Fórum témák
» Több friss téma |
Azt szeretném megkérdezni hogy egy váltó feszültségre készült kismegszakító használható-e egyen feszültségen? 29Voltos egyent lehet védeni egy sima kismegszakítóval? Miben módosul így a leoldás? Esetleg 300Voltos egyenre használható úgy hogy egy kétpólusú önmagával sorban van kötve? Tehát az első alsó része össze van kötve a második felső részével és a maradék kettő lesz a bekötés. Azért gondolom hogy sorba mert így megnő az érintkezők távolsága.
Ha a mágneskapcsoló behúzótekercsét cserélnéd csak ki?
29V-ra én merném használni, de 300V-ra csakis olyat, amin a gyártó feltünteti, hogy alkalmas egyenáram megszakítására is. Itt feltétlenül be kell tartani az áramirányra vonatkozó előírásokat a helyes fúvás érdekében.
Szia!
Szerintem nem egyformák az ívoltási megoldások az automatán belül. Az egyenáramot mágneses ívoltóval szakítják meg, a váltót azt könnyebb kioltani a hagyományos ívoltókkal. Az érintkező pogácsák összetétele is eltérő. Azért ilyen kis feszültségnél lehet hogy beválik.
Lehet, hogy a 29V is sok lehet, ha nagy a zárlati áram.
Az a különbség a váltó, és egyenáramot szakító rendszerekben, hogy a váltóáramú érintkezőknél a nullátmenetnél kialudt ív újragyulladását kell megakadályozni, addig az egyenáramú ívet el kell oltani. Ez a kapcsolóberendezés felépítését alapvetően meghatározza.
A váltóáramra készült kisautomatákat teszteltük 230V DC-n, nem sikerült nekik az ívoltás. ABB gyártmányút, és Merlin-Gerint próbáltunk.
Értem. A 29Volt egy napcella feszültsége. A cella zárlati árama 16Amper. Erre nem lehetne egy 16Amperes B-t használni,a cella és a töltésvezérlő közé hogy mégis védje valami. Az egyenáramú kismegszakító túl drága. A másik kérdés hogy a sok napcella soros kapcsolása adja a 300Voltot,erre a kétpólusú megoldás sem jó amit írtam? Így az érintkezők távolsága gyakorlatilag megduplázódik.
Lehetne, de az nem old le 16A-tól. Zárlati leoldáshoz a B-shez is legalább 40A kéne, de inkább több, tartósan is legalább 25-30A. A napelem áramgenerátor jellegű (ha jól emlékszem), 16A-t simán megszakít, kézi kikapcsoláskor is a váltóáramú.
16A-t szinte 0V mellett szolgáltat, erre jó lehet még egy 10A-es autóbiztosító is, de annyira ezek tulajdonságait nem ismerem. 300V-ra jó lehet a "lesorolt" érintkező (jól gondolod, tényleg "követnek el" ilyet ipari alkalmazásokban), itt nem lép fel tekintélyes zárlati teljesítmény. De itt sem lenne jó a 16A, a korábban leírt okok miatt. A mi kísérleteink a valós életet szimulálták, ott egy 350Ah-ás akkutelep szolgáltatta a zárlati áramot (több száz A), érdekes volt az AC-ra készült kisautomatákból hallatszó "sziszegés", majd az oldalfal kiégése, és a vele sorba kötött NKI hárítása utáni csend. Mindezt talán 1 másodpercbe sűrítve.
"Az egyenáramú kismegszakító túl drága."
Marad az olcsó, jól bevált olvadóbetét. Az alkalmazási kategória szerint a különböző fogyasztókhoz más-más betűjelű kiolvadási jelleggörbe tartozik: . igen gyors (ultragyors), gR betűjelű a késes, és a D, FF a csöves félvezetővédő, . normál sebességű, gL betűjelű a késes, és a D, M a csöves vezetékvédő, . késleltetett (lomha), gM betűjelű a késes, és a D, TT a csöves motorvédő, . egyéb működésű olvadóbiztosító (világítótest-védő stb.).
Új kérdés!
Lehet-e a fürdőszobába 80-as kötődoboz? Ha nem. Lehet-e mégis,csak kötés nélkül húzódoboznak használva?
Szia
Nem biztos,hogy úgyanarra gondolok,mint cornel,de szerintem a húzódobozt arra érti,hogy ne kelljen a csőben (pl.) 4 könyökön keresztül végighúzni-a a vezetéket,hanem ebben a dobozban csinál egy "kiállást",és már könnyebben tudja behúzni a vezetéket,mivel-e dobozba be tudja húzni 2 könyökön keresztül a vezetéket,és ha a dobozba behúzta,akkor a cső másik szakaszán még 2 könyökön keresztül tudja tovább behúzni a vezetéket. Ha a "húzódoboz" nem lenne,akkor 4 könyökön keresztül kéne behúzni a vezetéket,ha be tudná  Szerintem erre gondol a húzódoboz alatt. Amugy szerintem lehet ilyet fürdőszobába. ...csak tényleg ne legyen benne kötés,mert nedves hely a fürdőszoba 
A húzódoboz ugyanúgy egy 80-as,csak nem lesz benne kötés csak a behúzásban segít,mert van három kanyar a csőben.
A szabvány mit ír elő a kötődoboz magasságán? Plafontól 20cm? Mennyire kell ezeket egy magasságban tartani?
Én,mint még tanuló villanyszerelő(utolsó év,ápr. környékén vizsga
 ),azt mondom,hogy szerintem nincs rá szabvány,(mi legalábbis amikor az oktatóhely által kirendelve dolgoztunk ezt nem vettük figyelembe)csak ügyelni kell rá,hogy ne legyen elérhető helyen.Pl. kisgyerek ne babrálhassa stb. Szerk. Meg amugyis a kötődobozoknak fent van a helyük,mert a nyomvonal(amik elvezetnek a különböző helyiségekbe) a lakáselosztónak vízszintesen "megy",és itt vannak a kötődobozok,hogy innen lecsatlakozhassanak a lenti dugaljakhoz,kapcsolókhoz Szép Estét,Tomi
Azért ne alapozz Rám,nem vagyok villanyszerelő,de van gyaxink,ahol dolgoztunk lakásokban(szabályosan
), és ezt tudom
Jah
Egyébként hiányszakmának nyilvánították a villanyszerelő szakmát,(de biztos nem újdonság a számotokra )úgyhogy gondoltak ránk ösztöndíj ügyben 
Szia!
Nincs megkötés ez ügyben. Annyi a kérés, hogy két kötődoboz között csak egy 90fokos ív lehet(ne). Arra viszont ügyelni kell, hogy a doboz felső részében csatlakozzon be a védőcső és lejtsen valamelyik doboz felé, mert alul csatlakoztatva vízzsák keletkezhet. Végül is csak a védőcső vonala fölé ne essen a kötődoboz. Az említettek vonatkoznak a konyhai szerelésre is. VIM
Szia!
Lehetni lehet, de én nem tennék. (Megjegyzem a gyakorlatban nem is teszek soha.) Úgy kell kialakítani a nyomvonalat, hogy ne legyen rá szükség. Ok: a fürdőszoba általában párás hely. A lecsapódó nedvesség, tuti, hogy megtalálja a dobozt. Még ha nincs is benne kötés, akkor sem egészséges, ha vízben áll a vezeték. Amennyiben az előírtnál egy mérettel nagyobb csövet teszel, nyugodtan alkalmazhatsz akár két könyököt is, csak arra ügyelj, ne legyen kicsi a hajlítási sugár.
sziasztok mesterek!
egyfázisú hálózatot építettem és most szeretném a Fi relét bekötni, egy legrand 30mA -est, mivel még nem kötöttem be ilyet ezért végigolvasgattam a kommenteket és arra jutottam hogy az én esetemben a nullát és a fázist kell átvezetni rajta és ha megfelelően kötöttem be akkor a test gomb megnyomásakor kiold ha rossz a bekötés akkor meg nem csinál semmit sem és nem folyik rajta át áram ugye? nameg olyan kérdésem is van még hogy a PEN-t kössem rá a földszonda sínjére és onnan vigyem a nullát el fi relébe? vagy egyből a pen mehet a Fi relébe? a földelés meg külön téma és minden fogyasztónak a földelése lehet azonos? mit javasoltok?
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/4b/4bdbeceacf00ab21ae221...02.jpg
erre gondoltam,itt találtam a fórumon ezt a képet
Szia
1. Hogy érted azt,hogy rossz a bekötés? A nullát,és ha a fázis bekötötted,és megnyomod a tesztelő gombot,akkor le kell kapcsolni-a. A földelést szigorúan TILOS bekötni a fi relébe,és azon keresztül elvezetni. és a másik kérdés is ide tartozik,hogy a PEN vezetőt SEM kössük be a fi relébe,hanem a PEN-t elötte szét kell választani,és a nullát a fi relébe,a védöföldet pedig a földelés sínre kell csatlakoztatni. Ha a PEN-t bekötnéd a fi relébe,és onnan vinnéd tovább,akkor a fi relének nem lenne értelme,mivel a fi relé az elfolyó áramokat figyeli(ez esetben 30mA-t) Ezért kell szétválasztani a fi elött a PEN-t,mert ha van egy testzárlat,akkor a fi relé elött folyik rá a PEN-re(a PE-n keresztül) a fázisáram,és ezt a fi relé érzékeli,mivel a védővezető a FI relé összegzőtranszformátorába nincs bekötve,hanem a fi relé elött van elvezetve(ezért van a PEN vezető szétválasztására szükség) Segítségül csatolok egy rajzot... A földszondát rá kell csatlakoztatni a PEN vezetőre... DE a fi relé elött úgy ahogy van szét kell osztani nullára,és védővezetőre. A földelés nem igazán lehet azonos,mert attól függ a földelés vezeték keresztmetszete,hogy mekkora a fázis vezeték keresztmetszete. De ha arra érted,hogy a dugaljak földeléseit a lakáselosztóban össze lehet-e kötni,akkor igen. A földelés sínre kell csatlakoztatni mindegyik földelést.
A rajz egyébként helyes. (ez
 )A lényeg,hogy balról a második sínről van elvezetve a dugaljaknak a földelés,ami a FI relé elött van
Szia
Igen. "A nulla vezetéket a legtöbb esetben összekötik a földeléssel (nullavezetővel egyesített földelőhálózat - NEFH)"  Forrás (a google közvetítésével )Egyébként mindig összekeverem a TN-C és a TN-S hálózatot,de azt a "híres" 5 illetve 4 vezetékes vízszintes,párhuzamos rajzot soha nem fogom elfelejteni |
Bejelentkezés
Hirdetés |
