Persze.
És nagyon javaslom, hogy beszélj PIONEER-rel is (jó fej és nagy tudású). Kérdezd meg mik a tapasztalatai, tud-e utánépítésekről, és úgy általában mit tud neked javasolni a tápjával kapcsolatban.

Sziasztok
Elsősorban Alkotóhoz intézném a következő kérdésem, de szívesen várom mások véleményét és javaslatát is.
A kérdésem pedig az lenne, hogy az Alkotó féle tápot építgetem, és ebben kéne némi segítség.
A DC OFF kapcsoló funkciójára lennék kíváncsi, gondolom, hogy ha ezt a kapcsolót zárom akkor a kimeneten megszűnik a feszültség. Viszont ekkor a feszültségmérő műszer is "0"V-ot fog mutatni, vagy pedig megmarad a kijelzésben a pl. 12V-os kimenő fesz. beállítás, csak nem kapcsolja a kimenetre.
Lényegében, az lenne a kérdés, hogy ha a DC OFF kapcsoló nem aktív akkor a kimeneti feszültséget tudom állítani és ez megjelenik a feszültségmérő műszeren? Vagy csak úgy tudom hogy ha aktiválom a DC OFF kapcsolót.
Lehet, hogy kicsit értetlenűl fogalmaztam meg a kérdésemet...
Előre is köszi a választ

Sziasztok!
Valamelyik hsz-ban olvastam, hogy az olyan egyszerű trafókat, aminek a vasmagját csak a lakk tartja össze, melegítéssel lehet szétszedni. ( E vasmag)
Két kérdésem van:
1. Mmivel, hogyan melegítsem? (hőlégfúvóm nincs, max hajszárító)
2. Ha megtekercseltem, hogyan rakjam össze?

A kérdés abszolút érthető.
A DC-OFF kapcsoló, egyenértékű a potméter minimumra tekerésével, ugyanis azt zárja rövidre. Tehát ha "kikapcsolod" a kimenetet, akkor a műszer is nullát is fog mutatni, hiszen az éppen kimeneti feszültséget méri. Ezért kikapcsolt állapotban nem tudsz feszültséget állítani, sőt nem is érdemes eltekergetni a potit, mert mikor visszakapcsolod, akkor az "új" feszültség azonnal megjelenik a kimeneten is. Ez a fajta megoldás azért jó, mert nem kell teljesítményt kapcsolni, vezérlés szintjén oldja meg a kimenet lekapcsolását.
Ettől függetlenül az is megoldható amit te kívánsz, ha a kimenetet közvetlenül szakítod meg egy kapcsolóval, és a kapcsoló tápegység felüli részére teszed a műszert.. Viszont ekkor három dolgot jól át kell gondolni.
1. olyan teljesítményű kapcsoló kell, ami bírja a tápegység határadatait, ráadásul egyenáramra, ami sokkal inkább képez íveket a ki-be kapcsoláskor.
2. Mivel ez egy "nágyvezetékes" rendszer (legalábbis ha kivezetted, és kihasználod a funkciót), ezért ha megszakítod a kimenetet, akkor a mérőszálon a "semmi" fog visszafutni a tápegységbe, amit egyáltalán nem biztos, hogy helyesen fog értelmezni.
3. Végül a szerintem legfontosabb dolog, hogy kikapcsolt kimenetnél a műszer NEM a kimeneti csatlakozók feszültségét fogja mérni, hanem a beállított értéket (épp ezt akartad). De ez sokkal sokkal zavaróbb, mint amennyi előnyt esetleg nyújtani tud. Én semmiképp sem indulnék ebbe az irányba, de ez persze csak egy, a sok álláspont közül.

Én AC oldalra tettem relét, a táp (nálam) maximum 5.5A tud. Nálam ennek a relének hővédelem szerepe van, de persze még egy kapcsolóval ki is tudom kapcsolni a kimenetet, persze ennek a hibája hogy kisül a táp pufferkondenzátora ha valami van a kimeneten. A relé három érintkezőjéből kettőt párhuzamosítottam.

Szia.
Köszönöm a válaszod! Lényegét tekintve, azért kérdeztem erre rá, mert a hővédelmet szeretném valahova csatlakoztatni, de nem akarom a 230V-os részt relékkel megszakítani, így inkább a dc off kapcsoló helyére raknám a hővédelem reléjét és ez oldaná meg a védelmet, ha esetleg túlmelegedne a cucc.
Legalábbis ez az elképzelésem
Ezen kívűl a kimeneteket szeretném mindenféle képpen kapcsolhatóra megoldani, de akkor ezen még elmélkedek egy kicsit...

Sziasztok!

Elkeztem én is megépíteni az Alkotó álltal átdolgozott tápot.Olyan tapasztalatokra lennék kíváncsi, hogy ha 2N3055 helyett BD245C tranzisztort használok, mennyiben változik a kimeneti maximális terhelhetőség, illetev használható-e helyette ez a tranzisztor, illetve érdemes-e ezt használni?

Sajnos az én tapasztalatom ezekkel a típusokkal elég negatív, ugyanis ha a kimenetet leterhelem egy 12V/40W-os izzóval, azon nyomban elszáll 1 tranzisztor és a teljes feszültség megjelenik a kimeneten.
A kimeneti áramkorlát nincs a maximumra tekerve, pár fordulattal alatta van.(Helipotit használok)

Válaszokat előre is köszönöm.

Travolta

A BD 245 áramra kevesebbet "tud", mint a 3055. Használj inkább 249C-t az jó lesz.

Köszönöm a gyors választod. Sajnos a BD249-es tranzisztoraimat már mind eladtam, BD245-ből meg van még egy talicskányi, azért gondoltam, hogy abból építem meg. De azt nem gondoltam volna, hogy ennyire nem bírják a kiképzést. Elvileg 10A-t ad meg a katalógus, a 2N3055 meg 15A. Ezek szerint ennyit számít ez a külömbség!?

A nélkül, hogy nagyon mélyen elmerülnénk a típusok közti különbözőségek rejtelmeiben inkább máshonnan közelíteném a kérdést.
1. Ha 12V/40W-os izzótól azonnal elszáll egy tranzisztor, akkor azt nagyon alaposan át kéne nézni, mert semmiképp sem normális. Ha csak egyetlen áteresztőelem (nagy tranyó) lenne a kapcsolásban, akkor is elég hosszú ideig ki kéne bírnia ezt a 3A körüli terhelést.
2. A tranzisztorok párhuzamosítása egy tipikusan olyan kapcsolástechnikai helyzet, ahol illik közel azonos elektromos jellemzőkkel rendelkező tranzisztorokat használni, hiszen ez a feltétele annak, hogy egyenletesen vegyenek részt a teljesítmény eldisszipálásában. Elképzelhető, hogy nálad nagyon erősen különböző elemek kerültek össze, ezért mindig a leggyengébb "szakadt el".
3. A tranzisztorok árama csak egyetlen paraméter, és általában nem is a legfontosabb. A maximálisan eldisszipálható teljesítmény itt most a lényeg. És ne gondold, hogy a katalógusban megadott értékkel érdemes számolni. Szerintem annak tápegy4ségviszonylatban inkább csak a fele, sőt inkább a harmada a racionálisan kiaknázható érték.
4. Végül a legfontosabb, amiért biztosan sokan vállon veregetnek, sokan meg leköpködnek. Az NEM SZÁMÍT, neked mennyi és milyen tranzisztorod van a fiókban. Ha nincs közöttük a 2N3055, akkor irány a bolt, vagy az internet és máris hozza másnapra a futár. Ez nem jelenti, hogy BD245-el ne lehetne működtetni, de nem erre van kitalálva. Ha elkezded a saját ízlésed szerint alakítgatni a kapcsolást, akkor ugyan nyersz valamit az egyik oldalon, de szinte biztosan veszítesz is vele máshol. Ezt kell mérlegelni. (egy 2N3055 ára nagyjából azonos 1 gombóc fagyi árával -mondjuk a Corában-).

Szia Alkotó!

Köszönöm a válaszod. Igen azzal tisztában vagyok én is, hogy az eldisszipálható teljesítményt (is) figyelembe kell venni, illetve, hogy válogatni kell(ene) a tranzisztorokat. (A tranzisztorok szórása akkor is meglehet, ha most elmegyek és megveszem a 2N3055-öt). Továbbá tisztába vagyok azzal is, hogy ha a BD245C-t alkalmazom a kapcsolásban, kompromisszumokat kell kötnöm a táp teljesítményét illetően. Ezzel tulajdonképpen nem is lenne probléma, mert az is elég lenne számomra.
És ahogy írtad, egy áteresztő elemmel is ki kéne bírnia azt a terhelést. Esetleg volna rá valami ötleted, hogy miért száll el azonnal?
És végezetül, nem feltétlen erőltetem a BD245C tranzisztort, mert már elő is észítettem a 2N3055-ös tranzisztorokat, csak pusztán kíváncsi vagyok, hogy miért is viselkedik így a táp.Mert ahogy írtad,akkor alaposan át kéne nézni. Erre lennék kíváncsi, hogy merre is keresgessek.

Köszönettel és tisztelettel várom válaszod!

Üdv:Travolta

Ez az a táp, amiről beszélgettünk, amikor az EHET idején nálunk jártál?

Szia Frankye!

Nem. Az most háttérbe került. Ez az Alkotó álltal átdolgozott Elektor-os táp. Csak gondoltam BD245C-s tranyókkal építeném meg. De sajnos egy autó fényszóró izzó azonnal kilövi a tranyót.(12V/40W).
És nem tudom, hogy mitől. De addig nem isd merném belerakni a 2N3055-ösöket.

Igazából semerre nem kell keresgélni, mert nem mehet tönkre ettől a terheléstől. Az izzók hidegen sokkal kisebb ellánállásúak, mint mikor már felizzott bennük az izzószál. De ez is csak annyi gondot okozhat, hogy egy pillanatra felvillan az áramkorlát elérését jelző led. Sőt tök mindegy mivel terheled, mert ugye éppen az a lényeg, hogy bármilyen beállításban is van, gond nélkül elviseli a rövidzárat.
Tehát azt kéne megnézned, működik e normálisan az alapfunkciók mindegyike (feszültségállítási lehetőség, illetve az áramkorlát beállítási lehetőség). HA ezek mennek, akkor csak és kizárólag az áteresztőtranyók "tökéletlenségén" múlhat a dolog.
Elég sok fura eredetű BD sorozatú tranyó van. Ki tudja te éppen mibe nyúltál bele. 2N3055-ből is érdemes minél inkább "eredetinek" tűnőket venni, amit ugyan nem könnyű felismerni, de a megbízható forrás, és az ár, általában ad némi támpontot (esetleg a felirati embléma is, de azért ezzel csak óvatosan).

Szerintem simán megy BD245C-vel, növeld meg az emmiter ellenállásokat 0,5Ohm-ra és jó lesz! Az izzónak közel nulla az ellenállása , így gyilkolásra tökéletes! A táp veszít a stabilításából, de ez nem igazán számottevő! Mit csinál ha nulláról folyamatosan (lassan) tekered fel úgy, hogy az áramkorlát 3A és amikor már izzik a szál akkor csuma áram (12V)! A próbáknál én tenék a pozitív ágba egy 1 Ohm 20W-os ellenállást (némi védelem), és mérném , hogy melyik tranyón mennyi áram folyik és ez alapján összeválogtnék egy garnitúrát (emmiter ellenállláson feszültség mérés).

A tungram ami az én tápomba van biztos eredeti. Van még kettő maradék meg van még 4 de azt nagy hoho adta két quad panelbe van, meg kettő panel van tranyók nélkül, ami benne volt tranzisztor az került az ő tápjába.

Köszönöm a válaszokat! Most összerektam a másik csatornát 2N3055-el. De még csak egy 12V/35W-os izzóval terheltem.Igaz ezzel a BD245C-s változatom is hibátlanul működött.A tranzisztorok eredetét tekintve nem sokat tudod, kb. 30éve porosodik a fiók mélyén. (van köztük MEV gyártmány is).A 2N3055 is van annyi idős. Egyébként a táp funkciói hibátlanul működnek. Azért is nem értettem miért nyírja ki a tranzisztorokat. Holnap keresek valami műterhelés félét, és azzal leellenőrzöm a tápot.
Valószínű, hogy holnap kipróbálom amit ajánlottál lhanzi.
Még egyszer köszönöm a szakmai tanácsokat és észrevételeket. Ha előréb jutok, jelentkezem.

üdv:Travolta

Én szivesen segítek, mert én is ennek a klónját szeretném megépíteni 6x TIP35C-vel. A nyák koppintását Alkotó már engedélyezte, az úriember aki nekem nyákot gyárt jelezte, hogy van szabad kapacitása, úgyhogy hamarosan ez jön! [OFF] Csak elöszőr LCM3 plusz a Vicsys féle frekimérő új nyákja.

Idézet:
„Csak elöszőr ... a Vicsys féle frekimérő új nyákja.”

Azám! Várjuk!
Ui.: Jobban vagy már?

[OFF] Igen, csak épp most is xp-t telepítek, én ebből hódolok a hobbimnak!

Hopsza! Még egy informatikus kolléga!

[OFF]13 éve. XT-vel kezdtem 4,77Mhz 360K 5,25" teljes magasságú floppy 10Mb Hdd IBM 1983-as, ez volt az első PC-m, de a fenti idő óta napi rendszerességgel szervizelek.

Bocsi, de nem tudom kihagyni, hogy ne szóljak hozzá. Már csak nosztalgiából is...Én is teljesen hasonló konfigurációval kezdtem, csak abban még wincsi se volt ! És szintén szervizeltem, de én már jó pár éve nem csinálom. Ja kérem micsoda idők voltak...... :yes:

[OFF]Én is csak offolok, de ez idevág! Kb. két hete kaptam egy Notebook XT-t, mert a fiatalok nem tudtak semmit vele csinálni (nincs windows se cd), én meg tele nyomtam dos-os játékokkal és az összes lányom (3) ott ültek mellete és nosztalgiáztak (19 15 13 évesek) Észkerék,Domino,F1, Historik,Jill és még sorolhatnám! Ilyen ez a technika marad, csak nem lesz aki ért hozzá!

sziasztok
Az lenne a kérdésem, hogy az Alkotó féle táphoz én 1*16 vagy pedig 2*16 -os LCD-n szeretném megjeleníteni a kimeneteken megjelenő feszültség és áram értékét. Arra lennék kíváncsi hogy van-e erre valami megoldás. Utána nézetm a dolognak a neten de ott sajnos csak olyat találtam ami 30V-ot és 5A-t tud kijelezni.
Érdekelne hogy valaki próbált-e már hasonlót megvalósítani, és esetleg valahol fellelhető-e valami dokumentáció?
Válaszaitokat előre is köszönöm!

A képekben nézz szét, nagy hoho vakeráról rendelt ilyen áramkört. Beszéltem erről egy nagyon nagy tudású AVR es fejlesztővel lehet ír rá programot...

Láttam a nagy hohó féle megoldást! Az jó is lenne de a vaterán már nem találtam.
És a neten sam találok dokumentációt egy ilyen cuccról csak hasonlóról ami csak 30V/ 3A-t vagy esetleg 5A-t tud

Bővebben: Link

Köszi, de ezt már néztem én is, de csak 35V-ig mér

Pedig ott van! Műszerek kategória, jelenleg a 24. oldalon. :yes: