Bocsi ,a relé problémát tegnap este nem válaszoltam meg. Szerintem a stabilizátor IC-det megülteti bekapcsoláskor a két relé.
Egyébként működni kellene neki.

És akkor azzal mit csináljak?
Rakjak bele nagyobb puffer-t mert csak 100µF-et raktam.
Azt nem tudom hogy miért de a bdw83d-nek zárlatos lett a bázis collektor-ja. Igaz ebben nincs az az ellenpárhuzamos dióda, lehet ez végezte ki?
Üdv.

Köszönöm! csak azt nem tudom hogy mi alapján számoljak..
Mert állitolag a folytotekercs induktivitása megkell hogy egyezzen a szekunder tekercs induktivitásával, terhelés alatt igy fi fázis eltérésnek kell lennie.. de javitsatok ki ha tévedek.Lehet legjobb lenne ha csinálnék 1 induktivitás méröt? Mert a trafom szekuder tekercsének induktivitását sajnos nem tudom

A bemeneti oldalra én 1000µF 50V-os típust, a kimenetére 100µF 25V-os kondit tennék. A kapcsolótranzisztor halálát szinte biztos hogy az ellenpárhuzamos dióda hiánya okozta.De okozhatja az is,hogy a kapcsolókör tápfeszültségét nem a fojtó elől,hanem a fojtó után vetted le,azaz a test és a munkakábel csatlakozási pontjairól. Onnan is el lehet vinni, de diódás kapuzás és szupresszor nélkül szinte biztos a kapcsolótranzisztor halála. A szupresszor és megfelelő teljesítményű booster dióda mindenképpen indokolt lenne. Szerintem akkor járnál a legjobban, ha a motor kapcsolóáramkörének egy külön 5-10A-es graetz egyenirányítót tennél be a hegesztőegyenirányítóval párhuzamosan, és az egyenáramú oldalát egy 50V-os jó nagy szupresszorral ellátnád. Sok buktató lehet egy ilyen áramkör kialakításakor, különösen akkor,ha a gyártók egy csomó fontos védelmi funkciót ellátó elemet kispórolnak a gépeikből. Ilyenkor az átalakítást végzőnek kell pótolni a védőelemeket,amiket a gyártók kihagytak.

A pontos választ fojtó méretezésben mpisti tudná neked megmondani, kérdezd őt.
Üdv

Szia Adri!
Először talán azt kellene tisztázni, milyen célra kell a fojtótekercs.Egyébként ha a bemutatkozásodban szereplő titulus igaz, akkor ezt neked a kisujjadból ki kellene tudni rázni. Egyébként a szakág mechatronikai mérnök.

Oké akkor beépítek még 1 egyenirányítót, szupresszor-nak tudnál ajánlani valamit ? Mert ilyennel még nem dolgoztam. Erről a booster-ről még nem is hallottam. Az áramot pedig a fojtó elől vettem le.
üdv.

A szupresszor egy olyan félvezető anyagú elem,amelyik a típusához tartozó feszültség elérésekor vezetővé válik, és az elé kapcsolt biztosító kiold. Létezik egyirányú és kétirányú típus is belőle.Neked az 1,5KE56CA típus megfelel,ha a hegesztőgéped szekunderének üresjárási feszültségének csúcsértéke nem éri el az56V-ot. Ezt könnyen ki tudod számolni,egy fázis esetén a műszerrel mért feszültség értékét megszorzod 1,41-el, a kapott érték a csúcsfeszültség.
A dolog booster diódás részét szerintem hagyjuk figyelmen kívül. A hegesztő egyenirányító pozitív és negatív kimenete között van VDR? Ez egy tárcsa-szerű alkatrész, kék,piros vagy fekete színű)

Szia mpisti!
A mechatronika a gépészet 1ik ága!!Az elektronikát meg csak hobby szinten müvelem.
A hibás magyar tudásom meg kérlek nézd el nekem mivel szerbiai vagyok

Heló!
Igen oda volt kötve ha a bdw83d re gondolsz. Ez a szupresszor sajna nincs a He-store
ban. Nem mondanál olyat ami van ott is. Illetve akkor most ezt csak simán be kell kötni párhuzamosan mint egy varisztor-t?
Előre is köszi üdv.:
Tamás

Jah és bocsánat ez lemaradt co2 hegesztőmben kellene,mert darabokban vettem és nem volt benne.

Bocsi, de tudtommal Ercsi Magyarországon van. A mechatronika pedig a gépészeti ágazatok és az elektronika ötvözete, oktatását elsősorban a legutóbbi évtizedekben megjelent komplex géprészek(elektro-pneumatikus;elektro-hidraulikus;elektro-mechanikus stb...) piaci megjelenése tette szükségessé. Ha viszont áttelepültél, akkor elnézést a megjegyzésért.
Egyébként a fojtó méretezésénél elsősorban az alkalmazási terület dönti el,hogy hova-milyen paraméterekkel rendelkező fojtótekercset alkalmazunk.
A legtöbb esetben csak megközelítő eredményt ad a matematikai úton végzett méretezés, mivel a fiók mélyéről előbányászott vasak-ferritek mágneses tulajdonságait általában nem ismerjük,-ha csak nincs rajta típusjelölés. Gondolom, nem légmagos fojtóra gondoltál a kérdés feltevésekor, mert az viszonylag pontosan számolható illetve hangolható. Tirolit által feltöltött táblázat szerintem jól használható, az adott alkalmazáshoz való optimalizálást -ha szükséges- úgy is el kell végezni. A hegesztőberendezések fojtói technológiánként különbözőek, azaz más fojtó kell MMA ;-más a TIG; és más a MIG-MAG technológiához.
Néhány gyártó emiatt(is)rak megcsapolt fojtótekercset a gépeibe.

Miközben írtam az előző választ, ez az infó a neten keringett.
Co2 hegesztő esetében a felhasználási terület sem utolsó szempont, de a legfontosabb az átfogandó áramtartomány.Ha darabokban vetted a gépet, akkor nem biztos hogy maradéktalanul elégedett leszel a végeredménnyel,miután összeraktad. Először rakd össze a gépet úgy hogy hibátlanul kapcsoljon minden fokozatot, legyen egyenáram az egyenirányító kimeneti kapcsain, huzaltoló működjön, aztán visszatérhetünk a fojtóra-ha szükséges.

Nem a tolómotor fordulatszabályozását végző tranzisztorra gondoltam, hanem varisztorra, amit a hegesztő egyenirányító "+" és "-"kapcsaira szoktak rátenni a gyártók. "simán be kell kötni párhuzamosan mint egy varisztor-t?"Igen, úgy kell bekötni mint egy varisztort, ezért is kétirányú típust adtam meg neked. A Szegedi RET-nél van, az ára kb. 80Ft. De a varisztor is megfelel, ha megfelelő feszültségű típust találsz. A te esetedben talán jobb is lesz mint a szupresszor, még ha pontatlanabb is. Javaslom, az általad készített rajzot hasonlítsd össze az általam feltett W22E rajzzal, a korábban felsorolt hibákat javítsd ki, ennek a kapcsolásnak működni kell, én több darabot építettem belőle, mindegyik jól működik a mai napig.

Oké köszönöm az eddigi segítséget majd jelentkezem a fejleményekkel.
üdv.

Ercsi?! én ilyet nem irtam az adatlapomba.. csak találomra 1 irányitószámot mert annélkül nem tudtam regisztrálni..
Csak most nem tudom hogy mindenáron belém akarsz kötni vagy segiteni akarsz?!
De ha akarod éppen elküldhetem mailben az indexem,és akkor végre rátérhetünk a folytóra

Szó sincs kötekedésről, egyébként sem vagyok kötekedő alkat. Ha a saját nick-nevedre kattintasz a fórumon, látni fogod,hogy lakhelyként Ercsi van megadva. Egyébiránt a szóhasználati szokásaid alapján vagy sokat jársz kis hazánkban(naponta) vagy itt végzed a tanulmányaidat, mert a tapasztalatom alapján az általad használt net-szleng határainkon kívül nem divat.
De nem ez a lényeg. Természetesen segítek bárkinek, -neked is- de ehhez adatokra van szükség. Pl. a géped minimális és maximális áramára, ugyanis enélkül nehéz lesz fojtót méretezni.

Nem igazán járkálok arra felétek, Szabadkán fejeztem.
A trafo elméletileg 120A képes üresjárati feszűltség 22-30V. Triakkal szeretném majd szabályozni, mert mindenféleképpen szilárdtest relével szeretném kapcsolgatni.
Hasonló hegesztőben láttam 1fojtót amelyiken 39menet 4mm réz huzal volt 16négyzetcentimméteres trafón.

Hali
Megmértem üresjáratban 18-35v-ig megy a fojtó előtt a graetz után. Akkor ez --> Link jó lesz bele?
üdv.

Ha szilárdtest relével akarsz szabályozni, az nem lesz egy egyszerű eset, de nem lehetetlen. Semmi esetre se használj nullátmenet-kapcsolós szilárdtest relét., csak kizárólag olyant amelyik alkalmas erősen induktív terhelés kapcsolására is. A 120A max. áramhoz elégséges a 16cm2, de vagy rúd alakú vagy nyitott vasra készítsd el. A legjobb megoldást az a vasmag adja,amelyik olyan hosszú,hogy 2 sorban felfér rá a szükséges menetszám, és a végén még marad 10-15mm tekercseletlen rész. A 120A elég soványnak tűnik, szerintem valamilyen barkács-célú Co2 hegesztő trafóját kaptad meg.

