Sziasztok !

Elöljáróban annyit, hogy nem találmányról van szó !!!

Keresgéltem hasonló témát, de nem találtam.
Tulajdonképpen a napenergiát szeretném hasznosítani inkább nyáron, de a napelem az C-vágány a megtérülési ideje miatt. Sokat olvasgattam a neten és arra jutottam, hogy egy napvályúval vagy naptükrökkel ötvözött gőzmotorral elérhető lehet egy ház áramellátásának rásegítése.

Bővebben: Link

A fenti gépezet 12KW-os, a mérete is ehhez képest ugyebár nagy. Találtam 3 Kw-os összeállítást is, amit hamarosan felteszek ide, ha megmarad a topic.

Az én elképzelésem egy parabolikus 2 m2-es napvályú, amely 2 m széles és 1 m magas. Ez csak egy váz, amelyre 1m magas és 15 cm széles tükörcsíkokat szerelnék. A visszavert sugarakat egy 50 cm magas alumínium víztérben hasznosítanám, amely 4 dl vizzel tölthető fel. Ezzel nyerem azt, hogy a nap magasságát nem kell olyan szigorúan követni, de csak 1 m2 napenergiát tudok hasznosítani vele. Mindenesetre első próbának megfelel. Reggel 6-tól este 6-ig átfordul a szerkezet és este visszaáll.

Az így hasznosított napenergiát a víztér hővé alakítja és esetleg még gőz is termelődhet. Ezt a gőzt egy vezérelt szeleppel engedem 4-5 bar-ig dagadni egy tágulási tarályban, vigyázva a kicsapodás megakadályozására. A szelep nyitásakor visszacsökken a belső nyomás 3 bar-ig, amikor a szelep visszazár. Kérdéses a gőzmotor, ami lehetne egy kis kétütemű motor blokkja, vagy egy pelton-turbina, vagy egy soklapátos Báni-turbina-szerű korong. Az egész zárt rendszerű lenne, tehát a gőz lecsapódna és visszakerülne a rendszerbe egy szivattyú segítségével. Jó sok számolnivaló van....

1 Liter víz 1,6 m3 gőzzé alakul 1 bar nyomáson.

Mi van akkor, ha 4-5 báron kiengedem ? Egy fúvókával jól fel lehet gyorsítani. Kérdés a sebessége és a nyomatéka.

Kérdés, hogy ez a 4dl vízből keletkező gőz mennyi idő alatt fut ki a tartályból ? Van-e értelme ilyen kicsiben gondolkozni ?

A veszteséghőt egy hőcserélővel érdemes-e melegvíz előállítására használni (HMV) ?

Az építés kezdete előtt mindenképpen érdekelne a véleményetek !!!

Üdvözlettel:

Hanzy

Sziasztok !

Még annyit, hogy egy 120 cm-es parabolaantenna fókuszpontjában 650 °C termelődik 95%-os fényvisszaverésű tükörfólia használata esetén. Ez talán kevés, meg pontszerű, de csak beírtam.

Még annyit, hogy a stirlig-motort is jól körbejártam, de házilag nem nagyon tudunk még kellően nagy nyomatékú gépet készíteni... Ráadásul nem is nagyon indul külső segítség nélkül.

Szia . 6-7 baros levegő rendszerről dolgozunk a munkahelyen levegős fúrógépekkel.
Nem tudom hogyan működne egy ilyen turbinás fúrógép gőzhajtással???Érdekel a dolog .

Szia !

Próbáltál már ezzel a 6-7 bárral megfújatni egy generátort vagy valami dc-motort ? 6-7 bár talán elérhető, de a tükröző felületet ki kell még számolnunk együtt

Sziasztok !

Még olvastam azt is, hogy a világ áramtermelésének 90%-a gőzturbinát használ, tehát nem lehet olyan nagy ördöngősség, talán még venni is lehet olyan gőzmotort, ami 3-6 bar nyomáson dolgozik és alkalmas generátor hajtására.

Az én generátorom 500W-ot tud 36 volton és mindezt 200rpm-nél le is adja. Most éppen szélenergiához használom.

Itt 45 PSI-vel (3,1 Bar) fúj a srác egy lapátos korongot:

Bővebben: Link

Tegyük fel, hogy bejön az 1000W/m2, akkor van 2kW-od a parabolából.

Milyen gőzgépet tudsz kivitelezni otthoni módszerekkel ? Mert ugye a gőzgép 5(ha kiengeded a fáradtgőzt)-25(kondenzátoros verzió)% között van valahol, szóval ha 10%-ot sikerül összehoznod, ez akkor is csak 200W, erre még rájön a villamos átalakítás, legyen 90%, szóval marad 180%, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a tartály sem kapná meg az összes hőt, ott is van veszteség, jó ha 100W lesz a vége.

Olyant olvastam, hogy napkollektorról járatott Stirling jobb hatásfokkal dolgozhat bizonyos körülmények között, mint a napelem.

Imi.

Szia !


Tökéletesen igazad van a számításokban! Ezért is kell kiszámolnunk azt a m2-t, ahol már édemes lenne elkezdeni. Én az 500 wattot céloznám meg, ami talán nem naív elképzelés. Ez alapján látszik, hogy a napkövetést 2 tengelyen muszály megoldani, mert a mostani elképzelésnél csak 1000w jön le a 2 m2-ről, mivel 50cm magas a víztér. Ha így számolunk, akkor legyen mondjuk 50w hasznos teljesítmény. Akkor legalább 4x4 méteres tükörfelület szükséges, amit a szél ellen már jó keményen be kell biztosítani.

Egy gőzmotort házilag nem is mernék és nem is tudnék megépíteni. Maximum egy turbinalapátot lehetne megcsinálni és a gőzt felgyorsítva zárt térben engedni forogni.

A Stirling-ek baromi gyengék és olvasva Infrared fórumát, még neki sem igazán sikerülne 500w-os motort építenie. Szerintem a gőzös megoldás jobb, mint a Stirling, de ez az én véleményem.

Stirling vagy gőz ?

Azt nem tudom, hogy a Stirlingek mennyire gyengék, de a németeknél egy kisvárosban ilyennel termelik az áramot, a fűtés pedig biomassza, fa, stb. A szempont című műsorban volt róla szó.

Én biztosan valami univerzálisan fűthető (napkollektor, fa, vagy valami más könnyen hozzáférhető cucc) stirlingben gondolkodnék.

Azon gondolkodtam mostanában, hogy a talajszondás vagy kútvizes hőszivattyú hőjével nem lehetne e stirlingmotort működtetni ? A stirling vesztséghőjét továbbvinném a lakásba, és még +áramom is lenne.

Imi.

esetleg a keletkező gőz nyomásával egy kisebb autóba való turbót meg lehetne hajtani vele, és a tengelyére lehetne szerleni egy generátort.
vagy kevés lenne ehhez a nyomás?

szevasztok, ezen a nap-gőz dolgon már gondolkoztan én is.
A naptükröt én egy hosszú! vályúnak népzelem el (persze ennek gyújtópontjában egy azonos hosszú réz vagy vascső (vízvezeték)).
A vályút a nap mozgási síkjára merőlegesen (normál vektor) helyezném el így elég csak egy síkban mozgatni a vályút, csak a 2 szélén lenne egy kis veszteség, amiatt hogy a nap nem pont merőlegesen süt rá (a síkja változik)...

gőz hasznosításra egyszer gőzgép (4T motorból gyorsan lehet csinálni, csak a korrózió, meg a gőz szállítása problémás).
Következő ötlet, hogy a munkavégző közeget lecseréljük, a gőz csak nyomást fejt ki a rendszerben és a rendszer alsóbb pontjáról folyadékot vesszük ki.
Gőzturbina akár házilag is készíthető lenne, csak itt is szállítani kell a gőzt.
Stirling, bonyolult, azonnal mechanikai energiát állít elő, amit bonyolult levezetni a mozgó tükörről tehát a generátort is oda kell tenni mögé (súly, hőmérséklet).

Én a középső, munkavégző közeg lecserélését próbálnám ki. Hasznosításra egy víz turbinát építenék, turbináig nagy keresztmetszetű cső, turbinában fúvóka gyorsítja a vizet. A turbina fordulatszáma várhatóan igen magas lenne, ami generátor szempontból Jó.
a kifolyó viz visszacsatolását még ki kell dolgozni.

De az is megoldás lenne, hogy csak a melegvizet állítanánk elő bojlernek (áramszámlán sokat érne, kapcsolt áramot meg lehetne másra használni).

Ezért darabolják fel kisebb elemekre. egy 1*1-es felületet már nem dönget annyira. No meg mozgatni is könnyebb egy ilyen kis táblát mint egy 4*4-est.
Amellett az sem mindegy, hogy egy 3-4 méter magas monstrum áll az udvaromon, vagy csak egy 1-1,5 m-es.

Arra gondoltál már, hogy a víz utánpótlás hogyan lenne? Az összes nyitott rendszer hátránya. Ja és akkor van vízszámla is.

Mondjuk ha 3-4 méter mélyen elásnánk csöveket, esetleg egy tartályt is, ott a gőz kicsapódhat az állandó hőmérséklet miatt, például egy vagy több régi radiátort lehetne is erre használni.

Én eddig csalódtam a Stirling-ben. Több napom ráment az olvasgatásra, de volt rá időm

Nem is beszélve az áráról, ha meg akarnám venni... Csinálni pedig betegágy...

A turbó meghajtása felmerült, érdekes lehet. Minden azon múlik, hogy mekkora nyomást tudunk kicsikarni a napenergiából és mennyire tud ez a nyomás tartós maradni ?

A vályú témában passzolunk. A rézcsövet megnéztem és 40 bar fölött bírja az 1mm falvastagságő cső.

A gőzturbinát házilag hogy képzelnéd el ?

A melegvíz előállítás télen is mehetne persze ha sütne a nap annyit. Ehhez pedig a víz már nem lenne jó, mert megfagyhat.

Vízturbinát próbáltam. A medence homokszűrőjével küldtem meg egy kb 30 cm átmérőjű bánki turbinát, ami csak 10cm magas volt. 300-at pörgött üresben. Ha a gőz adná a nyomást, akkor jóval nagyobb fordulatot elérhetnénk. Talán 3 ezret is, akkor meg lehetne 230V és nem kellene az akkukkal szórakozni. Mondjuk hátránya, hogy azonnal fel kell használni, vagy visszatáplálni, de ez még odébb lesz.

Elfogadható a több darab, de nem tudom, hogy a mozgatásukat hogy oldjam meg egyszerre. Azon kívül össze kellene hozni a gőzt mindegyiktől egy közös csőbe, ami lehetséges plusz veszteséget okozhat.

Zárt rendszerben gondolkodtam eddig és akkor a víz utánpótlása nagyjából meg lenne oldva. Egy szivattyú vagy a rendszerben lévő túlnyomás segíthetne visszatolni a víztérbe a vizet. Ezen kell gondolkozni még. Talán a napi működés befejezése után kiengedhetné a rendszer a túlnyomást és szimpla közlekedőedényes megoldással fel lehetne tölteni. Már ha eresztene... Nem tudom...

Ez jó ötlet, mert már 2 méter mélyen a föld 12-14 fokos. Én inkább egy hőcserélőn keresztül puffert is melegítenék vele, ne menjen kárba. Vagy akár medencét

Gőzturbinát én szélgenerátormódra csinálnám, csak kicsiben, persze a kanalas(és malomkerék öszvér) verziót építeném, mert nagy mennyiségű gőzre nem lehet számítani. Tehát inkább gőzkerék lenne mint turbina.

A nyomást ha kell el lehet tenni külön tartályokba bizonyos mértékig (a vizet áttolni egy másik még üres tartályba, annál jobb minnál nagyobb térfogatú a buffer tartály (de fel is kell tölteni!)).
A vízturbinát is hasonlóképp csinálnám, mint a gőzturbinát.

A vályú azért jó, mert könnyen megépíthető, (ha nem is tökörrel, de horgonyzottlemezzel is működhetne(persze - hatásfok)), mivel hosszúsága a lényeg, így lehet egyenes. tehát csak egy görbületet kell kiszerkeszteni, megcsinálni (nem kell parabolafelületet szerkeszteni, vagy tükörpanelenként külön dőlésszöget beállítani)
És ami volt, hogy csak egy síkon kell körbeforgatni 180°ot...

Nos ha van egy medencénk, akkor van hova küldeni a felesleges hőenergiát! (paks a dunát fűti). Szóval egy körfolyamat elengedhetetlen része a bemenő teljesítményhez méretezett hűtőrendszer. A házilagos gőzgép építési üzemeltetési stb. költségei a termelt energiát 100Ft/kwh szintre viszik, ha a hőt melegvíz előállítására hasznosítjuk akkor a hatásfokunk arányosan csökken.Pl: ha delta T= 100foknál 12%, akkor delta T= 50 foknál kb. 6%-lesz. ( paks delta T= 230 fok-nál kb. 37%-ot produkál.)
Afrikában ipari méretben már épül nap-göz erőmü, ahol a csövekben egy másik munka közeget 300 fok fölé melegítenek, ezt a hőt tárolják és így biztosítják a folyamatos üzemet. Nekem van egy jobb ötletem!
A tükrökkel koncentrált napsugárzást a napcellára engedjük akkor a fénysürűséggel arányosan a termelt áram is megnő! De az a baj, hogy a napelem pillanatok alatt felforrósodik, ha nem hűtöm tönkre is megy. Ráadásul minél magasabb a hőmérséklete annál roszabb az átalakítási hatásfoka. Ha egy medencényi vizzel hűtöm akkor megoldható hogy ne melegedjen 40 fok fölé. Kb. 50 000Ft-ba kerül 20db napcella ami eredetileg 1.3W-os. Ez összesen 26W lenne de parabolával ötször több a fényáram, akár több mint 100W is kijöhet. Persze a dolgot bonyolítja a hűtésen kívül, hogy a cellák maximális kiadható áramát sem tudjuk, hogy mennyivel léphetjük túl.
A kivehető tényleges teljesítmény csak kísérletileg határozható meg, főleg a szolárcella konstrukciójától függ. Becslésem szerint a 20db cellából 50-70W az így maximum kihozható teljesítmény. ( ha fejlesztenének cellát 10 szeres fénysűrűséghez akkor ez lenne az igazi megoldás az "ocsó" naperőműre)
Következtetésem az hogy jelenleg gazdaságosabb kétszer ennyi cellát alkalmazni ami 50W-ot tud, és ekkor nem kell hütéssel stb. bajlódnunk.
Én eddig ezek miatt nem kísérleteztem csak gondolatban....

Szevasztok. Itt a fórumon van egy megoldás a nap pontos követésére.Csillagászati számításokkal vezérli a "nap parabolát" Inteligens napraforgó AVR el.

Nekem pont tegnap jutott has. az eszembe, csak én más pontról indultam. Mi otthol gázzal fűtünk, és arra gondoltam, hogy vagy a gázzal közvetlenül hajtani valami motorszerűt. (elég összetett, és bonyolult, na meg veszélyes), vagy a konvektor által termelt hőt valahogy nyomássá alakítani (gőz) és azt használni generátor meghajtásához. Ha ezt az egészet egy zárt rendszerbe megépíteném, akkor az elvileg ugyanúgy fűtené a szobákat, mint előtte, vagy ez így nem igaz? Mert ha igaz, akkor lenne fűtés+ generátor is télen egyszerre. Véleményetek?

Nem olvastam bele a hozzászólásokba, így nem tudom, említette már-e valaki, de szerintem nem vízgőzzel érdemes dolgozni, hanem hűtőközeggel. Ez azért jó, mert a legtöbb hűtőközeg forráspontja messze 100 fok alatt van, így jóval kisebb hőmérséklet esetén is működik a dolog (téli időjárás). Én elgondoltam egy 2 lépcsős rendszert 2 turbinával, még nem jutott időm a megvalósításra.

lenne még egy olyan ötletem, hogyha vizet tudnánk feljuttatni a ház tetejére, esetleg valami más magasabb pontra, például ha a gőzt ott le tudjuk csapatni, akkor a vizet le lehetne engedni a gravitáció segítségével egy turbinába, és abból áramot nyerni. (esetleg ugyanígy lehetne a házba bejövő vízvezetékre is egy turbinát kötni, így ha pl egy bojlert töltünk fel, vagy a kádat, akkor abból is nyerhetünk energiát)

Minek? Egy tartály van csak. Ipari verzió: Link1, Link2.

Egyébként mindenkit óva intek a forró, több száz fokos alkatrészekre, az égető gőzre, a robbanásveszélyre. Szóval csak óvatosan kísérletezni!

A szomszéd taxis a ladájával már 15 évvel ezelőtt pb gázzal járt csak beszerelt egy reduktort két elektromos szelep +kapcsolót az üzemód váltáshoz, mert a motort és a gázt fel kell melegíteni előszőr. Ma pedig hivatalos benzin +gáz üzemü autók is vannak.
Szóval már járt út.
Egyébb sok cégnél van gázmotoros blokkfütő ami azt jelenti, hogy a gázból kb. 35% hatásfokkal áramot termelnek, és a hőt is hasznosítják pl. adiabatikus klímagépen- hütésre, vagy melegvíznek stb.
Igazából csak nagyban gazdaságos( 100Kw felett),
és motorok is hosszú élettertamú típusok(20000 h).
Ezzel együtt én el tudnék képzelni gázüzemű, pl. bontóból szerzett olcsó 2000ccm motorral meghajtott klímagépet amivel a talajból elvont hővel és a saját hőjével is fűtünk egy min. 1000literes puffer tartályt. Így kevesebb mint napi két óra alatt előállíthatjuk a szükséges fűtési és melegvíz hő energiát. Tehát 15-20 ev lesz az élettartam, a hatásfok meg 200%-os.

Na jó de mit szólna ehhez a szolgáltató? (Kétlem hogy örülnének egy ilyen gépnek, vagy nincs hozzá közük?)

Sziasztok !
Most futottam át a témát, és mielőtt hozzákezdenél valamihez ajánlok a figyelmedbe néhány dolgot. (Csak ha nem sértelek meg)
Azzal. hogy napenergiával akarsz megfűteni valamit semmi gond, de ha zárt teret szeretnél melegíteni akkor -mielőtt bármihez hozzákezdenél - néhány dolgot tanúlmányozz át.- -És nem árt gépészmérnöki képzettség sem.
A nyomástartó edények biztonságtechnikáját
Kazán biztonsági Szabályzatot.

- Ezeknek minden sorát vérrel írták. Ha itt elrontassz valamit azt nem tudod fél óra alatt kicserélni, főleg, hogy esetleg több méteres körzetben minden megsemmisűl.
A terved 2 részből áll.
Egy hőtermelő és egy hőhasznosító.
Azaz egy nyomástartó edényt és egy gőzgépet. (gőztúrbina, gőzmotor)-de ez nem gázmotor !!!
Ha tisztáztál mindent amit meg szeretnél valósítani, akkor javaslom keresd meg a TMBF (Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet) legközelebbi kirendeltségét és ott szerintem szívesen tájékoztatnak minden dologról, amit valószínűleg nem vettél figyelembe.
És itt meg is állok a részletezéssel, mert úgy érzem a hobbielektronika területéről alaposan eltévedtünk.
De nem fejezem be a hozzászóülásom ezzel, amíg valami biztatót nem írok, mert házilag kiválóan használható a napenergia, fűtésre és áramtermelésre is.
A napkollektorok ami lehet vízes, vagy levegőkeringetéses (sörkollektor-sörös dobozokból)
Áramtermelésre a napcellákkal, ami már igen húzós árú dolog.
Remélem nem sértettem meg senkit és a realitás talajára tereltem vissza az eszmecserét.

hy
óóóóó Gőz !
Mi is a gőz :A fizikai kémiában és a gépészetben gőzön elpárologtatott vizet értünk. Ez teljesen láthatatlan, színtelen gáz, melynek hőmérséklete atmoszférikus nyomáson 100 °C és mintegy 1600-szor nagyobb térfogatot igényel, mint a víz.

A víz felforralásához szükséges hőt párolgási vagy rejtett hőnek nevezik. A nyomás növelésével a rejtett hő nagysága csökken, a forrási hőmérséklet növekszik. Azt a nyomást, melyen a rejtett hő eltűnik, kritikus nyomásnak nevezik!
Mire számolj ha nem vagy tisztába a biztonság technikai részével eg...szasz!
És ezt tessék nagyon komolyan venni nemhogy a göz még az sem kell a viznek el érnje hanem a tágulási térfogat növekedésel is hatarlmas bum lehet ha nem számolsz velle !