Tudom szerint a 0. ábrámhoz amit vázoltam szavakban oda nem kell bázis ellenállás a második tranzisztorhoz, de nem bánnám ha megerősítenél. A mellékletben szereplő ábrák viszont tényleng nehézséget okoznak. A fejemben való megszületésük nem volt nehéz, mivel egy kapcsolásom így kívánja, viszont nagyon elgondolkoztatott és összezavart az eset. Google-ban se találtam nagyon ilyen jellegű kapcsolásokat ami a mellékletemben szerepel, viszont azt látom, hogy működőképes mindkettő.

Hello!
- Itt mind két kapcsolás ki tudja nyírni mind két tranzisztorát. Tehát kell ellenállás a második tranyó bázisába. (Ha benn az ellenállás, akkor a második ábra első tranyójának bázisába nem szükségszerű) Mert az első tranzisztor kollektorárama korlátozó ellenállás nélkül, beáramlik a második bázisába. Hogy ez az áram mekkora lesz, az csak az első tranyó bázisáramától és a tranyó bétájától függ.
- Ha a terhelő ellenállást áthelyezed a kollektorból az emitterbe, akkor az első ábrán egy komplementer darlingtont, míg a másodikon egy "sima" darlington kapcsolást kapunk. Az első kapcsolásnál így az első tranyónál kell ellenállás (hiszen az földelt emitteres módban fog működni) míg a másodiknál nem (mert az emitterkövetőként azaz földelt kollektoros kapcsolásként működik). Az eredő béta a két tranyó bétájának szorzata lesz, mind két kapcsolásban..

Mindig azt kell figyelni, hogy az áram a PN átmeneteken keresztül, közvetlenül képes-e eljutni a tápról a tápra. Ha igen, akkor gond van.
(Lehet a sok beszéd helyett le kellett volna rajzolnom)
üdv! proli007

Hello!
Nem, köszönöm, mindent megértettem, kivéve részt, hogy most végül is ez melyik kapcsolásra vonatkozik. Amúgy minden más érthető és világos. Nagyon szépen köszönöm.

Hello!
Remélem az a kérdés, amire választ adok..
Váltakozóáramú szempontból (a szűrőkondik miatt) a táp minden pontja ekvipotenciális pont. (Tehát váltóáram szempontjából rövidzárnak tekinthető.)
Így ha a tranzisztornak lába közvetlenül (vagy kondenzátorral hidegítve) a tápfeszültség pontra kerül, akkor ennek megfelelően nevezzük a kapcsolástechnikáját..
Így első ábra első és második tranyója földelt emitteres kapcsolású. A második ábra első tranyója földelt kollektoros, míg a második tranyó földelt emitteres kapcsolású.
(Van ahol a "földelt" megnevezés helyett a "közös" megjelölést használják.)
üdv! proli007

Hello!
A másképp való elnevezésekkel tisztában vagyok. Ami legjobban megmaradt az ez: . Nagyon örülök, hogy megosztottad a titkát Többet nem lesz legalább gond ha több tranzisztor rendhagyóbb kapcsolásáról lesz szó. Nagyon szépen köszönöm.

A kérdésem csak félig elektronikus: egy hangszer hangjai hogyan néznek ki? Van az alap szinuszos frekvencia és az a felharmónikusaival van keverve? Ha az a rezgés négyszög lenne az már nem az igazi?

Leforditottam de nem értettem meg. Légyszives ha tudod a müködési elvet akkor egy kezdőnek magyarázd már el.

Hello!
A hangok elektronikus szintézise, nem ilyen egyszerű dolog.
Természetesen van alap frekvencia, és ennek felharmonikusai. De ezek aránya (egymáshoz való viszonya) fogja meghatározni a hang színét. Ezen felül külön kell venni a páros és páratlan felharmonikusokat. Egy négyszögjelnél, a páratlan felharmonikusok vannak túlsúlyban (háromszög jelnél a párosak) Így a négyszögjelet ércesebbnek, a háromszög jelet lágyabbnak hallod. De ezek a "szabályos jeleknek", az alap frekvenciához képest a felharmonikus amplitúdójuk, kb. exponenciálisan csökkenek. (Külön-külön a páros és páratlan összetevőket vizsgálva.)

A hangszereknél ez messze nincs így. pld. az oboa 5. felharmonikusának amplitúdója nagyobb, mint az alapfrekvencia amplitúdója.
És ha ez meg van, akkor ez még csak egy "hang". Ehhez társul, még a hang megszólalásának és elhalkulásának folyamata. Ezt általában egyszerű szintézis esetén négy szakaszra bontják. Felfutás-visszaesés-tartás-lecsengés (burkológörbe).. De ezen szakaszokon belül a felharmonikusoknak közel sem állandó az aránya és fázisa az alaphanghoz képest.
Ehhez társulhatnak még zajok, és azoknak is van felharmonikusuk és burkoló görbéjük. pld. egy fuvola hangjánál, természetesen először a szélzaj jelenik meg, és csak az után képződik a rezgés maga.

De ennek kifejtése elég messzire vezetne, meg is haladná képességeimet...
Szóval a fül egy csodálatos műszer, nem igen lehet átverni. A való világ, pedig sokkal összetettebb, mint az hinnénk. Egy-két krepegő hanggal nem lehet utánozni valamit. Hiszen még két hegedű között is olyan hangzásbeli különbség van, amit csak "milliókban szoktak kifejezni".

Egy elektronikus hangszernek, akkor van természetes hangja, ha földhöz vágják..:yes:
üdv! proli007

Ha van egy mágneses tér és abban töltéshordozó mozog, akkor arra erő hat. Van valami jobbkéz szabály is.
Szóval a henger mágnes. Zöld a mágneses erővonal.
Piros az áram.
A tengelytől a hengerpaláston lévő érintkezőig folyó áram épp merőleges a mágneses erővonalakra, a fellépő erő ( nem jelöltem ) így érintőirányú lesz. Ez pedig forgásba hozza a hengert.

Idézet:
„Egy elektronikus hangszernek, akkor van természetes hangja, ha földhöz vágják..”

Alapjában igazad van, DE... A technológia annyit fejlődött az elmúlt pár évben, hogy az csuda! Nemrég próbáltam ki néhány villanyzongorát egy belvárosi hangszerboltban és nagyon meglepődtem. Nem vagyok botfülű, de az én fülemet már-már becsapják. Másfelől ezen hangszerek árcéduláján hétjegyű számok díszelegnek, és nem a konyhaasztalon barkácsolták össze őket. Egyik-másik lassabban bootol, mint a windóz...

A korszerű, akusztikus hangszerek hangját hallató zeneszerszámok a "valódi" hangszerek elektronikusan rögzített hangmintáját játsszák vissza. Tehát nem hangszintézisről, hanem lejátszásról van szó, amikor leütsz egy billentyűt.

Hello!

Első kérdésem ez, úgyhogy igyekezek óvatosan fogalmazni.

Van egy eszközöm, ami TTL jelet ad ki (Low: 0.4 Vdc/ - 6 mA (sink), High 2.4 Vdc/ 6 mA (source))
Ezt szeretném egy másik eszközhöz csatlakoztatni, ami 0 Vdc (GND) és 1 Vdc között kapcsol 2 mA-rel.

Gondolom egy ellenállásra lenne szükségem, hogy csökkentsem a feszültséget és az áram erősséget. De van egy olyan érzésem, hogy rosszul gondolom, mivel azzal csak az egyiket tudnám.

Relét nem szívesen raknék be. meg a 6 mA-rel nehezen is tudnám kapcsoltatni.
Szilárd test relét kapcsol, bár azt se tudom hogyan teszi (hiszen ahhoz is kevés az árama). Viszont abból nincs olyan ami a fogadó eszköz jelszintjének megfelel (a kezemben nincs venni lehet, hogy lehetne ennek még nem néztem utána)

Milyen ötletetek lenne?
Örömmel várom a válaszaitokat, és köszönöm, hogy időt szakítotok a problémámra.

üdv, carloshunter

Igazad lehet, de az eredmény engem meggyőzött.

Engem is meggyőzött!

Sziasztok!
Meg tudnátok mondani, hogy milyen dióda van a FET két lába között ebben a kapcsolásban?

Hello!

Bss138
Itt az adatlapja:
http://www.datasheetcatalog.org/datasheet/diodes/ds30144.pdf
Mi érdekel pontosan?

Üdv, carloshunter

Nem gondoltam, hogy az a dióda benne van a fetben. Azokon az adatlapokon, amiket eddig találtam nem is látszik.

Szia!
A 2,4 volt szerintem nem TTL szint. Valami tiltott tartománybéli érték lehet.
Egyébként egy feszültségoszóval (potenciométer) és soros ellenállással könnyen beállíthatod az igényelt feszültséget és áramerősséget.

Üdv mindenkinek!

Van egy logitech z5500 5.1 hangfalszettem, és szeretnék építtetni egy kapcsolót ami 'elforgatja' a hangszórók kiosztását. A váltás kikapcsolt állapotban történne és nem fokozatos csak 2 állású. A szatelitek az ágyhoz és a gépasztalhoz képest jól lesznek elhelyezve, viszont az alap kiosztással a gépasztalnál ülve nem jönne ki a sztereo a zenénél, mivel egyik oldalon a front left és right lenne a masikon a rear left és right. A kapcsolo elforgatná a kiosztást.

Fizikailag a hangszóró kábelt kapcsolná, nem a vezérlőpanelbe érkező kábeleket, tehát mindegy hogy mi a forrás (digi v analóg), a kimeneteket állítaná át, mintha csak 'átdugnám'. Kérdésem hogy ez kivitelezhetö e, és keletkezne e zaj a rendszerben?

Ha jó 0 | 0,7 volt, akkor

be - 680 ohm - ki - anód 1n4148 katód - föld.

A dióda legfeljebb 0,7 voltot enged a kimenetre,
a 680 ohm korlátozza az áramot 6 milliamperre.
Ha kicsit nagyobb feszültség is jó, akkor a dióda helyett vörös vagy infravörös LED-et nézz, hátha jó a nyitófeszültsége.

Hello!

Köszönöm szépen a válaszokat.
Kadarist és a te válaszoddal sikeresen orvosoltam a problémát.

Üdv, carloshunter

Hello!
A rajzon látható tesla-t akarom megcsinálni.Kell bele a szaggató?Úgy tudom,hogy csak egyenáramúnál kötelező,mert váltóáramúnál tölti-kisüti,vagy nem?

Kell. Javaslom nézegess a teslás topicban, ott egyértelműen kiderül.

Köszi.

Hello!
Még ha nem bánod lenne egy kérdésem. Egy nap alatt még egy kérdés felmerült ezzel kapcsolatban. Most csak egyik típust veszem példaként. Csak azért adtam konkrét értékeket, hogy számolni könyebben lehessen. A gondom az, hogy most a második tranzisztor bázis ellenállását bármelyik kérdőjellel jelölt ellenállás helyére lehet tenni? És a még nagyobb kérdés az az, hogy most melyik feszültséget kell elfűteni az ellenálláson. Mivel emiter követés, ezért én az 5-0,7(első tranzisztoron eső feszültség)=4,3V-ra való bázis ellenállás számításra gyanakszom, de aligha hiszem, hogy az a kicsi BC képes elfűteni a 30-4,3=25,7V-ot (még kis áramerősségnél is egy BC-re nézve igen nagy az elfűtendő teljesítmémny) elfűtés hárul, márpedig gondolom azt valaminek el kell fűteni. Remélem érthető a kérdésem. Köszönöm előre is, és eddigi türelmes bőszavú magyarázataidat is.

Zselés akku gyanánt vettem egy "rechargeable sealed lead acid battery" feliratú akkut (12V 3Ah). Ha jól tudom, ez gondozásmentes, de nem zselés...
Kérdésem: Csak állítva (a tervezett orientációval) vagy elfektetve is be szabad az ilyet építeni? Baj lehet, ha oldalra fektetve lesz ezentúl?

Szia!
Csak állítva használd, mert a savnak maradéktalanul el kell lepnie a cellákat.

Nincs is benne folyékony állapotú sav, szóval nyugodtan mehet fektetve vagy fejjel lefelé is.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a 22K ellenállás az a 220ohm-os lenne?
Az ohm és a kiló ohm, között 100 vagy 1000 a
váltószám??
üdv

1000 a váltószám,
1k ohm=1000 ohm!

Müszi