Határeset, jobb lenne ha 60V környékén keresnél . Az 50V nagyon határeset. Ha az ív megszakadása pillanatában a szekunder feszültség megugrik, már el is száll a varisztor,ha nincs előtte egy olyan ellenállás,ami megeszi a feszültséglökés keltette energiát. Holnap rajzolok neked egy móricka rajzot arról, hogy hogy milyen megoldást javaslok neked.

Köszi szépen! Akkor addig nem rendelem meg az alkatrészeket, hátha valamit nem rendelek meg mert akkor itthon nézegetek mert itt nincs semmilyen bolt ahol tudnék valamit is venni.
üdv.

Én valami olyanra gondoltam hogy BTA41/600B tipusú triakot halytanék meg tic106 tirisztorral amit 2n2905 és 2n2218 gyujtana be.
Hát igen eléggé barkács gép dehát olcsó volt
Tehát akkor a menetszám meg a vasmag keresztmetszet ok?
Normál EI vasmaggal akkor ne probálkozzak?

Az általad vázolt kapcsolás csak egy impulzus áramkör, ezt a hálózat áramához kellene szinkronizálni.
A gyakorlatban elterjedt néhány fázishasító áramkör, azok közül kellene választani egyet. Pl. az inverteres hegesztő fórumra erdgab barátom mostanában(talán tegnap este) tett fel egy rajzot, az Co2 hegesztőhöz megfelel, hiszen ott pont a feszültség szabályozhatósága a lényeg.
E-I maggal én már kísérleteztem, TIG és MMA technológiához jó, de MIG technológiához a sima I lemezekből összeállított megfelelő keresztmetszetű köteg jobb eredményt hozott.

Valahogy igy gondoltad a szinkronizációt?
felűl a buffereletlen egyenfesz alul pedig a tirisztor által külömböző pillanatban hasitott jelet.
Csak nem tudom menyire tesz ez jót a triaknak mert állitolag hajlamosabb a rövidzárra max áramnál mint a tirisztor pár

Természetesen a szűretlen egyenfeszültség a szinkronjel a szabályzóhoz. A tirisztor(triac)bekapcsolási pillanata pedig potival állítható, azaz a 2.negyed kezdetétől számítva a 3.negyed végéig történik a szabályozás-elméletileg. Azért elméletileg,mert 180 fokos átfogást egyszerű kapcsolással nem tudsz megvalósítani. Triac alkalmazása nem a zárlatra való hajlamossága miatt kerülendő induktív terhelésnél, hanem azért mert a gyártó nem tudja garantálni azt,hogy fokra pontosan ugyanott fog bekapcsolni a két ellenpárhuzamos kristály.Emiatt az aszimmetria miatt aztán a trafó vasában előfordulhat egyenáramú előfeszítés,aminek az áramát csak a tekercs ohmos ellenállása korlátozza.
Ennek a hibának az elkerülése érdekében alkalmaznak inkább ellenpárhuzamos tirisztorpárt, mert így külső elemek módosításával a szimmetria biztosítható.Régebben beszerezhető UAA145-ös fázishasító IC tudta kezelni a szimmetrikus vezérlését az általa vezérelt tirisztoroknak.

Illetve létezik még egy lehetőség, olyan kapcsolóeszközt kell alkalmazni, amelyik mind a négy negyedben vezérelhető. De ez egyrészt drága, másrészt a vezérlése sem oldható meg diac-os vagy UJT-s gyújtással.

Mi inspirál arra,hogy saját magad akarod megtervezni a szabályzó kapcsolási rajzát? Miért nem választasz egyet a bevált kapcsolások közül?

Tudnál ajánlani valami jo bevált kapcsolást? A diac-os nem igazán tetszik. csináltam párat és az a tapasztalatom hogy beállitás után aramtalanitom majd ujbóli bekapcsolás után elmászik a beállitásom, fogalmam nincs miért
Nekem valami olyan kellene amit szilárdtest relének is tudok használni.
Tehát a tirisztor vagy triak szabályzó elemét ki illetve be tudom kapcsolni annélkül hogy jelentőssen elmászna a beálitott érték

Szia!
a mellékletben a móricka-rajz.
Azt hiszem nem felejtettem el róla semmit. Ha valami nem tiszta,akkor délután folytatjuk a diskurzust.

Üdv
Felteszek egy rajzot nézd meg hogy alkalmas lenne e co hegesztő szabályzásához? Ez egy ellenpárhuzamos tirisztoros kapcsolás.
tirolit

Szuper a rajz csak az a baj hogy nekem 3 fázisú a gépem. De akkor gondolom 2 bizti 3 kondenzátor kell. Még azt nem tudom hogy miért kell a hegesztőáramhoz VDR és az X2-es jelölés a kondi-k alatt mit takar.
üdv.