Köszönöm a tippet.Nálunk alaksorba van a boyler és 3 szint van,mire a 3.-ra felér a viz jó pár liter viz elmegy.Majd még gondolkodom rajta!

hy
bár ez a dolog már ki van találve épületgépészeti megoldásként egy pár példa!
1.cirkulácios vezeték ki épitése ez egy joval vékonyabb vezetékböl ál amiben egy kis szivatyu álandoan keringrti visza körforgásban a fö melegviz ágba!
2. nagyobb lakásoknál pl töbszintes csakádi házaknál ez körvezetékel van megoldva meleg és hidegviz kör rendszerként van kiépitbe vagyis az elöre menö hidegviz az visszatér az elöre menö ágban ez vagyis két oldalrol van táplálva a rendszer ez hidegnél és melegviznél is ilyvan meg oldva és egy nagy elönye is van még enek a körvezetékes kiépitésnek kicsi a nyomás veszteség is mert pl egy mosdo csaptelep hidegviz része 2 oldalrok kapja a viz el látást vagyis dupla kereszmetszeten megy minden hideg és meleg is!

Sok hasznosat olvastam a fórumban, amit köszönök mindenkinek. Már biztossan szétszedem és a vízkövet ki kell szednem belőle a többi vizsgálat meg ez után. Lenne itt még valami. A bojleren található szelepből már több hónap óta egy csepp víz sem jön. Típus: Hajdu 180 literes. Vízhőfok 70 fok .Leeresztő mód működik, amúgy semmi. Okozhat-e ez bajt és javítható-e a szelep?

Hello!
Nem biztos, hogy a szeleppel van a hiba. A hideg ági részen van/kell egy visszacsapó szelepnek lenni, minek feladata, hogy meggátolja a tartály leürülését, ha a hálózati víz nyomása elmenne. Ha ez nem zár, akkor a melegedéskor a tágulással járó térfogat növekedés visszamegy a hálózatra, tehát nem csepeg a szelep.
üdv! proli007

Egy ideje gondolkodok, hogy melyik a gazdaságosabb.
Hátha ti tudtok segíteni.
Adott egy 80L-es Hajdu villanybojler, 1 ember használja (zuhany+mosogatás). Melyik gazdaságosabb?: nagyobb hőmérsékleten tartani, ami nagyobb energia, de kevesebb használati melegvíz fogy, így kevesebb hidegvizet kell felfűtenie. Vagy alacsonyabb hőmérséklet, kisebb energia, de több hidegvizet kell felmelegítenie.
A melegvíz kivétel kb napi egy időintervallumra tehető:
17 és 20h óra között.

Hello!
Energiafelhasználás szempontjából tök mindegy. De a veszteségek szempontjából már közel sem, tehát minél alacsonyabb hőfokot érdemes tartani.
Viszont ha a kivételezés csak naponta egyszer megy, akkor megfontolandó kapcsolóórát alkalmazni. Mert akkor a nap passzív részében nem kell fűteni, tehát nincs veszteség.
üdv! proli007

Értem. Ugyanúgy, mint egy épület fűtése, nagyobb hőmérsékleten másként alakul a falszerkezeten belül a hőátadás, hővezetés, stb.
Viszont a kapcsolóórát nem teljesen vágom.
Akkor naponta fel kéne fűtenie estére a beállított hőmérsékletre, nemcsak a veszteséget pótolni illetve a beáramló hidegvizet felfűteni. Így viszont hétfőn felkapcs, használom, csütörtökön uccsó zuhanyzás előtt lekapcs. Mivel csak hétköznap használom (albi).

Persze köszönöm a segítséged, de így változik a kérdés. Azt kéne kiszámolni, hogy egyszer fűteni és hőn tartani vagy hagyni lehűlni és naponta felfűteni valamivel magasabb hőmérsékletről (hisz 24h alatt a 40-50c-os víz nem hűl 10C-ra egy hőszigetelt tartályban, fűtött lakásban)
Anno tanultam erre pár egyenletet, elő fogom túrni.

Ha neked kell egy zuhanyzáshoz 30 liter 40 fokos víz, akkor az mindegy, hogy 10 liter 20 fokos hidegvíz és 20 liter 50 fokos melegvíz keverésével állítod elő, vagy pedig 18 liter hideg és 12 liter 80 fokos melegvíz keverésével. A végeredmény úgyis az mintha az összes 30 liternyi vizet melegítenéd fel 20-ról 40 fokra, tehát ha a bojler hőveszteségétől eltekintünk, akkor teljesen mindegy, hogy 50 vagy 80 fokra melegíted benne a vizet.

A veszteség az, ami eldönti a kérdést. Alapvetően minél alacsonyabb a víz hőmérséklete a bojlerben, annál kevesebb a veszteség is, tehát minél alacsonyabb hőmérsékletre állítsd. Ideális eset az lenn, ha a zuhanyzáshoz épp megfelelő lenne a bojlerből jövő melegvíz hőmérséklete, és nem kellene hozzá hideget is keverni. A másik, hogy ha csak közvetlenül a felhasználás előtt, vagy pedig a felhasználás alatt melegíted fel a vizet, akkor tudod a veszteséget tovább csökkenteni. Mivel villanybojlernél a felhasználás alatti melegítés nem igazán kivitelezhető, ezért ha tudod, hogy neked 17 óra előtt nem fog kelleni melegvíz, akkor egy kapcsolóórával állítsd be, hogy 16 órakor kezdje melegíteni a vizet a bojlerben, és 17 óra után ne melegítsen, ha ki is engedted az összes melegvizet. Másnap délutánig maradhat a víz hideg, és majd csak a felhasználás előtt melegítse fel. Itt nincs mit számolgatni felmelegítést, lehűlést, szintentartást...

Hello!
Kösz, magam sem fogalmazhattam volna meg ennél jobban...
üdv! proli007

Köszi a választ.
Akkor a lényeg, ha spórolni szeretnék, hogy olyan hőfokot állítsak be, ami hideg víz hozzá keverése nélkül megfelelő hőmérsékletű, így kisebb lesz a hőmérséklet különbség a tárolóban lévő víz és a levegő hőmérséklete között, kisebb lesz kifele a hőáram, fűtés nélkül tovább marad meleg a víz, pont.
Kapcsolóóra van itthon, majd megnézem, hogy a tutibb.

Úgy van ahogy írtad proli007. A visszacsapó szelepnek kell megtartani a melegvizet a tartályba, ha nincs víznyomás. Kripóbáltam és kiengedi a melegvizet a bemenő hidegvíz ágon. Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem, megyek veszek egy újat.

A villanybojler energetikailag egy végtelen egyszerü szerkezet.A fizikakönyvekben leírják,hogy mennyi a víz hőegyenértéke,vagyis 1l víz 1C fokkal való felmelegítéséhez mennyi energia kell.A bejövő víz hőmérséklete annyi amennyit a vízhállózat ad.A kijövő víz mennyisége és hőmérséklete a pancsolási szokásainktól függ.A két hőmérséklet közötti külömbségből adódik a felhasznált energia mennyisége.Az,hogy ezt hogyan állítjuk elő,lassan vagy gyorsan,keveréssel vagy közvetlenül a bojlerben az teljesen mindegy.A vízkő is legfeljebb a fütőbetétre káros,energetikailag közömbös.A bemenő elektromos energia csak melegvíz formájában tud kijönni.Talán valamennyi a bojler oldalán a szigetelésen át is de az a melegvízhez képest elenyésző.Egyébb veszteség nem lehetséges fizikailag.Megtakarítani legfeljebb úgy lehet ha az olcsóbb dijszabás szerinti ki-be kapcsolós mérőt használunk de ez energiát nem takarít meg csak pénzt (esetleg).Csak a viszonyítás kedvéért:Egy heti nyaralás idejére kikapcsoltam a bojler fütését és hazaérve annyira nem hült le a víz a bojlerben,hogy be sem kapcsolt csak amikor engedtem belőle vizet.

"Talán valamennyi a bojler oldalán a szigetelésen át is de az a melegvízhez képest elenyésző."

80 l víz 15°C-ról 65°C-ra melegítéséhez 4,66 kWh energia szükséges. A Hajdú 80 literes bojlere 65°C-on 24 óra alatt 1,1 kWh energiát veszt el a doksija szerint, ez a 4,66 kWh 23%-a.
Ezt én nem nevezném elenyészőnek...

Szia!
"Egy heti nyaralás idejére kikapcsoltam a bojler fütését és hazaérve annyira nem hült le a víz a bojlerben,hogy be sem kapcsolt csak amikor engedtem belőle vizet"

Szerintem elnézted a kapcsolót, és valami mást kapcsoltál le.
Én láttam már úgy be kapcsolgatni a bojlert napközben, hogy egyáltalán nemvolt víz kivétel belőle.
És nem a kapcsolóóra okozta, mert állandóról ment!

Ez igaz.
Nálam ha este 8kor lekapcsolom, reggel 8-9 körül még van némi langyos víz, estére szinte teljesen hideg, tehát kb. 24óra alatt magától is kihűl a 80liternyi víz.
Nyáron sem tartom lehetségesnek, hogy egy hétig meleg maradjon...

Szia!

Akkor valami baj van a bojlereddel, mert ennyi idő alatt nagyon kevés hőt veszít el a víz. Több nap alatt hűl ki egy bojler.

Hőmérséklettől függ. Nekem úgy van most beállítva, hogy zuhanyzáshoz ne kelljen hozzá hideget keverni.
40C fok lehet kb... szerintem az simán lehűl 24h alatt szobahőmérsékletre.

Jó, értem, de vízkivétel nélkül hűl le ilyen gyorsan? Szerintem ez akkor is erős.

Nem függ a hőmérséklettől. A bojler hőkapacitásától és a szigetelésétől függ. A gyári értékekkel számolgatva a 80 literes bojler "időállandója" (amennyi idő alatt a hőmérsékletkülönbsége a kezdeti érték 63%-ra csökken) kb. másfél-két nap lehet. 5 időállandónyi idő után (7,5-10 nap) a szobahőmérséklettől mért hőmérsékletkülönbség már csak 10%-a a kezdeti értéknek.
Ez kb. az elmélet.
A bojlerhez csatlakozó csövek és az alaplap szigeteletlensége gyorsítják egy kicsit a dolgot, ebből én azt "hasalom", hogy azért legalább 5-6 nap alatt hűl szobahőmérsékletre, csak a kis hőmérséklet miatt az első két nap után már nem nagyon lehet érezni hőmérsékletkülönbséget.

Ezt értem, minél inkább hasonló a fal két oldalán a hőmérséklet, annál kisebb a hőáram, de azt ne mondd, hogy 80 fokos víz ugyanannyi idő alatt hűl szobahőmérsékletre, mint a 40fokos egy szigetelt tartályban.
Jah ez egy ZV80-as, tehát fekvő kivitel.
Nem tudom ebben hogy áll a terelőlemez, de az alsó rész ahol a hidegebb víz van közelebb van a felsőhöz, ahol a meleg és a vízkivételi csonk
már csak a geometriából adódóan is.

Pedig azt mondom, hogy ugyanannyi idő alatt hűl le százalékosan azonos értékre. Ugyanaz az anyag (hőkapacitás), ugyanabban a szigetelésben(hőellenállás) ugyanazt az időállandót adja. Exponenciálisan csökken a hőmérséklet, elvileg soha nem lesz szobahőmérsékletű, csak "tart hozzá", de 5 időállandó után a különbség már csak 1% (és nem 10%, mint előzőleg hibásan írtam )
Különbség abban valóban lesz, hogy nagyobb hőfokból ugyanakkora százalék esetén nagyobb különbség marad, amit még kézzel is lehet érezni.

Egyébként elnézést kérek, mert az előző hozzászólásomban rosszul számoltam (a kihűlési helyett a felmelegedési százalékkal számoltam).
Helyesen tehát:
"a 80 literes bojler "időállandója" (amennyi idő alatt a hőmérsékletkülönbsége a kezdeti érték 37%-ra csökken)"
Ebből következően a 80 literes bojler "időállandója" elvileg kb. 4 nap, 80°C-os bojler ennyi idő után 42°C-os, 40°C-os bojler 27,4°C-os lenne. Ehhez képest kell figyelembe venni a hozzávezetések további hűtő hatását.

A bojler fekvő vagy álló helyzete teljesen felfűtött, mindenütt szigetelt tartály esetén nem lenne érdekes. Ha viszont már volt belőle víz elhasználva, akkor a hűtés már nem csak a szigetelésen kívülről hat, hanem a bekerült vízzel "betette a lábát a szigetelésen belülre". Mivel a fekvő bojler rétegződése kedvezőtlenebb, mint egy állóé, a hőmérséklet kiegyenlítődés miatt hamarabb kapunk kihűlt vizet a kimeneten, mintha álló lenne a bojler.

Sziasztok!
Van egy 200l-es hajdu bojler.Kaptam hozzá egy 1800W-os fűtőszálat.3Kw-os van 200l-esben ha jól tudom.Ezt bele lehet tenni,vagy célszerű 3Kw-ra cserélnem.

Bele rakhatod. Annyi a hátránya, hogy valamivel lassabban fűti fel a kívánt hőfokra a vizet.

És ha a felfűtési idő hosszabb, mint a vezérelt áram bekapcsolási ideje, nemigen lesz elég meleg...

Sziasztok!
Valakinek esetleg van eltéve olyan leírás,hogy milyen vastag és milyen hosszú kábeleket,milyen sarukkal kell csinálni a bekötéshez?

Sziasztok,

a problémám a következő, 4 napja cseréltem bojlert , az új Hajdú Eco 120 litykós. 3 napig működött tegnap éjszaka nem fűtött fel (egyáltalán nem is világított, nem is fogyasztott), pedig teljesen új a berendezés. A megszakítót ellenőriztem, minden oké, van esetleg külön valami biztosíték jellegű kütyü magában bojlerben?
Átnéztem mindent, de semmi hibára utaló jelet nem látok, de mégsem működik. Van valami ötletetek?
Köszi és üdv,
Z.

Szia!

Köss rá direktben 230V-ot (kábel,dugvilla). Persze előtte kösd le a meglévő betápját. Ha így sem világít, meg fűt, akkor a bojler a rossz.

Még annyit, hogy igen, van a bojlerben biztonsági kapcsoló. Ha rosszul van beállítva(gyárilag), akkor képes kioldani normál hőfok mellett is.

Köszi a gyors választ, de mire hozzákezdtem volna, elindult a fűtés..
Még reggel a hőmérséklet szabályozón találtam egy nagyon pici piros SAFETY feliratú kapcsolót (ami egy biztosítéknak tűnik, kb gyufafej méretű, erről nem találtam sehol semmit), amit reggel benyomtam. Valószínűleg emiatt indult el, viszont nem értem, hogy miért nyomta le saját magát, túlmelegedett volna?

ahm, bocsi most frissítettem, látom, hogy írtál, gyakorlatilag megválaszoltad a kérdésem.
köszi!