Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kémia óra vízbontás (durranógáz fejlesztése)
Lapozás: OK   3 / 87
(#) lgyk válasza ClC2H2AsCl2 hozzászólására (») Jan 26, 2007 /
 
Ja, a BME-n.

kristalycuki:

Nem vonatkozhat arra, ugyanis a hatásfok definíciója:

hasznos munka/befektetett munka

Ez a legtöbb esetben 0 és 1 között van (százalékban 0 és 100 között). Vannak kivételek, pl. magas hőmérsékletű gőzelektrolízisnél a termékek energiatartalma magasabb, mint a befektetett elektromos áram. A maradék energia a rendszer egyéb energiajellegű mennyiségeiből tevődik össze. Összességében tehát a hatásfok 1 alatt marad!

"http://fenykapu.free-energy.hu"

Nagyszerű oldal. Lelkesen próbálnak olyan elméleteket megdönteni, amiket fel sem fognak. Vagy rosszul értelmeznek. Nullpontenergia kinyerése, hehehe NC

Mindezek ellenére komoly professzorokat is láttam - számomra meglepő módon - részt venni hasonló kísérletekben...

Szkeptikus
(#) Isti hozzászólása Jan 26, 2007 /
 
Ja, igazad lehet. Én sem hiszek a semmiből jövő energiában... Láttátok azt a bingofuel reactort. Szegények azt hiszik, hogy a semmiből jön a pluszenergia, közbe megcsak a szén "ég" el, ebből jön a többletenergia... Bizonyíték: sosem megy 2 percnél tovább, valószínüleg mert a SZÉNelektródák végei elégnek, és túl távol lesznek egymástól=>
áramerősség csökken=> ív kihuny. :yes:
(#) kristalycuki válasza lgyk hozzászólására (») Jan 26, 2007 /
 
"Nullpontenergia kinyerése, hehehe NC"
Az előző század elején ha valaki a holdon való sétálásról elmélkedett hülyének nézték mert el sem tudták képzelni h oda el lehet jutni!
Ugyhogy ne tessék gúnyolódni mások próbálkozásain a természet megértésében!
Nem mondom h hiszek benne, de azt sem h nem!
Szerintem mindenki megérdemli, hogy ellegyen a saját "álomvilágában" úgy hogy mások nem röhögik körbe, nehogy a végén ők essenek pofára!
(#) Isti válasza kristalycuki hozzászólására (») Jan 27, 2007 /
 
Nem röhögtem ki őket mert azért szénből és vízből robbanómotorok hajtására alkalmazható gázokat csináltak...
(#) Isti hozzászólása Jan 27, 2007 /
 
az 1-el föntebbit csak állítom, nem nektek szántam, csak megelőzöm a kérdéseket
Egyépként lehet hogy az benne van eleve a vízben, ezért egy idő után "elhasználódik".

A hidegfúzió pedig sztem létezik,vagy valami ilyesmi jelenség... Csak nagyon sok paraméternek kell összejönni, ezért nem igazán lehet lemásolni, megismételni a kísérletet. Én sosem értettem mért kell mindig vminek bazi nagy hőmérsékletűnek és bazi nagy nyomásúnak lennie, hogy valami történjen. A kémiában elvégre erre katalizátort alkalmaznak...
És ígyis végbemegy a kívánt reakció.
:felkialtas:
(#) lgyk hozzászólása Jan 28, 2007 /
 
"Az előző század elején ha valaki a holdon való sétálásról elmélkedett hülyének nézték mert el sem tudták képzelni h oda el lehet jutni!"

Érdekes, ezt az érvet már nem először hallom! A dolog csak ott hibás, hogy a Holdon való sétához egy teljes világképváltást kellett elkövetni.

Régebben úgy gondolták, hogy az égbolt egyfajta kupola, ami a lapos Földet borítja. Úgy gondolták, hogy ahol a kupola összeér a Földdel, ott kaotikus állapotok uralkodnak, ott van a Világ vége és ezért nincs senki, aki megerősítheti a kupola-elméletet. Sok időbe került, amíg kialakult az "új" modell a heliocentrikus világképpel és az égitestek ismeretével. Ha megnézed, akkor az összes átmeneti modell igyekezett megmagyarázni az összes természeti jelenséget, ahogy kísérleti, tapasztalati úton érzékelték a jelenségeket.

Így alakult ki a mostani világkép is. Az új elméletek vagy teljesen új szemlélet szerint működnek, vagy olyan elmélet születik, aminek a "régebbi" világkép egy határesete.

A legnagyobb hibát akkor követik el az emberek, amikor egy létező természeti törvényt próbálnak meg máshogy értelmezni. Attól, hogy egy mennyiség neve "nullpontenergia", attól még nem következik matematikailag, hogy egy ingyen kinyerhető mennyiségről van szó.

Persze itt jön képbe az áltudományok nagy fegyvere: a magyarázás. Egy nem-szakember hasába lyukat lehet beszélni megfelelő körülmények között. Mivel az emberi tudás véges (agyi kapacitásból és max. életkorból kifolyólag), ezért mindig lesz olyan terület, amihez az ember nem ért. Pl. egy vegyészt el lehet bűvölni egy kvantumszámítógéppel, bármilyen tudományosnak látszó mesét el fog hinni róla. Egy kvantumfizikus pontosan tudja, hogy ugyanannak a mesesorozatnak mekkora része igaz. Ugyanaz a kvantumfizikus, aki áhítattal hallgatja Tutankhamen sírjának feltárásánál felfedezett ókori csodákról szóló mesét, amin persze egy egyiptológus csak nevet. Satöbbi...

Én csak annyit mondok, hogy gondolkozzatok! Nagyon sok "találmány" lebuktatható csak azzal, hogy végiggondolod: hogy működik? Működhet egyáltalán? Ha ilyen egyszerűen termel energiát, akkor miért nem jött rá eddig több ember? Megépítettem. Miért nem megy?

Hidegfúzió: jelenlegi tudásunk kevés ahhoz, hogy ilyen jelenséget létrehozzunk. Pláne házi körülmények között. Vannak, akik lelkesen próbálkoznak (többek között az egyik haverom), de senkinek sem sikerült hivatalosan elfogadható eredményt elérnie.

Megjegyzem, hogy elég látványos kísérletekről van szó. Sok esetben irreális dolgok kutatása közben nagy felfedezések születnek.

Katalizátor: a kémiában a katalizátor úgy működik, hogy reagál a kiindulási anyaggal, majd a reakció során képződött magas energiatartalmú átmeneti termék gyorsan elreagál a másik kiindulási anyaggal. Ha ezt akarod a hidegfúzió "katalizálására" használni, akkor egy olyan anyagot kell keresni, ami képes hidegfúziós reakcióba lépni a kiindulási anyagoddal. Innentől nincs értelme az egésznek.
(#) kristalycuki válasza lgyk hozzászólására (») Jan 28, 2007 /
 
Ne érts félre, nem akarok kötekedni, összeveszni meg pláne nem!
De:
"A legnagyobb hibát akkor követik el az emberek, amikor egy létező természeti törvényt próbálnak meg máshogy értelmezni."

Mi van akkor ha a most létező természeti törvény mégse a tökéletes törvény?Mi van ha, az amit ők mondanak az fedi teljesen a valóságot?
Én most nem arról beszélek, hogy egy létező valamit átneveznek mondjuk nullpontenergiának, és azt állítják h ettől működni fog minden!
De had próbálkozzanak már a különböző elméletekkel!
Ha nem tudják cáfolhatatlanul bebizonyítani h nekik van igazuk akkor úgy is bukta az egész!Ha sikerül nekik akkor meg el kell fogadni h tévedtek az elődeink!
Ennyi!
Én nem foglalkozom az "üggyel" többet!
(#) dpeti válasza kristalycuki hozzászólására (») Jan 28, 2007 /
 
A napokban láttam egy Tesla életéről készült videót, és meglepően sok volt benne az "itt most megnézzük Tesla egyik híres kísérletét/találmányát, ahol azt kell látnunk.... Sajnos most nem sikerült reprodukálni/sajnos most nem lehetett látni ezt és ezt..." ezen kívül imádta az önéltetést, inkább újságírókat hívott és velük publikáltatott, mintsem elküldte volna őket olyan helyekre ahol megvitatják, ugyanis neki kellett volna megvédenie az állításait - ahogy az tudományos körökben szokás - ráadásul a találmányai nagyrészének voltak olyan "mellékhatásai" amik maradandó nyomot hagytak volna a környéken lakókban...
Meg eleve olyan hangvételű volt az egész, hogy Ő talált fel a keréktől az impulzuslézerig mindent... ilyenek után elég nehéz hinni a hasonló történeteknek.
(#) Isti hozzászólása Jan 28, 2007 /
 
