Fórum témák
» Több friss téma |
Üdv!
Valószínű potyo-nak és Subwoofer-nek van igaza. Rossz lehet a földelés vagy valamelyik kötésnél szakadt, kontakthibás. Nem tudom házról vagy lakásról van-e szó. A mérőnél a nulla és a védőföld közösítve kell, hogy legyen(ház esetén) és kell, hogy legyen leütve a földbe földelővas, ami szintén ezzel van közösítve. (társasháznál nem tudom, ott valószínű nincs minden lakásnál közösítve, de ezt mások biztosan jobban tudják). Ha a kötések jók, akkor valószínű ez a kötés hiányzik a mérőnél és a leütött vas nem megfelelő. Találkoztam olyannal, hogy régen a vas vízvezetékcsővet használták földelésként. Nem is volt ezzel gond, amíg kút és szivattyú volt. De jött a vezetékes víz, a műanyag fővezeték, a falban meg sok helye maradt a régi vascső - rákötve a földelővezeték. Sokszor a leütött vas is rövid. Nem elég egy méter! Le kell verni legalább 3-4-5m-es vasat!! Üdv!
"Sokszor a leütött vas is rövid. Nem elég egy méter! Le kell verni legalább 3-4-5m-es vasat!!"
Ha villamossági boltban veszel tüzi horganyzott földelőszondát, akkor abból nem nagyon kapsz 2 méternél hosszabbat. Nem tudom, hol vennék 5 méteres szondát?! 
Vízvezeték csőből szokott lenni hatméteres is.
Létezik 3m-es is.
Ha nem elég, akkor 2m távolságra le kell ütni még egyet és jó minőségű kötéssel (hegesztéssel korrózióvédelemmel ) összekötni. 
Sziasztok!
Ha már a fóldelést és annak anyagát vizsgáljuk, néhány dolgot szeretnék feleleveníteni. -A földelés anyagának 18-20mm vastak köracélnak kell lenni. -A szonda és a csatlakozó laposvasnál (régen köracél) hegesztett része, a hegesztés következtében rohamosan oxidálódik (védelem nélkül 6-8 év) -A földelés ellenálás értéke elsősorban az érintett talajrétegek számától és minőségétől függ. -Az alföldön 10 évig villamosítottam családi házakat, 16A-es biztihez, 1db 6m-es foldelés nem volt elég. -Míg írom ezt látom Feri hozzászólását - a 2m szinte semmit sem ér, illik 20m-t tartani. Mi, még negyven éve így tanultuk, gyanítom a föld vezetési tulajdonságai valószínüleg, nem változtak.
Na igen, a lényeg, hogy nedves-vizes talajrétegbe nyúljon le a szonda. Száraz homokban hiába rakja az ember tele a kertet kétméteres szondákkal, akkor se lesz elég. Viszont lever akár egyetlen négyméterest, akár az is elég lehet, ha az talajvizet ér. Tehát általános recept nincs, mindig a helyzettől függ.
No de talán arról sem szabadna megfeledkezni,hogy ez a földelés össze van kötve a hálózat PEN vezetőjével is ami az elosztó hálózat csillagpontjába csatlakozik.. Tehát a PEN és bármelyik fázis között azért illik fázisfeszültséget mérni... A földelőszonda csak úgymondd segédföldelés... (szerintem)
De amint ManiaN méreget egy kicsit kiderül,hogy hol a hiba.. Idézet: „a földelés össze van kötve a hálózat PEN vezetőjével is ami az elosztó hálózat csillagpontjába csatlakozik” Miért lenne összekötve? Eleve tartalmazza. N = nulla vezető PE = védőföld PEN = nulla vezető + védőföld (Ezzel minek mégegyszer összekötni?) Az épületvbevezetésnél viszont az épületben kialakított földelés nincs mindenesetben összekötve a hálózat (elmű) PEN -nel, - csak a földön keresztül.
Jó reggelt Minenkinek!
Magyarországon minden közüzemi hálózat 10v.20/0,1kV-os transzformátor-állomásánál illetve a kisfeszültségű hálózat több pontján földelik a hálózat nulláját, de ettől még nem lesz PEN (HEFH) a rendszer. Azt az áramszolgáltató írja elő, hogy a fogyasztó milyen érintésvédelmi rendszert használhat. Ha egyesítést ír elő, akkor a fogyasztó mérőhelyénél is egyesíteni kell, he nem akkor nem egyesítheti a fogyasztó. Az első passzus csak különleges esetekben igaz, de azok nem is kommunális rendszerek.
Az az idézett részt cáfoltad, hogy miért lenne összekötve - eleve tartalmazza...
A PEN magyarázatodra reagáltam "Ezzel minek mégegyszer összekötni?" MERT ETTŐL LESZ PEN.
Lehet, hogy én tudom rosszul, de ha "PEN", akkor össze van kötve a null és a föld, - nem?
Ha nincs összekötve, akkor mitől "PEN"? A szolgáltató "PEN" -vezetője pedig nincs minden esetben összekötve az épület saját földjével, - nem?
Az a baj, hogy flancolunk, nem jó nekünk itthon magyarul beszélni. Ezért írtam oda a régi nevét NEFH - Nullával Egyesített Földelő Hálózat, de ezek mindig a fogyasztói oldalt jelentik. A PEN-t jól írtad le.
Az, hogy egy adott településen, vagy egy körzetben milyen rendyszert kell használni azt minden esetben az áramszolgáltató határozza meg. Egyébként, ha PEN van előírva, akkor össze kell kötni, de csak az óránál szabad és utána külön szálon fut. Vannak eltérések, de ez egy átlagos lakásban nem fordul elő, ezért nem taglalnám, ne zavarjon meg senkit.
Ha megkérdezel valakitől valamit, és az odadugja az orrod alá a tankönyvét, az neked nem segítség.
Nem akarom megtanulni a szabványokat. Ha nem jól tudok valamit, akkor mondd, hogy nem így van, és máris elfelejtem amit rosszul tudtam.
Ugyan azt mondjuk, hidd el! Te szakszerűen részletezed, hogy "...ahol elő van írva" és "ahol nincs..." Én meg azt mondtam, hogy "nem minden esetben..." - és nem részleteztem.
Vagyis azt cáfoltam eredeti hozzászólásomban, hogy "minden esetben össze van kötve". 
Nem akarok a szavakon lovagolni, de ha PEN, akkor minden esetben össze kell kötni, hiszen azt jelenzi.
Vagy elbeszélünk egymás mellett.
Akkor ezt most bogózzuk ki végig!
 (Talán így rájövök, hogy hol tévedek...) A szolgáltató (1 fázis esetén) köt egy "0" -t és egy fázist. Ha PEN, akkor a "0" (amit ad!) földelve van, Ha NEM PEN, akkor meg nincs? Ha minden esetben földelve van a "0" (a szolgáltatónál) akkor már csak az lehet a különbség, hogy a fogyasztónak kell-e földelnie a "0"-t, vagy sem. Az, hogy az óránál (év .relé előtt) kell közösíteni, és onnan külön vezetőn fut, ez nem lehet kérdés.
Mint ahogy írtam, az áramszolgáltató mindíg többhelyen földeli a nullát, de a fogyasztónak ehhez semmi köze, ránk az vonatkozik ammit előír.
Az utolsó kérdésre: függetlenül a védelmi módtól, a mérőhely után már nem kötheted össze a nullát a védő (zöld/sárga) vezetékkel. Ez megint csak, átlagos fogyasztókra igaz.
Na hagyjuk ezt a STAN és PEN-t. Az a lényeg, hogy a megnövekedett áramigények a fogyasztói oldalon tették szükségessé a PEN-t. Oda viszik a fogyasztóhoz (közelebb) a csillagpontot, hogy a védelem hatásosabb legyen, DE ez csak 20A-ig hatásos a földelési paraméterek tarthatatlan értékei miatt (5ohm már nem megfelelő érték). Ezért amit oda visznek nullát, az tulajdonképpen az erőmű csillagpontjának a földje, csak közelebb hozták a védelem hatásos működése érdekében. Mivel nem tudunk jó (1-2ohm-s) értékű földeléseket kialakítani, kifejlesztették az áramvédő FI relét, ami 65V/500mA=130ohm-nál is működésbe hozza a védelmet. Az FI pedig egy rajta kívül álló szálon hajtott hibaáramra fog működni úgy, hogy ami NULLA bejön a szolgáltatótól, abból kell egy védőföldet kialakítani helyileg a lakáselosztó ELŐTT (mintegy érzékenyebbé tenni a védelmet, lerövidíteni a hibaáram útját érzékelési szinten) amit utána TILOS összekötni és erre dolgozik a VÉDELEM. Azért is nem teszik kötelezővé az FI-t mert a fázisonkénti 20A-t ritkán vagy csak alig haladják meg a fogyasztók. Tehát csak akkor van erre szükség, ha a földelés, vagy a nullázás NEM AD kielégítő VÉDELMET.
Idézet: „Az utolsó kérdésre: függetlenül a védelmi módtól, a mérőhely után már nem kötheted össze a nullát a védő (zöld/sárga) vezetékkel.” Nem kérdeztem ilyet. Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Nem azt olvasod, amit írtam. Azt írtam, hogy ez NEM LEHET KÉRDÉS!
Üdvözletem!
A szivattyúnak szeretnék a földben kábelt letenni. Az egyik projektből kimaradt földkábel, viszont az nem elég a kútig, így meg kellene toldanom. Az lenne a kérdésem, hogy milyen úton-módon lehetne megoldani a toldást, vagy inkább tegyek le róla a biztonság miatt.
Létezik kábeltoldásra cucc, jobb villamossági boltokban lehet is kapni, de hogy mennyibe kerül, jó kérdés...
Én arra gondoltam, hogy az ereket külön-külön, majd a három eret együttesen zsugorcsővel szigetelem, és az egészet egy vékony műanyag csőbe teszem és valamilyen anyaggal (fbs, beton) kiöntöm.
A felvetésemben van valahol probléma? 
Szerintem jó az úgy. Nekem is van hasonló módon toldva földvezeték a garázshoz. körülbelül 25 éve készült és nincs vele gond. A vezetékeket össze forrasztottam, erenként lezsugorcsöveztem. Aztán az egészet együtt is. Majd Az egészet bekentem sziloplasttal és ráhúztam egy alkalmas gumicsövet.
Van direkt készlet földkábelhez. A modernebbek már olyan zsugorcsövekkel amiben egyben a kiöntő gyanta is benne van. Erősáramú kábelnél én nem javasolnám a barkácsolást, még ha a sima zsugorcsöves toldás nálam is kifogástalanul működik évek óta a csengőnél. Személy szerint ha a helyi körülmények engedik, akkor inkább a föld felett egy tokozottban kötnék és igy legalabb lenne egy konnektorom is ami mindig jó a kertben (például fűnyiróhoz).
Igazad van, bocs. Elég nyüzsgis napom volt, nem figyeltem eléggé.
Kedves dil!
Megmondanád,hogy Magyarországon hol van még lakossági felhasználásban 100v-os /0,1kv/ hálózat? Én 400/230V-os hálózatról tudok,de ha van még valahol akkor bocs a kérdésért. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
