OK! Mindjárt megskubizom... Mik az eredeti IGBT és a köztük lévő DIÓDÁK tipusa? Mert az enyém már valamikor javitva volt és nem tudom, hogy az eredetit rakták-e bele?!? Köszi... Mindjárt teszek képet a diódáról...

Sziasztok!

Folytatva a tegnapi gondolatmenetet, az aggregátoros üzem problémája ahogy már leírtátok, az hogy az aggregátor szabályozása lassú. A terhelés megjelenésekor leesik a feszültség, megszűnésekor pedig felugrik. Az utóbbi esetet a tirisztoros szabályozás megoldaná, tehát a teljesítmény fokozat nem szállhat el. A feszültségesést pedig úgy lehetne megoldani, hogy a pufferek feszültségét alacsonyabbra kellene választani, a főtrafót pedig erre méretezni. Pl. csak 280 V feszültséget venni alapul. Ebben az esetben a túlfeszültség védelem nem engedné tovább a töltődést, az alacsonfeszültség védelem, pedig csak valahol 270 V környékén kapcsolna. ( Különben mindig leoldana a gép a terhelés megjelenésekor.) Így igazából teljesítmény veszteség nem lenne, hiszen a tirisztor zárt állapotában nem folyik áram a hálózatból. Az egyetlen hátrány, hogy normál működés esetén nagyobb lesz a táp hullámossága. Ezt soros induktivitással lehetne szűrni. A másik megoldás az lehet, hogy a gép kétféle üzemmódban működhetne átkapcsolhatóan. Lenne normál, amikor tényleges hálózati csúcsfeszültségen mennek a pufferek, és az aggregátoros, amikor csökkentett tápfeszültséggel megy a rendszer. A mradék kérdés, hogy erre hogyan viselkedne a főtrafó, de ebben az esetben tán a szűrő induktivitás sem kellene.

Bocsánat, hogy belebeszélek,de a fotókat nézegetve,látom a snubber kör más mint amit mi használtunk.A gépben ott a 30uH induktivitás a snubber kör tagja.A kérdésem az lenne,mekkora áramot képes a gép kiadni?Ha szépen megkérlek,lerajzolnád a nevezett snubber kört és feltennéd a fórumra (?),köszönöm!
Lehet,hogy nincs bent újdonság,de sosem lehet tudni.

Szerintem így jó, mivel itt "megy-nem megy" állapot lehetséges, tehát a gyújtás a legegyszerűbb. A tiltásnál kell csak a gate-et lehúzni a katód potenciáljára, hogy ne tujon gyújtani.

Szinte mindent megmértél.Ha az a 48kHz az IGBT-k G lábánál is megvan,nagy a valószínűsége,hogy a vezérlés is rendben.A G lábak védő zénerei is rendben vannak?

Itt a kérdéses alkatrész... Most hirtelen nem találtam meg az adatlapját de remélem Te rálelsz valahol...

Na, megvan...rhrp860

Szervusztok!
Szerintem a túlfesz.védelmet simán el lehet engedni akár 350V-ig is, mivel ez a feszültségérték még belefér az áramszolgáltató által garantált hálózati feszültség csúcsértékébe(természetesen egyenirányítás után a kondikon mérve).A minimális feszültség az általam feltett kapcsolásban 320V -ban van meghatározva ,pedig ott 3 fázisú a táplálás! Tehát nagyjából a névleges üresjárási egyenfeszültség értékének a fele.Ezen az elven elindulva a minimális feszültség értékét szerintem 180V környékére kellene méretezni,a vezérlőáramkör tápfeszültségét pedig akkora tartalékkal méretezni,hogy akár 150V bejövő feszültség esetén is korrekt maradjon a szabályozás.
Az inverter főáramköre -ha vezérlőáramkör stabil marad és nem billen meg- változatlanul teszi a dolgát,de a kivett teljesítmény a csökkent bemeneti feszültségnek megfelelő mértékben lesz csak kisebb. Ha a feszültség a kondenzátorokon pl.180V alá esik,akkor az alacsonyfeszültség védelem bebillen, tiltja az impulzusgenerátor IC kimenőjelét. Az újbóli engedélyezést viszont csak a névleges értékű egyenfeszültség visszatérésekor adná meg. Ez viszont némi hiszterézist kíván az áramkör részéről.
Lehet hogy megépítem az áramkört "deszkán",és kipróbálom mekkora a hiszterézise.

Őszintén szólva itt én nem nagyon látom értelmét az ilyen mértékű alacsony feszültség védelemnek. Az általad felrakott rajznál sokkal életszrűbb, mert az 3 fázisú, és könnyen előfordulhat fáziskiesés. Egy fázis estén ilyen mértékű feszültségesés már más okból következhet be, és akkor talán jobb lenne a kézi újraindítás. A vezérlőnél pedig legjobb lenne univerzális kapcsolóüzemű táppal megoldani, és akkor eshet a feszültség nyugodtan.

Szia ! Elvi kapcsolást már készítettem rá a tavasszal, korlátozottan közre is adtam, háha valakinek van kedve helyettem bemérni, de aztán még is rám maradt. Ez pont ezt tudja, és pont ezért találtam ki. Én 200-220V körül gondoltam az alsó feszültséghatárra, és 350V körül a felsőre (ezek az inverter működési határai, erre a tartományra kéne méretezni). Jelentős kutatást végeztem feszültségmonitorok után, igen sok gyártó különböző adatlapjait tanulmányozva (több mint 30). Vannak nagyon jól állítható ablakkomparátorok (direkt tápfeszre is), de ezek 2000 pénz körül húznak mind. Gyakorlatilag olcsó és jó nemigen van. Illetve lesz, ha bemérem a kapcsolást. Kis türelmet kérek (már nem először sajnos, de ilyen az élet, sok mindenből áll )

Na kikerestem a rajzot, ha van kedve valakinek befejezni előbb mint ahogy én ! Szóval hiányzik még egy két apróság, volt leírás is a fejlesztéshez/befejezéshez, de megette a HE privát üzenet törlése (magától), SORRY. A lényege, hogy egyszerű legyen és olcsó, ez szerintem ki fogja elégíteni. A TL431-el tele van minden, bontásból is beszerezhetők, és szerintem a kapcsolás sem bonyolódik túl. Ezen kívül jól kézben tartható a hiszterézis állítás, gyakorlatilag akkora lesz, ahova állítjuk az osztókkal.

fejohn1231: A vezérlő/meghajtó tápot mindenképp kapcsolóüzemüre kell készíteni, és olyanra, ami már 120V fesztől képes ellátni fullra a tápokat. Amit feltettem rajzot, az pedig tiltja a vezérlést a puffer feltöltődéséig / a leesése után amíg újra fel nem töltődik. Én ezt fogom használni lágyindítás vezérlésre is.

Ez az egész feszültségvédelem dolog az aggregátoros üzem miatt vált megoldandó problémává,mivel a gyakorlati tapasztalat azt mutatja,hogy az inverterek rosszul tűrik az aggregátoros üzemet. Jómagam javítottam néhány olyan invertert,amelyek az aggregátoros használat(kísérlete )tett tönkre.
Kivétel nélkül mindegyikben elmentek a varisztorok,ami egyértelműen mutatja,hogy az ívfogás pillanatában fellépő terhelésugrást nem tudja megfelelően kezelni az aggregát,a fordulatszám hirtelen növekedése következtében fellépő feszültségugrás a ludas a dologban.De előtte van egy rövid ideig tartó erősen csökkent feszültségű állapot.Ha ekkor már az inverter vezérlése tiltva van az alacsony feszültség védelemnek köszönhetően ,akkor a végfok életben marad! A túllendült feszültségtől pedig a túlfesz védelem védi. Próbálkozhat bátran a hegesztő, a védelem megvédi a készüléket,-igaz, a hegesztés az elmarad a tiltás belépése következtében.

Szia Freddi!
A FET-et tipusa gondolom közömbös, de nem is ez a lényeg,hanem az,hogy ha csak a relét kapcsoljuk le,attól még az előtöltő ellenálláson keresztül a gép továbbra is tud töltődni, tehát a vezérlőkörbe mindenképpen be kell avatkozni.

Én is így gondolom, csak arra akartam utalni, hogy amennyiben a vezérlő rész jól működik, akkor az alacsonyabb tápfeszültség nem teheti tönkre a végfokot. A túlfeszültségnél még arra is kellene figyelni, hogy a lágyindítást nem soros ellenállással megoldani, mert azon keresztül a kondik tovább tudnak töltődni, hiába kapcsol ki a tirisztor. Ezért a tirisztor folyási szögének felfuttatásával kellene megcsinálni a lágyindítást.

Szia!
Elvileg igazad lehet a rámpa-szerű felfuttatást illetően,de akkor miért alkalmaz szinte minden gyártó előtöltő ellenállást a tirisztorral párhuzamosan?
Erre a kérdésre kellene megkapni a választ valahogy.
A relés megoldásnál érthető az ellenállás funkciója,de egy tirisztornál?

Egy smd fet már megfelel a célnak. Tulajdonképpen jelenleg a fél világon a TL431 felelős a feszúltség pontos értéken tartásáért, ilyen van a legtöbb impulzustápban, a plazmatvtől a mobiltöltőig. Nyugodtan rá lehet bízni ezt a feladatot is. A fő feladatnak a vezérlés tiltást tartom, de ezen kívül minden táp figyelésre lehet alkalmazni egyet. Hatásos dolog lehet tirisztorral szabályozni a bemenőfeszt is, de itt az a kérdés, hogy erre hogy reagál az agregátor. Ez az áramkör még nincs próbálva, és nem is kész, ez csupán egy váz. Lehet hogy néhány dologgal kiegészül. A fet helyett is lehet, hogy tranzisztort kéne használni, és beiktatni néhány diódát.

Gondolom azért, mert így egyszerűbb és olcsóbb, mert azért a felfuttatáshoz kell egy komparátor, aminek a testjét rá kell ültetni a tirisztor katórjára, ami még egy tápfeszt igényel, de legalább egy optós leválasztó, és akkor nem kell külön táp. Ezek mindenképpen költségnövelő tényezők.

Szia Freddi!
Szerintem az aggregát nem reklamál a tirisztoros szabályozásért,mivel a ma használt aggregátok 90%-a aszinkron generátor, azaz a kimenő kapcsain van egy (három)kondenzátor.Ez a kondi mindent megeszik,ami kintről jönne a generátor felé(3.;5.;7. harmonikus).Tehát a tirisztoros szabályozás által keltett zaj itt nem számít,annál inkább számít normál hálózati üzemnél.

Némely gépban optós leválasztás van,amikor a kondik x értékre feltöltődtek, akkor kapcsolja be a tirisztort. A referencia általában zénerdióda.

Üdv Molnarf! Meg tudnád mondani, hogy milyen típusú az eredeti IGBT és DIÓDA a Te gépedbe???
Az enyémbe már valamikor cserélve lettek és nem tudom mi az eredeti!
Köszi...

Uraim,mi lenne,ha megmaradna a "mostani" ellenállásos-relés lágy indítás és a tirisztort a lágy indító ellenállások és a kondenzátorok közé sorosan tennénk be az áramkörbe.Szerintem az ellenállások még védenék is némiképp a tirisztort indításnál ami ekkor teljesen nyitva lenne és úgy is maradna mindvégig amíg a gép be van kapcsolva (normál működés),csak a meghatározott magas feszültségnél korlátozna vissza,zárna le.Így el lehetne kerülni a túlzottan magas fesz kialakulását a kondenzátorokon,ettől még a gép működhetne tovább,a vezérlést sem kellene tiltani,merném mondani,hogy a hegesztő mester talán észre sem venné az elektronika beavatkozását.A meghatározott minimális alacsony feszültségnél egyszerűen tiltani kellene a vezérlést egy optóval és nem a tirisztort lezárni.Mindkét esetre igaz,hogy a segédtápnak a két szélsőség között mindvégig tökéletesen működnie kell.A két feszültséghatár érzékelésére kellene készíteni két egymástól független elektronikát,mint pl:amit Freddi felvázolt.A plusz költséget nézve még mindig olcsóbb mint IGBT-ket és diódákat cserélgetni,a munkáról már nem is beszélve.

Szia Gábor! Én is így gondoltam eredetileg, és működnie is kell ebben a formában. Csak aztán evés közben jött meg az étvágy.... Tovább fejlődött a gondolat.

A továbbfejlődés nem baj,sőt kell is!
Azért forszírozom az előző levelemben leírtakat mert gondolnunk kell azokra a kedves elektronvadász társainkra is,kik már megépítettek egy gép formációt,de van kedvük tovább fejleszteni,számukra is beépíthető legyen az új áramkör a gép túlzott megbontása nélkül.Bár még nem tudhatjuk,milyenre sikerül az új alkotás,én bízom az itt jelenlévő szakemberek és mint én is vagyok,amatőr társakban,meg fog valósulni ez az elképzelés.

Szervusztok!
Az ötlet megvalósíthatónak tűnik,annál is inkább,mert emlékeim szerint a MILLER XMT 304 inverterben valami ilyesmi megoldást sejtek, de meg kellene néznem pontosan,hogy nem csak egy sima szabályozott áramkorlátos konditöltés -e? Az említett gépben a 3 fázisú hídba van beépítve a tirisztor. A gyorsaságáról semmit sem tudok, de ha az általatok vázolt funkciót is teljesíti,akkor szerintem gyorsnak kell lennie. Egyébként felmerült bennem a kérdés: Ha már egyenáramot kell kapcsolni,lehetőleg gyorsan,miért ne lehetne alkalmazni kapcsolóeszköznek egy (vagy több) nagyáramú olcsó FET-et kapcsolóként?Ezek inkább készültek kapcsolónak mint a tirisztor, vagy tévednék?A FET egy + impulzus hatására bekapcsol,és addig bekapcsolva marad,amíg a Gate töltése pozitívabb mint a Source elektródja. A kikapcsolása a tirisztorhoz képest relatíve gyorsabb,egy negatív impulzussal. A vezérlése lehet hogy kissé bonyolultabb mint a tirisztoré,de a keletkező veszteség biztosan kisebb lesz.Ha valaki ennél "többet" akar,megvalósíthatja a kondik impulzustöltését is,bár ez szerintem már szabadalmi kategória.

Szia! A tegnapi kérdésed alapján nézelődtem és nagyobb gépeknél találtam (Hitachi SJ-700) megoldást ellenállás + tirisztor és ellenállás nélküli megoldásra is. Az IGBT-s vagy FET-es megoldást és is gondoltam, de nem "áteresztő" üzemmódban. Arra találták ki a fordított fázishasítást. Az IGBT nullátmenetnél kapcsol, és valahol kikapcsolod még a következő nullátmenet előtt, aztán a folyamat indul elölről. Ennek a nagy előnye, hogy minimális a keletkező zavar ami visszamegy a hálózatra a nullátmeneti kapcsolás miatt. Itt a mi esetünkben egyszerűen csak nyitni kéne, illetve túlfeszültség esetén nem engedni nyitni addig amig az elkón le nem esik a fszültség a beállított értékre. Ezzel a hőtermelése is minimális lenne.

Igen, ez a fejlődés lényege!
Továbbgondolni egy ötletet. A nullátmenetes kapcsolás az egyfázisú gépeknél ragyogóan működhet, de a háromfázisú táplálásra már szerintem bonyolult lenne a vezérlőköre. Ott azt hiszem csak az áteresztő üzemmód jöhet számításba(bár szerintem ez nem a klasszikus "szelep"funkció), és csak IGBT-vel a magas üzemfeszültség miatt.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Visszarajzoltam ezt a gate kört egy készülékből, de az SMD aktív elemek beazonosítási nehézségei miatt nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ez így jó lenne... Nem látom például a gate-köri zénert...

Köszönettel:
6c4c

Melléklet?
Vagy melyik gép milyen Gate köréről van szó?

Sikerult ujra megjavitani a Merkle keszuleket....kicsereltem a diodat, egybol azert nem mukodott de hamar megkerult a hibas ellenallat (47K) mindjart a dioda mellett amely szakadt volt.
Koszonet Csabee a segitsegert

Szívesen! Örülök, hogy segíthettem! Múltkor kérdeztem, egy két dolgot csak nem voltál elérhető. Meg tudnád nekem válaszolni őket? Milyen IGBT-k vannak benne, esetleg mérési adatok vagy hasonló hegesztőkről Linket, stb.....
Már mindent átbogarásztam a neten, de nem sokat találtam...
Előre is köszi!!!

Egy újabb ok a túlfesz. védelem megalkotására.Hoztak egy kis masinát,nézzük meg mi a baja.Agregátról használták többször is gond nélkül,de egyszer gondoltak egyet és az agregát másik 230V csatlakozójába bedugtak egy 2kW flekszet és elindították,persze a hegesztő is be volt kapcsolva,csak épp nem használták.Csak akkor vették észre,hogy baj van,mikor újra hegeszteni szerettek volna.A gépen elszállt (1 biztosan) a jobboldali 470µF kondi (kicsit látszik milyen púpos az írásnál),a jobboldali IGBT sor a 20 db. SMD ellenállás a 4 kisebb tokozású dióda,a hálózati egyenirányító,a meghajtórész (L6385) is halottnak látszik,a segédtáppal együtt,semmit nem csinál a gép.