Kísérletekkel lefoglalni magát az embernek azért még szabad.
A katalizátort itt úgy értettem, hogy a D2 atomokra bomlik és beépül a Pd fémrácsába. A sok elektron esetleg a rácshibáknál kiegyenlítheti a 2 proton taszítását. Nem is beszélve az alagút-jelenségről. Ezért végülis azt mondani hogy nem létezik hidegfúzió nem lehet. Esetleg 1000 évben 1szer fordul elő. A valószínüség sosem 0. Egyébként a hidegfúzióról is legendák keringenek. Ezt már észrevehetted. Eddig még a hivatalos vélemény szerint csak az történt, h palládium elektródás vízbontás során +3°-os eltérést nem tudtak megmagyarázni. Lehet ,h pontatlanság, de lehet ,h hidegfúzió, lehet, h más jelenség. Tehát ez a JELENSÉG a médiában közölt eredményekkel ellentétben nem csinál nagy energiaváltozást. De attól még valami történt.

Drágul az energia, ezt megfigyelhetitek, h mindenki keres vmi "ingyenenergiát". A kőolaj 50 éven beelül kifogy, de szénből van még 150 évnyi. A szeneskazánok árát felverték a gázkazánok árável szemben. 10 éve pont fordítva volt. Akkor ne beszélgessünk nullpontenergiáról, hidegfúzióról. Beszéljünk amiről lehet.
Szélenergia- nem elég, drága
Napenergia- nagyon drága
A kisember inkább kísérletezik a garázsban, minthogy kifizessen egy csomót, és csak 1 év garanciát adnak rá.
(#) Isti hozzászólása Jan 29, 2007 /
 
Tesláról legendák, mondák keringenek. DE AZT NE FELEJTSÜK EL, HOGY TESLA NÉLKÜL NINCS VÁLTÓÁRAM.
(#) Isti hozzászólása Jan 29, 2007 /
 
Adok pár tanácsot vízbontóépítéshez. LÁSSÁTOK A KÉPET. Az oldatot úgy válasszátok meg, hogy ne fejlődjön O2 helyett mérgesgáz!!! Vastag szálak kellenek! A vékony tüzet okozhat.
(#) lgyk hozzászólása Jan 29, 2007 /
 
kristalycuki:

"Mi van akkor ha a most létező természeti törvény mégse a tökéletes törvény?"

Eddig a leírt természeti törvények mindig leírták azt a folyamatot, amire az adott körülmények között vonatkoznak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy tökéletesek ezek a törvények. Ezzel szemben az "ingyenenergiakutatók" (pl. Egely) által leírt "törvények" még egyszerűbb esetben sem állják meg a helyüket.

Nem az elméletek változatosságát ellenzem, hanem azt, hogy bizonyíthatóan (értsd: józan paraszti ésszel) működésképtelen elveken működő "csodát" próbálnak meg eladni. A legjobb esetben is az idődet veszi el, ha egy ilyen dologgal foglalkozol (ez még bele is férne), de nagyon sokszor pénzre mennek a "feltalálók". (Pl.: Akkufresh nevezetű egyszerű 5 Ft értékű polimer lemezdarab reklámszöveggel ellátva, eladva többezerért - a használók közül sokan nem is vették észre, hogy kamu az egész. Ez a része már reklámpszichológia.)

dpeti:

"A napokban láttam egy Tesla életéről készült videót"

Nem tudom, észrevettétek-e, de az ismeretterjesztő filmek (Discovery, NGC) egyre primitívebbek. Egy halom hibásan használt kifejezés, pontatlanság. Vagy csak én emlékszem úgy, mintha 4-5 évvel ezelőtt jobb lett volna a helyzet?

Isti:

"A sok elektron esetleg a rácshibáknál kiegyenlítheti a 2 proton taszítását."

Hogy egyenlítené ki? Egy delokalizált elektronszerkezetben semmivel sincs jobban megközelíthető állapotban az atommag, mint alapállapotban. Esetleg teljes ionizációval és utána egy TV képcső-szerű eszközzel szét lehetne választani az atommagot az elektronjától.

A magfizika viszont távol áll tőlem, így laikusként foglalok állást ezekben a dolgokban... :yes:

"A kisember inkább kísérletezik a garázsban, minthogy kifizessen egy csomót, és csak 1 év garanciát adnak rá."

Az alternatív energiaforrások mindenképpen nyerők, csak drágák. (Éppen ezért akarnak sokan olcsón, egy üvegből+két szénelektródából energiát kinyerni). :no:

Ez meg a fogyasztói társadalom hibája. Meg lehetne csinálni úgy is egy napelemet, hogy generációkat szolgáljon ki, de akkor hol az üzlet?
(#) oldman válasza Isti hozzászólására (») Jan 29, 2007 /
 
Kérdésem: Mekkora a cella feszúltsége? Mekkora áramsűrűség kell ill. engedhető meg max. Milyen fém lehet alkalmas elektródának? ( Ha kérhetem a platinán kívül ) Milyen mechanikai kialakítás kell a két gáz biztonságos szétválasztásához? Elektródák fogynak? Elektrolit?

Amiért érdekel: Néhány éve láttam a BNV -n egy "kisszekrényt" amibe bement az áram,és kijött két csövön két gáz, amivel nagyon szépen lehetett keményforrasztani. (A lángból H2 és O2 re tippeltem.) Annyit árultak el hogy vízbontással működik, többet az istennek sem! De meg lehetett volna rendelni.
(#) lgyk hozzászólása Jan 29, 2007 /
 
A "vizbonto" topichoz:

Lehet hidrogént küldeni benzinmotorba, de:

-Az a minimum, hogy nem működik normálisan
-Jó eséllyel felrobban az egész
-Ha az életed megér egy generátort, csak nyugodtan
(#) Isti hozzászólása Jan 29, 2007 /
 
A fémelektróda akár lehet vas, alu is, lassan fogy el, nem elektrolízis közben, hanem a víz miatt. A grafitnak viszont mindenképp grafitnak kell lenie (ez kibírja szobahőmérsékleten az O2 hatását), vagy Pt- de ez drága. Áramsűrűséget nem tok, mert az oldat töménység, hőm, fesz függő. ezt neked kell beállítanod. 1.5 elemből való grafitelektródát használva ez meghatározza a cella magasságát(ne mm vastag, hanem 4mm szénelektródát használj. Szétválasztani sztem nem lehet. Ennek ez a hátránya, viszont kis hely kell hozzá. Csak 1 ilyen cellát építettem, csapvízzel feltöltve 12v-on 0.1 A engedett át. Tömény oldatot használva (12v-n)ez lehet kb 4-8A is. A jövőben akarok egy 4cellásat építeni, de ahhoz kellenek már vezetékek, trafók. Az oldat az A függvényében melegedik. Max A a grafiton múlik. A fémhengert ne alufóliából, hanem vékony lemezből készítsd. Én 0.2mm alut használtam.


Robbanómotorokhoz a robbanóelegy miatt NEM AJÁNLATOS.
(#) Isti válasza lgyk hozzászólására (») Jan 29, 2007 /
 
nem akarok vitatkozni de ha a d beeépül a fémrácsba gyakorlatilag elveszti elektronját. Az alagút effektus meg az (javítsatok ki ha tévedek), hogy nem kell a másik atommagnak akkora energiájúnak lenni, hogy legyőzze a taszítást, hanem ritkán egyszerűen belemegy a másik atommagba. És esetleg megtörténik a fúzió. Persze ez csak feltételezés. Ez olyan mint az a durva példa, hogy 7 milliárd ember közül 1-nek, 10milliárd évenként egyszer sikerül átmennie a falon. Azt elismerem, hogy a hidegfúziót nem lehet 100% igazolni, de mit lehet? Na mindegy ne vesszünk össze!

Az üzletben viszont igazatt adok!!!
(#) dpeti válasza oldman hozzászólására (») Jan 29, 2007 /
 
Az sztem üzemanyag-cella volt... ugyanis működik mindkét irányban. (laboron többek között ilyenekket is kellett mérni)
(#) dpeti válasza lgyk hozzászólására (») Jan 29, 2007 /
 
"Nem tudom, észrevettétek-e, de az ismeretterjesztő filmek (Discovery, NGC) egyre primitívebbek. Egy halom hibásan használt kifejezés, pontatlanság. Vagy csak én emlékszem úgy, mintha 4-5 évvel ezelőtt jobb lett volna a helyzet?"

Sajnos igen, elég sok kamu műsor megy mostanában ezeken a tudományosnak mondott csatornákon. A legrosszabb az amikor 20x elmondják ugyanazt egymás után, csak más szavakkal (ráadásul néha olyat, ami eszméletlen nagy marhaság). A megoldás egyszerű - amit probálok alkalmazni lassan - nem kell nézni TVt amint lejár a hűségszerződés az egyszer biztos, hogy lemondom.
(#) oldman válasza Isti hozzászólására (») Jan 30, 2007 /
 
Kösszaz infót! Ha szétválasztni nem lehet inkább kihagyom. forrasztani szeretnék, nem repüni mint egy grillcsirke!
(#) Isti hozzászólása Jan 30, 2007 /
 
Szívesen.
(#) kristalycuki hozzászólása Jan 31, 2007 /
 
Üdv!

Ha NaOH-oldatot bontok árammal, akkor az mire fog bomlani?Vagy maga a NaOH nem is bomlik?Csak a víz?

Mert ugye, ha Na is keletkezik, az reagál a vízzel és újra NaOH keletkezik + egy kis Hidrogén!Nem?
(#) Isti hozzászólása Feb 1, 2007 /
 
ha szénelektródával akkor H2 és O2-re
(a +-nak egyértelműen O2 ellenállónak kell lennie...)
Most a katódról beszélek:
ha higanykatóddal akkor Na amalgám keletkezik
A többivel nemtom, de befolyásol(hat)ja, de nem sokat láthatsz belőle, mert ha kiválik akkor H2 fejlődés közben visszaalakul NaOH-vá.=> tehát így is H2 fejlődik általában. De a katódnak is ki kell bírnia a Na, NaOH hatását... Az Al tudtommal oldódik NaOH oldatban, de szobahőmérsékleten lassan , és H2 is fejlődik eközben...
A hg megvédheti a visszaalakulástól a Na-t. Így gyárthatják a Na-t.

Az NaOH meg alapból Na+ és OH- ionokból áll.
(#) Isti válasza kristalycuki hozzászólására (») Feb 1, 2007 /
 
"+ egy kis Hidrogén!Nem?"

ööö, + hidrogén csak akkor keletkezhet, ha az elektródod beleoldódik. Sztem.

(A víz alapból ilyen ionokat is tartalmaz: H3O+ , OH-)
Ha ez történne:

NaOH a - elektródánál: Na+ + 1e- -> Na
Na+ H2O-> Na+ + OH- + 0.5H2

Ált. ez történik: H3O+ + 1e- -> H2O + 0.5H2

Tehát a két folyamat során ugyanannyi H2 keletkezik.

DE ha az elekródád is beleoldódik...:

Al+3H2O-> Al(OH-)3 + 1.5 H2 vagy
Al + NaOH-> Na(Al(OH3)) + 1.5H2

Itt is ua H2 keletkezhet, akármelyik folyamattal írjuk le.


(#) lgyk válasza Isti hozzászólására (») Feb 1, 2007 /
 
"Az Al tudtommal oldódik NaOH oldatban"

Meg az ólom, zink, ón és a króm is. Nincs értelme elektrolizálgatni ezt az oldatot, lényegében csak vízbontás lesz a végeredmény.

"A hg megvédheti a visszaalakulástól a Na-t. Így gyárthatják a Na-t."

Higyanykatóddal NaOH-ot állítanak elő NaCl elektrolízisekor. (NaCl oldat elektrolízise, az amalgámozott katódot elvezetik egy külön cellába, ott nagy felületen vízzel reagáltatják. Higany megy vissza, NaOH megy a további feldolgozásra. Ha nem higanykatóddal csinálnák, akkor a termék szennyezett lenne kloriddal és hipoklorittal.)

Na előállítása lehetetlen ezzel a módszerrel ipari mennyiségben.

"nem akarok vitatkozni de ha a d beeépül a fémrácsba gyakorlatilag elveszti elektronját."

Nem. Delokalizálódik, de nem veszti el az elektronját. A környezetében levő elektronok parciális töltése pontosan ki fogja egyenlíteni a mag töltését pont úgy, mint előtte. Ha ez nem így lenne, akkor potenciálkülönbség alakulna ki a vezető belsejében.

"Az alagút effektus meg az (javítsatok ki ha tévedek), hogy nem kell a másik atommagnak akkora energiájúnak lenni, hogy legyőzze a taszítást, hanem ritkán egyszerűen belemegy a másik atommagba."

Az alagúthatást ne keverjük ide. Ritkán következik be spontán, továbbá az említett "katalizátoron" gyakorlatilag 0 valószínűséggel, mert a palládiumban oldott hidrogén intersticiális ötvözetet (fém-hidrogén ötvözet, a hidrogén a rács "réseibe" épül be) képez a fémmel, kb. akkora a távolság két hidrogénmag között, mint két fémmag között. Találkozásra nagyon kicsi az esély. Valamint minél nagyobb a leküzdendő energiagát, annál kisebb valószínűséggel következik be az alagút-hatás. (Jelen esetben pedig eléggé nagy.)

A másik probléma, hogy ilyen kvantumfizikai csodákat alkalmazva csak sztochasztikusan lehet megállapítani, hogy melyik hidrogén mikor óhajt fúzionálni társával. Egy működésre érdemes populációban tehát komoly esélye lesz annak, hogy túl sok hidrogén akar egyszerre fúzionálni, és akkor hirtelen nagyon meleg lesz. De ettől nem kell tartani, mert hidegfúziót még nem látott eddig senki (legalábbis olyat nem, ami biztos az volt).
(#) Isti hozzászólása Feb 2, 2007 /
 
én azért ilyeneket nem ismerek. Kritikusabb leszek ezentúl ilyen hidegfúziós cuccokkal.

(#) kristalycuki hozzászólása Feb 3, 2007 /
 
Üdv!

Ha egy akármilyen fémrudat bevonok arannyal (arany-elektrolitban galvanizálva), akkor az elég ellenálló lesz a savakkal szemben?Illetve elég tömör lesz ahhoz, hogy a sav ne marjon alá és marja szét a hordozó fémet?
(#) Isti hozzászólása Feb 5, 2007 /
 
Na kérjük a vegyészeket válaszoljanak... Ez már nem a hobbykémia szintje...

Én nem vok elég képzett ehhez, de az aranyat csak a királyvíz(HNO3 + HCl) oldja... Azért még óvakodni kell a ccHNO3 -tól is.

Azt viszont nem tom milyen minőségű bevonat képződik "házi" elektrolízis során...
(#) Isti hozzászólása Feb 5, 2007 /
 
Ja a cellás vízbontóm adatait pontosítanám... (robbantani akaróknak, pirománoknak)

A huzamos működés során ( 5sec < ) számolni kell a buborékokkal is. kb 2V körül a legnagyobb a hatásfoka... 12V-nál naon melegedik... 2V alatt meg már nem nagyon műkszik... ( mert elemként is funkcionál) (még csak 1 cellám volt...) de ha több lenne, megfontolnám a sorbakötést is (12V-on)(5 sorbakötése ua H2 O2 keverék, kevesebb amper, nagyobb hatásfok, viszont nagyobb hely!!!!.

Lásd a képet!
(#) Isti válasza Isti hozzászólására (») Feb 5, 2007 /
 
DE NEM ALKALMAZHATÓ ELEMNEK... legalábbis nem nagyon fog működni...
(#) lgyk válasza kristalycuki hozzászólására (») Feb 5, 2007 /
 
Elvileg igen, úgy viselkedik, mintha az egész rúd aranyból lenne. Gyakorlatilag az arany nagyon puha fém, a legkisebb mechanikai behatásra is megsérülhet a bevonat. Onnantól már nem véd semmitől. Általában aranybevonatot csak díszítésként használnak hobbi célokra.

Isti:

Biztos, hogy célszerű egy térben fejleszteni a hidrogént és az oxigént? Marha könnyen el lehet szállni még a látszólag veszélytelen durranógázzal is...
Következő: »»   3 / 87
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem