Fórum témák
» Több friss téma |
ezt rendezze valaki: [Cr(N2H4CO)6]4[Cr(CN)6]3 + KMnO4 + H2SO4 = K2Cr2O7 + MnSO4 + CO2 + KNO3 + K2SO4 + H2O
10 [Cr(N2H4CO)6]4[Cr(CN)6]3 + 1176 KMnO4 + 1399 H2SO4 = 35 K2Cr2O7 + 1176 MnSO4 + 420 CO2 + 660 KNO3 + 223 K2SO4 + 1879 H2O
Változtassátok meg a topic címét valami kémiás témakörre... És akkor nem lesz belőle gond, mert a vízbontás az úgysem az a nagy téma, amit annyira lehet feszengetni... Meg olyan még úgy sincs!
Amúgy egyszer csináltam én is ... és a keletkező gázokat 2 rész hidrogén és 1 rész oxigént (alias durranógáz) felfogtam egy petpalckba, beleretettem egy vékony drótból tekert spirált (izzószálszerűség), kupak rá és hosszú vezetékkel 4,5 voltos elemről rágyújtottam!!! :eek2: Király volt. Csak sietni kell a cuccal, mert a Hidrogénnek olyan kicsik a molekulái, hogy kiszöknek a palack falán! :yes: Peti.
És ezt te rendezted vagy neten utánanéztél? Na itt van még egy csak neked: Na2Sx + H2O2 + NaOH = Na2SO4 + H2O :yes: :yes:
Nem akarok senkit kioktatni, DE:
szerintem nincs ilyen, h "sósavgáz" olyan van hogy: HCl=Hidrogén-klorid= színtelen, szúrós szagú, GÁZ Sósav= A Hcl gáz vizes oldata Az oldódás protonátmenettel jár: HCl + H2O --> Cl- (kloridion) + H3O+ (oxóniumion) H3O+ (savas kémhatás)
Ja durranógázzal lehet működni. Én 0,5 l-es kólás kupakot kifúrtam két helyen. Egy vékony gumicsövet beledugtam, az aljáig, és az üveget feltöltöttem vízzel a 3/4 részéig. Buborékolt bele a H2 (nem oldódik, még ha vki félreértené)és a másik lyukon beledugtam egy vékony koaxot. A végét megcsináltam hogy ne érjenek össze a szálak. (Ezt még nyáron a szabadban csináltam). 3m re tőle az el öngyújtóból kiszedett cuccot rákötöttem, és szikráztattam. Az üveg összerobbant. Király kísérlet volt. De volt a tetején rés és még így is eldeformálódott. kék vill, hangefect
A topicot átneveztem, mert már nem túl sok köze van az eredeti címhez.
Olyan sincs, hogy "nylon szatyor", csak "polietilén hordtáska".
Nem úgy gondoltam TE csak olyan -én hangzik hogy sósavgáz
Áh, ezt én is ismerem, ez a "nájlonzacskó"
1 liter = 1 dm3 ????????????????????
Egy web címet tudnék ajánlani, ha próbálkozni szeretnél.
http://free.x3.hu/grtlr/1munka/szoveg/1lecke/l1006.html
Kötekszünk, kötekszünk?
Na2Sx + (3x-1) H2O2 + (2x-2) NaOH -> x Na2SO4 + 4x H2O Elvileg jó. Már ha végbemegy egyáltalán... Müszi: De létezik sósavgáz. Ez a HCl triviális neve. Régebbi könyvek rendszeresen, újabb szakkönyvek elvétve használják (főleg az ipari, technológiai könyvek). Kémiailag nem létezik répacukor, csak szacharóz (na jó, a pontosság kedvéért: béta-D-fruktofuranozil-alfa-D-glükopiranozid ). Meg nájlonszatyor sem vagyon. A legtöbb anyagnak azonban lehet használni triviális vagy félszisztematikus nevet (pl. aceton=dimetil-keton; konyhasó=nátrium-klorid; vas-klorid=vas(III)-klorid; víz=hidrogén-oxid*). Frankye: "A topicot átneveztem, mert már nem túl sok köze van az eredeti címhez." Köszi! ClC2H2AsCl2: Ja, 1 liter=1 dm^3. *Lehet találkozni a dihidrogén-monoxid kifejezéssel is, de a di- és a -mono elhagyható az oxid egyértelműsége miatt.
Csak kérdés a HCl kémiai elnevezése "színtelen, szúrós szagú, GÁZ" és akkor mia képlete a sósavnak?
Miért kell egy savnal feltétlen viet tartalmazni?
hello!
lehet hogy rosszul számoltam de az egyenletedben az oxigén a bal és jobb oldalon nem igazán egyezik meg: 8x-4 és 8x , nézd át mégegyszer Ja és valójában 1 liter nem egyenlő 1 dm3 rel !
Na2Sx + (3x+1) H2O2 + (2x-2) NaOH -> x Na2SO4 + 4x H2O
Na, így már jó? :yes: "Ja és valójában 1 liter nem egyenlő 1 dm3 rel !" Na, és miért nem? Definíció szerint 1 liter=0,001 m^3.
Idézet: De bizony 1 liter = 1 dm^3. „Ja és valójában 1 liter nem egyenlő 1 dm3 rel !” Ferinek: Szerintem sósav alatt te a folyadékot érted. Müszi leírta hogy néz ki: oxónium és klór ionok találhatók a HCl vizes oldatában. Megelőztek.
Kedves kémikus barátaim!
Lehet, hogy a kérdésem nem a kémiához kapcsolódik, de hátha mégis tudjátok!A kérdés a következő lenne: Honnan lehet megtudni, ill. hogy lehet meghatározni a víz (hamár a vízbontásról szólt ez a topic ) v. egyéb molekulák saját-frekvenciáját? Mert ugye elvileg, ha ezzel a frekivel "rázzuk" az anyagot akkor az magátol szétesik!Vagy nem? Remélem valaki tud segíteni!
Így már jó
1 liter = 1,000027 dm3 a különbség abból adódik hogy a litert tömegből (1 liter a térfogata pontosan 1 kg +4°C hőmérsékletü tiszta víznek +25 °C -os edényben és légüres térben mérve) a dm3 pedig hosszmértékből származtatjuk.
SI rendszerben 1 liter pontosan egyenlő 1 dm^3-rel. Az más tészta, hogy az eredeti definíció alapján a liter eltérést mutat a dm^3-rel szemben.
Tehát a liter egy korlátozás nélkül használható nem-SI mértékegység, ami pontosan ekvivalens 1 dm^3-rel. Lehet, hogy régi könyvből művelődsz, de 1901-től a liter 1,000028 dm^3-rel volt egyenlő. Ez sokaknak nem tetszett, így 1964-ben a CGPM (nemzetközi konferencia a mérésekről illetve a mértékegységekről) visszavonta. Azóta a fenti kerek definíció érvényes.
Hi!
Sok csúnya differenciálegyenlettel és hasonló nyalánkságokkal. (Most húztak meg fizikai kémiából, de azért naprakész vagyok valamennyire.) De inkább mérni szokták. A víz abszorpciós spektrumából humánusabb összefüggésekkel is ki lehet számolni a rezgési frekvenciákat. Itt van némi info Ahol ugyanis magas az abszorbancia szintje (abszorbancia=a mintán áthaladó vizsgálandó hullámhosszal egyenlő monokromatikus sugárzás Inull/I értékének a logaritmusa, tehát lg(beeső fény/áthaladt fény), ott valamilyen molekuláris kinetikus mozgásra vonatkozó kvantált érték helyezkedik el. Gondolom most a mikrohullámú sütőre gondolsz. Optikai spektroszkópiával vizsgálják a vizet, és a mikrohullámú spektrumon figyelik az abszorbanciát. Ez a tartomány a rotációs szabadsági fokra jellemző, tehát a rögzített magok közös forgása a gerjesztés következménye. De lehet számolni is Schrödinger-egyenlettel... (Magyarul ahol a színképen egy fekete vonalat látnak, annak megfelelő sugárzással lehet gerjeszteni, melegíteni az adott anyagot. - A hő is lényegében mechanikai tulajdonság molekuláris szinten. Súrlódáskor pl. azért melegszik fel a súrlódó felület, mert a makroszkopikus mozgás mechanikai energiája szétoszlik (disszipálódik). Elektronikai értelemben ez az elektronok energiájának a hővé alakításánál jelentkezik (teljesítményalkatrészek szoktak sokat disszipálni. - Csak hogy legyen valami HobbiElektronikus vonatkozása a témának. ) Sajátfrekvencia: olyan nincs a molekulának. Kvantált értékei vannak (pl. fénykvantum, foton energiája), amiket fel tud venni, és egy ideig a magasabb állapotban tud létezni. De nem esik szét. (Ahhoz már ionizáló sugárzás kell, de annak a hatásfoka az elektromos vízbontáshoz képest... ).
Kristalycuki! Te nem vizet akarsz bontani azzal a frekvenciával? Mert én már hallottam ilyenről, mégpedig, hogy 500-600% a hatásfoka. Létezhet ilyen? Ez ellent mondana eddigi ismereteinknek...
A kérdésem fizikával lenne kapcsolatos, remélem tudtok segíteni.
Adott egy U alakú üvegcső, benne pedig folyadék. A folyadék nyugalmi állapotban mindkét szárban ugyanolyan magasan van. Belefújok az egyik szárba így a folyadék alacsonyabban lesz abba amékbe belefújtam. A kérdésem az hogy hogy lehetne felírni a rezgésidőt?
"500-600% a hatásfoka. Létezhet ilyen?"
Persze. Csak be kell hozzá bizonyítani, hogy abban az elszigetelt rendszerben, ahol megcsinálják nem érvényes a termodinamika I. főtétele (energiamegmaradás). Eddig még senkinek sem sikerült ilyen ún. elsőfajú örökmozgót működőképesen előállítani.
hello! ebben igazad van az SI rendszerben 1 liter=1 dm3 , az amiről én beszéltem az a valódi liter. te egyetemen tanulsz ? vegyésznek ?
Hello!
Hát pont arra gondoltam én is, mert valahol hallottam róla, de nem tudtam pontosan h h is működik.
Az az 500-600% os hatás fok szerintem arra vonatkozik, hogy a benzinüzemű meghajtáshoz képest ezzel a módszerrel az autód 5*,6* jobb hatásfokkal működik!SZERINTEM!
Ez vonatkozhat az árra, a felhasznált üzemanyag mennyiségére vagy akár mire!Szerintem nem arra gondoltak, h X-betáplált energiával 5-6X-energiát kapok! De ki tudja!A mai világba...
Ez azt jelenti, hogy betáplálok x-t, és 5x jön vissza. Majd megint betáplálok x-t és megint 5x jön ki. Tehát 4x "termelődik" valamilyen effektus miatt. De lehet hogy csak egyszerűen jön ez és itt nem érvényes energiamegmaradás-tölvénye. De szerintem valahonnan még energiát vonhat el (sugárzás, belső energia), az okozza ezt a többletet...
http://fenykapu.free-energy.hu ezt nézd meg hozzá, kristálycuki!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |