll egymással.
Őszintén szólva, nem is értem milyen diódát, hova akarsz tenni és milyen célból. Mert ezen az alapon, elég egy szakadás, a végfok és a hangszóró közé, és akkor tuti egyik sem fog tönkremenni.
De ha csak józan paraszti ésszel gondolkodsz, akkor is rájössz, hogy ha a túlterhelés védelme egy erősítőnek csak ennyiből állna, hogy beleteszünk egy diódát, akkor az minden kapcsolásban benne lenne.


Ezek szerint erős a gyanúm..
üdv! proli007

Azt nem mondtam , hogy enyiből áll a védelem, de én ezt úgy képzeltem el, hogy mind a két ágban van egy dióda ami egyenirányítja az áramot, így nem lehet az, hogy az erősítőben zárlat keletkezzen. Viszont én csak a tapasztalataimból élek, sosem tanultam, hogy működik egy dióda, azt hittem, hogy ha jól van bekötve akkor az egyik irányban vezetőként működik, a másik irányba pedig mint egy végtelen nagy ellenállás, nekünk ez lenne az ideális, de kipróbáltam a dolgot és hát gyengíti a jelet, vagyis az egyik irányba ellenállásként működik ha jól van bekötve akkor is, ami viszont meglepett az, hogy a másik irányba is vezet, csak nagyobb az ellenállása.

Egyébként szerintem megoldható lenne, csak kérlek egy kicsit türelmesebb légy, nem vagyok jártas a dolgokban így az, hogy RS tároló például nekem nem jelent semmit.

Belátom ez egy hülyeség volt, úgyhogy akkor közelítsük meg máshonnan a dolgokat, kezdjük az elejéről.

Azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy olyan védelmünk ami rövidzár ellen védi az erősítőt. Amit tudunk az, az, hogy normál esetben 4 ohmos hangszóró van rá kötve így kiindúlhatunk abból, hogy például ha 3 ohmnyi terhelés van az erősítőn akkor a relé ejtsen el . Szerintem két út lenne a járható, vagy a hangszóró negatív csatlakozóján vizsgáljuk a pozitv feszültség nagyságát és egy érték meghaladásakor leoldjuk a relét így mivel az erősítő szerintem működne még akár 2 ohmos terhelés mellet is a 3 ohmnál nem lehet gond. Másik lehetőség az ha maradunk a 3 ohmnál és azt figyeljük, hogy mekkora a kimenő teljesítmény hiszen ha csökken az ellenállás akkor nőn a teljesítmény és ekkor jön a rövidzár. Nah most a másdik esetben ismét akad két lehetőség az egyik, ha ismernénk a váltófesz nagyságát az erősítőben és az amper nagyságát is , nah ezeket a dolgokat én nem tudom, hogy működnek , nem tudom a teljesítmény növekedés miben létét az erősítőkben ezt tudom : W=U*I, de a kimenetnél melyik állandó és melyik változik. Aztán ha et elhanyagoljuk akkor másik lehetőség az, hogy azt a feszütlésget mérjük, ami a Gate- et vezérli és ennek a nagyságát figyelve működtetjük a védemet.

Várom a véleményeket továbbra is , és köszönöm a segítséget.

Üdv: István

Helló

Gondolom megnézted a linket és láttad az erősítő rajzát. Én már egy másik topicban leírtam, hogy elromlott az erősítő miután leégette a 8 ohmos 25 cm es mnc eclipse 2., es hangszórómat. Így lett benne 1-1,5 ohm. Így mindkét erősítőt elronotta , a földön keresztül a pozitív . A dolog úgy történt, hogy szólt kb 30 percig , aztán hirtelelen elkezdett a hang erősödni utánna halkulni, aztán szólt, majd csönd és utánna semmi, nah most ez kb 15-20 mp alatt ment végbe és utánna vége a hangszórónak, és a két végfoknak. Kérdem én ha van benne védelem akkor mit védett ? Mert most rövidzár ellenkellet volna működnie de semmi , és régebben ez volt a havernak is , csak azt egy másik srác csinálta és elég ramaty panelra, így újjat építettem, egy hasonló kapcsolást.

Várom a válaszokat továbra is, köszönöm a segítségeket.

Üdv: István

Nos , én ennek látnám értelmét, mert egy ilyen védelem szerintem nem igényelne drága alkatrészeket, valamint ha volna egy kapcsolás akkor azt megépíteném és enyi. De az, hogy most én egy teljesen új erősítőt építsek, új Fetek stb , ez nekem nem megoldás a problémámra. Nekem ez teljesítményileg is és minőségileg is megfele(ne) ha tartósan tudna működni, védelemmel.

Várom a segítségeket továbra is, és elnézést ha nem tiszta amiben gondolkodok.

Üdv.: István

Tudom, hogy az úgy működik, nekem is van benne koppanásgátló . Hát ha másképp nem akkor belenyúlok, ha szükséges, ezzel nincs gond, de ezt is inkább a legegyszerűbb módon oldanám meg, nem új panelt tervezve, hanem ezt módosítani, de ezt már megoldanám, ha valaki tudná, hogyan módosítsam a kapcsolást a védelemhez.

Remélem valaki tud segíteni, mert nem találom a helyes utat, előre is köszönöm.

Üdv. : István

Hello!
Reménykedtem, hogy nem kapod fel a vizet (mert volt már rá példa), ugyanis néha "kicsit szigorúbban fogalmazok", mint illene. De sok esetben csak így lehet kiugrasztani a nyulat a bokorból. Azaz megtudni, mi is a helyzet valójában. Tekintve, hogy azt írtad, hogy nem ijedsz meg.. így kb. blokkvázlat jelleggel írtam le a lehetőséget. Hát ez nem jött be

Sajnos miket fejtegetsz, több ponton hibás elképzelésen alapszanak. Nézzük sorban, csak a megértés kedvéért..


Hát ezt le kellett volna rajzolnod, hogy átlásd, mert az erősítő válóáramot erősít és nem egy aksi, ahol egy diódával meg lehetne akadályozni, hogy az áram ide-vagy oda folyjon. De nem is értem mit egyenirányítanál és az a jel hova menne, mert mint említettem itt mindenhol váltófeszültségnek kell lenni.
Amúgy át kellene gondolnod, hogy egy erősítőben hol tud zárlat képződni és mit és hogyan lehet megakadályozni. Mert itt alapvetően két külön dolog védelméről van szó. Egyszer a hangszóró védelméről, egyszer a végfokéról. A hangszóró felé menő teljesítmény kijutását kellene megakadályozni, és ezt valóban csak a feszültség/áram szorzatának állandó figyelésével lehet megoldani, de mindig a hangszóró béketűrését is figyelembe kellene venni, azaz a védelmet "beállítani" a hangszóróhoz. De ha ezt valaki megteszi, akkor már azt is megnézheti, mit mire köt rá.
Szóval ennek létjogosultságának és használhatósága akkor lenne értelme, ha az áramkör a hangszóróban van beépítve és ahhoz beállítva. (pld. a HS500-as egyszerű egyenirányító és relé, mert csak a feszültséget figyeli, a hangszóró meg adott. P=U^2*R)


Hát akkor most itt az ideje, hogy utána nézzél a működésének. Természetesen a dióda (mint szinte minden más) nem ideális elem, csak az alkalmazás dönti el, hogy annak tekinthetjük vagy sem. Nyitó és záró irányban is van egy jellegzetes feszültség-áram karakterisztikája. Ráadásul nem "ellenállása van" (jó lenne, mert akkor mint lineáris elemmel lehetne számolni) hanem egy nemlineáris karakterisztikája. Így hangfrekis áramkörrel sorban, szinte semmi keresnivalója nincs, csak a torzítókban. Záróirányban is vezeti az áramot, de az szinte elhanyagolhatóan kicsi a nyitóáram mellett. (Sokan az ismertetett karakterisztikán, nem veszik észre, hogy még a nyitó irányú görbén a feszültségek volt nagyságúak az áram pedig amperben értendők, viszont záróirányú görbén 100V-osak az osztások és az áramok uA-ben értendők. Csak egységes koordinátán a kettőt nem lehetne ábrázolni együtt.)


Pedig utána nézhettél volna, RS tároló vagy ott vannak a kezdő kérdések.


Az erősítőnél, nem csak az a lényeg, hogy mekkora a terhelő ellenállás. Mert a végfok terhelése a kivezérléstől is függ. (Nyugodtan zárlatba viheted a végfokot, ha nincs vezérelve. Nem történik semmi.) Vagy akár kis hangerőn járatva sem lesz gond, mert nem lépi túl az erősítő terhelhetőségét.
A végfok terh
elése kettős. Részben korlátozza a tranyók maximális áram, részben pedig a rajtuk létrejött hő, azza disszipáció. (Ezt még a hűtés is befolyásolja) Az áram és disszipáció terhelése akkor a legnagyobb, mikor a kimenet zárlatban van. Tekintve, hogy zárlat esetén nem lehet a kimenőáramot megmondani (avagy ideálisan végtelen nagy lenne), ezt csak a tranyók meghajtása korlátozza. (Unipoláris tranyónál a bázisáram és a béta, Fet esetében a GS feszültség és az átviteli függvénye.) Fet-ek esetén, ezért szokták zénerrel (vagy más módszerrel) korlátozni a Gate feszültséget. Bár ennek megfelelősége számomra vitatható az eltérő tranyó paraméterek miatt. Minden esetre a korlátozás alatt az áram nem lépheti túl a katalógusban megadott IDmax adatot, de jobb ha meg sem közelíti. Tekintve, hogy zárlat alatt a tranyóra jutó feszültség maga a tápfesz, így a hőtermelés is ilyenkor a legmagasabb. De max áramnál és tápfeszültségnél, már is átléptük a disszipáció biztonságos hiperboláját. És a végfoknak már annyi is.
Tekintve, hogy a terhelés sorosan van kapcsolva a végfok kimenetével, normál terhelés esetén, közepes kivezérlés mellett lesz a legnagyobb a pillanatnyi teljesítmény a végfokon.Kis jelnél, a kimenő feszültség alacsony. Ugyan a tranyóraa magasabb feszültség jut, de kicsi a terhelő áram, ezért a disszipációs teljesítmény csökken. Magas kivezérlés esetén, a kimenő áram tetemes, viszont ilyenkor a feszültség java a hangszóróra esik, így a tranyókra eső feszültség kicsi, így a disszipációs teljesítmény megint csökken.
Normál végfok védelemnél, a tranyók maximális áramát szabályozzák, azaz ha elérnek egy értéket, az fölé nem növekedhet. Így áramgenerátoros üzemmódba kerül a végfok. A túláram így nem jön létre, de a teljesítmény a tranyóra jutó feszültségtől függ. Tartósan ebbe az üzemmódban járatva a végfokot, a jelentős túlmelegedés, általában még is a végfok halálát fogja jelenteni. Hiszen a "B" osztályú erősítő elvi hatásfoka nem lehet nagyobb mint 75% és jó esetben erre méretezik a hűtést. De tekintve, hogy a zenei teljesítmény a statikus teljesítmény (ha pld. generátorról hajtjuk) egyharmadát sem éri el, a bordákat ehhez, azaz alul méretezik.
Létezik még átmeneti megoldás is, ahol az áram karakterisztikája a végfoknak un. "visszahajló jellegű). Itt a hangszóróra jutó feszültség is befolyásolja az áram limit értékét. Tehát pld. ha zárlat van (a hangszórón nem tud emelkedni a feszültség) akkor az áram korlátja 2A és ha tud a hangszórón emelkedni a feszültség (nem zárlat van, csak túlterhelés) akkor a kimenőáram elérheti a 6A-t. Így a végfok disszipációs teljesítménye csökkenthető. De nem a végtelenségig, mert ahhoz, hogy a hangszórón a feszültség megjelenjen, még is kell áram. És ha erős a visszahajló karakterisztika, akkor indokolatlanul is ebben az üzemmódba lép az erősítő. Arról nem is beszéltünk, hogy a hangszórón az áram és a feszültség még véletlenül sincsen fázisban, tehát adott teljesítmény leadása esetén a meddő áramok sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a teljesítmény alapján elvárnánk.
Egyszóval ez a 4ohm/3ohm nem olyan egyértelmű dolog, mint első ránézésre gondolnánk..

Huhh.. szóval ez kicsit messzire vezet. De ha ezeket már érted, akkor nincs is miről tárgyalnunk. Nos, akkor most hogyan tovább?..
üdv! proli007

Nem kaptam fel a vizet. Csak azt tartom érdekesnek, hogy senki nem tud nekem olyan védelemben segíteni ami védi az erősítőket. Pedig van ilyen szerintem. Nem hiszem, hogy az összes Fetes erősítő védelem nélküli lenne, már azért sem mert nekem is van egy STK ICs amiben van, ha öszeér a vezeték akkor egy relé leold.

Nem hiszem , hogy anyira bonyolult dolgot szeretnék építeni, ennek ellenére csak azt kapom válasznak, hogy nem és nem ... ( mármint, hogy nem lehet építeni). Már ne haragudj nem sértésként, de most te is úgy vagy mint az a srác a topic elején aki csak siránkozott , hogy nem jó a védelme , de nem mondta meg hogy mibajad meg, nem tett semmi értelmeset annak érdekében, hogy megcsinálná.

Nah akkor hogy tisztáztuk a dolgokat és a hozzáállás dolgát most kigondoltam valamit . Ebben az erősítőben beleht állítani a nyugalmi áramot egy trimmerrel, úgy, hogy a biztik helyén 50mA legyen. Nah most ezt úgy lehet beállítani, hogy vagy az áramot mérem, vagy van 2 ellenállás külön a két biztinek, és ezen lehet mérni a feszültséget, ha 16,5mV akkor jó a nyugalmi áram. Gondolom, ha nő a teljesítményleadás, akkor nő a nyugalmi áram így ezeken az ellenállásokon nő a feszültség, ezzel lehetne kezdeni valamit, hogy ezt mérve megvédjük a rövidzártól az erősítőt. Például, még az építés elején próbálkoztam 2,5A os biztikkel, de azok nem bírták a csutka hangerőt, a 3,15A os biztik viszint simán, 3A os kellene bele , de ilyet adtak. Szerintem, monjduk ha beállítanám a védelmet 2,85 A re akkor az megvédené. Vagy valami más ötlet, esetleg, de sztem ezt a két ellenálláson mérhető feszültséget fel lehet használni.


Egyébként köszönöm a türelmed és a törődésed, látszik, hogy segíteni akarsz csak nem találod az utat.

Üdv.: István

Hello!
Tévedsz, ha úgy gondolod nem tudom mi a helyzet. Én csak ezen megoldások használhatóságában vagyok szkeptikus..
Az átlagáram figyelését, a túláramfigyelő, avagy a végfok munkapontját stabilizáló ellenállásokon szokták nézni.
Nézd meg a mellékletben a Sony rajzon a Q512-612 és IC800 védelem IC vel kialakított kapcsolást, hasonló célzattal készült.

A biztosítékok nem jók semmire. Azok többsége, nem kisfeszültségre és nem félvezetők gyors leoldásra készültek. Vagy ha igen, akkor kb. 3000Ft/db! Az STK-nak vannak olyan IC-i, amik úgy vannak tervezve, hogy minden korlátozó áramkör nélkül, normál bizti is megvédje az erősítőt. Itt a tranzisztorok vezérlése korlátozott, és a termikus eloszlással biztosítják, hogy az erősítő kibírja, míg a bizti kimegy. (legalább is a gyártó szerint)
üdv! proli007